Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-27 / 71. szám

1990. június 27. NÉPÚJSÁG 5 Van ilyen? Partnerkereső A Népújság és a Kamara börzerovata Az információ - ér­ték. Különösen az az üzleti életben. A Dél­dunántúli Regionális Gazdasági Kamara és a Népújság új rovata segítséget szeretne nyújtani vállalkozóknak, üzletemberek­nek munkájukhoz. Hívja a 74/16-211 /12-es telefonszá­mot. NSZK: Export-import tevékenységet folytató vállalat szolgálatait ajánlja a következő területeken: információszerzés, import- tevékenységek szervezése, tolmácsolás és tanácsadás üzleti tárgyalásokon, be­hozatali engedélyek és vámügyek ren­dezése, kompenzációs üzletek szerve­zése és megkötése, piackutatás, ipari vá­sárokon való képviselet stb. Autósoknak nyárra Az előrelátó, nagy útra induló autós még a nyári szezon kezdetén elvégeztet a kocsiján egy közlekedésbiztonsági vizsgálatot (fékek, futómű, kormánybe­rendezés, jelzőberendezés) és egy mo­tordiagnosztikai ellenőrzést. Hiába ment át pár hete a kocsi a műszaki vizsgán, ha egy bosszantó és addig elő nem jött apróság miatt éppen mondjuk a nyugat­német autópályán áll meg az autónk. Az Autóklub-tagok némi előnyt élveznek ilyen nagy utakra indulás előtt, mert a klub szolgáltatásai között szerepel pél­dául az ellenőrzés mellett a 40 svájci frankot tartalmazó értékszelvények áru­sítása is, s ezek a csekkek a társklubok­nál (ADAC, ÖAMTC) baj esetén beváltha­tók. A HACKER-PSCHORR bajor sörgyár sörgyárat telepítene Magyarországra, vi­lágos bajor sörök előállítására. Belgium: Partnert keres (vegyes vállalatban is érdekelt) csomagológépek előállításá­hoz. Jugoszlávia: A Prodex zágrábi cég saját kávépörkö­lő technikával csomagolással rendelke­zik, magyar piaci lehetőségeket keres. Saját gyártású kávédaráló, -pörkölő, -fő­zőgépéit is kínálja. Emellett lucernater­mesztésben, nyúltenyésztésben is sze­retne együttműködni. Érdekelt továbbá bor, kacsa és libahús vásárlásában. A NAR szlovén privát külkereskedelmi cég környezetkímélő háztartási tisztító­szereket gyárt és kínál a magyar piacra. Az IMV novo mestoi cég tehergépkocsi, személyautó és mezőgazdasági utánfu­tók gyártásában keres piacot és magyar együttműködési lehetőséget. Ausztria: Műanyagüzem műanyag és műanyag- hulladékok adásvételében érdekelt ma­gyar partnert keres. Alkalmasak ezek a csekkek javítá­sok, vontatás, szállítás rendezésére is. A klubtagok bajba jutott gépkocsiját a ma­gyar határig 50 százalék kedvezménnyel hozzák haza az Autóklub járművei. A Gö­rögországba készülők a klubnál válthat­nak zöld kártyát, ami nélkül be sem lép­hetnek az országba, de árusítanak e ki­egészítő biztosítási kártya mellett jugo­szláv autópályatalonokat és bolgár ben­zinjegyet is. Klubszolgáltatás még, hogy szkif sát­ras utánfutót bérelhetnek a tagtársak Szekszárdon. A telepített lakókocsis üdülés olyan felkapott lett, hogy már február végén be­telt a lista. "-SZS­Örömmel állapíthattuk meg az elmúlt héten, hogy milyen szép számban ala­kulnak lakossági szolgáltatást nyújtó vál­lalkozások. Mint ahogy talán olvasóink is észrevették, egyre közelebbi címeket ta­lálunk a kérdések megválaszolása sö­rén, hála azoknak, akik egy-egy megjele­nés után vagy érdeklődésünkre szívesen hírt adnak magukról. Szeretnénk, ha ez a továbbiakban is így lenne, mivel lényegé­ben valahol közös a célunk: a lakosságot szeretnénk - ki információval, ki termé­kekkel - jól tartani”. Ezért is térünk vissza szívesen korábbi témáinkra annak reményében, hogy az olvasóinkat foglalkoztató gondokat minél kisebb költséggel sikerül majd megolda­ni. Mai híradásunk főként ilyen „visszaté­résekből” áll, de természetesen sort kerí­tünk néhány újabb kérés megválaszolá­sára is. __ S láger a varrógépalkatrész Szinte heti rendszerességgel érdek­lődnek olvasóink lengyel és NDK-s var­rógépalkatrészek után. Korábban már közöltünk ugyan ilyen alkatrészbolt cí­meket, de a levelekből kiderült, hogy né- hányan jól ellették” ezt. Először is a legközelebbit említenénk meg. Ez a szekszárdi járműbolt (cím: Széchenyi u. 35-37. Tel.: 11-327), ahol lengyel és NDK-s varrógépekhez a leg­több alkatrész megtalálható. Utolsó in­formációink szerint július első hetében nagyobb szállítmányt várnak, így elkép­zelhető, hogy olyan dolgokat is meg lehet majd kapni, amelyek egyelőre beszerez­hetetlenek. Ha esetleg itt nem járnának sikerrel, érdemes lesz Budapesten, a következő két bolt valamelyikében érdeklődni. Lengyel és szovjet varrógépek esetén: Keravill varrógépalkatrész szaküzlet, Bu­dapest, VI. kér. Nagymező u. 14. Tel.: 122-4845. NDK-s varrógépek esetén: Keravill NDK-s varrógépalkatrész szaküzlet, Bu­dapest, József körút 39. Tel.: 133-4784. Felesleges Jawa-alkatrészek Szekszárdi olvasónk ajánlott fel ilye­neket a Jawa szakboltról szóló híradá­sunk nyomán. Leírása szerint van egy felesleges felújított Mustang kismotorja (csak a motor) és néhány 350-es alkatré­sze. Akkori kérdezőnk már meglátogatta a budapesti boltot, így most ezzel az infor­mációval az esetleg most nekiindulóknak szerettünk volna segíteni. Famintás, de nem öntapadós tapéta A szekszárdi kérdezőnknek adott vá­lasz után - amely a gyártótól beszerzett információk alapján állt össze - ketten is jelentkeztek azzal a jó hírrel, hogy a kere­sett terméket ők is forgalmazzák. Az egyik a Keszta-KER Kft. 2. számú tapétaboltja volt, amelyik Szekszárdon a Mészáros Lázár u. 7. szám alatt található. Itt kétféle színárnyalatból is lehet ebben az esetben választani. A másik Fazekas Györgyné kiskeres­kedő volt, akinek a boltját Bonyhádon, a Perczel Mór u. 3. alatt lehet megtalálni. Nála a keresett tapétából öntapadós is van. Nagy lábra cipő - munkába Gyönki olvasónk kérésére reagált a dombóvári Tisza cipőbolt vezetője, aki elmondta, hogy náluk viszonylag gyak­ran keresnek az átlagmérettől eltérő nagyságú cipőket, ezért bizonyos mérté­kig „be is rendezkedtek” rá. Csak érdekességként említette, hogy visszatérő rendszerességgel 52-es cipőt is kell szereznie. Olvasónknak pedig munkába egy bőr felsőrésszel, poro műanyag talppal, ma­gas rüsztű lábra is jó fazont tud ajánlani. A bolt címe: Dombóvár, Hunyadi tér 27. Ezenkívül felajánlotta azt is, hogyha a kereséskor éppen nincs a készletben megfelelő méretű cipő, akkor szívesen vállalja a beszerzését. Még mindig gyűjtik a fáradtolajat! válaszoljuk dombóvárj olvasónknak, aki - leírása szerint - többször próbálta már leadni a készletét, de idáig még si­kertelenül. Az Áfor Somogy és Tolna Megyei Üzemigazgatóságától kapott informá­cióink szerint fáradtolajat a következő benzinkutaknál vesznek át. Maximum 20 literig: Bonyhád, Dombóvár, Paks (új benzin­kút), Szekszárd (régi benzinkút, az Autó­javító mellett), Tamási. Ennél nagyobb mennyiség esetén a következő telepeket kell megkeresni: Bonyhád, Mözs, Simontorna. Ha esetleg olyan nagy mennyiség jön össze (1000 literen felül), amelynél tank­autót kell igénybe venni, akkor házhoz is mennek. Ezenkívül megígérték, hogy kérdezőnk sikertelenségének okát kivizsgálják és lehetőség szerint panaszát orvosolják. Moszkvics sárvédők kerestetnek Majosi olvasónk autója felett elszaladt az idő és az a bizonyos vasfog igencsak kikezdte a sárvédőket. Cseréjük elodáz­hatatlanná vált, de ilyeneket se égen, se földön nem lehet beszerezni. Egyet - egy jobbost - azért sikerült kapni valahonnan hozzá, de ez még kevés és nemsokára műszakis lesz az autó. Sajnos jó hírekkel mi sem szolgálha­tunk. Ez a típus úgy látszik, mostohagye­rek a kereskedelemben. Pedig nagyon szép számú fut belőle - igaz, zömében furgonként. Pillanatnyilag a keresett sárvédőkböl - az általunk ismert körben - senki sem tu­dott egy darabot sem adni. Ezért türelmet kérünk és közlünk két címet, ahol érde­mes lesz sűrűbben érdeklődni: Az egyik az Autóker Moszkvics-szak- üzlete Budapesten. Cím: 1061 Budapest, Paulay Ede u. 29. Tel.: 142-0355. A másik egy „szakosodott” maszek, szintén Budapesten. Cím: Kárpáti György autókereskedése, Budapest, Ha­jós u. Tel.: 132-0243. A bolt az Opera mellett van. A tulajdonos elmondása szerint július első-második hetében nagyobb szállít­mányt vár alkatrészekből. * Változatlanul várjuk kérdéseiket, cí­münk a régi: Tolnai Népújság „Van ilyen” Szekszárd Pf.: 71 7101 Tel.: 74/16-211 Alkatrészcsomag, hitellevél, szállítás Viták, vélemények - a földről Átfogó, megfontolt rendezést Egy „zöldbáró” vélelmei (Folytatás az 1. oldalról.) Na de mi van az egyéb ingatlantulajdonosok­kal? Azokat nem érte igazságtalanság, akiknek a házát a műhelyét a malmát stb. vették állami tu­lajdonba? Természetesen csak azokról van szó, akiket nem kártalanítottak. A Kisgazdapárt a poglárokat is magába tömöríti, hiszen a nevében is benne van. Ha ez Így van, akkor viszont nem korlátozhatja tevékenységét csak a földtulajdon­ra. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a földhivatalokat felkeresők mintegy egyharma- da a házát üzletét műhelyét stb. keresi. Volt, aki Ausztráliából utazott haza, hogy megkeresse a volt ipari kisüzemét Igaz, a helyén már többeme­letes lakóházak állnak, de költségeket sem kí­mélve kérte a földhivataltól a régi birtokívek má­solatát Tolna megyéből sok „svábot” telepitettek ki. Ezek is hazajárnak, zömében NDK állampol­gárok, akik a földjük mellett házaikat is keresik. De mit akarunk az előzőkkel igazolni? Azt a szerény véleményünket szeretnénk alátámasz­tani, hogy a földtulajdon kérdést nem önmagá­ban kell megoldani, hanem komplexen. Fontos a sorrend Vagyis ez azt jelenti, hogy először egy tulaj­donreformról szóló törvényt kellene alkotni mert az ezt követő földtörvény igy már sokkal egysze­rűbb lehetne. Mi mire gondolunk? Arra, hogy az államnak állást kellene foglalnia, hogy milyen mértékig vál­lalja fel a jogsértett emberek, azok utódainak va­gyoni kártalanítását. Ezt a tulajdonreformálás ke­retei között lehetne megvalósítani. Visszaadni az ingatlanokat, lakóházakat, üzemeket, üzleteket stb. még nehezebb mint a földeket Hiszen azo­kat lebontották, elpusztultak, eladták másoknak. Mi lehet a megoldás? Amit nem lehet visszaadni, ott el kell ismerni a jogos kárigényt vállalni kell a kártalanítást. Nyilvánvalóan az ország jelenlegi gazdasági helyzetét ismerve utópiának tűnhet. Pedig nem az, ha a kárigény elismerését, és a kártalanítást időben elválasztjuk egymástól. Ha ezt a módszert minden ingatlanra kiterjeszte­nénk a földtulajdon esetében ahol természetbeni visszaadás ugyan megvalósítható lenne, de a volt tulajdonos vagy örököse nem tart igényt rá, ott alternativ megoldásként a kártalanítás is szó­ba jöhetne. Nos ez a megoldás - miként utaltunk is rá - nagyon megkönnyítené az új földtörvény megal­kotását. Tapasztalataink alapján el kell azt is mondani, hogy a sok érdeklődő, aki régi földbirtokát akarja visszakapni, többségében idős ember. Ezekmár nem tudják a föld megművelését vállalni. Szeret­nék azonban valakinek jó pénzért eladni, hogy ezzel anyagi helyzetüket javítsák. Az örökös ér­deklődők többsége is hasonlóan gondolkodik. Mi valahogy nem érzékeljük azt a törekvést, hogy a munkanélküliek vissza akarnak jönni falujukba földet művelni. Ilyen is akad, de kevés. Valljuk be őszintén, aki egy urbanizálódott, kulturáltabb vá­rosban telepedett meg, miért akarná ezt rosz- szabbra felcserélni? Mert a falvakban is volt e té­ren fejlődés, azért még mindig nagy a különbség a falu és a város között. Fokozatos megvalósítást Meggyőződésünk és élettapasztalatunk az, hogy a mezőgazdasági kisüzemi termelést - ha erre igény van - csak fokozatosan lehet megva­lósítani. Mi volt a helyzet a „kollektivizálás” ide­jén? Néhány év alatt szövetkezetekbe tömöritet­tük az országot Ennek politikai hatását mindenki ismeri és akkor is mindenki tudta. Én magam is egyetemistaként jártam „agitálni”. Még a tanítást is szüneteltették. A kényszer hatására létrejöttek a nagygazdaságok de a szakmai feltételek nél­kül. Nem voltak istállók, kevés volt a gép (gépál­lomások) és nem voltak raktárak, eszközök. Hiányzott a szakképzett irányító apparátus. Né­hol előkerültek a régi gazdatisztek, s sokszor eredményt is értek el. A végeredmény az lett, hogy a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek hí­ján a nagyüzemek nem prosperáltak, élelmiszer- hiány keletkezett az országban. Ma már egészen más a helyzet Ma á nagy­üzemi mezőgazdaság a súlyos agrárolló kedve­zőtlen hatása ellenére stabil belföldi élelmiszer- ellátást és exportot is biztosit Nem vitatható, hogy a sertéshús, baromfihús, a tojás és a zöld­ségfélék stb- jelentős részét a kisüzemek produ­kálják vagyis a háztáji gazdaságok termelik meg, de a nagyüzemi integrációban. És, hogy ez mit jelent, azt meg kell kérdezni azoktól akik csinál­ják Biztos, stabil, rizikómentes hátteret az ellá­tásban, értékesítésben egyaránt. A nagyüzem önköltségi áron juttat tagjainak mindent. Ez lé­nyeges momentum. Enélkül a mai magasnak mondható élelmiszerárak mellett kockán forog­na a háztáji termelés gazdaságossága. A saját tapasztalatainkon túl arra alapozzuk megállapí­tásunkat hogy akik a közelmúltban megpróbál­koztak a magántermeléssel és a tsz-töl vettek igénybe szolgáltatást, felháborodottan pana­szolták pl. a talajmunkák árát Pedig a tsz csupán az önköltségre a 30%-os hasznát számlázta, amely a mai bankkamatok mellett nem is sok Félreértés ne essék nem a nagyüzemek min­denhatósága mellett kívánunk agitálni. Tisztában vagyunk a tsz-ek fogyatékosságaival is. Mint pl. a termelésérdekeltségi viszonyok hiánya, a túlzot­tan nagy és felesleges irányító, kiszolgáló (nem termelő) apparátus, stb. De úgy gondoljuk ne te­gyük tönkre a meglévő értékeket addig amíg nem teremtjük meg a jobb feltételeit Ha őszintén belegondolunk tessék megmondani meg van a magángazdálkodás minden feltétele? Az agrár­olló nem szűnt meg. És ha ezt egy magántermelő kívánná áthidalni, lehet, hogy belefulladna. A jö­vő kisgazdaságai nem épülhetnek a kaszára, ka­pára, kézi fejésre. És ha nem, akkor honnét lesz elegendő kisgép és olyan áron, ami a jelenlegi élelmiszerárak mellett is biztosítja a termelés gazdaságosságát? Gondolatmenetünket sokáig fejtegethetnénk de minek aki falun, vidéken él, az úgy is ismeri a problémákat. Összegezve, úgy látnánk helyesnek ha meg­születne a tulajdonreform törvénye és ezt kö­vetné a földtörvény. A javaslatunk az is, hogy a földtörvény nem lehet rövid távra szóló. Helyesnek tartanánk ha a jogszabályalkotók a parasztság vélemé­nye alapján készítenék elő javaslataikat. Fon­tosnak tartjuk a rendelet alkotásnál, az egy­szerű szövegezést, közérthetőséget, nem utol­sósorban a bürokráciamentességet. Ez utóbbi csak akkor biztosítható, ha a döntési jogokat a helyi szervekre bízzák Készül a földhivatal Végezetül néhány gondolatot arról, hogy a Tolna megyében működő földhivatalok, ho­gyan készülnek a privatizáció elősegítésére. Ezek a szervezetek azok amelyek az ország ingatlanvagyonának „leltárát” kezelik. A régi úgynevezett telekkönyvi anyagok, beleértve a birtokíveket és a kataszteri térképeket is több­ségében rendelkezésre állnak. Sajnos van olyan hely, ahol természeti csapás (belvízkár) miatt elpusztult ezeknek az iratoknak egy ré­sze. Ez Paks térsége. A többi helyen rendezés alatt áll, valószínű pár hónapon belül könnyen kezelhető állapotba tudjuk hozni ezeket az ira­tokat is. Munkánk megkönnyítésére segítségünkre sietett a Magyar Honvédség Vezérkara Had­műveleti Főcsoportfőnökség Térképészeti Szolgálatfőnöksége, valamint az előbbi szer­vezet Térképészeti Intézete azzal, hogy az 1949-53-ban készült légifelvételeket igé­nyeink szerint hajlandók rendelkezésünkre bocsátani. Azok tudják ezt a segítséget igazán értékelni, akik a földméréshez értenek. Készen akarunk állni ugyanis arra, hogy va­lakinek ki kell mérni a volt földjeit, azt valóság­hűen, modern technikai eszközökkel a leg­pontosabban megtehessük. Meggyőződé­sünk, hogy az ölező időszaka lejárt. Most dolgozunk a gyakorlati módszerek ki­munkálásán, melynek során adott konkrét kö­rülmények között is kipróbáljuk a légifotó, a régi telekkönyvi iratok és térképi anyagok fel- használásával adott földrészletek kitűzését. Tesszük ezt azért, mert szeretnénk ha a mi apparátusunk arra lehetne büszke, hogy a magyar parasztság elismeréssel szól munká­járól. Állandó kapcsolatot tartunk a Kisgazdapárt megyei, de a volt járási körzetekben dolgozó megbízottaikkal, felelős vezetőikkel azért, mert a kölcsönös informálás csak segítheti az egyébként is nehezen elmozduló átalakulást: Természetesen szívesen veszünk bárkitől, bármilyen javaslatot, ötletet ha a munkánkat megkönnyíti, ésszerűsíti és a haladást szol­gálja. FARKAS ISTVÁN a megyei földhivatal vezetője Olvasom Farkas Sándor „Ne légyen bizonytalanság” c. cikkét a június 20-i Népújságban. Ugyanakkor olvasom a Magyar Mezőgazdaságban, hogy köze­lednek a földtulajdonlás átalakításáról vallott nézetek a parlamenti pártok kö­zött. Közben én, mint „zöldbáró” - akit ugyan e napon kilépésre szólított fel a Magyar Néppárt elnöksége - kesernyé­sen mosolygok: az anullált néppárt földprogramjában lassan megegyeznek a parlamentben. Hogy volt-e földprogram, ismerte-e a falusi ember, kire, mire, miért szavazott március-áprilisban, „illetlen” dolog ma megkérdezni. S most -, akik hecceitek, bizonytalan­ságot keltettek az egyik, földosztást Ígér­gettek a másik oldalon -, kegyesen nyugtatgatják a földet jelenleg túró, álla­tot tartó „országcseléd” mezőgazdaság­ban dolgozókat. Kezdenek rájönni, hogy mi a különb­ség a - mesélni a katonaságról, vagy ka­tonának lenni -, között. A föld, a mezőgazdaság nem lehet önös pártpolitikai érdek, bársonyszék­szerzési manőver játékszere. Ugyanak­kor felelőtlenség azt hirdetni, hogy okos, higgadt szabályozással nem változtatha­tó meg a tulajdon (s nem azonnal a keze­lés) szerkezete. Az össznépi, állami, oszthatatlan tulaj­dont valóban be kell nevesíteni, mert a közvetlen érdek (kényszer és kockázat) remélhetően másként igazgat, mint a szocialista öntudatra való apellálás. Ezen osztozkodásban a nagyüzemek induló vagyonát „önként" adókat, de az azóta felhalmozott vagyont létrehozókat is tulajdonossá kell tenni. Valódi tulajdo­nossá. így lehet valódi rendszerváltás. így le­het felszámolni a keleti despotikus rend­szert, ahol (nemcsak a sztálinizmusban, hanem előtte is) a nép, a vidék mindig hű­béri függőségben élt a mindenkori ural­kodó elittől. Szükséges a valódi piacgazdaság, de az oda vezető út rögös. A piacgazdaság­ban a földnek is értékének kell lennie, s a föld értéke, bérleti díja meg fog jelenni a termék árában. A magyar belpiac keres­leti korlátái mellett az export, illetve an­nak támogatása (vagy nem támogatása) a mezőgazdasági árakat azonban válto­zatlanul behatárolja. A fizetőképes világ­piac telített, a fejlett országok komoly szubvenciókkal védik, s védeni is fogják saját termelőiket. Naivitás ma Magyaror­szágon azt hirdetni, hogy a magyar élel­miszerexport (pár kuriózumot leszámít­va) gazdaságosan fokozható. Naivitás így azt terjeszteni, hogy a mezőgazdaság levezeti a munkanélküliséget, hogy min­ket nem fenyeget komoly túltermelési válság. A nyakló nélkül növő ipari árak (vegyszer, alkatrész, műtrágya, stb.) és a piac telítettsége együtt nagyon alacso­nyan tartja a mezőgazdaság jövedelme­zőségét. Persze politikai akarattal, állami be­avatkozással a közgazdasági logika megerőszakolható. Az új tulajdonosok, az új bérlők remél­hetően jobban, olcsóbban művelik meg a földet. Kívánom nekik. De a jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók nevében jelzem, hogy reméljük, mi is ott leszünk a higgadt osztozkodásnál. Nem kérünk a legújabbkori politikai akarnokságból, ijesztgetésből vagy kegyességből. Nem akarunk újabb laikus elitet a nyakunkba, mert akkor nekünk nem történt más, csak annyi, hogy új gazdákat kaptunk, s más szedi a dézsmát. Csodák nincse­nek. A traktoros, a tehenész nem fél, hogy a helyére pályáznának. Dolgozik, s sejti, hogy becsülete nem lesz nagyobb. És az, hogy mennyi és milyen főnök van a nyakunkon az - túl az eseti alkalmatlan­ságon - a rendszer (bürokrácia, hatósá- gosdi, pártállamosdi) követelménye volt. Állunk elébe a valóban demokratikus, az értelem, a szorgalom, a tehetség által va­ló „kiválasztódási” mechanizmusnak. Nincs okunk riadalomra. Most éppen szócséplés helyett az új kenyérnek való búzát kezdjük csépelni. A férgesét (bélyeg nélkül) reméljük ki­forrja az idő. PÁL JÓZSEF a Paksi Állami Gazdaság igazgatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents