Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-25 / 69. szám

1990. június 25. KiÉPÚJSAG 3 Pünkösdi találkozó Eckentalban (3.) Faluegyesítés német módra Az eckentali tanácsház magyar és német lobogókkal „Hegy és völgy soha nem találkozhat, csak az emberek.” Német közmondás Míg nálunk a falvak többsége lázado­zik az összevonás, a központosítás ellen, addig Eckental nagyközség úgy jött létre, hogy 1972-ben, a területi reform kereté­ben önkéntesen egyesült hét kisközség: Benzendorf, Eckenhaid, Eschenau, Forth, Herpensdorf, Ober - és Un­terschöllenbach. A polgárok javaslatára az új körzetet Eckental nagyközségnek nevezték el. A településszerkezet kialakí­tása 1978-ban Brand község belépésé­vel zárult le, ekkor lett 12 ezer lakosú Ec- kental, a járás második legnagyobb tele­pülése. Az egyesülés óta új polgári isko­la, tornacsarnok, tanácsháza és vízszol­gáltató állomás épült, lényegesen javult a települések infrastruktúrája. A főpolgármesteri posztot a község­ben 34 éve ugyanaz az ember tölti be, ami nem kis dolog. Hatévenként választ­ja meg a 24 tanácstag - előzetes kam­pány után - a szerintük legmegfelelőbb embert a főpolgármesteri tisztre. Hogy a 63 éves Georg Hänfling minek köszön­heti népszerűségét, azt pár nap alatt ne­héz lett volna kideríteni. Minden bizony­nyal közrejátszik ebben jó fellépése, ma­gabiztossága, közvetlensége, megnyerő modora. No meg kitűnő diplomáciai ér­zéke. Ez utóbbit bizonyítja az a tény, hogy míg húsz évig független, pártonkívüli sze­mélyként indult és nyert a helyható­sági választásokon, addig az utóbbi 14 évben a kormányzópárt, a CSU tagjaként tette ugyanezt. A főpolgármester bármikor, bárki szá­mára elérhető. Hivatali idején túl üzenet- rögzítő közli, hol található Georg Hänfling. A négynapos pünkösdi találko­zó minden programján részt vett, ő érke­zett elsőnek és távozott utolsónak. Hogy milyen problémák adódnak a nagyköz­ségben, arra a következőket válaszolta.- Gond, hogy a 12 ezer 700 emberre hétezer gépkocsi jut, ami sok, és szeny- nyezi a környezetet. Problémánk van a vasútvonalunkkal is, fel kellene újítani, de az állam kevés szubvenciót ad, olcsóbb az embereknek autóval bejárni a munka­helyükre, mint vonatozni. Ezenkívül soka betelepülő a környező kistelepülésekről, ugyanakkor kevés az óvodai férőhely. Eckental a fiatalok falva, az országos átlaggal ellentétben itt száz születés esik kilencven halálra egy évben. A tele­pülés polgárainak 25 százaléka még nem töltötte be a 25. életévét, és mindössze 10 szá­zalék a 65 évnél idősebb ember. A Georg Hänfling fö- nagyközségnek polgármester hét, egyházi igaz­gatás alá tartozó óvodája van, ipari nagyüzeme egy sem. Az eckentaliak az egyenlő távolságra, 15 kilométerre fekvő Nürnbergbe vagy Erlangenbe járnak be dolgozni. A tanácsházán - melyet Helmuth We­ber helyi építész tervei alapján készítet­tek 1980-ban - hetvenötén dolgoznak. Negyven az irodai dolgozók száma, a többi alkalmazott a település infrastruk­túrájának zavartalan működését biztosít­ja. Minden területnek van ügyintézője. A főpolgármestert munkájában két helyet­tes segíti. A másod - illetve harmadpol­gármester természetesen társadalmi megbízatásként tesz eleget feladatának, havi 450 márka költségtérítés fejében, míg a főpolgármester nyolc-tízezer már­ka körüli fizetést kap. A 2. polgármesteri posztot a márciusi választás óta Wilfried Glässer tölti be. A negyvenéves ügyvéd hat évig már volt a nagyközség 3. polgármestere, a másod­polgármesterséget hathetes választási kampány során, nagy harc után nyerte el. Glässer úr pártonkívüli, míg a 3. pol­gármester a főpolgármesterhez hason­lóan a kormánypárt, a CSU tagja. A jelölt­ségért amúgy a párton belül is harcolni kell. Wilfried Glässer tagja a tanácsnak, ha a főpolgármesternek jogi ügyekben tanácsra van szüksége, hozzá fordul. Mind a főpolgármesteri, mind a helyet­tesi funkciókban lényeges a tájékozott­ság, az ismeretség, hiszen bizonyos dol­gokra - vasútvonal-korszerűsítés, útépí­tés - a központi költségvetésből kell pénzt szerezni, amiben természetesen segít a terület képviselője is. Ezért aztán az elkövetkezendő helyhatósági válasz­tásokon a főpolgármesteri posztra törté­nő jelölésnél a másod-, és harmadpol­gármesterek mindig előnyt élveznek. Az információ hatalmat jelent. (Folytatjuk) Kép és szöveg: F. KOVÁTS ÉVA Régi és új házak azonos stílusban a nagyközség főutcáján Variációk a külkereskedelemben A külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos tudnivalókról, a vámszabad területekkel, a konszignációs raktárakkal és a vegyes vállalatokkal összefüggő in­formációkkal foglalkozott az az előadás, melyet Pécsett a kamara székházában tartott a napokban dr. Takács József őr­nagy, a Vám-, és Pémzügyörség Bara- nya-Somogy-Tolna megyei parancsno­ka. A kereskedelmi vámszabad területek a raktározás, árugondozás - átadás tekin­tetében kell megfeleljenek sok feltétel­nek, az ipari vámszabad területek felé pedig fokozottabb elvárások érvényesül­nek. Szükségesek az ipari-kereskedel­mi, a belügyi és a közlekedési tárcától kapott engedélyek, hozzájárulások, a vámszabad terület létesítése iránti kérel­met a kereskedelmi minisztériumhoz kell benyújtani. Ipari üzem esetén a cégbíró­sági bejegyzés mellé a pénzügyminiszté­rium külön engedélye is szükséges. A társaságok ipari tevékenysége kizáró­lag exportra korlátozódhat. Minden olyan tárgy, amely az üzem felszerelését jelenti, s közvetlenül kapcsolódik az ipari terme­léshez, mentes a vámfizetési kötelezett­ség alól. Adott esetben még a személy- gépkocsi is e körbe tartozik. Vámszabad területi társaságok külföl­diek részvételével, tőkebevonásával is alapíthatók. Ha a külföldi töke aránya nem éri el az 50 százalékot, elég a cégbí­rósági bejegyzés az alapításhoz, ha e fö­lött van, akkor minisztériumi elvi enge­dély is szükséges. A tökét belföldi pénz­intézeteknél kell elhelyezni, hitel bel- és külföldről egyaránt igényelhető. Vegyes vállalatok esetében az apportot megfele­lő kedvezményekkel bírálják el, ezzel is ösztönözve a tőke áramlását. A vámjog- szabályok rugalmasak, a társasági be­jegyzéshez mégis 17—18-féíe okmányt kell beszerezniük az alapítóknak. Bár a pénzügyi kormányzat fájlalja, sok kis ve­gyes vállalat jött létre - az áhított nagyok helyett. Széles a skála, számuk egyre gyarapodik, ám a tőke csak apránként csorog. Dr. Takács József őrnagy külön kitért arra, hogy a vállalatok még mindig nem fordítanak elég figyelmet, hogy szakkép­zett vámügyintézőkre bízzák a külföldi áruk raktározásával, vámoltatásával kap­csolatos teendőket, nehezítve ezzel a szakemberek munkáját is. Ezután meg­felelő vállalati előkészítés nélkül a vámo­lást nem fogják elvégezni. Egy új kezdeményezésről is beszámolt dr. Takács József: Pécs-Cserkúton vám­udvart létesítenek, ahol koncentráltan 3-4 fö nagyobb tömegű árut tud majd ke­zelni­A számunkra új, európai szokásnak megfelelően nem a vámos megy az áru után, hanem a kamionokat a vámudvarba irányítva az áru megy a vámoshoz.-csefkó­Fele Tolna, fele Baranya? Mázán népszavazás dönt a különválásról Megkérdeztük: Meddig szabad a szabad ár? Megfizethetetlen árakkal találko­zik az utóbbi hónapokban az ember, legyen szó cipőről, ruháról, élelem­ről, zöldségfélékről, gyümölcsről. Hol a határ, meddig szabad a sza­bad ár? - kérdeztük dr. Szilágyi Mihálytól, a megyei tanács árcso- portvezetöjétöl.- A határ a csillagos ég, semmi sem akadályozza a szabad árakat. Az árhatóság csak akkor léphet köz­be, ha például lejárt szavatosságú árut első osztályúként adnak el. Az árak szabályozása minimális, és csak az alapvető élelmiszerekre vo­natkozik. Teljesen szabályos, ha például a négy forintért felvásárolt zöldpaprikát 12 forintért adja el a zöldségkereskedő. Az ugyanis sen­kit sem érdekel, hogy ki mennyiért szerezte be az árut. De ha már ketten árusítják ugyanabban a községben, vagy egymás mellett ugyanazt az árut, tartósan magasan tartani az árát nem lehet. Amennyiben valami­lyen áruban nagy üzlet van, egy­szerre sokan árulják majd, s ez meg­szabja az árakat. A piac irányítja az árakat, a hatóság ebbe nem szólhat bele, csak akkor, ha tudatosan félre­vezetik a vásárlót, ha jogsértés tör­tént -, csak akkor lehet a törvény szerint eljárni a kereskedő ellen. D. Varga (Folytatás az 1. oldalról.) Ilyen önállósodási ügyekben mindig akadnak hangadók, akik saját vélemé­nyüket úgy igyekeznek beállítani, mintha az az egész közösség megformált véle­ményét jelentené, lett légyen szó akár el­válásról, akár együttmaradásról. Van egyfajta tömegpszichózis is, holott a jól megfontolt közös döntés hozhat csak eredményt. Máza esetében elhangzottak olyan vélemények is, miszerint a falu leg­szívesebben újra Tolna megyéhez tartoz­na, mint annak idején, 1971 előtt. Farkas László, a Tolna Megyei Tanács megbízott vb-titkára a kérdésről a követ­kező véleményt mondta el: - Tolna me­gye nem zárkózik el egy ilyen kérés elől, ha a lakosság úgy döntene, hogy önál­lóan és a mi megyénkhez tartozóan kíván élni, akkor annak a feltételrendszerét meg kell teremteni. Mi csupán arról hal­lottunk, hogy mozgolódnak önállósodási ügyben a mázaiak, s ha bennünket hiva­talosan megkeresnek, érdemben meg­vizsgáljuk ügyüket. Természetesen ez megyei szintű konzultációt is jelentene. Személyes véleményem az, hogy ez esetben nagy füstről és apró lángról van csupán szó. Potyondi János Mázaszászvár nagy­község tanácselnöke ekképp vélekedett: - Július 8-a lesz a döntő e kérdésben, de arról nem szólt a fáma, hogy Tolna me­gyéhez csatolják Mázát. Egyébként ne­héz ügy is lenne, hiszen akadna az egy- beépitettség miatt utca, amelyik Tolná­ban, míg a másik Baranyában lenne... Amennyiben Máza a különválásról dönt, úgy ők maguk, vagyis a falu viselik a költ­ségeket, s ez a jegyzőség feláilitására is vonatkozik. Ma is önálló önkormányzattal rendelkeznek, van elöljárójuk, s ha ma­rad így, akkor közjegyzőség lesz Máza- szászváron. A szakapparátusi rendszer megfelelően kiépült, szakemberek alkot­ják, s mi úgy ítéljük meg, hogy Máza nem szenved hátrányt. Igaz, akad aki szerint ez nem így van, de íme egy példa: a sze­mélyi jövedelemadóból származó bevé­telek közös szétosztása azt jelenti, hogy a bevétel így egy főre 9600 forint. Ha Má­za leválik, akkor náluk ez a szám 8000 fo­rint lesz, míg Szászvár esetében éppen a munkaképes lakosság jobb számaránya miatt 10 ezer fölötti. Máza nem szenved hátrányokat, ennek ellenére ha a falu, a nép úgy dönt, mi harag nélkül hajlandók vagyunk elválni tőlük. Ma megosztottak a vélemények, akad aki ezt erősíti, míg más éppen az ellenkezőjét. A július 8-i nép­szavazást követően többet tudunk majd. Máza 1100 választásra jogosult lakosa teszi majd le a voksát a különválás vagy az együttmaradás mellett. - szabó ­1. Ismerősöm automata mosógépet szeretne vásárolni. A gyorsabb ügyinté­zés végett „ráül” a telefonra és végighívja az összes boltot, áruházat, ahol elvileg kapni lehet. Mindenütt ugyanazt a három kérdést teszi fel: 1. Milyen típusú? 2. Mennyibe kerül? 3. Ha nincs, mikorra várható? A négy vagy öt bejelentkező al­kalmazott közül egy sem tudott „kapás­ból” válaszolni a kérdésekre. Mentsé­gükre szolgáljon, hogy készségesen tá­jékozódtak és némi várakozás után is­merősöm a szükséges információk birto­kában tette le a telefont, elindult a legígé­retesebbnek tűnő ajánlat felé. Mégis, valahogy csalódásfélét éreztünk mind­ketten. Mintha lassan mozdulna ez az ál­lóvíz. 2. Ismét mosógép; az enyém. Nyüszít, sivft, nyávog és ugrál. Nem akarja abba­hagyni. Felhívom a céget, bejelentem a hibát csütörtökön délelőtt. Nagyon sze­retném, ha legkésőbb pénteken megjaví­tanák - teszem hozzá -, mert hét végén vár a sok mosnivaló. A kisasszony közli, hogy péntekre már nem vállalnak mun­kát, csak jövő hétre tud előjegyezni. Be­lenyugszom, mit lehet tenni? Tájékozta­tom, hogy csak 16 óra után van valaki ott­hon. Sajnálja, de 16 óra után szintén nem vállalnak munkát. Valami furcsát érzek a gyomromban, de nyugalom. Kérem, te­gyék már meg, hogy ide szólnak telefo­non a munkahelyemre, hogy most sza­ladjak haza, mert jön a szerelő. Ugyanis nagyon közel van a lakásunk. Ök nem te­lefonálnak sehova, a megjelölt napon maradjak otthon és várjak. Hát akkor itt most vége az alkudozásnak - gondoltam magamban. Köszönöm, nem kérem, majd találok más megoldást. És találtam. Csütörtökön 17 órakor készen volt a mo­sógépem. Az eljárást itt és most nem adom tovább, legyünk még egy kicsit to­leránsak. Hátha... 3. A gyerekcipő-vásárlás számomra és, tapasztalom, sokak számára kávé és gyógyszermentes - tehát olcsó - vér­nyomásnövelő módszer. A fiam a tava- szi-nyári-őszi szép napokon havonta, kéthavonta tönkretesz egy pár cipőt, de volt már olyan is, ami egy hetet sem bírt ki. Én úgy járok a cipőboltba, mint más az orvoshoz vagy a gyógyszertárba. Hát hogyne, mikor ott pompáznak előttem és kelletik magukat a gyönyörű, kényelmes, könnyű olasz, jugoszláv gyermekcipők 2000-3000 Ft közötti áron. Már többször elhatároztam, hogy leülök és figyelem, ki vesz ilyen cipőket, de még nem süllyed­tem idáig. Ehelyett sürgősen ecsetelni kezdem a kevésbé szép, kevésbé ké­nyelmes, de elérhető árú cipők előnyeit. Gyermekem nem szól, csak néz rám, bó­logat. Érzem, hogy elönti az arcomat a vér, befejezem a „sódert”, bevágom a ci­pőt a kosárba. Ez van és kész. Fizetünk. 4. Z-né 10 évi munkája elismeréseként a pedagógus napon Miniszteri Dicséretet kapott és bruttó 3000 kemény forintot hozzá. Örülök, gratulálok, de csak meg­mozdul bennem a kisördög: az egyik lá­nyának vehetne belőle egy pár olasz cipőt. És a másik? ö majd nézi, ahogy én is szoktam. DELI ERZSÉBET Kincstárjegyek Emelkedik a kamata A pénzügyi kormányzat mától emeli a kincstárjegyek kamatát - tájékoztatták a Pénzügyminisztériumban a Magyar Távirati Iroda munkatársát. A kamatemelésre azért van szükség, hogy a költségvetés finanszírozásához elegendő forrás álljon rendelkezésre. Az Országgyűlés által jóváhagyott keretek között a pénzügyi kormányzat továbbra is biztosítani kívánja a kamatozó kincs­tárjegyek értékesítéséből származó for­rásokat az államháztartás számára. Az értékpiacon elsősorban az egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírok iránt szá­mottevő a kereslet. Ezért a kincstárje­gyek versenyképességének fenntartása érdekében differenciáltan emelkednek a kincstárjegyek kamatai. A 3 hónapos le­járatú kincstárjegyek eddigi 22 százalé­kos kamata 23 százalékra emelkedik. A 6 hónapos lejáratú kincstárjegy esetében a kamat 23-ról 25-re, míg a 9 hónapos lejáratú értékpapírnál 24-ről 26 száza­lékra emelkedik. Mivel ezek bruttó kama­tok, így az értékpapírok vásárlója a ka­matok kifizetésekor a 20 százalékos for­rásadóval csökkentett összeget kapja kézhez. A kamatemelés eredményeként az 1 évnél rövidebb lekötési idejű értékpapí­rok között mától a kincstárjegyek hoza­ma lesz a legnagyobb. Kis(?) ügyek

Next

/
Thumbnails
Contents