Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-27 / 71. szám
1990. június 27. NÉPÚJSÁG 5 Van ilyen? Partnerkereső A Népújság és a Kamara börzerovata Az információ - érték. Különösen az az üzleti életben. A Déldunántúli Regionális Gazdasági Kamara és a Népújság új rovata segítséget szeretne nyújtani vállalkozóknak, üzletembereknek munkájukhoz. Hívja a 74/16-211 /12-es telefonszámot. NSZK: Export-import tevékenységet folytató vállalat szolgálatait ajánlja a következő területeken: információszerzés, import- tevékenységek szervezése, tolmácsolás és tanácsadás üzleti tárgyalásokon, behozatali engedélyek és vámügyek rendezése, kompenzációs üzletek szervezése és megkötése, piackutatás, ipari vásárokon való képviselet stb. Autósoknak nyárra Az előrelátó, nagy útra induló autós még a nyári szezon kezdetén elvégeztet a kocsiján egy közlekedésbiztonsági vizsgálatot (fékek, futómű, kormányberendezés, jelzőberendezés) és egy motordiagnosztikai ellenőrzést. Hiába ment át pár hete a kocsi a műszaki vizsgán, ha egy bosszantó és addig elő nem jött apróság miatt éppen mondjuk a nyugatnémet autópályán áll meg az autónk. Az Autóklub-tagok némi előnyt élveznek ilyen nagy utakra indulás előtt, mert a klub szolgáltatásai között szerepel például az ellenőrzés mellett a 40 svájci frankot tartalmazó értékszelvények árusítása is, s ezek a csekkek a társkluboknál (ADAC, ÖAMTC) baj esetén beválthatók. A HACKER-PSCHORR bajor sörgyár sörgyárat telepítene Magyarországra, világos bajor sörök előállítására. Belgium: Partnert keres (vegyes vállalatban is érdekelt) csomagológépek előállításához. Jugoszlávia: A Prodex zágrábi cég saját kávépörkölő technikával csomagolással rendelkezik, magyar piaci lehetőségeket keres. Saját gyártású kávédaráló, -pörkölő, -főzőgépéit is kínálja. Emellett lucernatermesztésben, nyúltenyésztésben is szeretne együttműködni. Érdekelt továbbá bor, kacsa és libahús vásárlásában. A NAR szlovén privát külkereskedelmi cég környezetkímélő háztartási tisztítószereket gyárt és kínál a magyar piacra. Az IMV novo mestoi cég tehergépkocsi, személyautó és mezőgazdasági utánfutók gyártásában keres piacot és magyar együttműködési lehetőséget. Ausztria: Műanyagüzem műanyag és műanyag- hulladékok adásvételében érdekelt magyar partnert keres. Alkalmasak ezek a csekkek javítások, vontatás, szállítás rendezésére is. A klubtagok bajba jutott gépkocsiját a magyar határig 50 százalék kedvezménnyel hozzák haza az Autóklub járművei. A Görögországba készülők a klubnál válthatnak zöld kártyát, ami nélkül be sem léphetnek az országba, de árusítanak e kiegészítő biztosítási kártya mellett jugoszláv autópályatalonokat és bolgár benzinjegyet is. Klubszolgáltatás még, hogy szkif sátras utánfutót bérelhetnek a tagtársak Szekszárdon. A telepített lakókocsis üdülés olyan felkapott lett, hogy már február végén betelt a lista. "-SZSÖrömmel állapíthattuk meg az elmúlt héten, hogy milyen szép számban alakulnak lakossági szolgáltatást nyújtó vállalkozások. Mint ahogy talán olvasóink is észrevették, egyre közelebbi címeket találunk a kérdések megválaszolása sörén, hála azoknak, akik egy-egy megjelenés után vagy érdeklődésünkre szívesen hírt adnak magukról. Szeretnénk, ha ez a továbbiakban is így lenne, mivel lényegében valahol közös a célunk: a lakosságot szeretnénk - ki információval, ki termékekkel - jól tartani”. Ezért is térünk vissza szívesen korábbi témáinkra annak reményében, hogy az olvasóinkat foglalkoztató gondokat minél kisebb költséggel sikerül majd megoldani. Mai híradásunk főként ilyen „visszatérésekből” áll, de természetesen sort kerítünk néhány újabb kérés megválaszolására is. __ S láger a varrógépalkatrész Szinte heti rendszerességgel érdeklődnek olvasóink lengyel és NDK-s varrógépalkatrészek után. Korábban már közöltünk ugyan ilyen alkatrészbolt címeket, de a levelekből kiderült, hogy né- hányan jól ellették” ezt. Először is a legközelebbit említenénk meg. Ez a szekszárdi járműbolt (cím: Széchenyi u. 35-37. Tel.: 11-327), ahol lengyel és NDK-s varrógépekhez a legtöbb alkatrész megtalálható. Utolsó információink szerint július első hetében nagyobb szállítmányt várnak, így elképzelhető, hogy olyan dolgokat is meg lehet majd kapni, amelyek egyelőre beszerezhetetlenek. Ha esetleg itt nem járnának sikerrel, érdemes lesz Budapesten, a következő két bolt valamelyikében érdeklődni. Lengyel és szovjet varrógépek esetén: Keravill varrógépalkatrész szaküzlet, Budapest, VI. kér. Nagymező u. 14. Tel.: 122-4845. NDK-s varrógépek esetén: Keravill NDK-s varrógépalkatrész szaküzlet, Budapest, József körút 39. Tel.: 133-4784. Felesleges Jawa-alkatrészek Szekszárdi olvasónk ajánlott fel ilyeneket a Jawa szakboltról szóló híradásunk nyomán. Leírása szerint van egy felesleges felújított Mustang kismotorja (csak a motor) és néhány 350-es alkatrésze. Akkori kérdezőnk már meglátogatta a budapesti boltot, így most ezzel az információval az esetleg most nekiindulóknak szerettünk volna segíteni. Famintás, de nem öntapadós tapéta A szekszárdi kérdezőnknek adott válasz után - amely a gyártótól beszerzett információk alapján állt össze - ketten is jelentkeztek azzal a jó hírrel, hogy a keresett terméket ők is forgalmazzák. Az egyik a Keszta-KER Kft. 2. számú tapétaboltja volt, amelyik Szekszárdon a Mészáros Lázár u. 7. szám alatt található. Itt kétféle színárnyalatból is lehet ebben az esetben választani. A másik Fazekas Györgyné kiskereskedő volt, akinek a boltját Bonyhádon, a Perczel Mór u. 3. alatt lehet megtalálni. Nála a keresett tapétából öntapadós is van. Nagy lábra cipő - munkába Gyönki olvasónk kérésére reagált a dombóvári Tisza cipőbolt vezetője, aki elmondta, hogy náluk viszonylag gyakran keresnek az átlagmérettől eltérő nagyságú cipőket, ezért bizonyos mértékig „be is rendezkedtek” rá. Csak érdekességként említette, hogy visszatérő rendszerességgel 52-es cipőt is kell szereznie. Olvasónknak pedig munkába egy bőr felsőrésszel, poro műanyag talppal, magas rüsztű lábra is jó fazont tud ajánlani. A bolt címe: Dombóvár, Hunyadi tér 27. Ezenkívül felajánlotta azt is, hogyha a kereséskor éppen nincs a készletben megfelelő méretű cipő, akkor szívesen vállalja a beszerzését. Még mindig gyűjtik a fáradtolajat! válaszoljuk dombóvárj olvasónknak, aki - leírása szerint - többször próbálta már leadni a készletét, de idáig még sikertelenül. Az Áfor Somogy és Tolna Megyei Üzemigazgatóságától kapott információink szerint fáradtolajat a következő benzinkutaknál vesznek át. Maximum 20 literig: Bonyhád, Dombóvár, Paks (új benzinkút), Szekszárd (régi benzinkút, az Autójavító mellett), Tamási. Ennél nagyobb mennyiség esetén a következő telepeket kell megkeresni: Bonyhád, Mözs, Simontorna. Ha esetleg olyan nagy mennyiség jön össze (1000 literen felül), amelynél tankautót kell igénybe venni, akkor házhoz is mennek. Ezenkívül megígérték, hogy kérdezőnk sikertelenségének okát kivizsgálják és lehetőség szerint panaszát orvosolják. Moszkvics sárvédők kerestetnek Majosi olvasónk autója felett elszaladt az idő és az a bizonyos vasfog igencsak kikezdte a sárvédőket. Cseréjük elodázhatatlanná vált, de ilyeneket se égen, se földön nem lehet beszerezni. Egyet - egy jobbost - azért sikerült kapni valahonnan hozzá, de ez még kevés és nemsokára műszakis lesz az autó. Sajnos jó hírekkel mi sem szolgálhatunk. Ez a típus úgy látszik, mostohagyerek a kereskedelemben. Pedig nagyon szép számú fut belőle - igaz, zömében furgonként. Pillanatnyilag a keresett sárvédőkböl - az általunk ismert körben - senki sem tudott egy darabot sem adni. Ezért türelmet kérünk és közlünk két címet, ahol érdemes lesz sűrűbben érdeklődni: Az egyik az Autóker Moszkvics-szak- üzlete Budapesten. Cím: 1061 Budapest, Paulay Ede u. 29. Tel.: 142-0355. A másik egy „szakosodott” maszek, szintén Budapesten. Cím: Kárpáti György autókereskedése, Budapest, Hajós u. Tel.: 132-0243. A bolt az Opera mellett van. A tulajdonos elmondása szerint július első-második hetében nagyobb szállítmányt vár alkatrészekből. * Változatlanul várjuk kérdéseiket, címünk a régi: Tolnai Népújság „Van ilyen” Szekszárd Pf.: 71 7101 Tel.: 74/16-211 Alkatrészcsomag, hitellevél, szállítás Viták, vélemények - a földről Átfogó, megfontolt rendezést Egy „zöldbáró” vélelmei (Folytatás az 1. oldalról.) Na de mi van az egyéb ingatlantulajdonosokkal? Azokat nem érte igazságtalanság, akiknek a házát a műhelyét a malmát stb. vették állami tulajdonba? Természetesen csak azokról van szó, akiket nem kártalanítottak. A Kisgazdapárt a poglárokat is magába tömöríti, hiszen a nevében is benne van. Ha ez Így van, akkor viszont nem korlátozhatja tevékenységét csak a földtulajdonra. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a földhivatalokat felkeresők mintegy egyharma- da a házát üzletét műhelyét stb. keresi. Volt, aki Ausztráliából utazott haza, hogy megkeresse a volt ipari kisüzemét Igaz, a helyén már többemeletes lakóházak állnak, de költségeket sem kímélve kérte a földhivataltól a régi birtokívek másolatát Tolna megyéből sok „svábot” telepitettek ki. Ezek is hazajárnak, zömében NDK állampolgárok, akik a földjük mellett házaikat is keresik. De mit akarunk az előzőkkel igazolni? Azt a szerény véleményünket szeretnénk alátámasztani, hogy a földtulajdon kérdést nem önmagában kell megoldani, hanem komplexen. Fontos a sorrend Vagyis ez azt jelenti, hogy először egy tulajdonreformról szóló törvényt kellene alkotni mert az ezt követő földtörvény igy már sokkal egyszerűbb lehetne. Mi mire gondolunk? Arra, hogy az államnak állást kellene foglalnia, hogy milyen mértékig vállalja fel a jogsértett emberek, azok utódainak vagyoni kártalanítását. Ezt a tulajdonreformálás keretei között lehetne megvalósítani. Visszaadni az ingatlanokat, lakóházakat, üzemeket, üzleteket stb. még nehezebb mint a földeket Hiszen azokat lebontották, elpusztultak, eladták másoknak. Mi lehet a megoldás? Amit nem lehet visszaadni, ott el kell ismerni a jogos kárigényt vállalni kell a kártalanítást. Nyilvánvalóan az ország jelenlegi gazdasági helyzetét ismerve utópiának tűnhet. Pedig nem az, ha a kárigény elismerését, és a kártalanítást időben elválasztjuk egymástól. Ha ezt a módszert minden ingatlanra kiterjesztenénk a földtulajdon esetében ahol természetbeni visszaadás ugyan megvalósítható lenne, de a volt tulajdonos vagy örököse nem tart igényt rá, ott alternativ megoldásként a kártalanítás is szóba jöhetne. Nos ez a megoldás - miként utaltunk is rá - nagyon megkönnyítené az új földtörvény megalkotását. Tapasztalataink alapján el kell azt is mondani, hogy a sok érdeklődő, aki régi földbirtokát akarja visszakapni, többségében idős ember. Ezekmár nem tudják a föld megművelését vállalni. Szeretnék azonban valakinek jó pénzért eladni, hogy ezzel anyagi helyzetüket javítsák. Az örökös érdeklődők többsége is hasonlóan gondolkodik. Mi valahogy nem érzékeljük azt a törekvést, hogy a munkanélküliek vissza akarnak jönni falujukba földet művelni. Ilyen is akad, de kevés. Valljuk be őszintén, aki egy urbanizálódott, kulturáltabb városban telepedett meg, miért akarná ezt rosz- szabbra felcserélni? Mert a falvakban is volt e téren fejlődés, azért még mindig nagy a különbség a falu és a város között. Fokozatos megvalósítást Meggyőződésünk és élettapasztalatunk az, hogy a mezőgazdasági kisüzemi termelést - ha erre igény van - csak fokozatosan lehet megvalósítani. Mi volt a helyzet a „kollektivizálás” idején? Néhány év alatt szövetkezetekbe tömöritettük az országot Ennek politikai hatását mindenki ismeri és akkor is mindenki tudta. Én magam is egyetemistaként jártam „agitálni”. Még a tanítást is szüneteltették. A kényszer hatására létrejöttek a nagygazdaságok de a szakmai feltételek nélkül. Nem voltak istállók, kevés volt a gép (gépállomások) és nem voltak raktárak, eszközök. Hiányzott a szakképzett irányító apparátus. Néhol előkerültek a régi gazdatisztek, s sokszor eredményt is értek el. A végeredmény az lett, hogy a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek híján a nagyüzemek nem prosperáltak, élelmiszer- hiány keletkezett az országban. Ma már egészen más a helyzet Ma á nagyüzemi mezőgazdaság a súlyos agrárolló kedvezőtlen hatása ellenére stabil belföldi élelmiszer- ellátást és exportot is biztosit Nem vitatható, hogy a sertéshús, baromfihús, a tojás és a zöldségfélék stb- jelentős részét a kisüzemek produkálják vagyis a háztáji gazdaságok termelik meg, de a nagyüzemi integrációban. És, hogy ez mit jelent, azt meg kell kérdezni azoktól akik csinálják Biztos, stabil, rizikómentes hátteret az ellátásban, értékesítésben egyaránt. A nagyüzem önköltségi áron juttat tagjainak mindent. Ez lényeges momentum. Enélkül a mai magasnak mondható élelmiszerárak mellett kockán forogna a háztáji termelés gazdaságossága. A saját tapasztalatainkon túl arra alapozzuk megállapításunkat hogy akik a közelmúltban megpróbálkoztak a magántermeléssel és a tsz-töl vettek igénybe szolgáltatást, felháborodottan panaszolták pl. a talajmunkák árát Pedig a tsz csupán az önköltségre a 30%-os hasznát számlázta, amely a mai bankkamatok mellett nem is sok Félreértés ne essék nem a nagyüzemek mindenhatósága mellett kívánunk agitálni. Tisztában vagyunk a tsz-ek fogyatékosságaival is. Mint pl. a termelésérdekeltségi viszonyok hiánya, a túlzottan nagy és felesleges irányító, kiszolgáló (nem termelő) apparátus, stb. De úgy gondoljuk ne tegyük tönkre a meglévő értékeket addig amíg nem teremtjük meg a jobb feltételeit Ha őszintén belegondolunk tessék megmondani meg van a magángazdálkodás minden feltétele? Az agrárolló nem szűnt meg. És ha ezt egy magántermelő kívánná áthidalni, lehet, hogy belefulladna. A jövő kisgazdaságai nem épülhetnek a kaszára, kapára, kézi fejésre. És ha nem, akkor honnét lesz elegendő kisgép és olyan áron, ami a jelenlegi élelmiszerárak mellett is biztosítja a termelés gazdaságosságát? Gondolatmenetünket sokáig fejtegethetnénk de minek aki falun, vidéken él, az úgy is ismeri a problémákat. Összegezve, úgy látnánk helyesnek ha megszületne a tulajdonreform törvénye és ezt követné a földtörvény. A javaslatunk az is, hogy a földtörvény nem lehet rövid távra szóló. Helyesnek tartanánk ha a jogszabályalkotók a parasztság véleménye alapján készítenék elő javaslataikat. Fontosnak tartjuk a rendelet alkotásnál, az egyszerű szövegezést, közérthetőséget, nem utolsósorban a bürokráciamentességet. Ez utóbbi csak akkor biztosítható, ha a döntési jogokat a helyi szervekre bízzák Készül a földhivatal Végezetül néhány gondolatot arról, hogy a Tolna megyében működő földhivatalok, hogyan készülnek a privatizáció elősegítésére. Ezek a szervezetek azok amelyek az ország ingatlanvagyonának „leltárát” kezelik. A régi úgynevezett telekkönyvi anyagok, beleértve a birtokíveket és a kataszteri térképeket is többségében rendelkezésre állnak. Sajnos van olyan hely, ahol természeti csapás (belvízkár) miatt elpusztult ezeknek az iratoknak egy része. Ez Paks térsége. A többi helyen rendezés alatt áll, valószínű pár hónapon belül könnyen kezelhető állapotba tudjuk hozni ezeket az iratokat is. Munkánk megkönnyítésére segítségünkre sietett a Magyar Honvédség Vezérkara Hadműveleti Főcsoportfőnökség Térképészeti Szolgálatfőnöksége, valamint az előbbi szervezet Térképészeti Intézete azzal, hogy az 1949-53-ban készült légifelvételeket igényeink szerint hajlandók rendelkezésünkre bocsátani. Azok tudják ezt a segítséget igazán értékelni, akik a földméréshez értenek. Készen akarunk állni ugyanis arra, hogy valakinek ki kell mérni a volt földjeit, azt valósághűen, modern technikai eszközökkel a legpontosabban megtehessük. Meggyőződésünk, hogy az ölező időszaka lejárt. Most dolgozunk a gyakorlati módszerek kimunkálásán, melynek során adott konkrét körülmények között is kipróbáljuk a légifotó, a régi telekkönyvi iratok és térképi anyagok fel- használásával adott földrészletek kitűzését. Tesszük ezt azért, mert szeretnénk ha a mi apparátusunk arra lehetne büszke, hogy a magyar parasztság elismeréssel szól munkájáról. Állandó kapcsolatot tartunk a Kisgazdapárt megyei, de a volt járási körzetekben dolgozó megbízottaikkal, felelős vezetőikkel azért, mert a kölcsönös informálás csak segítheti az egyébként is nehezen elmozduló átalakulást: Természetesen szívesen veszünk bárkitől, bármilyen javaslatot, ötletet ha a munkánkat megkönnyíti, ésszerűsíti és a haladást szolgálja. FARKAS ISTVÁN a megyei földhivatal vezetője Olvasom Farkas Sándor „Ne légyen bizonytalanság” c. cikkét a június 20-i Népújságban. Ugyanakkor olvasom a Magyar Mezőgazdaságban, hogy közelednek a földtulajdonlás átalakításáról vallott nézetek a parlamenti pártok között. Közben én, mint „zöldbáró” - akit ugyan e napon kilépésre szólított fel a Magyar Néppárt elnöksége - kesernyésen mosolygok: az anullált néppárt földprogramjában lassan megegyeznek a parlamentben. Hogy volt-e földprogram, ismerte-e a falusi ember, kire, mire, miért szavazott március-áprilisban, „illetlen” dolog ma megkérdezni. S most -, akik hecceitek, bizonytalanságot keltettek az egyik, földosztást Ígérgettek a másik oldalon -, kegyesen nyugtatgatják a földet jelenleg túró, állatot tartó „országcseléd” mezőgazdaságban dolgozókat. Kezdenek rájönni, hogy mi a különbség a - mesélni a katonaságról, vagy katonának lenni -, között. A föld, a mezőgazdaság nem lehet önös pártpolitikai érdek, bársonyszékszerzési manőver játékszere. Ugyanakkor felelőtlenség azt hirdetni, hogy okos, higgadt szabályozással nem változtatható meg a tulajdon (s nem azonnal a kezelés) szerkezete. Az össznépi, állami, oszthatatlan tulajdont valóban be kell nevesíteni, mert a közvetlen érdek (kényszer és kockázat) remélhetően másként igazgat, mint a szocialista öntudatra való apellálás. Ezen osztozkodásban a nagyüzemek induló vagyonát „önként" adókat, de az azóta felhalmozott vagyont létrehozókat is tulajdonossá kell tenni. Valódi tulajdonossá. így lehet valódi rendszerváltás. így lehet felszámolni a keleti despotikus rendszert, ahol (nemcsak a sztálinizmusban, hanem előtte is) a nép, a vidék mindig hűbéri függőségben élt a mindenkori uralkodó elittől. Szükséges a valódi piacgazdaság, de az oda vezető út rögös. A piacgazdaságban a földnek is értékének kell lennie, s a föld értéke, bérleti díja meg fog jelenni a termék árában. A magyar belpiac keresleti korlátái mellett az export, illetve annak támogatása (vagy nem támogatása) a mezőgazdasági árakat azonban változatlanul behatárolja. A fizetőképes világpiac telített, a fejlett országok komoly szubvenciókkal védik, s védeni is fogják saját termelőiket. Naivitás ma Magyarországon azt hirdetni, hogy a magyar élelmiszerexport (pár kuriózumot leszámítva) gazdaságosan fokozható. Naivitás így azt terjeszteni, hogy a mezőgazdaság levezeti a munkanélküliséget, hogy minket nem fenyeget komoly túltermelési válság. A nyakló nélkül növő ipari árak (vegyszer, alkatrész, műtrágya, stb.) és a piac telítettsége együtt nagyon alacsonyan tartja a mezőgazdaság jövedelmezőségét. Persze politikai akarattal, állami beavatkozással a közgazdasági logika megerőszakolható. Az új tulajdonosok, az új bérlők remélhetően jobban, olcsóbban művelik meg a földet. Kívánom nekik. De a jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók nevében jelzem, hogy reméljük, mi is ott leszünk a higgadt osztozkodásnál. Nem kérünk a legújabbkori politikai akarnokságból, ijesztgetésből vagy kegyességből. Nem akarunk újabb laikus elitet a nyakunkba, mert akkor nekünk nem történt más, csak annyi, hogy új gazdákat kaptunk, s más szedi a dézsmát. Csodák nincsenek. A traktoros, a tehenész nem fél, hogy a helyére pályáznának. Dolgozik, s sejti, hogy becsülete nem lesz nagyobb. És az, hogy mennyi és milyen főnök van a nyakunkon az - túl az eseti alkalmatlanságon - a rendszer (bürokrácia, hatósá- gosdi, pártállamosdi) követelménye volt. Állunk elébe a valóban demokratikus, az értelem, a szorgalom, a tehetség által való „kiválasztódási” mechanizmusnak. Nincs okunk riadalomra. Most éppen szócséplés helyett az új kenyérnek való búzát kezdjük csépelni. A férgesét (bélyeg nélkül) reméljük kiforrja az idő. PÁL JÓZSEF a Paksi Állami Gazdaság igazgatója