Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-05 / 52. szám

1990. június 5. népújság 5 Visszhang Vámdzsungel és vámtarifa Tisztelt Szerkesztőség! 1990. május 4-én a Tolnai Népújságban „Vámdzsunger címmel megjelent íráshoz az alábbi észrevételek közlését tartom szüksé­gesnek. A szerző által bevezetőnek szánt „vámpoliti­kai" eszmefuttatás közismert tényeken alapul, amelyek valóságtartalma nem vitatható. A szerző által „magyar Vámönyv”-nek neve­zett Kereskedelmi Vámtarifa ismertetése azon­ban már hiányos, alkalmas az olvasók félretájé­koztatására. A Kereskedelmi Vámtarifa ismerte­tésekor nem hagyható figyelmen kivül a 21/ 1976. (VI. 29.) MT. számú rendelet előírásai, de ismerni kell a „Vámtarifa alkalmazásának általá­nos szabályait" is. Különösen fontos a fenti szabályok közül a 2/ a pont, mely a nem teljesen kész, vagy befejezet­len árura vonatkozó előírásokat tartalmazza, akár összeszerelve, akár összeszereletlenül is hozzák be. A példabeli „szivességből” áthozott „külön vámolás" a gyakorlatban nem megvaló­sítható, bár az emberi leleményesség igyekszika joghézagok és „kiskapuk” megkeresésére. A Kereskedelmi Vámtarifa vámtételei közötti eligazodást segíti továbbá egy háromkötetes magyarázat, amely 1350 oldalon részletezi azo­kat az áruismereti szempontokat, amelyek a he­lyes vámtarifaszám megállapítására hatással le­hetnek. A fentiekből is kitűnik, hogy az „élelmes vállalkozók” játéktere nem is olyan széles, mint ahogy azt F. K., a szerző állítja. Valóban léteznek olyan vállalkozások, akik „kiugrott” vagy nyugdíjas vámosokat foglalkoz­Lapunk április 12-i számában jelent meg „Tarr-thatatlan állapotok a kábeltévé-háló­zatban” cimű cikkünk. Erre küldte meg vála­szát a Szekszárdi Városgazdálkodási Válla­lat, mely a következő: A kábeltévé-hálózatra való csatlakozás drága, más területen kevesebbe kerül a kivi­telezés költsége. A panaszosok figyelmen kí­vül hagyják, hogy a fogyasztói sűrűség nagyban befolyásolja a rákötés díját, a díj vi­szonylag alacsony a többszintes soklakásos épületben, magasabb a kis lakássürűségű kertvárosi részeken. A panaszosokhoz közeli Vincellér utcai bekötés pl. teljesen „ingye­nes" volt, mivel jogosulatlan és szabálytalan tatnak, de rájuk is kötelezőek a hazai és nemzet­közi jogszabályok előírásai. A szerző külön fejezetet szentel a vegyes vál­lalatok részére beérkező tárgyi apportok vám­mentes vámkezelésére. A vonatkozó és érvényben levő jogszabá­lyaink alapján a vámmentes vámkezelés lehető­sége csak a termelőeszköz jellegű tárgyi apport­ra vonatkozik. A termelőeszköz értelmezése nem lehet vita­alap, hisz azt a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM. szá­mú együttes rendelet módosított 74. § (2) bekez­dése egyértelműen határozza meg. Azon tárgyi apport jellegű termékek, amelyek nem minősülnek termelőeszközöknek, ilyen pél­dául az üzleti árukészlet, alapanyag stb., vámfi­zetés mellett kerülnek a belföldi forgalom számá­ra vámkezelésre, függetlenül attól, hogy az ún. apportlistán szerepelnek. Ez utóbbiakra a vámhivatal valóban adhat részletfizetési kedvezményt, ez azonban nem automatikus. Hogy mi történik a vámmentesen vámkezelt áruval a vegyes vállalat megszűnése után, arra a vonatkozó törvény nem tartalmaz korlátozást. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancs­nokságának Külkereskedelmi Ellenőrzési Köz­pontja folyamatosan végzi a hasonló jogesetek utólagos vizsgálatát, jogsértés esetén jelentős mértékű vám, adó és birság került megállapí­tásra. ARNOLD MIHÁLY, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokság Külkereskedelmi Ellenőrzési Központjának parancsnoka rákötést végeztek a hálózat üzemeltetőjével nem egyeztetett módon, és ez a lecsatlako­zás után jelszintcsökkenést okozott a Kálvá­ria utcában. Az ígéret ellenére nem készültei a bekötés, illetve választ sem kaptak a rendelésre. A szervezés során a tapasztalat az, hogy az ut­ca lakóinak egy része rá akar kötni, míg má­sok később döntik el, hogy rácsatlakoznak. Ahhoz, hogy pontos előzetes árkalkuláció készüljön, az utca lakóinak egyértelmű és végleges igényét ismerni kell, hiszen ebből számítható a törzskábel, vonalerösitő stb. egy lakásra eső költsége. A rákötések szervezé­se körülményes, ha a szervezést vállaló lakó nem írásos kötelezettségvállalással rendeli meg a kivitelezést. A későbbi egyeztetések és pótlólagos rákötési igények a kivitelezés be­fejezési idejét és a lakásonkénti költségeket bizonytalanná teszik. Gyakoriak a meghibásodások és elhárítá­suk sok időt vesz igénybe. A legegyszerűb­ben a lakó csatlakozóaljzatában keletkezett hiba hárítható el, bonyolultabb ha a hálóza­ton van a hiba. Ezek gyakori okai az idegen beavatkozás (szögbeütés, kábeleltépés) vagy műszaki meghibásodás: erősítő, táp­egység hibája. Előfordul a főállomás hibája is. Ennek a hibabehatárolása és javítása vi­szonylag a leggyorsabb. Az üzenetrögzítőről a hibákat visszahallgatják és rögzítik. A hibaelháritó a panaszosnál csak akkor jele­nik meg, ha a hiba lakáson belüli. A hálózat karbantartására és a hiba elhárítására VGV a „MULTI” Kisszövetkezettel leszerződött, de ez csak a műszaki átvétel és a lakóval a jelszol­gáltatási szerződés megkötése után műkö­dik. Át nem adott üzembe helyezetten háló­zatra hibabejelentést sem fogadunk el pl.: panaszos esetén is ez történt Sok ember véleménye, hogy a kábeltévé­rendszeren Tarr János monopolhelyzetben van. A kábeltévé-hálózat egy részének a jelét például az ELGÉP biztosította, illetve köti ösz- sze a városi rendszerrel, de léteznek más, nem Tarr János által kivitelezett rendszerek is. A fentiekben érintett problémák megoldá­sával a városi tanács vb. műszaki osztálya az utóbbi hónapokban foglalkozott és az alábbi intézkedéseket foganatosította: A tv-hálózatra kapcsolódni kívánó lakos­sági igényeket megrendeléseket a városi ta­nács műszaki osztályára kell írásban be­küldeni. A rákapcsolást és a hálózat bővítését a vá­rosi tanács műszaki osztálya koordinálja a la­kókkal. A kivitelezést a városi tanács műszaki osztálya meghirdeti a felkészült vállalkozók részére. A műszaki osztály az ajánlatok alapján dönt arról, ki legyen a kivitelező (megfelelő műszaki színvonal alapján ki a legolcsóbb). A megépített rendszer a további bővítést tegye lehetővé és karbantartási igénye ala­csony legyen. Az intézkedések következetes végrehajtása remélhetően a kábeltévé-rend­szerrel kapcsolatos panaszok számát le­csökkenti. Szekszárdi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat A szekszárdi kábeltévé-hálózatról Még egyszer a csúcsforgalomról Még egyszer, és remélem, utoljára. A Népújság április 19-i, május 3-i és 15-i számában a Szekszárd város közlekedéséről (?) megjelent írások egyre fokozódó gúnyolódó és személyes­kedő hangnemét ígérem, megpróbálom nem folytatni. Mint a Tolna Megyei Tanács közlekedési osztályának forga­lomszervezés területén dolgozó munkatársa, kötelességemnek érzem, hogy az első írásban felvetett problémákra válaszoljak én is az újságban, mivel azok is ott jelentek meg. Személy szerint örömmel vettem Drescher J. Attila vitaindító cikkét, hiszen bármilyen visszajelzés a közlekedésben résztve­vőktől megkönnyíti a szakterületen dolgozók munkáját. Az írás mind felvetéseiben, mind pedig javaslataiban elég sok általá­nosságot tartalmaz, de azt, hogy van alapigazsága, nem lehet vitatni. Valóban jó lenne, ha a városközpontban és a városon áthala­dó főúton a kisebb forgalom jelenne meg. De hát az utóbbi két évtizedben hazánk a motorizációs fejlődés arányait tekintve az élen járt. 1970 óta Magyarország személygépkocsi-állománya a hétszeresére emelkedett. A gépjárművek sebességképessé­ge és tengelyterhelése is a korábbi jármüvekének sokszorosa lett. Ezt az óriási ütemű fejlődést az utak építésével, korszerűsí­tésével nem lehetett követni. így volt ez Szekszárd városban is (ahol ha nincs is a legtöbb személygépkocsi, de azok 1000 la­kosra jutó fajlagos számát tekintve az ország városai között az ötödik), ami elsősorban az 56. sz. főúton és annak csomópont­jaiban érezhető. A kedvező az lenne, ha az átmenő és az iparterületre irányuló forgalom nem venné igénybe a városközpontot és az 56. úton maradt forgalom is akadálytalanul haladhatna. Ezeknek sajnos pénz nélkül megoldása nem létezik. Igen, a tehermentesítő útra és az úgynevezett zöldhullámra gondolok. A tehermentesítő útnak elkészült az első szakasza, amelynek így önmagában csekély a hatása. De biztosra veszem, hogy a második ütem elkészülte - a felüljáróval való kapcsolat megte­remtése - már érezhető lesz. A zöldhullám nemcsak a lámpák beállításának a kérdése. Megvalósításához jelentős tárgyi felté­telek kellenek. (Például a város első jelzőlámpája, a Garay téri már korszerűtlennek mondható, talán ezért hibásodik meg gyakrabban. De véleményem szerint nem az üzemen kívüli állapot jellemző rá.) A városon átmenő főút déli szakaszán is nagyon hiányoznak a forgalmi irányító jelzőlámpák, hiszen ezek fő célja ép­pen az alárendelt irányok becsatlakozásának elősegítése. A fejlett nyugati országok városaiban átlagosan 1000 lakosra jut 1 jelzőlámpás csomópont. Ha Szekszárdon ezek száma 40 lenne, e cikksorozat sem születik meg. Magyar városokban ez az érték jellemzően 0,15 és 0,3 között van. Szekszárd tehát a 0,18-as értékével a kevésbé ellátott városok közé tartozik. De hát az ilyen nagyobb volumenű kérdésekről már 1983 óta - eddig létezett a Szekszárdi Közúti Igazgatóság - Pécsen dön­tenek. így hát annak is örülnünk kell, hogy a közeljövőben meg­valósul a Kapisztrán utcai csomópontban - az újvárosi temp­lomnál - a jelzőlámpás forgalomirányítás, ami megnyitja az utat az összehangolás (zöldhullám) felé. Hiába alakított ki a Közúti Igazgatóság az 56. főút déli szaka­szán balra kanyarodó sávokat, hiába lehet a Wesselényi utcá­ból mind jobbra, mind balra önálló sávba kanyarodni, a javulás alig észrevehető. Azt mondhatjuk, hogy az elért eredmény ará­nyos a ráfordított költségekkel. A közúti jelzések helyes alkalmazásával már kis ráfordítás mellett is érhető el látványos eredmény. Elsősorban a tiltó és a korlátozó jelző­táblákra gondolok. Csakhogy amíg ezek a jelzőtáblák az emberek egy részét védik a közlekedés káros hatásaitól, addig egy másik részét mozgásukban korlátozzák. Hogy „alkalmas” vagy „meggondolatlan" jelzővel illet valaki egy elhelyezett táblát az attól függ, hogy egy adott helyzetben éppen melyik csoporthoz tartozik. Pedig ha a közlekedési szabályokat mindenki betartaná - legyen az akár jelzőtáblával jelzett, vagy akár a KRESZ-ben szereplő általános szabály - a balesetek szá­ma minimális lenne. Piácsek György május 3-i cikkében is rámutat ar­ra, hogy a balesetek emberi magatartási hiányosságokra vezethetők vissza. Higgyünk neki, hiszen erről ő tud a megyében a leghiteleseb­ben nyilatkozni. Az emberi magatartás legérthetetlenebb módja az it­tas vezetés. Az ittas járművezetők okozta balesetek az elmúlt évben 47%-kal (!) növekedtek. Azt gondolom, hogy elsősorban a járműveze­tőknek és nem az egyirányúsításoknak kellene józannak lenniük. Az egyes utcák egyirányúsitásáról is hosszasan lehetne vitázni. Ennek is megvannak a maga előnyei és hátrányai. Jó példa erre, hogy D. J. A. első cikkében némi ellentmondás fedezhető fel evvel kapcsolatban. Több helyen az egyirányúsítás bevezetését javasol­ja, ugyanakkor a már meglévőket kritizálja. Mind az Arany János ut­cai, mindpedig a Zalka Máté utcai egyirányúsítás építkezés miatt bevezetett ideiglenes szabályozás. Az utóbbinak már kérték a vég­legesítését - ami a Béla tér védelme szempontjából előnyös lenne - de ebben a kérdésben nem lehet mindenki javára dönteni. Gondolni kell arra, hogy az egyirányúsítás kapcsán jelentkező többletutak miatt a forgalom máshol jelenik meg. így az egyik he­lyen javítunk ugyan a helyzeten, ugyanakkor egy másikon rontunk. A Mátyás király utcai felvetést azonban érdemesnek tartom egy fe­lülvizsgálatra. Fontos területe a közlekedésbiztonságnak az el- söbbségszabályozás. Ennek egyértelmű szabályai és kialakult gyakorlata van. Az ettől való eltérés jelentené a legnagyobb bal­esetveszélyt. Éppen ezért az Alisca-Munkácsy utcák és a fűtőmű alatti út csatlakozásának elsőbbségszabályozására vonatkozó fel­vetésre a válaszom egyértelmű: a stop-táblát nem „fordítva” kelle­ne elhelyezni. Mivel a legtöbb forgalomszabályozási intézkedés­nek előnye és hátránya is van, azokat mindkét oldalról meg lehet közelíteni, akár a jogos kritikát meghaladó mértékben is. A forga­lomszervező az újságíróval szemben ezen a téren sem veheti fel a versenyt. Az a feladata, hogy olyan intézkedést hozzon, ami a leg­több embernek megfelel, hiszen mindenkinek úgysem tud megfe­lelni. Ezért van a közúti igazgatóság, a városi tanács, a városgond­nokság, a rendőrség és a megyei tanács illetékes munkatársa, akik általában közösen, a körülmények mérlegelése után döntenek egyes kérdésekről. És nem hiszem, hogy a gondolkodásból lenne a legnagyobb hiány. Bizonyítja ezt, hogy a zöldhullám tervei már közel tíz éve elkészültek és a tehermentesítő út következő két sza­kaszáról is rendelkezésre állnak a tervek. Az elmúlt időszaknak azért vannak eredményei is. Ésa pénztelenség ellenére úgy érzem, lesznek is. Hiszen folytatódik a 6. út négynyomúsítása, ebben az évben elkezdődik a szekszárdi kerékpárút-építési program, és a tehermentesítő út folytatását nem vettük le a napirendről. Meggyőződésem, hogy a szakmai problémákat a demokráciá­ban is elsősorban a szakembereknek kell megoldani, és természe­tesen a lakosság érdekeinek figyelembevételével. A forgalomszabályozással kapcsolatos lakossági észrevételeket továbbra is várjuk, és ha azok ésszerűek, szakmai előírásba nem üt­köznek, biztosan nem utasítiuk el őket BORBAS LÁSZLÓ forgalomtervező szakmérnök Kihajtott a medinai pásztor (TUDÓSÍTÓNKTÓL) (Folytatás az 1. oldalról.) A gazdákkal való egyezség szerint reggel fél héttől este hatig tart a legelte­tés, az őrzés, nincs vasárnap, sem ün­nep, az is munkanap. Tart egészen ok­tóber utolsó napjáig! Van legelőterület is: a Csépi-tanya és környéke, valamint a Papp-völgy. Ha szárazság miatt szük­ségessé válik, ott van még a Sió-töltés melletti rész, lefelé Agárdig, felfelé Kö- lesdig. Vannak új gazdák is. így kilenc tulaj­donosnak 31 tehene jár ki naponta. De több helyről hallani, hogy foglalkoznak az állatvásárlás gondolatával. így vár­hatóan ez a létszám csak emelkedni fog. A helyzet annyiban változott, hogy a régi gulyakút helyett - melynek a vize fertőzött volt! - vízvezetéki csapról töl­tik fel az itatókat. Ez akkoriban egy-egy itatásnál 35-40 vödör víz felhúzását is jelentette. Közben a feleség hívó szavára Linda, a fiatal üsző fölkel, nyalogatja kicsit ma­gát, mint a bálba igyekvő lányok, és odajön hozzá. Kedvesen megsimogat­ja, megpaskolja, és lassan elódalog a többi közé. Bimbó, a Böske, a Kati, a Zsuzsi, a Botos, a Piros - nyugodtak, kérőznek. Jólesik nekik a pihenés, a reggeli harmatos fűvel bőven teleették magukat. A kis, fekete Maci -, a szo­pós borjú, megszomjazott, keresi any­ját, de az orrában lévő karika nem engedi a csalafintaságra. Már saját ma­gának kell megtanulnia táplálkozni. Lassan délre hajlik az idő. Jönnek majd a gazdák is. Úgy szokás, hogy a tavaszi kihajtásnál rásegítenek a gaz­dák is az itatásnál. Be keli törni az álla­tot, hogy szokja meg az itatóhelyet, a kintlétet. Persze, van egy-két vezérte­hén, ezek vezetik a csapatot, de legelöl a pásztornak kell menni! Ez mindig így van!- Az igazi pásztornak még az is a teendője, hogy figyelje az állatot. Elő­fordulhat bőrbetegség, s ha nincs nor­málisan kifejve vagy kiszoptatva, tőgy­gyulladás, de sántaság és körömgyul­ladás is lehet. Az első jelek után, ha tudok -, segítek! Mert lehet, hogy egy éles kö ment az ujjai közé, de a gazda figyelmét is felhívom, mert komolyabb baj is származhat, s akkor már pénzre megy a játék! Körülbelül két éve egy el- lés is történt a legelőn. Mozgatás végett kihajtották a várandós tehenet -, aztán én lettem a bába bácsi. Mindig van a táskámban kötél, s a kulacsban tiszta viz. Az előbbi a borjú kijövetelét, a víz pedig arra kell, hogy kimossam a szá­ját, mert a sok nyálkától meg is fullad­hat. Ezért külön díjazás nem jár, ez a pásztornak kötelessége.- Segítőm a két kutya is. Az egyik pu­li, a másik meg valami nagyobb testű kotorék. Kell velük bőven foglalkozni, mire beletanulnak. De most már segíte­nek a terelésben, a hajtásban, s botirá­nyítással és hanggal is szót fogadnak. Idegen ember nem tudja őket elkülde­ni. Azt eszik, amit a pásztor. Nagyon szeretik a szalonnát. Erősen fűszeres eledelt nem kapnak, mert az elveszi a szaglásukat. Véres húst meg azért, mert az állatot is megvéreznék. Megfordult a gulya. Legelészve, las­sú lépésekkel indulnak a vályúk felé. Úton is át kell hajtani, így hát itt vannak a gazdák közül néhányan. KON RÁD LÁSZLÓ A pásztor az állatai között Pályázat Kulcsszó: az egész-ség A Liget folyóirat, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Hitel Bank Művészeti Alapítványa, a Művelődésügyi Minisztérium és mások támogatásával országos pályázatot hirdet a nyárra középiskolások és egyetemisták - valamint tanáraik számára. A pályázat célja az ökológia és a kultúra kapcsolatának erősítése, a harmadik évezred­ben alkotó értelmiség szemléletének formálása - kulcsszava az EGÉSZ-SÉG. A 15 gépelt oldalnál nem terjedelmesebb dolgozatok - bármilyen konkrét jelenséget elemeznek is a fizikától a történelemig vagy az irodalomtól a testnevelésig - a következő kérdésre feleljenek: hogyan, milyen szellemben őrizhető meg az élet, a világ egész-séges működése - mi múlik rajtunk? A pályázók középiskolások, és másik kategóriában egyetemisták, főiskolások lehet­nek. A pályamunkák jellege szerint mindkét csoportnál megkülönböztetünk még egyedül és tanári együttműködéssel készült műveket. Az ilyenképpen 4 kategóriába rendezett dolgozatok műfaja, hangvétele, formája tetszőleges. A tanári közreműködéssel készült pályázatokhoz megjegyezzük, hogy az interjútól a tanári kommentárral kiegészített mun­kákig bármilyen formát szívesen látunk, és az egyedi megoldásokat külön értéknek te­kintjük. Hangsúlyozottan értékeljük továbbá minden dolgozatnál a helyi tények felhasz­nálását. A legjobb dolgozatok szerzőit 3000-10000 forinttal jutalmazzuk, s kellő érdeklődés esetén terveink szerint 100 díjat osztunk ki, 1990. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulóján. A bírálóbizottság tagjait a szakmák legjobb képviselői közül kérjük föl. A közlésre al­kalmas írásokból válogatást adunk a Liget számaiban. A névvel és címmel ellátott pá­lyázatokat 1990. szeptember 15-ig kérjük a Liget szerkesztőségébe küldeni: 1122 Bp., Gaál J. 70. A pályázat részletes bemutatása a Liget június elején megjelenő nyári számában ol­vasható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents