Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-06 / 53. szám
1990. június 6. KÉPÚJSÁG 5 Van ilyen? B Itt a piros, hol a piros? alekok mindig akadna K Az „Itt a piros, hol a piros?” nevű szerencsejátékot már nagyapáink is ismerték. Hallottunk régi történeteket arról, hogyan szabadították meg pillanatok alatt a pénztárca tartalmától a komát vásárokon ezzel a nagyon egyszerű játékkal. Úgy látszik, évtizedek alatt e tekintetben az élet semmit sem változott. A játék kellékei szinte ugyanazok, mint húsz vagy száz évvel ezelőtt: egy sima felület - például valamilyen láda -, három üres gyufás doboz és egy piros színű golyócska papírból vagy szivacsból. A szisztéma is változatlan - az nyer, aki eltalálja, hogy a három doboz közül melyik alatt rejtőzik a piros golyócska. És abban a tekintetben sincs változás, hogy ez a játék kizárólag a balekokra épít és a játékosnak semmi esélye sincs, csak ha a játékmester úgy akarja. Balekok voltak, vannak és minden valószínűség szerint a jövőben is lesznek. Újabban Szekszárdon - és az egész megyében is - egyre több helyen találkozhatunk ezekkel az egyszerű, szinte házinak nevezhető játékkaszinókkal. A játékmesterek fő terepe a piac, de autóvásárokon, szokásos heti vásárokon sem ritka vendégek. Ott bukkannak fel tehát, ahová az emberek feltételezhetően pénzzel mennek. A játék elindítása nem kíván hosszas előkészületeket. Sima felületként megteszi az egyszerű papírdoboz is, vagy egy autó motorházának teteje. Mindkettőből van elég a vásárokon, a kellékeket tehát még csak hozni sem kell. A gyufásdobozok, meg a piros golyócska pedig zsebben is elfér. Miután együtt vannak ezek az egyszerű kellékek, indulhat a játék. A játékmester hangos mon- dókákkal hívja fel magára a figyelmet, miközben lassú, szemmel jól követhető mozdulatokkal hol az egyik, hol a másik dobozzal fedi le a piros golyócskát. Többnyire pillanatokon belül embergyűrű fogja körbe a „játékkaszinót”, talán még a leendő balekok fejében sem fordul meg, hogy nemsokára részesei, illetve biztos vesztesei lesznek a játéknak. Aki bele akar látni a játék rejtelmeibe, egy fél óra alatt is komoly megfigyeléseket végezhet. Aki pedig a több helyen egyszerre folyó pirosozás helyszíneire is átpillant, még rövidebb időn belül kész a tapasztalatok összegzésével. Gyorsan kideríthető, hogy a játék szervezői többen vannak, egyszerre érkeznek, egy időben indítják a játékot a helyszíneken. Egy-egy doboz körül is vannak még a játékmesteren kívül saját emberek - ez onnan látszik, hogy időnként váltják egymást. A játék az úgynevezett „kedvcsinálóval" indul, vagyis először a kompániához tartozó emberek kezdenek el játszani. Az alapösszeg ezer forint, amit később folyamatosan dupláznak, felső határ nincs. A kedvcsinálás alatt a dobozok útja lassú, tisztán lehet látni, melyik alatt rejtőzik a piros golyócska. A bandához tartozók természetesen többnyire nyernek, időnként vesztés is „becsúszik”, így lesz a játék hiteles. Az embergyűrü először tartózkodva figyeli a játékot, majd az ezresek látványa elborítja egyesek agyát és beszállnak a buliba. Ekkor a dobozok mozgása felgyorsul, a légkör feszültebbé válik - a játékos pedig veszít, aztán dupláz, majd ismét veszít A hőn áhított szerencse nem jön be senkinek. A játékmester kezében pedig közben annyi pénz gyűlik össze, hogy egyszerű földi halandó két év alatt sem keres annyit. Kikből lesznek balekok? Ez csak ott, a játék hevében derül ki. A balekok közül sokan külföldiek, talán nem ismerik a játékot. De honfitársaink között is akad balek bőven. A napokban például egy kisgyermekkel piacoló fiatalasszony két perc alatt hatezer forintot veszített. Mit szól a rendőrség az egyre nagyobb teret hódító „történelmi játékhoz”? Tér mészetesen tudnak róla, de több tekintetben tehetetlenek. Az „Itt a piros, hol a piros?” jogilag szabálysértésnek minősülő szerencsejáték, jogi szemmel tehát „piti ügy”, egy találó hasonlattal élve olyan, mintha egy gyalogos pirosban menne át a zebrán. Tettenérés esetén előállítják a játékmestert, elkobozzák az eszközöket és a bizonyíthatóan nyert pénzt, aztán megteszik a szabálysértési feljelentést. A rendőrségen elmondták, hogy a játékosnak valóban semmi esélye, a piros golyócska egyik dobozka alatt sincs. Szekszárdon és más városokban megjelenő játékszervezők a budapesti autóvásárokról és a nagyobb piacokról szorultak ki, ott már jól ismerik őket. ök a jogi játékszabályokkal tökéletesen tisztában vannak, azt be is kalkulálják a vállalkozásba. Ügyelnek arra, hogy túl sok pénz soha ne legyen egy személynél, a játék helyszínei között pedig az összeköttetést is megszervezik. Ha baj van, varázsütésre eltűnnek. Sokan vannak, ha egyiküket lefülelik, talán a rendőrségi kocsi még el sem indul, amikor a társak már folytatják is tovább. Jó tudni azt, hogy a játékban részt vevő is szabálysértést követ el. A május 27-i szekszárdi vásárban a hangosbemondón figyelmeztették az árusokat, vásárlókat: vigyázzanak, ne szánjanak be a játékba. Mint azt Antoni János rendőr őrnagytól a Szekszárd Városi Rendőrkapitányság közrend- védelmi és közlekedési osztályvezetőjétől megtudtuk: az egyik „csapat” Chevrolet autóval Komlóról érkezett. De jöttek Szedresből elszármazott székes- fehérvári „kaszinótulajdonosok” is, s a kölesdi vásárban is jó néhány ezer forintot zsebeltek be a szenvedélyes játékosoktól. Veszíteni jócskán lehetett: 10-20 ezer forintot, míg a játékvezetők 40--80 ezer forinttal viharos gyorsasággal elhagyták a terepet. Ehhez képest bagatell az az összeg, amit például a komlói tanács büntetésként kiszabott: mindösszesen háromezer forintot kellett befizetnie a játékmesternek... I Az elmúlt héten sem csökkent a hozzánk érkező kérdések száma. Néhá- nyan éltek a keresőlap adta lehetőséggel, sőt telefonon Is érdeklődtek, de mégis levélből érkezett a legtöbb. A kérések közül ismét néhány: Besült a turmixgép Olvasónk RG-28 S típusú NDK-beli konyhai robotgépének turmix része - leírása szerint - besült. Régóta keresi, de sehol sem kapott hozzá egy ilyen komplett egységet. Mi sem. Az Otthon Áruházban (Szekszárd, Széchenyi u. 37/39.) és a Gelka- ker Alkatrészboltban (Szekkszárd, Mikes u. 24.) tudnak róla, régebben volt is, most nincs. Nem is nagyon remélnek. Utolsó lehetőségként ajánljuk a Keravill NDK-s konyhai robot szaküzletét Budapesten. Cím: Budapest, VII. kér. Rákóczi u. 30. Telefon: 142-0100. Kicsi gyerek - kicsi kukta Kérdezőnk 3 hónapos kislányának szeretne kuktafazékban főzni, de az általa hozzáférhető választék inkább egy család, mintsem egy kisgyerek ellátásához megfelelő. Nagyon megfelelne a célnak egy egyliteres kukta is. Sajnos nem fog kapni. A gyártótól (Alumlniumgyár) beszerzett információk szerint a legkisebb gyártott űrméretű a 2,5 literes, ennél már csak nagyobbak vannak (4, 6, 8 literes). Ha a közvetlen környezetében nem jut ilyenhez, javasoljuk, hogy látogassa meg a Skála-Szek- szárd ABC-osztályát, itt nagy valószínűséggel talál a legkisebből is. Azoknak, akik esetleg kukta alkatrészeket keresnek, szintén javasoljuk az áruház felkeresését, mivel - igaz nem teljes választékban - alkatrészeket is tartanak. Nagyon speciális tartozék vagy alkatrész esetén azonban a legbiztosabb az Alumíniumgyár Mintaboltja. Cím: Budapest, XIV. kér. Erzsébet királyné út 57-61. Telefon: 251-1444. Öregszik a Jawám!- panaszolja olvasónk - és (elmondása szerint) sok mindent nem kapni már hozzá. Mivel környezetében minden lehetőséget megpróbált, utolsó esélyként még érdemes lesz érdeklődnie Budapesten, a Jawa alkatrészszaküzletben. Cím: Budapest, Nagymező u. 37. Felajánlások Is érkeztek Néhányan már éltek a lehetőséggel, amelyet rovatunk indításánál felajánlottunk. Nevezetesen, kértük azon gyártók vagy forgalmazók jelentkezését, akik az általunk egy-egy kérdés megoldásaként javasoltaknál közelebb vannak, de mi „kutatásaink” során még nem jutottunk el hozzájuk. Volt köztük állami vállalat, gmk., de magánember is. Utólag is köszönjük a segítségüket és változatlanul várjuk azok híradását, akik úgy érzik, hogy egy adott probléma megoldása az „ő asztaluk” lenne itt a közelben. A felajánlásokat, amelyeknek nagy része „névre szóló” volt, már továbbítottuk kérdezőinknek, de az egyik felemásra sikeredett. Raschel háló - még egyszer Az elmúlt alkalommal egyik kistermelő olvasónk kérésére válaszolva zsákháló beszerzési forrást közöltünk. Időközben megkeresett bennünket egy szekszárdi cég, amelynek birtokában nagyobb mennyiségű, építkezésnél használatos műanyag háló (raschel háló) van és felajánlotta kérdezőnknek, aki inkább már kész zsákokat szeretett volna kapni, nem lévén műanyaghegesztő berendezése. Így ebből a hálóból 32 köteg (50 m x 6 m) még raktáron van és esetleg felhasználóját várja. * Továbbra is fenntartjuk ajánlatunkat: osszák meg velünk gondjaikat! Lehetőségeinkhez mérten megpróbálunk gyorsan válaszolni, de már idáig is akadt néhány olyan kérdés, amelynek megoldása hosszabb időt vett (vesz) igénybe. Ezekre csak később tudunk sort keríteni és ezért kérdezőink türelmét Kérjük. Címünk változatlan: Tolnai Népújság „Van ilyen?” Szekszárd Pf.: 71 7101 Telefon: 74/16-211 SZEIFERT DEZSŐ Gyermek csendesnap Szekszárdon Visszhang Tisztelt Szerkesztőség! Boltív a semmiben címmel jelent meg a lap június 2-i számában Domokos Eszter és Gottvald Károly riportja. Ha a nevem nem szerepelne benne, nem foglalkoznék vele, így azonban fontosnak érzem, hogy néhány tényt ismertessek a riportban a Haág család által elmondott valótlan állításokkal kapcsolatban. Az első ilyen a DÉDÁSZ és a Haágék jó viszonya. Egyszer már 1984-ben kikötötték a villanyt, mert ők nem fizették ki a villanyszámlát. A tulajdonos fizette ki helyettük. Jelen pillanatban is van 12800 forint villanyszámla-hátralékuk, amit a DÉDÁSZ lehet, hogy a két éve már ott sem lakó házigazdán, Tihanyi Józsefen fog behajtani. A következő, valóságnak nem megfelelő állítás: hogy az 1000 forint lakbér mellett az öreg gondozása, a ház körüli munkákban történő besegítés is szerepelt a megegyezésben. Ebből csak az ezer forint igaz. Itt kívánom külön megjegyezni, hogy az öreg több száz napot segített a cinkai ház építésénél. A Haág család építkezését szolgáló bontás közben egy öreg ház padlásáról leesve Józsi bácsit olyan baleset érte, hogy bekerült a kórházba. Tizenhárom évvel ezelőtt építettem saját házamhoz azt a lakosztályt, ahol Józsi bácsi lakik. Nem igaz az az állítás, hogy azért kellett kórházba mennie, mert ott méleg is volt, meg enni is adtak neki. A házat nem eltartás fejében íratta át az én lányom nevére, hiszen az eltartás amúgy is fönnállt, hanem azért, mert eltartás címén örökölt házért kevesebb illetéket kell fizetni. A 27000 forint lakbértartozás, amit Haágék említenek, nem a valóságos ösz- szeg. Azért állapítottuk meg ezt az összeget, mert attól az időponttól számoltuk össze, amióta Józsi bácsi nem járt ott, tehát ők egyedül laknak a házban. Az adót Józsi bácsi fizeti, más rezsi nincs. Visszautasítom Haágék állítását, hogy én Józsi bácsit „szellemileg nem tekintem tökéletesnek”. Kérem, hogy a szerkesztőség levelemnek biztosítson nyilvánosságot. TIHANYI FERENC „Bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Isten” Ap. csel. 10.34. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tolna megye városaiból, falvaiból több mint száz gyermek gyűlt össze nemrég az 1785-ben épült Kálvin téri református templomban, hogy együtt örüljön hitben és szeretetben, megismerkedjen az ökumené gondolatával. Szilvássy Géza helybeli lelkipásztor fogadta, köszöntötte a fiatalokat és felnőtt kísérőiket. A lelkészek színes, gazdag programot készítettek az egész napos találkozóra. Az együttlét énekkel kezdődött. „Vasárnapi harangszóra, induljunk el a templomba” zengett a székely népdalra komponált buzdítás a sok-sok sugárzó szemű ifjú ajkán, egy 3 tagú zenekar kíséretével, majd Böttger Antal kölesdi lelkész imádkozott és tartott rövid igemagyarázatot Pál apostol korinthusiakhoz írt első levele 12. részének 12-22. versei alapján. Szólt arról, hogy amiként a test egy, bár sok tagja van, úgy a lélek által a hívők is mind - legyenek bár más-más felekezethez tartozóak - a Krisztus egyházának részei. Mint ahogyan minden testrészének (kéz, szem, fül stb.) megvan a maga nélkülözhetetlen feladata, jelentősége a szervezet működésében, ugyanúgy mind Krisztusban hívő felekezet is fontos alkotója a megkereszteltek nagy közösségének. Tóth Kása István nagydorogi lelkész az Apostolok cselekedetei 10. részében megírt Kornéliusz és Péter történetéből példát merítve világossá tette hallgatói előtt, az Isten szeretete összekapcsolja a különbözőeket úgy, hogy akarva-akaratlanul is egymásra találnak. Isten minden embert személyiséggé teremtett, Jézusban azonban létrehozta a különbözőek nagy szintézisét, lelke erejével. Elindulunk - mondta - és megnézünk Szekszárdon még két templomot, a katolikust és az evangélikust. Más-más keresztényekkel fogunk találkozni, akik azonban Jézus Krisztusban egyek. Az előadást szebbnél szebb énekek gazdagították. A „Kelj fel, kelj fel fényes nap, áraszd ránk világodat” kezdetű - az ökumené gondolatát erősítő - dalra valóban felkeltek és templomokat, műemlékeket megtekintő körútra indultak a gyerekek, hogy a látott élményekkel feltöltekezve ismét visszatérjenek a Kálvin térre. Délután kiscsoportos beszélgetésekkel, énektanulással, hangszerekkel kísért közös énekléssel folytatódott az együttlét. A gyermek csendesnapon Ujlaky Tibor szedresi lelkipásztor tartott záróáhítatot. Alapigének a magvető példázatát választotta a Máté evangéliuma 13. részéből. Reményét fejezte ki, hogy mindaz, amit a fiatalok hallottak a nap folyamán, jó földbe hullott és gazdag termést hoz. Befejezésül Szilvássy Géza megköszönte a fiataloknak, gondnokoknak, presbitereknek, felnőtt kísérőknek és a budapesti Református Teológiai Akadémia hallgatóinak megjelenését, aktiv, segítő közreműködését, jó utat és áldást kívánva mindnyájuknak. LEMLE ZOLTÁN Hagyma - mamák, avagy variációk egy témára Fotó: Ritzel Zoltán Csupán egyszerű szabálysértés
