Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-09 / 56. szám

8 - TOLNATÁJ 1990. június 9. Fúrják a „csalagutat” A földkerekség legnagyobb építőipari vállalkozása, a Nagy-Britanniát és Fran­ciaországot majdnem összekötő csator- naalagút építése már félidejénél tart. Az óriási feladat a La Manche-csatorna mindkét oldalán mintegy 10 ezer ember munkaerejét mozgósította. A legkorsze­rűbb technikai eszközök segítségével három, egymással párhuzamos, 50 kilo­méter hosszú alagutat fúrnak, helyen­ként közel 100 méterrel a tengerszint alatt. A két szélső, 7,60 méter átmérőjű „csőben” futnak majd a vasúti szerelvé­nyek az egyik, illetve a másik irányba. A köztük húzódó, harmadik, kiszolgáló alagút már csak 4,80 méter átmérőjű, s ezt 375 méterenként keresztfolyosók kö­tik össze a főalagutakkal. A kiszolgáló alagútra a karbantartáshoz éppúgy szükség lesz, mint a szellőztetéshez, vagy - baleset, elakadás esetén - az uta­sok kimentéséhez. Az alagútépítés egyszerre folyik a föld felett, a föld alatt és a tenger alatt. A fő- alagutat készítő több mint ezer tonnás, 13 méter hosszú gépmonstrumok 8,60 méter átmérőjű lyukat fúrnak, amelyet azután vasbetongyürűkkel bélelnek ki. Egy-egy fúrógép óránként három métert képes előrehaladni. A kiszolgáló alagút fúrásánál valamivel kisebb gépekre van szükség, ezek súlya már „csak” 470 ton­na, s 5,75 méter átmérőjű lyukat készíte­nek. A kitermelt anyagot mindhárom alagútban teherszerelvények szállítják hátra. A francia alagútépítők öt fúrószer­kezettel dolgoznak, az angolok hattal. A vasúti alagutaknak 1991 végére kell ta- lálkozniok, s a gigantikus alkotás átadá­sára várhatóan 1993-ban kerül majd sor. A Pascaline nevű alagútfúró berendezés fúrófeje a boldogan ünneplő munká­sokkal, akik 11 hónap alatt egy 3250 méteres újabb szakaszát készítették el a „Csalagútnak” (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Föld alatti tó Dél-afrikai barlangászok a világ eled­dig legnagyobb kiterjedésű föld alatti ta­vát fedezték fel. Az általuk a Sárkány orr­lyukának elnevezett föld alatti tó Afriká­ban, Namíbiában, a földfelszín alatt 60 méteres mélységben rejlik. A 2 hektárnyi tó nagyobb, mint az eddigi csúcstartó, az USA Tennessee államában levő, „csu­pán” 1,8 hektárnyi Lost Lake, vagyis El­veszett tó. A Sárkány orrlyukának pontos helyét fölfedezői titokban tartják, mert azt ők maguk kívánják elsőként tudományosan tanulmányozni és föltérképezni. Ös Róma Az eddigi régészeti leletek tanúsága szerint Róma városa az i. e. 5. vagy 4. év­században alakult ki; az ennél régebbi régészeti maradványokból csak pászto­rok szerény falujára következtethettek a kutatók. Nemrég azonban Andrea Ca- randini professzor vezetésével egy ré­gészcsoport a Palatinus-domb lábánál, a Forum területén - Titus diadalíve, a Ma- xentius bazilika és a Via Sacra (Szent út) közötti háromszögben - egy ősi árkot tárt fel. Megállapítható volt, hogy ebbe annak idején egy folyónak a vizét vezet­ték be egy erődítménynek a védelmére. Majd két olyan falra bukkantak, amelyek egy sáncnak a belső, lapos felületét övezték. Mindezek a maradványok már az ismert római erődítményekre jellem­zők. Végül a régészek úgy vélik, hogy ta­lán egy „pomerium”-nak is a nyomára bukkantak. így nevezték azt a római vá­rosfalakat hosszában kívül és belül kísé­rő szabad térséget, amelynek a szélét határkövek jelölték. Az ilyen szentnek te­kintett helyen hívták segítségül az istene­ket, hogy óvják Rómát. Az új fölfedezés Róma régészetileg igazolható múltját közelíti ahhoz a legen­dához, amely szerint Rómát csakugyan Romulus és Remus alapította. Ipari cukor A grazi (Ausztria) egyetem biokémiai intézetének új eljárásával ipari cukrot le­het előállítani cellulóztartalmú hulladék­ból: fából, szalmából. Egy tonnányi kiin­dulási anyagból mintegy 300 kilogramm- nyi ipari cukrot lehet kivonni, amit azután nyersanyagként használhatunk fel a vegyiparban. Ausztriában a becslések szerint éven­te mintegy nyolcmillió tonnányi cellu­lóztartalmú hulladék keletkezik. A bizo­nyos enzimet felhasználó eljárást eddig három kísérleti berendezésben próbál­ták ki. A cellulóztartalmú hulladékot tíz percen át 200 fokos vízgőzzel kezelik, ez feltöri a cellulóz pórusait. Hozzákeve­rik az enzimet, és a nyersanyagot külön­leges tartályokban 48 órán át 50 fokos hőmérsékleten tárolják. A cellulóz el­bomlik, így elválaszthatják az 5-10 szá­zalékos cukoroldatot. A Vöst-Alpine kon­szern még ebben az évben üzembe he­lyezi a napi három tonna monomercuk­rot előállító ipari berendezést. Banánt termő kaktusz? Würzburg, NSZK. Igencsak csodálkozva szemrevételezi Kurt és Marianne Strohm, stuttgarti házaspár a Német Kaktusztársaság „világszenzációját” a tartómányi kerté­szeti kiállításon. Az étvágygerjesztőén dús fürt banán azonban nem a génsebészet legújabb eredménye, csupán egy tréfás ötlet révén „termett” a kaktusz tetején. (Telefotó-MTI Külföldi Képszerkesztőség) Lódarázs - „sütve” Nyár vége felé a lódarazsak méhekkel is igyekeznek táplálni a lárváikat. Egy to­kiói kutatócsoport megfigyelte, hogy a japán mézelő méhek - ellentétben más rovarokkal, amelyek fullánkjukkal pusztítják el áldozatukat - halálra hevítik a tá­madóikat. Amikor az őrszem feladatát ellátó méhet lódarázs támadja meg, akár 250 méhből álló csapat is segítségére siet a bajba jutott társnak. Szorosan körülveszik a lódarazsat, majd mintegy 30 perc múlva távoznak, a lódarázs tete­mét és néhány elpusztult méhet hagyva maguk után. A tetemben egyetlen alka­lommal sem találtak fullánkot. Egy piciny hőmérő segítségével felderítették, hogy a méhek hogyan végeznek a lódarázzsal. A támadót körülvevő méhek hevesen rezegtetni kezdik szárnyaikat, s az ezáltal keletkező hő a boly belsejében a hőmérsékletet négy percen belül a ló­darazsat elpusztító 46 Celsius-fok fölé emeli. A laboratóriumi ellenőrző vizsgála­tok szerint a mézelő méhek a 48 vagy akár az 50 Celsius-fokot is kibírják, míg a ló­darazsak a 47 Celsius-fokos meleget már nem élik túl. Szemenszedett Felirat egy amerikai benzinkútnál: „A mi benzinünk vitathatatlanul tápláló. Minél többet vesz belőle ön, annál job­ban eszünk mi.” A The Wall Street Journalból *- Az igazgató úrral szeretnék be­szélni.- Sajnálom, nincs itt.- De éppen az imént láttam az ablak­ban.- Ö is látta magát. A Schweizer Illustrierte szövege * „Egy szétszabdalt újság egyetlen nőt sem érdekel. Egy feldarabolt nőre viszont minden újság bukik.” Felirat egy párizsi szerkesztőségből * „Kohl kancellár kész lenne arra is, hogy élete végéig pattogatott kukori­cán éljen, csak azért, hogy a neve úgy maradjon fenn a történelemben, hogy ö az újraegyesült Németország első kancellárja.” A La Stampa megállapítása * „Mi a magunk módján támogatjuk Gorbacsovot és a peresztrojkát.” Az amerikai homoszexuálisok lapjából * „A bölcsesség kétségtelenül meg­adja az embernek azt a lehetőséget, hogy viszonylag csekély erőfeszítés­sel megjátssza az ostobát. Az ellenke­zője már lényegesen nehezebb.” A Nebelspalter idézete igazság A hét karikatúrája Karate. Kissé bonyolult akció. Nyelvismeret- Képzeld, mama, már tudom mon­dani németül, hogy „köszönöm” meg „kérem”! - dicsekszik a gyerek. Mire a mama: vízsz. 1., függ. 17., 55. VÍZSZINTES: 1. A vicc csattanójának első része (zárt betűk: A, C). 14. Lyuk a dinnyén. 15. Zászlófelvonásnál ismertetik. 16. Ver. 18. Pályaudvar, röv. 19. Éhségér­zet. 20. Enyhén lejtős domboldal. 23. E tó lefolyása a Néva. 25. Látogatás kezdete! 26. Ma már traktor húzza. 27. A nitrogén és a kalcium vegyjele. 28. Illem, régies szóval. 30. ...tüze; légköri villamos kisülés hajóár­bocok hegyén. 32. Medici egynemű betűi. 34. Tánclépés. 35. A preraffaelliták nyo­mán indult holland festő (Jan, 1858-1928). 37. A magyar tájképfestészet kiemelkedő mestere (László, 1846-1879). 40. Számos. 42. Rémes részlet! 44. Buda egyik fele! 45. Az antimon és a nitrogén vegyjele. 47. Je­les költő (Zoltán, 1906-1981). 48. A tojás- sárgájában is előforduló festékanyag. 50. ...Angeles. 52. Régi rádiómárka. 54. Jelleg­zetesen mély hangú béka. 55. Udvariatlan kínálás. 57. Teherautómárka. 58. Rovar­méreg. 59. Esztendő. 60. Cromwell sze­mélyneve. 62. Női becenév. 64. A közvetlen szomszédságából. 66. Költői sóhaj. 68. Névelő. 69. Vizsgaidőszakban kihalt helyi­ség az egyetemen. 72. Fölé ellentéte. FÜGGŐLEGES: 1. Palánta földbe du­gása. 2. Gárdonyi regényalakja. 3. Rész­let a vízsz. 54. sz. sorból. 4. Néma igen! 5. Kőpénzeiröl hires sziget Mikronéziában. 6. Cérnaorsó. 7. Vége a mozinak! 8. Fek­vőbútor rugózata. 9. Város Ukrajnában, a Tisza völgyében. 10. ...nyúl; a házinyúl őse. 11. Egyfajta papucs része. 12. Innsbruck egyik folyója. 13. Szilárdul, ellenállóbbá vá­lik. 17. A csattanó folytatása (zárt betűk: A, M, T, Z). 21. Verne kapitánya. 22. Az Adige partjai! 24. Tisztítóeszköz, névelővel. 29. Német névelő. 31. Számos fa jelzője. 32. Egyfajta gyümölccsel ízesített. 33. Krétával írnak rá. 36. Sivatagi pihenőhely, Mikszáth Kálmán szavával. 38. Vércsoport 39. Ro­mán pénz. 41. Csatornáz. 43. A tallium vegyjele. 46. Választ sürgető szócska. 49. Idegen előtagként belső a jelentése. 51. Frázis. 53. Csuklón hordott időmérő esz­köz. 55. A poén harmadik, befejező része (zárt betűk: T, A). 56. Biokémikus, egyete­mi tanár, a fehérjék kutatója (Pál). 57. Fran­cia eredetű női név. 58. A c zöngés párja. 61. Loncika. 63. Kisebb település. 65. Elő­leg részlete! 67. Forradás. 70. Emelet röv. 71. ...Fair Lady. 72. Az argon vegyjele. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., függőleges 17., 55. számú sorok a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Pf. 71. Beküldési határidő: június 15. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A május 26-i rejtvény megfejtése a kő­vetkező: Nem, uram, az én kisfiam az, aki ép­pen most bocsátja vízre az ön cipőjét A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Barabás András 7181 Té­véi, Alkotmány u. 248., Csehély Miklósné 7100 Szekszárd, Wosinsky Itp. 31., Rádai József 7054 Tengelic, Kossuth u. 60., Beszterczán Mónika 7056 Szedres, Rá­kóczi u. 6., Darabos Kálmán 7215 Nak, Fő u. 37.

Next

/
Thumbnails
Contents