Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-07 / 54. szám
1990. június 7. NÉPÚJSÁG 5 Rovar rovarnak „farkasa” Ki tudja, mikor és miképp fogant az ötlet Jack Blehm és fia agyában, amely szerint rovar ellen legjobb a rovar. Lehet, hogy egy átmulatott éjszaka utáni reggelen a „kutyaharapást szőrivel" bölcselet, de az is lehet, hogy a rablóból lesz a legjobb pandúr aranyigazság pattintotta ki a kaliforniai család egyik tagjának fejéből a gondolatot: gonosz rovarokat felfaló jó rovarokat kell szaporítani és bevetni a haszonnövényeket dézsmálók ellen. Az ötlet „irtó” jónak bizonyult, olyannyira, hogy mostanra már 15 rovarirtó rovartenyészet működik az Egyesült Államokban. A katicabogártól kezdve a darazsakig naponta 80 millió, tetveket és más rovarokat felfaló bogárfélét „termelnek" ezek a „farmok". Az üzletágba lassan már egy évtizede kezdtek Blehmék. A kereslet „portékájuk iránt azonban mostanra futott fel igazán, párhuzamosan annak a mezőgazdasági irányzatnak a térnyerésével, amely a rovarirtó vegyszerek helyett a problémának, ha nem is a békés, tárgyalóasztal melletti rendezését, de mindenképpen a természetes megoldásait karolja fel. A15 rovarfarm éves ösz- szeladásai immár elérik a 25 millió dollárt, termésüket három földrészre exportálják. A legtöbb rovarvadász rqvart a gyapottermesztők, a zöldséges gazdák vásárolják. Blehmék eljárását immár néhány egyetemen is tanítják, a nekik dolgozó kereskedő cég pedig videofilmeken mutatja be a farmereknek, miképpen dolgoznak és győznek a jó rovarok a rosszak felett. Ezzel a „rovarbelharccal” ugyan hosszadalmasabb a kártékony élősdieket megfékezni, mint például egy bő lére eresztett permetezéssel, ám ártalmas vegyi anyag semmiképpen nem kerül a termésre, a talajba, sem pedig a fogyasztók szervezetébe. Ha pedig egy növénytermesztő elkezdte alkalmazni a „rovar-rovarirtót”, akkor kénytelen felhagyni a vegyszeres „mészárlással” mivel a permetek a jó rovarokat is elpusztítanák. Jake Blehm szerint a módszer legkeményebb ellenfele a türelmetlenség. A farmerek hozzászoktak a gyors pusztításhoz, s a vegyszerekkel szinte azonnal látványos eredményt érhetnek el. A jó rovarok hadosztályainak tevékenysége viszont csak hetek múlva érzékelhető, mi több, kezdetben még több rovar látszik nyüzsögni az ültetvényen. A „bogaras” Blehmékhez azonban nemcsak farmerek kopogtatnak be. Nemrégiben egy filmstúdió 19 liternyi férget kért tőlük - horrorfilmhez. Visszhangok visszhangja A fene se gondolta volna, hogy.egy kis 15 soros glossza ilyen nagy port kavar, mint amilyen a múlt héten megjelent lapunkban. Emlékeztetőül csupán annyit, hogy arról volt szó, az önkiszolgáló étteremben kialakított halszaküzletből az utcára mosták ki a szennyét. Nos erre másnap mindjárt ketten reagáltak, ezt meg is írtam lapunk Hallottam rovatában május 30-án. És itt most pontosítani szeretném tévedésemet. „Az említett rovat második bekezdésének 3. mondata így hangzik helyesen: Mivel Kövecses úr úgy vélte, rossz színben tüntetem fel az egységet, ezért leírjuk, semmi köze az önkiszolgáló étterem dolgozóinak a halszaküzlet dolgozóihoz. Egy a cég, de külön elszámolású egység. A más kft-hez való tartozás nyilvánítása az újságíró „vétke”, amiért elnézést kér minden érintettől. Reagált az írásra Hamvas Ferenc, a Városgazdálkodási Vállalattól és a fűnyírással kapcsolatban elmondta, a VGV folyamatosan teljesíti kötelességeit - 7- szer kell a füvet lenyírniuk -, ahol ők kezelik a pázsitot a városban, nem magasabb, mint másutt. Ha látok rendezett épület előtti részt, akkor az az ő területük. Hamvas Ferenc tudomásomra hozta azt is, hogy ők a lakosság által kedvelt növényeket ültetik ki, de nem tudnak tenni semmit a viráglopás, a facsemeték derékba törése, a taposási kár miatt, s nem tudták még pótolni az időjárás okozta károkat sem. A város többi elhanyagolt területével kapcsolatban annyit mondott, hogy a társasházak, OTP-, illetve szövetkezeti lakások, intézmények előtt mindenkinek saját magának, illetve a város más helyein a Városgondnokságnak kötelessége a füvet letakarítatni. Folytathatnánk ezt a sort, de az .egymásra mutogatás és az öntömjénezés helyett inkább kaszára kéne kapni... Nem értem viszont dr. Kovács Annának, a Tolna Megyei Köjál igazgató főorvos-helyettesének levelét, ugyanis teljesen félreértette írásomat. De lássuk a levelet! „A Tolnai Népújság 1990. május 29-i számában megjelent „Szennyet az utcára?” cikkére vonatkozóan az alábbiakat kívánom megjegyezni: A cikk kiemelten foglalkozik az „Önki- szolgáló étteremben kialakított bolt takarításával kapcsolatos hiányosságokkal. A leírtak szerint a takarítás helyes módjának megtanítása a Köjál feladata. Fentiekkel kapcsolatosan tájékoztatásul felhívom figyelmét az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerhigiéniai feltételeiről szóló 3/1989. (III. 12.) MÉM-SZEM együttes rendeletének 32. §-ára, mely szerint „(1) A takarítás, a tisztítás és a fertőtlenítés részletes előírásait, annak gyakoriságát az üzemre, a termelő helyiségekre és az eszközökre, valamint a takarítási időt az üzem vezetője írásban köteles megállapítani. Meg kell határozni az elvégzendő műye- leteket, a szükséges eszközöket, továbbá a felhasználható tisztító- és fertőtlenítőszereket, ezek alkalmazási módját, a végrehajtás ellenőrzését. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra az érintett dolgozókat külön ki kell oktatni, az ismeretek elsajátításáról meg kell győződni.” Ezen felül az élelmezés-egészségügyi szakdolgozók az e területen megkívánt kötelezettségeket, előírásokat már a szakmunkásképző iskolában elsajátítják. Fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a boltok, vagy egyéb élelmezés-egészségügyi egységek takarításának módját nem a Köjálnak kell megtanítani, hatóságunk feladata kizárólag az ellenőrzés. Egyébként hatóságunk meghatározott időközönként az élelmezésegészségügyi egységek ellenőrzését elvégzi és a talált hiányosságok megszüntetésére minden alkalommal intézkedik. Ezen felül a közérdekű bejelentésekre, illetve jelzésekre a közegészségügyi szakemberek helyszíni szemlét tartanak és amennyiben a bejelentés a valóságnak megfelel, intézkednek. A cikk jelzett közegészségügyi hiányosság megszüntetésére utasítottam az I. fokú hatóságunkat, hogy haladéktalanul végezzenek helyszíni vizsgálatot, amely 1990. május 29-én megtörtént. Megállapítottuk, hogy jelenleg a bolt nem üzemel, így intézkedésre nem kerülhetett sor. Amennyiben azonban a bolt ismételten üzemelni fog, ennek gyakoribb ellenőrzését elrendelem. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét és a cikkben foglaltaknak megfelelő korrigálását.” Nos, megismétlem előző kijelentésemet: nem értem dr. Kovács Annát. Nem értem azért, mértén azt írtam: „Mindezek láttán az fogalmazódott meg bennem, hogy pótolni kéne a takarításbeli hiányosságokat. Ki legyen azonban a segítő, aki megtanítja az üzlet dolgozóit arra, hogyan kell azt szakszerűen elvégezni? - töprengtem el hosszan, mig végül addig jutottam, legyen az a Köjál. De minél előbb!” Értetlenségem oka nem más, mint az, hogy Kovács doktornő nem érti az árnyalt fogalmazást. Szűkszavú írásom nem feladatot ad ugyanis a Köjálnak, hanem árnyaltan fogalmazott bejelentés. És azt nem is lehet figyelmes olvasással másnak venni. Vagy mégis? * Szerkesztőségünk nem kíván tovább a témával foglalkozni. ÉKES LÁSZLÓ A divat lépcsői is lefelé vezetnek STOP A járművek utasairól Kevés szó esett eddig a járművek utasait érintő kérdésekről, pedig nem egy közúti baleset éppen az utas járművezetőre gyakorolt kedvezőtlen hatásának következménye. A járművek utasaira vonatkozó általános szabályok a KRESZ 23. paragrafusában meglelhetők, ezért azok ismételgetése helyett csak néhány, közvetlen baleseti veszélyt jelentő, utasokra jellemző magatartási formáról teszünk említést. Noha a KRESZ az utasoknak megtiltja, hogy a vezetőt a vezetésben zavarják, ám ilyen természetű balesetékért nem ritkán maga a vezető is felelősséggel tartozhat. A kérdés ugyanis önkéntelenül adódik: „miért hagyta magát zavarni, miért nem tett semmit annak érdekében, hogy ne zavarhassák?” Pl. gépkocsiban, a vezető melletti ülésen ittas ember szállítása eleve kockázatos, mert esetleges kiszámíthatatlan magatartása végzetes következményekkel járhat. Ilyenkor a vezető el nem fogadható védekezése rendszerint az, hogy utasa hirtelen elrántotta a kormányt. A baj megelőzése kétféle lehet. A részegen autózni vágyónak - állapota súlyosságától függően - vagy a hátsó ülést kell felajánlani, vagy meg kell tagadni az elvitelét. (Az utóbbi megoldás jobb, már csak a kocsi belseje tisztaságának megóvása érdekében is). Számtalan, olykor még vezetni sem tudó utas rossz szokása, hogy minduntalan beleszól a vezetésbe. A kormány mögött ülőnek ténykedéseit kritizálja, vagy „jó tanácsokat” ad a manőverek végrehajtásának mikéntjére, esetenként baráti, vagy még inkább rokoni kapcsolat vélt jogán a vezetőt még össze is szidja. A jármű vezetéséből eredő következményekért mindig az felel, aki a kormányt forgatja. Az utas legfeljebb a vonatkozásban dönthet, hogy életét, testi épségét rábízza e a vezetőre, vagy nem. Ha az utóbbi szerint dönt, nem ül kocsiba, de ha az előbb említettet választja és vállalkozik az utazásra, a jármű vezetésével összefüggő észrevételeit az úticél eléréséig nem nyilváníthatja. Főleg olyanokat nem amik a vezetőt iritálhatják a vezetésben, figyelmének összpontosításában zavarhatják, meggátolhatják. Egyébként az utasok hatása a járművezetőkre számos variáció szerint juthat kifejezésre. Az általuk kiváltott járművezetői érzelmek szerint lehetnek szimpatikusak, semlegesek és antipatikusak. A szimpatikus utasoknak a járművezető „tetszeni” szeretne, s esetleg úgy vezet, mint Senna a Hungaroringen, az antipatikusokkal összeveszhet, ami a gépkocsi „durva” vezetésében realizálódhat. Ezért arra kell törekedni, hogy a kocsiban tartózkodók a vezető számára „semlegessé” váljanak. PIÁCSEK GYÖRGY „Tévedésből” késeit Horváth János Richárd taszári lakos apjával, Horváth Jánossal lóvásárlási szándékkal ruccant át 1989. október 8- án a dombóvári vásárra. Erre készülve az apa nagyobb összegű pénzt tartott magánál. A sok bolyongás után dél körül megéheztek, de főleg megszomjaztak, végül a Csini nevű büfében kötöttek ki. Neki álltak szomjukat oltani, ami rövid időn belül olyan eredményessé vált, hogy az apa asztalra borulva el is aludt. Horváth János Richárd pedig az ivásza- tot kártyázással egészítette ki. Időnként félszemmel apját is figyelte, aki körül többen megfordultak. Egy idő múlva oda is ment hozzá és zsebébe nyúlva kereste a pénzt, abban azonban egy garast sem talált. Hirtelen arra gondolt, hogy a bent- levők közül valaki apját kizsebelhette. Ebbéli hitében rántotta elő 17 centiméter pengehosszúságú tőrkését, és fenyegetni kezdte a benntartózkodó vendégeket. Rövid időn belül dulakodás támadt a kis helyiségben és ennek során Horváth János Richárt két férfit életveszélyesen megszúrt. Ezalatt az apa békésen szunyókált, csak az egyre erősödő lármára eszmélt fel és csatlakozott fiához. A benttartózkodók rövid idő múlva kituszkolták őket a helyiségből, de ezután ők az épületen kívül talált ásóval és kapával - precíz pontossággal - az épület minden ablakát bezúzták. Áldásos tevékenységüket a kiérkező rendőrök szakították félbe. Később a rendőrségen kiderült, hogy Horváth János dzsekijének zsebe, amelybe a pénzt tette, lyukas volt és a bélésbe csúszva az hiánytalanul elő is került. Ezt a tényt természetesen a bíróság ítéletében nem méltányolhatta. így az elkövetett cselekményekért a Tolna Megyei Bíróságon dr. Uzsák Zoltán büntetőtanácsa Horváth János Richár- dot több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt 7 év és 6 hónap fegyház- ban letöltendő szabadságvesztésre mint főbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 7 évi eltiltásra ítélte. Az apát Horváth Jánost társtettesként elkövetett garázdaság vétségében találta bűnösnek és mint többszörös visszaesőt, 1 évi börtön fokozatban letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. GEISZHAUER JÁNOS Tanuljunk húsipariul! Egyik barátom parádés kiállítású, színes fényképekkel teli, több nyelven irt prospektussal lepett meg. Címe: Húsipari termékkatalógus. Élmény végiglapozni és mivel ez az élmény nem mindegyik olvasónknak adatik meg, hadd osszam meg velük legalább egyes részleteit. Annál is inkább, mert „az egy hazai lakosra jutó húsexport területén a magyar húsipar a világ 5. helyét foglalja el”. Egyebek közt a következőkkel: Herz-szalámi, Pick-szalámi, szegedi paprikás téliszalámi, gyömbéres szalámi és Vár-szalámi. A kolbászok birodalmában: szegedi tea-, boszorkány-, Fesztivál-, Kulen-, szegedi csípős-, stifolder-, Misina-, paprikás tatár, köményes tatár-, party-, fokhagymás-, paraszt-, pokol-, zöldborsós-, csabai csípős-, gyulai- és kétféle Kőrös. Dobozolt sonka hétféle méretben és kivitelben létezik. Húskonzervek: sonkapogácsa, csülöksonka, Luncheon Meat, sörsonka, drált sertéshús, marhasonka, sertéstarja, tojásos chopped pork, sertés nyelvmozaik, vagdalt hús, karaj, marha darált hús. Fóliában főtt termékek: bőrös táblás bacon, táblás bacon, marinádos karaj, karajrolád, kanadai bacon, fóliás sonka. A szalonnafélék közt van számos fűszeres, és kétféle szeletelt bacon. Gyorsfagyasztott termékeknek se vagyunk híjjával, amiként az alább következik: Pannónia sertéshús galuska, Pannónia májgaluska, Pannónia hamburger, ugyanilyen nevű hamburger, húsos szelet és csevap. Az „egyéb” kategóriába tartozik a pácolt füstölt marhahús bélben, a bulen, a cabanos, a krakkói sonkás felvágott, kétféle turistakolbász és Bakony-felvágott. Mindezeket gyártja a Budapesti Húsipari Vállalat, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, a Gyulai Húskombinát, a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Kaposvári Húskombinát, a Györ-Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Pápai Húskombinát, a Borsod Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat és a Szekszárdi Húsipari Vállalat. A hetvenféle termékkel kapcsolatban csak egyfjJe kérdés marad: - Hol és mennyiért kaphatók mindezek itthon? O. I. Még akarni...
