Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-07 / 54. szám

1990. június 7. KÉPÚJSÁG 3 Trancsírozzák a részvényekét Tőzsdéző téesztagok? A részvény éppúgy a téeszvagyon része, mint a traktor, vagy az istálló A hét elején az Országgyűlésben módosították a földtörvényt, s ennek egyik elemeként felfüggesztették a szövetkezeti földek árusítását. A föld, a mezőgaz­dasági termelés körül azonban még sok minden, legfőképp pedig a tulajdonvi­szonyok nem rendezettek. Egy biztos: a legfontosabb, hogy a tagok tulajdonosi mivolta megjelenjen. Ennek egyik módja az, hogy „nevesítik” a vagyont, visz- szaadják a termelőeszköztannak, akinek erre igénye van, vagy aki ezt kéri. A tu­lajdonná válás másik lehetősége: a tagok részvényeket vásárolnak. Ezta konst­rukciót a Mezőbank dolgozta ki,saza lényege, hogy törvényessé teszi a szövet­kezeti tulajdonosok tulajdonjogát. A téesztag tehát részvényes lehet.- A Mezőbank az ország egyik magán- bankja. Tolna megye szövetkezetei közül hányán tagjai a banknak? - kérdeztük Drüszler Józseftől, a Mezőbank szekszár- di fiókvezetőjétől.- Valamennyi téesz, halászati szövetke­zet, és a Téeszker a tagja. A Mezőbank alaptőkéje a Kölcsönös Támogatási Alap egy részéből ered, ebből alapították 1987- ben. A KTA-ban elkülönített pénzből lehe­tett részvényeket jegyezni - ezek ötvenezer forintos névértékben a téesz nevére szól­tak. Átruházhatók, de legelőször azoknak kellett felajánlani, akik a bank alapítói vol­tak, ők elővásárlási joggal rendelkeztek.- Tehát egyik - mondjuk gazdag ­téesz megvásárolhatta a másik - mondjuk szegény - téesz részvényeit?- Igen, de magánember is megvehette, csakhogy eddig erre nem volt igény. Ké­sőbb a szövetkezetek ismét jegyezhettek részvényt, ezek azonban nem névre, ha­nem bemutatóra és szintén ötvenezer fo­rintra szóltak. A részvényesek nemrég úgy módosították a bank alapszabályát, hogy minden részvény bemutatóra szólt, és tíz­ezer forintos részvényekre trancsírozták az ötvenezer forintosokat. Tehát egy ötven­ezer forintos részvényből öt tízezer forintos lett, és mindegyik bemutatóra szól, szaba­don forgatható.- Ezeket a tízezer forintos részvényeket a tagok kezébe adhatják, és így törvénye­f síthetik a tulajdonosi mivoltukat?- Igen, megtehetik a téeszek, hisz ez éppúgy a téeszvagyon része, mint a trak­tor, az istálló, az épület.- Ki dönti el egy szövetkezetben azt, hogy hogyan bánjanak a részvényekkel?- A vagyon felett általában a közgyűlés rendelkezik, de a belső szabályzat minden téeszben más lehet.- Hallani arról is, hogy a téeszek átadják a részvények ötven százalékát a téeszta- goknak.- Végül is a téesz szabadon rendelkezik a részvényeivel, s lehet többféle is a tulaj­donában, nemcsak az, amelyet a Mező­banknál váltott. A részvények adhatók és vehetők, akárkinek eladhatók, nem csupán téesztagoknak. Ha a téesz a tagjainak adja a részvényt, a tag a bank tulajdonosa lesz, annyiszor tízezer forint erejéig, ahány rész­vényt vásárolt. Rendelkezik a bank fölött, s a részvényeinek az arányában szavaz a közgyűlésen.- A téesztag ha részvénytulajdonos, szabadon adhatja-veheti a részvényeket?- Igen. Eladhatja, elajándékozhatja, az utódjaira örökítheti.- Sőt, akár kereshet is rajta.- Igen, természetesen, ha majd működik a tőzsde, s bejegyzik a mezőbanki részvé­nyek árfolyamát.- Mikor várható, hogy beindul a tőzsde?- Ezt én nem tudom megmondani.- Ha valaki részvénytulajdonos, oszta­lékot is kaphat. Mennyi ez pillanatnyilag?- Tizenkét százalék volt az előző évben. A mértéke a bank gazdálkodásától függ, attój, hogyan forgatta a pénzét, mennyi adózott eredményre tett szert, s a rész­vénytársaság közgyűlése hogyan dönt- Nyomdába került-e már a részvény- papír?- A tervek elkészültek, úgy tudom, hogy szeptemberben hagyja el a papír a nyom­dát.- Véleménye szerint mit szólnak a téesztagok a részvényekhez, ami tulajdo­nosi jogokat megtestesítő értékpapír ugyan, depem ezres, ötszázas, amit meg­lehet számolni, gyűjteni, takarékkönyvbe tenni.- Nem tudom. A részvény régi fogalom a bankvilágban, de új fogalom a magánsze­mélyek, földműves emberek körében. A részvénytulajdonos a bank tulajdonosa lesz, pénzt helyezhet el, s a közgyűlésen el­mondhatja a véleményét, emellett osztalé­kot kap. A részvényt eladhatja, az érte ka­pott pénzt bármibe befektetheti.- Ez így van, csakhogy megszoktuk: a pénz akkor biztos, ha a kezemben van. Nemigen hallottam falusi emberről, aki például letéti jegyet váltott volna.- Ha valaki részvényt vásárol, nem gyűj­tögeti a pénzét, hanem üzletbe fekteti. Aki földet művel, disznókat tart, a hasznot be­fekteti és föléli, nem gondolkodik részvé­nyekben. De aki ezen a körön kívül kerül, magyarán nagyobb lesz a bevétele, azon kezd gondolkodni, mi hozhat még jövedel­met, mibe fektesse a pénzét S így eljut a részvényvásárláshoz, amelyet természete­sen bármikor eladhat.- Igen ám, de ha a bank nem jól gazdálko­dik, akkor csökken a részvények árfolyama. A részvénytulajdonos ekkor rossz lóra tett- Kevesebb lesz az osztalék, a részvé­nyeket nem keresik, csökken az árfolyam, nő az eladók, és csökken a vevők tábora.- Kitől kérhetnek tanácsot az emberek arra vonatkozóan, hogy milyen részvé­nyeket érdemes megvenni? * *- Nem kell félni: tanácsadók bőven lesz­nek majd. * D. VARGA MÁRTA Korszakváltás a világgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról.) Az ipari forradalom idején az emberi munkaerővel történő pazarlás szűnt meg, azáltal, hogy a gőz ereje felszabadí­tott hatalmas tömegeket a fizikai erőt fel­emésztő nehéz testi munka alól, és lehe­tővé tette, hogy izmaik helyett az eszüket használják munkások milliói. A szaktu­dás, a szakértelem szerepe nőtt meg, a verejtékcsepp-termelő képesség he­lyett. Korunk nagy korszakváltása idején to­vább lendült ez a folyamat, valamint megszűnt az energiával és a nyers­anyaggal való pazarló gazdálkodás is. A szürkeállomány, a kreativitás, az ész, az információ került a legfőbb helyre a ter­melési tényezők között, már ahol ez a vál­tás végbement. Ahol nem ment végbe, ott maradt a nyersanyag, az energia, az acél, szén, cement stb. millió tonnák bű­völete, ott radikálisan leértékelődött a tu­dás. Mi kimaradtunk Magyarország, és az egész most szét­hulló, úgynevezett „szocialista világ” ki­maradt a grandiózus átalakulásból, és ezzel eleve vereségre ítélte magát a nagy nemzetközi versenyfutásban. Kialakult köztünk és a fejlett Nyugat között egy gyarmati jellegű munkamegosztás, amelynek a lényege az, hogy mi nagy energia- és nyersanyagtartalmú, de kis tudástartalmú tömegárutermékeket szál­lítunk nagy braintartalmú termékekért. Miután a világgazdaság a mi termékein­ket leértékelte és a tudásigényes termé­keket felértékelte, állandósult a csere­arányromlás számunkra. A korszakváltást sikeresen végrehajtó országok egyöntetű receptet alkalmaz­tak, Svédországtól Tajvanig, az USA-tól Nagy-Britanniáig, Japántól Svájcig, Olaszországtól az NSZK-ig: leépítették, karcsúsították az energia- és nyers­anyagigényes ágazatokat, illetve az eze­ket kiszolgáló kitermelőipart, és ezzel párhuzamosan felfuttatták a csúcs- és húzóágazatokat, a kreativitás- és tudás- igényes termelést. Általános restrikció helyett szelektív fejlesztést, importkiváltó stratégia helyett exportorientált straté­giát, védekezés helyett alkalmazkodást követtek. Magyarország - orvosi ló Hazánk az elmúlt két évtizedben be­mutatta mindazt, amit nem szabad csi­nálni. Folytattunk egy általános restrik­ciós politikát, vagyis visszafogtuk a fo­gyasztást, függetlenül attól, hogy van-e mögötte teljesítmény; visszafogtuk a be­ruházásokat, nem nézve, hogy ésszerű vagy nem ésszerű beruházásról lenne-e szó; ezermilliárdokban mérhető húsz év alatt a veszteséges vállalatoknak nyújtott dotáció, amiből egy teljesen új, modern országot fel lehetett volna építeni. Ex­portorientált stratégia helyett importki­váltó stratégiát követtünk, a nemzeti valu­ta megszilárdítása helyett a folyamatos forintleértékelés jelentett örökös men­tőövet a gazdaságtalan export kitermelői számára. Bámulatos szívóssággal sike­rült megőriznünk elavult gazdaságszer­kezetünket, s ezen erőfeszítés elfogyasz­totta minden tartalékunkat, nem maradt semmi a modernizálás, az infrastruktúra fejlesztése számára. Jobb későn mint soha... Az ütemkésésben levőnek mindig jóval nehezebb a dolga, mint az idejekorán váltóknak. Ráadásul erőforrásaink kime­rültek, nyomaszt a hatalmas adósságtör­lesztési kötelezettség, és még az adós­ság növekedését sem sikerült megállíta­ni. Mégis vannak tartalékaink! A veszte­séges és az elavult, konzervatív ágaza­tokba áramlik még mindig a nemzeti jö­vedelem 85-90 százaléka, sőt, a nemzeti jövedelem egynegyede kifejezetten do­tációk formájában tűnik el a nehézipari szent tehenek gyomrában. Évi 250-300 milliárd forintról van szó. Vagyis az elvte­len dotációk leépítése önmagában ha- talms erőforrásokat szabadítana föl. Tudomásul kell vennünk, hogy a világ- gazdaság nem lesz attól elragadtatva, ha egyszer mégis nyereséges lesz a magyar kohászat, bányászat; ellenben azt fogja preferálni ez a világpiac, hogy vannak-e nálunk csúcs- és húzóágazatok, fejlett-e az infrastruktúra. Ha megkésve is, de még bekapcsolódhatunk a nagy kor­szakváltásba. Ha nem tesszük, a harma­dik világ alsó harmadába fogunk le­csúszni, versenyt futva Bangladesh-sel ésZulukafferfölddel... GAZDAGLÁS2LÓ Hazai hitelkártyák A székesfehérvári Lamicard Kft. svájci licenc alapján műanyag, azonosító és adat­gyűjtő mágneskártyákat gyárt Az újonnan alakult kisüzemben évente mintegy 100 ezer darab azonosító mágneskártyát tudnak előállítani. Szemet vetve a szemétre... Új telepre nincs keret Milyen könnyen a szemétre vetünk dolgokat? S aztán azzal, hogy kukába, vagy konténerbe dobtuk a hulladékot, s kifizettük az éves szemétszállítási díjat, a továbbiakban ügyet sem vetünk az egészre. Mi mást is tennénk, hiszen van erre hivatott cég, mely három bűvös betű mögé utalva VGV-nek hivatik. A rosszmájúak városgarázdál- kodási vállalatként kajánkodnak nevükkel, de a szójáték erős. Fel­tétlenül az, hiszen ők takarítják el - tisztes díjazás ellenében - min­dennapi szemetünket. Persze ha még van hová? Mert úgy tűnik, Szekszárdon lassan nem lesz, hiszen a régi szeméttelep a város ha­tárában csak mindenféle bűvészmutatványok árán képes elnyelni a megyeközpont szennyét, építési törmeléket és hulladékát A Köjál jóindulatán múlik, hogy mikor kerül ki rá végleg, a „Megtelt’ tábla. Ám ha kikerül, az katasztrofális következmények hordozója is lehet egyben, ugyanis akkor a régi telep már nincs, az új pedig még nincs sehol. Mármint szeméttelep. Ehhez mélyen a zsebbe kellene nyúlnia a városnak, s eza jó mélyen mintegy százmillió forintot jelent ez esetben. Ez pedig éppen hiányzik a költségvetésből. S most jön a bűvös ráadás szó, ami mögött némi kellemetlenség is megbújik ez esetben. Mert., e nem mindennapi gondok mellett a VGV valamint a Szállítmányozó és Szolgáltató Betéti Társaság között a szemételhe­lyezés, valamint szállítás árai tekintetében nem beszélhetünk valódi egyetértésről. Mi több, kifejezett ellentétről van szó. A fent említett társaság üzletvezetője, Kissné Faust Veronika le­vélben fordult a Szekszárdi Városi Tanácshoz mint a Szekszárdi VGV felügyeleti szervéhez. „Társaságunk Szekszárdon konténeres hulladékszállítást kíván végezni közületi és magánszemélyeknek. Terveinket késlelteti, hogy a VGV április 1 -jétől a szemételhelyezés diját 30 forint köbméterről 80-ra emelte - 5 köbméteres konténernél ez 250 Ft emelés - míg a konténerürités fordulódíjába (szállítás) az áremelésnek csak töredékét érvényesítette. Az áremelés arányszá- mában azt a szándékot véljük felfedezni, hogy a magas szállítási költségeket a VGV az extra nyereséget tartalmazó szemételhelye­zési díjból kívánja fedezni. Más szempontból a konténeres hulladékszállítást igénybe vevők „lényegesen kevesebb szemételhelyezési díjat fizetnek” ha a szol­gáltatást a VGV-től kérik, mintha azt más vállalkozótól igényelnék. Tudomásom szerint a VGV nem tulajdonosa, hanem kezelője a városi szeméttelepnek, piaci egyeduralmának megőrzése érdeké­ben nem jogosult a szemételhelyezési díjból burkolt engedményt adni... Az áremelést tisztességtelennek, közérdeket sértőnek tart­juk... Az igénylőket egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorja, semmibe veszi az ország gazdaságpolitikai céljai között megfogal­mazott szektorsemlegességet, összességében nézve árfelhajtó, inflációgerjesztő hatású...” Őszinte beszéd, mely kéri a felülvizsgálatot A tanács műszaki osztálya megkéri az adatokat a VGV-től, és levelet ír a társaságnak: „A Keselyüsi úti szeméttelep tárolókapacitása - a még számba vehető tárolóterületetfigyelembe véve - mindössze másfél-két évig oldja meg a város hulladékelhelyezési gondjait A hulladék takará­sát (a terület rekultiválását) haladéktalanul meg kell kezdeni. A ta­nács költségvetéséből a rekultivációs költségeket nem tudja bizto­sítani, így ezt a VGV-nek a szemételhelyezés dijából kell kigazdál­kodnia. A díjemelést tehát a szemételhelyezés szokásos költségei mellett jelentkező rekultiváció indokolja. Adij szabadáras kategória, a díjtétel emelése, végrehajtásának módja, alkalmazása a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően történt A Városgazdálkodási Vállalat nem tartja tisztességtelennek ezt az áremeléssel kapcsolatos lépését, úgy látják ők is, hogy a rekulti­vációs költségekre eképp lehet megfelelő pénzeszközöket elkülö­níteni. Az aránytalanságról szólva elmondták, az már hadd legyen vállalati gazdálkodási kérdés, hogy mikor, miből, miképp képesek költségeket lefaragni.” Szóval itt áll ez a szemétszállítási ügy, melynek legkardinálisabb kérdése mégiscsak az, hogy egy új szeméttelep kialakítása elen­gedhetetlen feltétel. Ehhez nem elegendő a végrehajtó bizottsági határozat, ehhez pénzre van szükség. Évek óta gond, pénz nincs, a környezet- és talajvízszennyezés lehetősége fennáll. A telep létre­hozása ugyan a pénzügyi tervben szerepel... Talán majd ha a cégek egységesen tiltakoznak az áremelés el­len, esetleg új vizsgálat következhet., majd ha az új önkormányzat mellett valódi privatizációról is beszélhetünk... ha a kommunális szolgáltatás mint önálló ágazat valódi versenyheiyzetet teremt a piacon... ha akad aki megvásárolja ennek lehetőségét., ha műsza­ki, gazdasági szakemberek szakvéleménnyel segítika privatizációt mely akár kamatmentes kölcsönnel is együttjárhat(na)... ha akadna vállalkozó befektető, aki megcsinálná az új szeméttelepet.. Egyszóval ma még sok a ha, választ csak a jövő adhat Ám ha ez a válasz soká késik, „szemét helyzet” alakulhat ki. _ «„ka c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents