Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-09 / 56. szám

1990. június 9. NÉPÚJSÁG 3 Pannónia ’90 kiállítás és vásár Wiener Neustadtban „Ausztria szívesen segít Magyarországnak” Kurt Waldheim köztársasági elnök nyilatkozott lapunknak A kiállításon Tolna megyét tíz ipari szövetkezet képviseli. A „Földvár” Gumiipari Szövetkezet gumicsiz­máit, házi- és tornacipőit, a Hőgyészi VISZ törölközőit, frottirtermékeit, a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet két ■leányvállalata bőrdíszmű és cipőipa­ri termékeit, a dombóvári Color Szö­vetkezet műanyag alapanyagú gyártmányait, a Dombcalor szövet­kezet által kifejlesztett zaj- és rezgés­csillapító elemescsaládját és Ysakó rendszerű épületalkatrészeit, a Sl- MOVILL bútorvilágító-lámpatesteket, fürdőszobai pipereszekrényeket, fö­démbe csukható padláslétrát, tet­szés szerint bővíthető polcrendszert, a gyönki Spirál faipari megmunkáló szerszámokat, a Paksi Építőipari Szövetkezet gipszválaszlapokat, a szekszárdi T-Sped pedig lakókocsit mutatott be. A magyar gazdaságról átfogó ké­pet nyújtó kiállítást dr. Kurt Wald­heim, az osztrák köztársaság elnöke nyitotta meg.- Nagyon nagy öröm önökkel együtt lenni, mert elhozták magukkal szép országuk atmoszféráját - kezd­te beszédét a köztársasági elnök, utalva a kiállítás-megnyitó elején csárdást és magyar verbunkost be­mutató ifjú táncosok műsorára. Az évezred utolsó évtizedében fontos, hogy végre megvalósuljon a közös Európa-ház, amelyhez a haladó ke­let-európai országok, így Magyaror­szág is csatlakozhat - hangsúlyozta a kancellár. - Magyarország helyze­téből adódóan gazdasági területen f közvetítő lehet Ausztria és a Szovjet­unió között, de ahhoz, hogy ezt meg­valósíthassa, nyugati gazdaságpoli­tikát kell folytatnia, amihez megfelelő kereskedelem szükséges. Ezért is van nagy jelentősége a bécsújhelyi kiállításnak, mely tovább mélyítheti Ausztria és Magyarország gazdasá­gi kapcsolatait. A megnyitóbeszéd után dr. Kurt Waldheim megtekintett« a kiállítást. (Folytatás az 1. oldalról.) A vásári sétán az idő rövidségére va­ló tekintettel a köztársasági elnök csupán egy-két pavilon előtt időzött, melyek között volt a Tolna megyei ipari szövetkezetek bemutatóstandja is, ahol Fodor Tibor, az OKISZ alel- nöke köszöntötte dr. Kurt Waldhei- mot, majd rövid tájékoztatót adott a kiállításon részt vevő szövetkezetek­ről és az országos és megyei szövet­ségek érdekvédelmi szerepéről. A kancellár tetszését fejezte ki a kez­deményezésre, hogy a szövetkezeti alapon szerveződő termelőüzemek bemutatkoztak Ausztriában. Az ENSZ volt főtitkára a Népújság jelen lévő munkatársának kérdésére el­mondta, hogy a szövetkezetek be­mutatkozásának azért örül, mert Ma­gyarország gazdasági kibontakozá­sát elsősorban a magán-és szövet­kezeti kisüzemek biztosíthatják. A Pannónia ’90 kiállításon való bemu­tatkozás azért lényeges, mert Auszt­ria csak úgy tudja továbbfejleszteni Magyarországgal a gazdasági kap­csolatokat, ha kellő információkat szerez az ott folytatott gazdasági te­vékenységről, ha mindkét fél megleli az eddig még kiaknázatlan piaci le­hetőségeket. A világhírű politikus a következő, inkább gazdasági, mint politikai jellegű kérdésre is szívesen válaszolt lapunknak.- Elnök úr, az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása idején gazda­ságaink közel azonos struktúrájúak, színvonalúak voltak, jelenleg több évtizedes a lemaradásunk. Mit kelle­ne tennünk, mit tudnak önök segíte­ni, hogy utolérjük Ausztriát, hogy eu­rópai színtűvé fejleszthessük pia­cunkat, gazdaságunkat? - kérdez­tük.- Először is, támogatni kell a privát gazdaságokat, a kis- és középnagy­ságú üzemeket, vállalatokat, mert csak általuk várható előrelépés gaz­dasági téren - mondta dr. Kurt Wald­heim. - Ezenkívül még az eddigiek­nél is több tőkeerős külföldi beruhá­zót kell Magyarországra csábítani ahhoz, hogy gazdaságuk fellendülé­se létrejöhessen. Mivel Magyaror­szág és Ausztria között mindig baráti kapcsolat volt, ezért mi, osztrákok szívesen segítünk, de ehhez át kell alakítaniuk gazdaságukat piacgaz­dasággá. Végül, de nem utolsósorban jó együttműködést kell kialakítani az ál­lami vállalatok és magánvállalkozók között. A háború után Ausztriában is kez­deti lépésként ezt tettük, mert ezzel nagyon sok szociális feszültséget tudtunk megelőzni. A választ követően dr. Kurt Wald­heim folytatta a kiállítás megtekinté­sét. F. KOVÁTS ÉVA Megalakult a Magyar Nukleáris Társaság Budapesten megalakult a Magyar Nukleáris Társaság. A szervezet célja, hogy elősegítse a nukleáris létesítmé­nyek, eszközök és eljárások társadalmi ellenőrzését. Tagjai - tudományos kuta- tök, műszaki szakemberek, biológusok, * orvosok, tanárok - az atomenergia és a radioaktív izotópok műszakilag nem megfelelő, s így a lakosságot veszélyez­tető hasznosítása ellen ' küzdenek. Együttműködnek az ebben érdekelt vál­lalatokkal, oktatási és kutatási intézmé­nyekkel, kormányhivatalokkal, ügynök­ségekkel. Véleményezik az atomenergia és a radioaktív izotópok hasznosítására vonatkozó jogszabály-tervezeteket, fel­kérésre szakértői véleményt adnak a nukleáris technika alkalmazásáról. Terveik szerint tájékoztatják a lakossá­got a nukleáris energia és ionizáló sugár­zások természetéről, biztonságos hasz­nosításáról. Előadásokat, vitaüléseket rendeznek az érdekelt ipari és oktatási intézmények, kutatóintézetek, kormány- hivatalok és ügynökségek közreműkö­désével. A társaság elnöke Szathmáry Zoltán, a fizikai tudomány doktora lett. A HIT VILAGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 1.4,10. Szentháromság vasárnapja A Szentháromság ünnepe olyan a nagy ünnepek - karácsony, húsvét, pün­kösd - után, mint tömör, világos össze­foglalás egy tanítási óra végén. Az üd­vösségtörténeti eseményeket - amelye­ket a liturgikus év jelenít meg - lezárja az­zal a tanulsággal, hogy Isten, a teljes Szentháromság szeretete működik a vi­lágban a mi üdvösségünkért. Elmondja összefoglalva az üdvtörténetet az evan­gélium: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egy­szülött fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vészén, hanem örökké éljen. ” (Jn. 3, 16.) Az ősi keresztény hagyomány szerint a Szentháromság a keresztény hit legna­gyobb titka. A bölcselkedés és filozofálás helyett fi­gyeljünk föl Isten minden emberi mérté­ket felülmúló szeretetére. A mai világ any- nyira vágyik az igazi széretet után, hogy érdemes ráébredni: Isten szentháromsá- gos közösségébe hív meg: örök életet szán nekünk, szeretetből forrásozó éle­tet, amely szeretetet áraszt. Vigasztaló és hatalmas lelki erőforrás: a világban ta­pasztalható rossz nem Isten akaratából, hanem ellenére van. Szentháromságos életet élni annyit je­lent, mint szeretetben élni. Szent János apostol tanítja: „AZ Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne maradj Ha valaki azt állítja: szeretem az Isten, de testvérét gyűlöli, hazudik. Mert, aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeret­heti az Istent sem, akit nem lát.” (Jn. 5, 16-20.) A keresztények Szentháromság ünne­pén igyekeznek jobban átélni az Isten szeretetét és ettől a szeretettől fogant szép életükkel akarják jobbá, boldogab­bá tenni a világot. PÁPAY JÓZSEF A koppányszántói Szentháromság-emlék Falvaink, városaink közterein dí­szes Szentháromság-szobrokat lá­tunk, melyeknek fölállítása külön tör­ténetet őriz. De valamennyi között páratlan a maga nemében a kop­pányszántói Szentháromság-emlék, ez a mórágyi szürke gránitból épített, téglalap alakú széles oszlop, melyet csúcsos tető zár le, és mind kompo­zíciójában, mind kivitelezésében szokatlan Szentháromság-ábrázo­lás díszít: a Paczka Kornélia készítet­te mozaikkép, mely a szeretet misz­tériumát hangsúlyozza, az isteni lét misztériumát szimbolizálja. Az Atya a felhőkön ül, ölében a meggyötört Üd­vözítő-Fiú, akinek elernyedt két kar­ját maga az Atya tartja fölfelé, azt su­gallva: íme, így szerette Isten a viá- got, hogy egyszülött fiát atita érte. Az Atya fölött ezüstösen csillog a ga­lamb, körülvéve aranysugarakkal. Az Atya és a Fiú glóriája háromszor ki­lenc aranysugár. A mozaikkép hátte­re ragyogó kék. Hatását emeli a mo­zaik csillogása. A Paczka házaspárnak Koppányszántón saját háza, műterme volt. Nya­ranta ott dolgoztak, a telet Berlinben töltötték. A Paczka Kornélia készítet­te emlékművet, mely a mozaikkép bal alsó sar­kán viseli a művész szig­nóját - C. Paczka (a fele­ség német származású volt) - 1916-ban leplez­ték le. A kép készítésénél és a leleplezésen magam is jelen voltam. A modelleket szemé­lyesen ismertem. Sajnos, rég meghaltak. Tudomá­som szerint Magyaror­szágon ez az utolsóként emelt Szentháromság­emlék. Ma a felnőtt fák terebé­lyes koronája miatt alig látható. DR. KOPPÁN JÓZSEF Kppp.lnyszíintó Sientháromsá: mozaik-emlék Paczka Kornéliától Korabeli levelezőlap: a koppányszántói Szenthárom­ság-emlék, Paczka Kornélia alkotása Megkongatták a harangot a Harang fölött Családok vallási, kulturális, társa­dalmi hetilapjaként a Harang nagy eszme szolgálatát vállalta indulás­kor: az egyházak és felekezetek együttműködésének, az egyetemes erkölcsi értékeknek a hirdetését. Ezen túlmenően a Harang a ke-» resztény és zsidó párbeszéd orgá­numának szerepére is vállalkozott, sikeresen küzdve az antiszemitiz­mus, az antijudaista elfogultságok ellen. A média válsága a Harangot is utólérte; a magyar egyházi sajtóin­tézmények nyújtotta támogatás anyagi alapja kimerült, nőttek a nyomdai és papírköltségek, a vallás­közi együttműködés ügyét nem egy­ségesen közelítették meg az egyes egyházak és felekezetek, a terjesz­tés és hirdetésszervezés akadozott, így kénytelen havi magazinná alakul­ni. A heti megjelenésről kjén, ere­deti elveiről, elképzeléseiről nem mond le - vallja a Harang, amely ezentúl az eddigi 40 helyett 60 olda­lon jelenik meg. d. e. Az evangélikus egyház híreiből Június 10-én délelőtt 10 órakor tanév­záró, hálaadó istentiszteletet tartanak Szekszárdon, a Bajcsy-Zsilinszky utcai evangélikus templomban, a Szenthá­romság ünnepe alkalmából. * Június 11-én rendezik meg a Tolna- Baranyai Egyházmegye lelkészeinek ta­lálkozóját Bács-Kiskun Egyházmegyé­vel. A találkozó színhelye Paks. Az első egyházi színház Moszkvában A kereszténység oroszországi felvéte­lének ezredik évfordulójára és Gogol születésének 180. évfordulója alkalmá­ból a tizenhetedik században épült Mária Oltalma templomban az új Hang színház, az első moszkvai egyházi színház művé­szei bemutatták a Fényes Feltámadást, melyben idézetek hangzottak el az Evan­géliumból és Gogol Levelezések című müvéből a moszkvai vegyészmérnöki kar diákkórusának kíséretével. Evangelizációs est A paksi Evangéliumi Pünkösdi Gyüle­kezet több mint negyvenéves fennállása óta idán márciusban tartott először min­denki számára elérhető evangelizációt. Ezt a kezdetet folytatják ma, június 9-én 18 órakor, és holnap, június 10-én 16 órakor a Munkás Művelődési Központ színháztermében tartandó evangelizá­ciós, zenés estjükkel. . Kulturális szemle Kölesden A kölesdi Kossuth Művelődési Ház au­gusztus 10-én 16 órakor rendezi meg a református gyerekek kulturális szemlé­jét, amire bármilyen kulturális műsor­számmal benevezhetnek a résztvevők. Július 1 -ig lehet benevezni a Református Lelkészi Hivatalban (Kölesd, Kossuth tér 6., telefon 06-74-36-015), ahol bővebb felvilágosítással is szolgálnak. Budapesti látogatás Június 11-én református lelkipászto­rok, gondnokok utaznak Budapestre, hogy részt vegyenek a fővárosi Reformá­tus Gimnázium őszi átadásra készülő épületszárnyának bemutatásán.

Next

/
Thumbnails
Contents