Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-06 / 53. szám

Legyen vagy ne legyen Varsói Szerződés? TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP mmmm »B I. évfolyam, 53. szám Varsó: Lengyelország a VSZ-t és a NATO-t is a jelenlegi európai katonai egyen­súly és biztonság, a határok sérthetetlensége garanciájának tekinti. A lengyel kül­politika nem tartja egyelőre időszerűnek sem a két katonai tömb felszámolását, sem pedig Lengyelország kiválását a Varsói Szerződésből. Szorgalmazza ugyan­akkor a VSZ reformját, politikai, konzultatív jellegének erősítését. Varsó kezdettől az egységes Németország NATO-tagsága mellett foglal állást. Lengyelország mindaddig óvatos véleményt fog képviselni a VSZ és a területén állomásozó szovjet egységek kérdésében - ez utóbbi vonatkozásban csak foko­zatos csökkentést, és nem teljes kivonást szorgalmaz -, amíg úgy vélekedik, hogy nem teljesen tisztázott nyugati határainak végleges, nemzetközi jogi érvényű ga­rantálása az egységes német állam által. Egyébként azt követően is elég kényes stratégiai helyzetben lesz Németország és a Szovjetunió szomszédjaként. így érthető, hogy egyre több lengyel politikai erő - és miniszterelnök is - követeli a lengyel hadsereg megerősítését, korszerű­sítését, a katonai kiadások növelését. Mostanában sok bírálat érte az egy éve ki­dolgozott lengyel védelmi doktrínát, amiért az csak nyugati irányból lehetséges támadással számol. (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlés keddi munkanapja Az alkotmánymódosítás általános vitá­jával kezdődött meg kedden az Ország- gyűlés egyébként május 24-e óta tartó ülése. A napirend előtt ismételten el­hangzott az igazoltan távol lévők névso­ra, és megállapították, hogy az üléste­remben 295 képviselő foglal helyet; majd Oláh Sándor (FKgP) kifogásolta, hogy a képviselők a hivatalos előterjesztésekkel együtt különböző, a parlament munkáját zavaró, s olykor a kormány tekintélyét romboló reklámokat, köriratokat kapnak. Az elnöklő Szűrös Mátyás a kifogással egyetértett, majd átadta a szót az alkot­mány módosításáról szóló törvényjavas­lat előterjesztőjének, Kónyáné Kutrucz Katalinnak (MDF). A parlamenti pártfrakciók vezetői illet­ve a képviselők a kormányprogram vitá­jához hasonlóan meghatározott sorrend­ben - SZDSZ, FKgP, MSZP, Fidesz, KDNP, függetlenek, MDF - kaptak szót, majd más képviselők felszólalásai követ­keztek, a napirend vitája azonban nem ért véget. Az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: a parlament soron következő plenáris ülését június 11-én, hétfőn 10.30 órakor tartja. A képviselők folytatják az alkot­mánymódosítási törvényjavaslat általá­nos vitáját, s amennyiben a szükséges bizottsági előkészítés megtörténik, vár­hatóan napirendre kerül a közkegyelem gyakorlásának törvényjavaslata. Ugyan­csak foglalkozni kíván a parlament Speidl Zoltán (MDF) mentelmi ügyével. A mostani ülésen elnapolt interpellációk és kérdések megtárgyalására június 12-én, kedden kerül sor. Kirgizia! zavargások - halottakkal Az első hivatalos adatok szerint hat ember meghalt, több mint kétszáz meg­sebesült a hétfő esti kirgíziai zavargások során. Egyes moszkvai sajtóértesülések sze­rint a halottak száma viszont meghaladja a tízet. A dél-kirgíziai Os városban és kör­nyékén rendkívüli állapotot vezettek be. A hétfői zavargások közvetlen oka az volt, hogy kirgizek egy csoportja önké­nyesen megpróbálta a város környékén fekvő mezőgazdasági művelés alatt álló területek egy részét házépítés céljára le­foglalni, miközben az ott élő üzbégek egy csoportja is igényt tartott a földre. Az érintett területen hétfőn este mint­egy tízezer üzbég és ezerötszáz kirgiz gyűlt össze. A felkorbácsolt indulatokat a helyszínre érkezett köztársasági kor­mányfő és a helyi vezetők megpróbálták lecsillapítani. A kivezényelt belügyi ala­kulatoknak egy darabig sikerült ugyan meggátolni az összecsapást, azonban egy újabb kirgiz csoport érkeztével el­szabadult a pokol. A feldühödött tömeg a város központja felé vonult. Útközben betörték az üzletek ablakait, és a TASZSZ jelentése szerint fegyverszerzés céljából több rendőrségi épületet is meg­támadtak, azonban az akciókat a belügyi alakulatok visszaverték. A szovjet hírügynökség kedd esti köz­lése szerint felgyújtottak hét lakóházat, nyolc gépkocsit és több üzletet is kifosz­tottak. Az összecsapásban a rendfenn­tartó erők 21 embere megsebesült, s a zavargások 51 résztvevőjét letartóztat­ták. Hétfőn este rendkívüli állapotot és éj­szakai kijárási tilalmat vezettek be a vá­rosban, s a kirgiz belügyminisztert kine­vezték a város katonai parancsnokává. Az utcákon a belügyi csapatok járőröz- nek. A konfliktus kivizsgálására kor­mánybizottságot hoztak létre. A zavargások hátterében elsősorban szociális okok állnak. A többi közép- ázsiai köztársasághoz hasonlóan Kirgí- ziában is súlyos gondot jelent a lakás­hiány, s a jelek szerint elsősorban ez állt az építési terület körül kirobbant vita hát­terében. A közép-ázsiai köztársaságokban a megoldatlan társadalmi problémák nem egy esetben - tavaly Üzbegisztánban, az idén pedig Tádzsikisztánban nemzetisé­gi konfliktusok formájában jelentkeztek. Eddig azonban Kirgíziában nem voltak hasonló véres konfliktusok. MONDIALE ’90 Mondialógus: Hermann Neuberger A világbajnoki rajt előtt nemcsak a fő- nyitói, a nemzetközi szövetség tisztségvi- szereplők, a csapatok hallatnak maguk- selői is. Ők vajon mit várnak az itáliai na- ról, de előtérbe kerülnek a sportág irá- póktól? (Folytatás a 6. oldalon.) Románia - Trianon A trianoni szerződés a jog erejével megtámadhatatlanul szentesítette a ro­mán nemzet igényét Erdélyre - hangoz­tatták a román televízió hétfő esti adásá­ban. Alexandru Porteanu és Gheorghe Kalafeteanu bukaresti történészek átte­kintették az első világháborút lezáró pári­zsi békeszerződések rendszerét, majd kidomborították: a trianoni békeszerző­dés által szentesített Nagy-Románia lét­rejötte nem történelmi konjunktúra ter­méke, hanem a wilsoni önrendelkezési elvek alapján megvalósuló román szuve­renitás természetes kiteljesedése volt. Kiemelték, hogy a trianoni békeszer­ződés azokat a határokat jelölte ki Nagy- Románia számára, amelyeket az antant hatalmak és Románia közötti titkos meg­állapodásokban rögzítettek. Hangsú­lyozták, hogy a román nép ezekért a ha­tárokért lépett be 1916-ban az első világ­háborúba. Bár a két történész elmarasz­talta a kommunista diktatúra idején Tria­nonnal kapcsolatban követett román magatartást, mert az ideológiai előítéle­tekre épült, mégis egyértelműen kivilág­lott, hogy egész okfejtésük és értékelé­sük semmiben sem különbözött a koráb­bi román történetírásban kifejtett állás­pontoktól. Úgy értékelték, hogy a nagy­hatalmak 1920-ban Romániára rákény- szerítették a nemzetiségi előírásokat, de értékelésük szerint ezek nagyhatalmi ér­dekeket fejeztek ki. Nem tértek ki a gyula- fehérvári nemzetgyűlésen kinyilatkozta­tott nemzetiségi jogokra. A trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából sugárzott ké­ső esti televíziós műsor két történész szereplője végezetül hangsúlyozta, hogy a történelem realitásainak elismerése meghozhatja mind a román, mind a ma­gyar népnek a megbékélést. Rámutattak: a trianoni békeszerződés mai tanulságai között fontos helyen szerepel a román nemzet és a magyar nemzeti kisebbség egymásrautaltságának felismerése és e felismerés alkotó szellemű beépítése a napi politikai és társadalmi feladatok által megkövetelt testvériségbe. Segíteni, amíg a helyén van Vélemények Gorbacsov helyzetéről Washington: Mind az amerikai kormá­nyon belül, mind független szakértők kö­rében többségi vélemény, hogy Mihail Gorbacsov az egyidejű belpolitikai, gaz­dasági és nemzetiségi feszültségekkel hosszabb távon nem fog tudni megbir­kózni, és távozásra kényszerülhet. E meggondolás magyarázhatja elsősor­ban, hogy Bush elnök - meglepetésre ­aláírta a kereskedelmi egyezményt, az egyetlen, belpolitikailag hatásos „csúcs­trófeát" nyújtva vendégének. Baker külügyminiszter egyébként szo­katlan nyíltsággal megfogalmazta: Ame­rika érdeke rögzíteni a megállapodáso­kat Gorbacsowal - amíg az a helyén van. A tájékozottabb szovjetológusok egyön­tetűen remélik, hogy Gorbacsov még mi­nél hosszabb ideig helyén marad, mert távozta esetén káosztól tartanak. Borisz Jelcin tavaly Amerikában igen előnytelen benyomást tett: amerikai szakértők fel­színes, demagóg, így veszélyes politi­kusnak tartják, aki nacionalizmusával nem sok jót ígér. (Folytatás a 2. oldalon.) Sztrájk a brnói fegyvergyárban Egy héten belül harmadik alkalommal léptek sztrájkba a brnói Zbrojovka fegyvergyár számítástechnikai üzemének a dolgozói, s legutóbb hétfőn tették le a munkát. A brnói fegyvergyár dolgozói amiatt tiltakoznak, hogy kétszáz társukat, miután az üzemet polgári termelésre állítják át el akarják bocsátani. Asztrájkok nyomán a helyi szakszervezet tárgyalásokat kezdett a vállalatvezetéssel. Az üzem szakszervezeti elnöke azt közölte a csehszlovák hírszolgálati irodával, hogy a munka nélkül maradt alkalmazottakat más mun­kakörbe helyezikát, vagy átképzik őket, s ha ezt nem fogadják el, pénzbeli végkielégítésben részesítik őket. Az üggyel kapcsolatos Slavomir Stracar szövetségi kohászati, gépipari és elektrotechnikai miniszter hétfői nyilatkozata. A miniszter a csehszlovák hírszolgálati irodá­nak elmondotta, a VSZ-tagállamok, valamint a fejlődő országok katonai megrendeléseinek a csökkenése, valamint a bécsi leszerelési tárgyalások következményeképpen a csehszlo­vák katonai ipart fokozatosan polgári termelésre állítják át. A katonai termelés csökkentését egyébként már 1988-ban elhatározták, és az idén az állami költségvetésből 1,2 milliárd ko­ronát szánnak az átállás okozta szociális problémák megoldására. Indulás félgőzzel A jövő bizonytalan | Helyzetkép a BHG-ból Két héttel ezelőtt lapunk hasábjairól értesülhettek arról olvasóink, hogy a BHG Szekszárdi Gyáregysége anyaghiány miatt két hétre leáll. Nos, ez az idő letelt, ezért újra ellátogattunk az üzembe, hogy megtudjuk, sikerült-e a folyama­tos termelés feltételeit megteremteni. (Folytatás a 3. oldalon.) ! Mjl HL. 1 i 1 \ f| '; j§ j Ijgi. IjOjl i 1\L A présüzemben már dolgoztak az emberek és a gépek A szerelde üres marad még egy hétig Délután egy órára már elfogyott a munka

Next

/
Thumbnails
Contents