Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-02 / 75. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. július 2. Németország mérföldkövei A peresztrojka nehéz pillanatai (Folytatás az 1. oldalról.) 1990. március 29. - Aszövetségi bank központi tanácsa javasolja, hogy az NDK-márkát 2-1 arányban váltsák át Csak a 2000 márka alatti megtakaritásokra vonatkozzon az 1-1- hez átváltási arány. A kezdeményezés heves tiltakozást vált ki. 1990. április 19. - Lothar de Maiziere újonnan megválasztott NDK-miniszterelnök kormánynyilatkozatban leszögezi: a gazdasági, pénzügyi és szociális uniónak még a nyári szünet előtt életbe kell lépnie. Az átváltási arány 1 -1 legyen. A földreform és a tulajdon- átruházások útján jóhiszeműen szerzetttulajdoni jogok maradjanak érvényben - javasolja. 1990. április 23. - A nyugatnémet kormány előterjeszti a pénzügyi unióra vonatkozó tervét A béreket fizetéseket és nyugdíjakat alapvetően 1-1 arányban rögzítsék. A megtakarításokat 4000 márka alatt 1-1 arányban, efölött 2-1 arányban váltsák át Az NDK-kor- mány „érdekes tárgyalási alapnak" minősíti a javaslatot 1990. április 24. - Kohl és de Maiziere bonni találkozóján megerősítik, hogy a gazdasági, pénzügyi és szociális unió július 2-án lép életbe. 1990. május 2. - Rudolf Seiters és Matthias Gehler kormányszóvivő Bonnban és Berlinben egyidejűleg bejelenti, hogy minden lényeges kérdésben megállapodásra jutottak. A béreket fizetéseket lakbéreket nyugdijakat és más ellátmányokat 1 -1 arányban állítják ki, a megtakaritásokra korcsoportonként eltérő átváltást terveznek. 1990. május 18. - Waigel nyugatnémet és Romberg keletnémet pénzügyminiszter a Schaumburg palotában aláírja a „Pénzügyi, gazdasági és szociális unió megteremtéséről szóló szerződést” 1990. május 21. - Az NDK parlamentjében első olvasatban tárgyalják az államszerződést 1990. május 23. - Első olvasat a szövetségi gyűlésben. Az ellenzék módosításokat követel. 1990. május 30. - Az NDKállami bankjának elnökhelyettese ismerteti a pénzügyi átállás részleteit: 440 milliárd NDK-márkát kell nyugati márkára átváltani. Ez 16 millió állampolgár 25 millió számláját 230 ezer jogi személy és üzem számláját valamint 400 ezer NDK-n kívüli székhelyű személy és intézmény számláját érinti. 1990. június 5. - Az NDK-ban megkezdődik a pénzátváltási kérelmek kiadása. A bankok és takarékpénztárak előtt hosszú sorok kígyóznak. 1990. június 21. - A szövetségi gyűlés (bundestag) és a Népi Kamara nagy többséggel elfogadja a gazdasasági, pénzügyi és szociális unió megteremtéséről szóló állam- szerződést 1990. június 22. - A szövetségi tanács (Bundesrat) amelyben az SPD vezette tartományok vannak többségben, ugyancsak jóváhagyja a szerződést 1990. június 30. - Érvénytelenné válik az NDK-márka. 1990. július 1. - Az NDK-ban a nyugatnémet márka a törvényes fizetőeszköz. Az NDK- polgárok egyelőre csak 2000 márkát válthatnak be készpénzbe. A szövetségi központi bank 25 milliárd nyugatnémet márkát biztosit a valutaátváltás fedezésére. * Berlin belvárosában éjfélkorelöszilveszte- ri hangulat uralkodott. Petárdák durrogása, autókürtök zengése jelezte a keletnémet lakosság afelett érzett örömét hogy végre valódi „kemény” fizetőeszköz lehet a birtokában. Ugyancsak éjfélkor kezdte meg - elsőként az NDK területén - a nyugatnémet Deutsche Bank kirendeltsége a berlini Alexander- platzon a DEM-bankjegyek kifizetését mint első gyorssegélyt a lakosság részére. A fiók előtt már szombaton délután sorban álltak azok, akik a leginkább ki voltak éhezve a nyugatnémet márkára. Éjfélkor már mintegy tízezren várakoztak a Deutsche Bank kék-fehér zászlóival feldíszített kirendeltség környékén. A fülledt melegben többen roszszul lettek, elájultak, tizenhárom személyt a mentőknek kellett orvosi ellátásban részesíteniük. Pontosan éjfélkor lépett be a sorba elsőként várakozó Hans-Joachim Corsalli a bankfiókba, hogy átvegye 2000 márkára szóló nyugtájának ellenértékét. (A nyugtát még június folyamán kapták a keletnémetek, amikor kérvényt nyújtottak be bankjukhoz, illetve takarékpénztárukhoz DDM-ben levő megtakarításaik DEM-re való átváltása végett.) A cég nevében a kelet-berlini fiók vezetője köszöntötte az első ügyfelet száz DEM- re kiállított takarékbetétkönyvvel jutalmazva többórás sorbanállását. Vasárnap reggel az NDK valamennyi pénzintézete kinyitott, hogy megkezdje a nyugtákon jelzett első készpénzösszegek kifizetését. A berlini városkép így nem sokban tér el a júniusban megszokottól: valamennyi bank, takarékpénztár, postahivatal előtt százméteres sorok kígyóznak, annak ellenére, hogy a hivatalok megerősített személyzetei készültek fel a várható hatalmas rohamra. Az emberek az elmúlt hónapban átváltási kérvényeik benyújtása végett várakoztak három-négy órát most pedig az első, 2000 DEM-re korlátozott készpénzösszeg felvételére. A pénzügyi unió napjával megszűnt mindennemű ellenőrzés a két német állam belső határán, illetve az NDK és Nyugat-Berlin közötti határátlépő-helyeken. Alighanem a keleti határokra áttevődött nyugatnémet ellenőrzés és vízumkényszer okozta, hogy szombaton - az utolsó ellenőrzésmentes napon - több százezer lengyel indult végső rohamra Németország ellen. Egyedül a swieckói határállomáson ötvenháromezren léptek be az NDK-ba, föltehetően azzal a céllal, hogyaz NDK-márkájukat elvásárolják. A pánikhangulatban nyilván szerepet játszott a július 1-jére meghirdetett szigorúbb lengyel vámtörvény (behozatali korlátozásokkal és drasztikus illetékekkel), és annak hire, hogy vasárnaptól csak érvényes nyugatnémet vízummal rendelkezők utazhatnak be az NDK-ba is. (Folytatás az 1. oldalról.) A Demokratikus Platform mintegy 20 képviselője enyhén szólva kisebbségben van az összesen 4683 kongresszusi küldött tömegében. A radikálisok egyelőre nem döntöttek a pártból való kilépésről, azt azonban szombaton közölték: ha nem történik áttörés, akkor a kongresszus után mindenféleképpen „szakítanak". Azt állítják, hogy képtelen helyzet alakult ki az elmúlt évek torzításai miatt. Miközben a kongresszusi küldöttek között számuk elenyésző, véleményük szerint a 19 milliós tagság 40 százaléka őket támogatja. Ennek alátámasztására a tavaszi választások eredményeit idézték. Borisz Jelcin maga is taktikázik: Az Oroszországi Föderáció elnöke egyelőre „frakciók * fölöttinek” állítja be magát - miközben a „párt utolsó esélyéről” beszél, s miközben maga is kilátásba helyezte, hogy a kongresszus kudarca esetén „felfüggeszti a párthoz való tartozását”. (Érdemes figyelni a szóhasználatra.) Az oroszországi pártkongresszus konzervatív hullámai gyorsabb cselekvésre ösztönzik azokat is, akik a pártot szociáldemokrata irányba kívánják fejleszteni: ők először belülről akarták ösztönözni ezt, de ma már úgy látják, hogy ez lehetetlen - tehát ki kell lépniük az SZKP-ból. A reformerek, a kiválásra törekvők azonban viszonylag csendben vannak - ez derül ki a KB ülésén is. Nagyon is jól tudják: ha kilépnek, nem lesz sajtójuk, nem lesz székházuk, pénzük - egyszóval megszűnik kiváltságos helyzetük. Azt azonban majdnem bizonyosra veszik Moszkvában, hogy a párttagság szétzilálódása miatt ezen a kongresszuson elkerülhetetlenül felgyorsul az SZKP szétzilálódásának folyamata. Ez ugyanis már látványosan megindult: január óta állítólag 130 ezren léptek ki a pártból. Különösen sokan adták vissza a tagkönyvet azután, hogy az orosz pártkongresz- szuson a konzervatív Ivan Polozkovot választották meg vezetőnek. Márpedig ez a folyamat éppen Mihail Gorbacsov hatalmi bázisát ássa alá: a szovjet vezető nem általános választások eredményeként került az államfői székbe, ezért legitimitása elsősorban a párton nyugszik - államfőként eddig mindig a pártra hivatkozhatott Ha ezentúl nem tudhatja maga mögött a pártot, akkor az állami bürokrácia hatalmas, tehetetlen tömege lehetetlenné teheti munkáját Bírálói odáig még nem mentek el, hogy mást javasoljanak a peresztrojka helyett, vagy hogy éppen az ő leváltását követeljék - az oroszországi pártkongresszuson azonban már elhangzottak efféle „puhatolózó” felszólalások is ilyen irányban... Jegor Ligacsov például egyfelől indítványozta, hogy Gorbacsov adja fel pártvezetői tisztét, másfelől kifogásolta, hogy az ország vezetője a komoly döntéseket a pártvezetés jóváhagyása nélkül hozta meg. A kísérlet világos: maradjon elnök Gorbacsov - de a pártvezetést adja fel, következésképpen ezentúl legyen az SZKP vezető testületéinek „foglya”. Gorbacsov valószínűleg éppen az ilyen helyzet kialakulását akarja megelőzni, amikor azt mondja, hogy jelenleg mindkét tisztséget szeretné betölteni. A központi bizottság pénteken ezt végül is támogatta - de ma már kiszámíthatatlan, mi- , ként reagál a kongresszus. Még az SZKP is túljutott azokon az időkön, amikor a kongresz- szus ellenszavazat nélkül elfogadta a KB „ajánlásait”. Gorbacsovnak részben törekednie kellett a kongresszus mielőbbi megtartására, mert a párt reménytelenül lemaradt a peresztrojka mögött; az utóbbi hetek eseményei azonban megmutatták, hogy a konzervatívok még komoly tartalékokkal rendelkeznek. Gorbacsov - és a kongresszus - számára marad a kompromisszum lehetősége. De ma- ’ rad-e, s ha igen, meddig? Erre adnak talán választ a következő napok. A Kereszténydemokrata Internacionálé csúcstalálkozója Budapesten záróüzenet elfogadásával befejeződött a Kereszténydemokrata In- ternacionálé első csúcsértekezlete. A konferencia érdemi munkája lényegében egyetlen napra, szombatra koncentrálódott, de a már pénteken Budapestre érkezett magas rangú politikusoknak alkalmat kínált négyszemközti megbeszélésekre is a tanácskozás. E tárgyalások egyik figyelemre méltó mozzanata a Ma- zowiecki-Antall-Kohl hármas találkozó volt. Az 54 ország Kereszténydemokrata pártjait tömörítő szervezet, a Keresztény- demokrata Internacionálé csúcsértekezletének témájaként a Kelet- és Közép- Európa jövője, valamint a kereszténydemokrácia szerepe a térségben végbemenő változásokban gondolatkört jelölték meg a szervezők. A tanácskozásra Budapestre jöttek négy kontinens vezető politikusai: államfők, alelnőkök, kormányfők. A résztvevők között üvdözöl- hette a magyar főváros Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt, Giulio Andreotti olasz, Wilfried Martens belga, Fenech Adami máltai, Jacques Santar luxemburgi, Ruud Lubbers holland miniszterelnököt, valamint 27 ország kereszténydemokrata pártjainak vezetőit. A Magyar Demokrata Fórumon kívül a világkonferencia házigazdája volt a Kereszténydemokrata Néppárt, valamint a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt. Pártok hírei MDF Pedagógiai kollégium A Magyar Demokrata Fórum országos hatáskörrel megalakította Pedagógiai Kollégiumát. A szervezet felépítésében a pedagógusok szakmai rétegződését és területi megosztását is igyekszik figyelembe venni. Célja a kormány oktatási politikájának, a készülő törvényeknek megvitatása. A helyi megvalósításban érvényesíteni kívánják az oktatottak és az oktatók érdekeit, segíteni fogják a legjobb helyi megoldások kialakítását. Minden iskolaüggyel kapcsolatos kérdésben várják kollégáik észrevételeit, javaslatait az MDF szekszárdi (Bezerédj u. 22.) irodájában Gacsályi József és Németh Károly. MSZMP Koszorúzás Az MSZMP Szekszárd városi alapszervezeteinek legutóbbi összevont taggyűlése úgy határozott, hogy küldöttsége a város kommunistáinak nevében Kádár János halálának első évfordulóján, július 6-án, pénteken 18 órakor a Mező Imre úti temetőben elhelyezi a megemlékezés és a kegyelet koszorúját. A párt megyei koordinációs bizottsága július 6-án Bonyhád-Szekszárd-Tolna-Paks-Dunaföldvár érintésével különjáratú buszt indít a fővárosba. Az MSZMP-szervezetek tisztelettel várják mindazokat, akik Kádár Jánosban tisztelték, becsülték a szerény, dolgos emberek érdekeiért küzdő politikust és államférfit. Jelentkezni az alapszervezetekben lehet. MSZMP Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága A szlovák kormány programnyilatkozata Szlovákia teljesen demokratikus és szabad fejlődésének egyik feltétele a Cseh Köztársasághoz és a föderációhoz való viszony alapvető átértékelése - ezt hangsúlyozza az új szlovák kormány programnyilatkozata. A Vladimir Meciar által vezetett új pozsonyi kabinet szerint a szabad és demokratikus választások eredményei kedvező légkört teremtenek a nemzetiségi kérdések sikeres megoldásához is. Az új pozsonyi kormány pénteken terjesztette a szlovák parlament elé a programnyilatkozatát Ebben egyebek között azt hangsúlyozza: a föderatív elnevezés jövőbeli megoldásának alapjául a köztársasági jogok elsődleges voltának kell szolgálnia. A két tag- köztársaságnak azokat a tevékenységeket kellene átadniok a föderációnak, amelyek közös fejlődésük szempontjából előnyösek. A szlovák kormány ezt a problémát nem az illetékességért való küzdelemként fogja fel, hanem a nemzeti önrendelkezési jog megvalósításának kifejeződéseként A nyilatkozat szerint a szlovák kormány kész biztosítani azt, hogy „a csehek és a szlovákok önálló és egyenrangú felekként lépjenek fel az európai nemzetek közösségében". A kormány ugyanakkor amellett szál sikra, hogy az államközi kapcsolatokban Szlovákiát a szövetségi külügyminisztérium képviselje. A kormány egyik fö feladata a radikális gazdasági reform megvalósítása. Kulcs- probléma a tulajdonformák megváltoztatása, a privatizáció és a magánvállalkozás. A nyilatkozatból kitűnik: a szlovák kormány igényt tart arra, hogy szuverén módon rendelkezzék a nemzeti vagyon és a gazdaság fölött A piaci mechanizmus fokozatos érvényesítése érdekében széles körű privatizációt hajtanak végre, jelentősen növelik a vállalatok önállóságát részvényjegyek kibocsátásával akarják növelni a dolgozók érdekeltségét A nyilatkozat szerint a szlovák kormány egyik elsődleges feladatának tartja az ország minden területének kiegyensúlyozott fejlesztését tekintet nélkül arra, hogy hol van eza terület és hogy ott milyen a lakosság politikai, vallási és nemzetiségi összetétele. A szlovák kormány hangsúlyozza, hogy a június 8-9-i szabad választások eredményei kedvező légkört teremtenek a nemzetiségi kérdések megoldásához is. „Kinyilvánítjuk teljes felelősségünket ezek következetes megoldása iránt és ezzel összefüggésben kijelentjük, hogy a Szlovák Köztársaságot a szlovák nemzet és a vele együtt élő nemzetiségek közös, oszthatatlan hazájának, szülőhelyének és szülőföldjének tartjuk”. A kormány szerint a szlovák nyelv Szlovákia lakosainak egyesitő nyelve, ennek a ténynek jogi hangsúlyt akar adni, de a vonatkozó törvény megalkotása előtt ki kívánja kérni a lakosság véleményét különösen a nemzetiségileg vegyesen lakottterületeken élőket” A törvény egyidejűleg rögzíti a más anyanyelvű állampolgárok jogát a saját nyelv használatára a hivatalos kapcsolatokban, minimálisan úgy, ahogy azt a nemzetközi emberjogi megállapodások megkövetelik”.- A kormány nemzetiségi politikájának fö célja biztosítani a szlovákok, magyarok, ruszinok, ukránok, más nemzetiségek és a cigányok etnikai csoportjának harmonikus együttélését a jogi, szociális, gazdasági és kulturális egyenjogúság alapján. A nemzetiségek tagjainak arányos részvételt biztosítanak az államigazgatásban. Az új alkotmányban szavatolják a nemzetiségek politikai szabadságát és törvény előtti egyenlőségét A szlovák kormány célja egyenrangú feltételeket teremteni a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken, városokban és falvakban mind a szlovákok, mind pedig a magyar, a ruszin, az ukrán és a más nemzetiségek számára. A kormány szerint mindez az egyetemes emberi jogok követelménye. A programnyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nemzetiségi kapcsolatok fejlesztését a szlovák kormány a helsinki konferencia Záródokumentumával, illetve a bécsi dokumentummal összhangban biztosítani fogja. A lakosság és a nemzetiségek szakmai felkészültségének és műveltségi szintjének növelése érdekében jelentős feladatnak tartja az anyanyelvi művelődés jogának érvényesítését- A szlovák kormány teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzetiségek jogát kultúrájuk fejlesztésére, a maguk nyelvén nyomott sajtóra és a maguk nyelvén elhangzó tájékoztatásra. A kormány az elfogultság és igazságosság jegyében fel fogja számolni a nemzetiségileg vegyesen lakott területek iskolaügyének fejlesztésében meglévő hiányosságokat „Miközben következetesen betartja a nemzeti kisebbségeknek azt a jogát hogy megfelelő színvonalon művelődhessenek anyanyelvükön, a szlovák kormány ügyelni fog arra, hogy ugyanilyen jó minőségű legyen a szlovák nyelv oktatása, abból a célból, hogy felébredjen az egyenrangúság és az együttélés érzése, s hogy az ifjú nemzedék számára lehetővé tegyék a szlovák nyelvnek mint állami nyelvnek elsajátításához és használatához fűződő jogát” - olvasható a szlovák kormány programnyilatkozatában. Határincidensek - lengyel turistákkal Csehszlovák rendőrök és lengyel turisták csaptak össze pénteken a csehszlovák-lengyel határon, az észak-magyarországi petrovicei határátkelőhelyen. Az incidens amiatt robbant ki, hogy a csehszlovák hatóságok leszállítottak helyjegy nélkül utazó lengyel turistákat két nemzetközi gyorsvonatról. A verekedésben négy rendőr megsebesült. A Magyarországról Lengyelországba tartó Báthory expresszen, illetve a Varsóból Bécsbe tartó Chopin nemzetközi gyorsvonaton a megengedettnél sokkal több lengyel turista utazott, sokan helyjegy nélkül. A csehszlovák hatóságok a helyjeggyel nem rendelkező lengyel turistákat leszállították, mire ők és velük szolidáris honfitársaik megtámadtak és megsebesítettek egy csehszlovák vasúti rendőrt. Ezután a csehszlovákok rendőri erősítést kértek. Mintegy ötszáz lengyel turista a petrovicei vasútállomás előtt összecsapott a kivezényelt rendőrökkel. A helyzetet végül a helyszínre hívott ostravai lengyel főkonzul oldotta meg: kérésére a csehszlovák vasúti szervek újabb vagonokat kapcsoltak a nemzetközi gyorsvonatokhoz és így el tudták szállítani az összes lengyel turistát. Hasonló gondok voltak szombaton a komáromi csehszlovák-magyar vasúti átkelőhelynél: reggel hat órakor csehszlovák területről magyar területre akarták visszaküldeni a Bem nemzetközi gyorsvonatot, mert magyar részről - tévesen - egy másik vonat helyett indították el az expresszt és ezen nem végezték még el a vámviszgálatot. A szerelvény visszaküldésének szándékáról értesülve a vonaton utazó lengyel turisták a sínekre fekve megakadályozták, hogy a vonat visszatérhessen magyar területre. Más vonatokat hasonló módon feltartóztattak, több mint ötvenen megszállták a forgalmi irodát is. Ezután tárgyalások kezdődtek a vasútállomás vezetői és a lengyel turisták megbízottai között. A feszült helyzet úgy oldódott meg, hogy a prágai központi szervek mégis engedélyt adtak a Bem expressz továbbhaladására. A lengyel turisták csak úgy voltak hajlandók szabaddá tenni az utat, hogy a komáromi vasútállomás helyettes forgalmistáját túszként megukkal vitték a petrovicei határátkelőhelyig, majd ott szabadon engedték.
