Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-18 / 63. szám
2 Képújság 1990. június 18. Megemlékeztek az 1956-os forradalom mártírjairól a nemzeti gyásznapon Sajtófesztivál ’90 (Folytatás az 1. oldalról.) A nemzeti gyásznapon, a Himnusz elhangzása után először Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke koszorúzott, őt követte Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke, majd a Magyar Köztársaság kormánya nevében Antall József miniszterelnök és Für Lajos honvédelmi miniszter helyezte el a tisztelet és az emlékezés koszorúit a mártírok sírján. Ezt követően a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek nevében Jósé Pablo Mórán Val, a Perui Köztársaság nagykövete, a testület doyenje, majd a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) vezetősége nevében Nagy Erzsébet, Vásárhelyi Miklós, Hegedűs B. András és Hegedűs László, a Recski Szövetség nevében Zimányi Tibor főtitkár és Bőd Béla koszorúzott. Elhelyezte a kegyelet virágait Fónay Jenő elnök vezetésével a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Volt Politikai Foglyok Világszövetsége, valamint a TIB 1956-os, illetőleg lelkiismereti, nemzetiségi tagozata. Végül Maiéter Pál özvegye, Gyenes Judit vezetésével a TIB katonai tagozata koszorúzott. A katonai tiszteletadással rendezett megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. * A hivatalos megemlékezést követően helyezte el a kegyelet virágait és koszorúit a mártírok sírjain számos társadalmipolitikai szervezet és párt, köztük az 1956-os szövetség, az 1956-os Kegyeleti Bizottság, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az Ifjúsági Demokrata Fórum és a Magyar Demokrata Fórum több szervezete. Majd benépesült a 301-es parcella sírkertje, hozzátartozók és az emlékezők sokasága tisztelgett az 1956- os forradalmat követő megtorlás áldozatainak sírjainál. A Szabad Demokraták Szövetségének szombaton délután Budapesten rendezett megemlékezésén Mécs Imre, az SZDSZ ügyvivője beszédében megemlítette: 1987. június 16-án vonult először utcára a demokratikus ellenzék mintegy ötvenfőnyi csoportja, hogy a sok esztendőn át illegálisan, bujkálva tartott emlékezés után, nyíltan is kifejezze kegyeletét és tiszteletét Nagy Imre és az 1956-os forradalom mártírjai iránt. Akkor „keresztelték át” a mostani megemlékezés színhelyén Batthyány Lajos-Nagylmre-em- lékmécsessé. Mécs Imre a továbbiakban kiemelte: 1956 értékvédő hagyományunk, s a forradalom céljaiból meg kell valósítani a legfontosabbakat, mindenekelőtt az ország függetlenségét. Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetőségének tagja hangsúlyozta: a szabaddemokraták vállalják 1956 nemes hagyományainak folytatását. Szólt arról, hogy hosszú idő után végre szabadon választott parlamentje és legitim kormánya van az országnak. A kormányt azonban megoldatlan problémák feszitik, s úgy tűnik, hogy a „nyugodt erő egyre inkább tétova erővé válik”. A szabaddemokrata képviselő kifogásolta, hogy még mindig nem indulhatott meg a valódi privatizáció, ezzel szemben a rendezetlen törvényi viszonyok továbbra is módot adnak a gazdasági visszaélésekre, a hatalomátmentésre. Késik az inflációellenes koncepció, az igazságos földprogram meghirdetése, s késnek az elengedhetetlen szociális intézkedések - mondotta. Bírálta a kormányt azért is, jóllehet szeptemberre tervezik az önkormányzati választásokat - még mindig nem terjesztették az Országgyűlés elé az önkormányzati törvényt. A szónok leszögezte: a szabaddemokraták tisztában vannak azzal, hogy egy csőd szélén álló országból nem lehet egyik napról a másikra jóléti demokráciát teremteni. Látva azonban a fokozódó bizonytalanságot, az égető társadalmi problémák megoldásának elodázását, a parlamenti jogalkotó munka tétlenségét - jelentette ki Hankó Faragó Miklós a Szabad Demokraták Szövetsége, amennyiben a kormány továbbra sem lesz képes irányítani az országot, tudni fogja, mi az ellenzék kötelessége. Az országnak most arra az elhatározottságra van szüksége, amelyet Nagy Imre tanúsított 1956 októberében, és arra a hűségre, amellyel ő a már- tiromságot vállalta - tette hozzá. * Vidéken is számos helyen emlékeztek az 1956-os forradalom mártírjaira. Nyíregyházán, az északi temetőben a városi tanács, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ helyi szervezetének képviselői megkoszorúzták a megtorlás két szabolcsi áldozata, Szilágyi László és Toma- sovszki András sírját. Este a nyírségi megyeszékhely főterén, a Kossuth-szobor- nál sokan gyújtottak gyertyát a mártírok emlékének tisztelegve. Szolnokon az MDF helyi szervezete rendezett megemlékezést az 1956-os forradalmi emlékműnél, amelyen több helyi párt, szervezet és egyesület képviselői helyezték el a kegyelet virágait. Az MSZP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei és Szolnok Városi Irodája az Új Néplapban közzétett levelében tisztelgett Nagy Imre és az 1956-os forradalom hőseinek emléke előtt. Szombathelyen a Fidesz, az FKgP, a KDNP, az MDF és az SZDSZ helyi szervezetei, a Savaria és a Vörösmarty út kereszteződésénél lévő emléktáblánál szerveztek este megemlékezést, amelyen a résztvevők gyertyát gyújtva tisztelegtek az októberi harcokban elesett, illetőleg november 4-én lemészárolt Vas megyei forradalmárok emlékének. * Nagy Imre mártírhalálának 32. évfordulója alkalmából katonai tiszteletadással emlékünnepséget rendeztek vasárnap Kaposvárott. A néhai miniszterelnök emléktáblával megjelölt szülőházánál elsőként Király Béla országgyűlés képviselő, az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka köszöntötte a megjelenteket, köztük Nagy Erzsébetet és családtagjait, Szabad Györgyöt, az Országgyűlés megbízott elnökét, valamint a politikai élet Somogy megyei és kaposvári képviselőit. Az ünnepség szónoka, Szabad György Nagy Imre igazságkereső és igazságosztó szerepét méltatta. Június 22-én, pénteken kezdődik a magyar újságírás történetének első hazai fesztiválja. A Sajtófesztivál '90 rendezvény a szerkesztőségek és a kiadók találkozóhelye, és olyan alkalom, amelyen a nagyközönség megismerkedhet a lapok és az elektronikus sajtó képviselőivel. Az országos és vidéki szerkesztőségek mellett francia, nyugatnémet, osztrák, lengyel és szovjet kiadók illetve újságok vesznek részt az eseményen, és a fesztivál területére a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban költözik a Szabad Európa Rádió képviselete is. A Magyar Távirati Iroda a vásárvárosban fogadja a világ legnagyobb hírügynökségeinek telexjelentéseit, elektronikus adatbankját pedig a látogatók is használhatják. A helyszínen „élőben” készül az Express újság és az új Tv Képújság egy-egy „oldala". A posta alkalmi bélyegzőt használ, és a többi között bemutat egy század eleji hírlapszállító kocsit. A fesztivál legnagyobb területű résztvevője, a Népszabadság söröző felállításával is keresi majd az olvasók kegyeit. A vásárvárosban látogatók megismerhetik, miként alkalmazható az elektronika a lapkészítésben. Névre szóló oklevelet is A Jugoszlávia és Görögország közötti három határátkelőhelyen szombaton megbénult a forgalom, mivel jugoszláv oldalon az athéni kormány nemzetiségi politikája elleni tiltakozás jegyében a polgárok tízezrei gépkocsikkal és egyéb akadályokkal elbarikádozták az utakat. Gevgeliján a déli órákban több tízezres tömeggyűlést szerveztek, amelynek résztvevői követelték, hogy Athén hivatalosan ismerje el a nyomtatnak a helyszínen egy Guten- berg-préssel. Az égi csatornák is képviseltetik magukat, a hazai televíziósok közül pedig Chrudinák Alajos és a Panoráma csapata tv-mozit működtet a helyszínen. A pavilonokban és a BNV főterén műsor műsort követ. A rádió például a rádiókabaréval is képviselteti magát. Más szerkesztőségek kártyavetövel, talp- masszirozóval és csontkováccsal népszerűsítik magukat; a lapok legjobb rikkancsai pedig versenyen mérik össze hangjukat. Program tehát lesz bőven - és mindez ingyen, a belépődíjat a rendező Hungex- po vállalta magára. A szakmai programok közül kiemelkedik a Nyilvánosság Klub által szervezett vita a frekvenciaelosztásról - erre meghívták az illetékes minisztert és parlamenti bizottságot is -, és a MÚOSZ által szervezett, a sajtószabadságról és a médiakoncentrációról szóló kerekasztal- beszélgetés. A pénteken 14 órakor kezdődő Sajtófesztivál '90 szombaton és vasárnap 10 órakor nyitja kapuit, s mindhárom nap este 9 órakor zár a BNV területén. görögországi makedón kisebbség létezését. A nyugat-európai országokban dolgozó és szabadságra autón utazó görög vendégmunkások ezrei csak kerülővel, Bulgárián át tudnak hazajutni. Ezért a Kriva Palanka-i jugoszláv- bolgár határátkelőhelynél már a délelőtt folyamán mintegy 5 km hosszú gépkocsisor állt, s az átjutáshoztöbb mint 5 órát kellett várakozni. EI ba r i ká d ozott jugoszláv—görög hatá rátkelőhelyek Az első „össznémet nagykövet” (Folytatás az 1. oldalról.) Kifejezték szerencsekívánataikat abból az alkalomból, hogy Magyarország politikai előrelátással, másokat is megelőzve cselekedett. Úgy értelmezték, hogy ezzel a magyarok mintegy kifejezték: azzal számolnak, hogy mielőbb de jure is megtörténik a két német állam egyesülése, s akkor már csak egy nagykövetre lesz szükség. Dr. Horváth István nagykövet, amikor nagy elfoglaltsága közepette időt szakit az újságírónak, és mindezt számba veszi, hozzáfűzi: arra számít, hogy a megbizólevél-átadásra július első felében sor kerülhet. Eleinte nyilvánvalóan sokat kell majd Berlinben is tartózkodnia. Az elképzelések szerint azonban dr. Peisch Sándor jelenlegi bonni követtanácsos személyében olyan első beosztott lesz Kelet-Berlinben, aki mindkét helyen, az NSZK-ban és az NDK-ban is megfelelő tapasztalatokkal, jó kapcsolatokkal rendelkezik. A magyar kormányt „össznémet nagykövetének” (a Die Welt című napilap szó- ’ használata) kinevezésével az a megfontolás vezérelte, hogy a súlyponti Bonnból előnyös összehangolni a német állami egységesülés folyamatával összefüggő feladatokat. Az évek folyamán az NDK- val számos kétoldalú megállapodás jött létre: konzuli, szociális és egészségügyi egyezmény; az ott tanuló egyetemistákra vonatkozó megállapodás, de ide sorolhatók a munkaerő-foglalkoztatás kérdését is magában foglaló gazdasági egyezmények is. Most át kellene menteni ezeket az egyezményeket az egységes Németországba, hogy a Németország keleti részével kialakult magyar kapcsolatok a lehető legkevesebb kárt szenvedjék el. Július elején már életbe lép a német-német pénzügyi, gazdasági és szociális unió, amelyben az NSZK-ban érvényes legkülönbözőbb jogszabályokhoz, törvényekhez igazodik majd az NDK politikai, gazdasági rendszere. Ehhez a folyamathoz kapcsolódik Antall József látogatása is. A magyar kormányfő útja azt a célt szolgálta, hogy az egyesülésből adódó helyzetnek megfelelően újragondolják a két ország kapcsolatait, azt, hogy ezeket szerződéses formában miképpen tudják majd szabályozni. Magyarország javasolja: a két kormány mellett hozzanak létre olyan bizottságot - feltételezhetően átmeneti jelleggel a folyamat lezárulásáig -, amely koordinálná az újraegyesítés során jelentkező feladatokat. Ez többcsatornás tevékenységet, mindenre kiterjedő, széles körű munkát igényelne, éppen ennek előkészítését szolgálja a magas szintű látogatás. Mint Horváth István nagykövet egyidejűleg hangsúlyozta: Antall József látogatása jelzés értékű, hiszen Magyarország és az NSZK között már régóta minőségileg új kapcsolatrendszer alakult ki a politika és a gazdaság területén, s az NSZK Budapest szempontjából az európai egységesülési folyamatban is döntő szerepet tölt be. Amikor tehát a magyarországi szabad választások nyomán megalakult első kormány elnöke első hivatalos útja az NSZK-ba vezet, akkor ez nemcsak abból a szempontból jelentős, hogy legfontosabb nyugat-európai partnerével, a kereszténydemokrata Helmut Kohl kancellárral találkozik. Egyben jelzi azt is, hogy az NSZK milyen jelentős politikai, gazdasági és pénzügyi támogatást nyújtott a magyarországi demokratikus változásokhoz. F. I. Ha Jugoszlávia problémáit nem sikerül megoldani a szövetség keretein belül, akkor reális lehetőségként merülhet fel Szlovénia elszakadása - jelentette ki Loj- ze Peterle szlovén miniszterelnök a bécsi Wochenpresse című hetilapnak adott nyilatkozatában.- Szlovénia nem fog minden áron arra törekedni, hogy Jugoszlávia része maradjon - fűzte hozzá. A szlovén politikus szerint a köztársaság önállóan is képes lenne a fennmaradásra. Ugyanakkor kijelentette: ha Szlovénia el is szakadna Jugoszláviától, nem számolná fel teljesen a többi köztársasághoz fűződő gazdasági kapcsolatait. Spekulánsok, csempészek, kerítők Petre Roman a zavargások hátteréről A legutóbbi bukaresti erőszakhullám mögött azok a „spekulánsok, csempészek és kerítők állnak, akik fenyegettetve érzik magukat a demokráciától” - jelentette ki pénteken Petre Roman. A román kormányfő az egyik francia tévéállomásnak nyilatkozva pénteken este elismerte, hogy az ország külföldi megítélése sokat romlott a kormányellenes tüntetések erőszakos elfojtása miatt, de hozzátette: a demokratikus útról már Romániában sem lehet letérni. Véleménye szerint a bukaresti incidensek nem jelentik azt, hogy az ország visszafordult volna. A vezetés „változatlanul elkötelezettje a demokráciának, amelybe az ellenzék léte és a véleménykifejtés szabadsága is beletartozik”. Elismerte, hogy a bányászok rendőri szerepe „teljesen szokatlan”, de szavai szerint a rendőrség képtelen volt megbirkózni a kirobbant zavargásokkal. A miniszterelnök mindazonáltal nem volt hajlandó elítélni a bányászok garázdálkodásait, mondván: ők ugyanazok a munkások, akik a Ceau- sescu-rendszer ellen is harcoltak és életüket áldozták. Inzultus lenne őket fasiszta hordáknak nevezni - tette hozzá. Bukarestben a feszült légkör ellenére nyugalmasan telt el a szombatra virradó éjszaka, és délelőtt az Egyetem tér is csendes volt. Hivatalos közlés szerint éjfélkor az utolsó bányászcsoportok is elhagyták a fővárost, és a bányászok visszatértek a munkahelyeikre. Temesvárról kormányellenes megmozdulásokról érkeztek hírek. Pénteken este is több száz főnyi csoportok járták a város utcáit. Jelszavaikban elítélték a kormány brutális fellépését, a bányászok banditizmusát, s együttérzésüket fejezték ki a bukaresti tüntetőkkel, akik a demokratikus kibontakozásért emelték fel szavukat. A Temes megyei szabad szakszervezetek felhívást intéztek a kormányhoz, magyarázatot kérve arra, ki hívta be a bányászokat a fővárosba, és ki engedélyezte terrorjukat. Felelőssé teszik a történtekért Ion Iliescu elnököt és hibának tartják, hogy a Bukarestben kialakult helyzet miatt nem hívták össze a román parlamentet, amely az egyedüli illetékes testület rendkívüli intézkedések megtételére. A bányász-szakszervezeteket is felelőssé teszik, mert nem akadályozták meg a bányászok törvénytelen tevékenységét. A kormányhoz intézett felhívás ultimátumszerű: amennyiben nem kapnak kielégítő választ, akkor válaszként egész Temes megyére kiterjedő általános sztrájkot hirdetnek meg. A felháborodás jelei tapasztalhatók Bukarestben az értelmiségi körökben is mindazokért a vandál cselekedetekért, amelyeket a bányászok követtek el. Mircea Dinescu, a Román írószövetség elnöke a televízióban ismertette az írók egy csoportjának nyilatkozatát, amely értelmiségellenesnek minősíti és elítéli a vezetés magatartását. A nyilatkozat megengedhetetlennek tartja, hogy a főváros utcáin írókat, költőket üldözzenek, verjenek. Felszólítja a kormányt, haladéktalanul változtasson magatartásán, ne szítson ellentéteket az értelmiség és a munkásság között. A művelődésügyi minisztérium ugyancsak közleményt adott ki, figyelmeztetve rá, hogy a közvéleményt rosszul tájékoztatják, s ez veszélyezteti a tényleges demokrácia elveit. A társadalmi rétegek egymás elleni uszítása nem vezethet jóra. Az állásfoglalás leszögezi: az a nép, amely nem tiszteli és nem védi meg saját értelmiségét, amely hajlamos elhamarkodottan elítélni az írókat, a gondolkodókat és a művészeket, azt kockáztatja, hogy a túlélés esélye nélkül kényszerül élni. A minisztérium vezetősége felkéri a kormányt és az új parlamentet, határolja el magát a brutális akcióktól, amelyeket a közrend nevében követtek el olyan erők, amelyeknek ezekhez nincs törvényes alapjuk. Egy valóban demokratikus rendszerben a vadállati tettekre törvényességgel válaszolnak, nem pedig a spontán bosszúállás módszerével - szögezi le a közlemény. Közzétették a Nemzeti Liberális Párt nyilatkozatát is, amelyet a szombati lapok ismertetnek. A párt elítéli az erőszakos akciókat, de úgy véli, hogy a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben csak a rendőrség léphet fel. „Ilyen értelemben a bányászok jelenléte Bukarestben a hatóságok gyengeségét jelezte, fokozta a feszültséget, és az anarchiát. Ezekben a napokban Bukarestben úrrá lett az erőszak és a terror, kulturális intézmények, egyetemi épületek, székházak, szerkesztőségek feldúlása, békés állampolgárok törvénytelen zaklatása és bántalmazása igen súlyos cselekedeteket jelent” - szögezi le a közlemény. Több mint ezer személyt tartóztattak le eddig Bukarestben és a sebesültek száma meghaladja a félezret. Ezt Dumitru Bit- lan vezérezredes, a bukaresti rendőrség felügyelőségének vezetője jelentette ki, egyben arról is tájékoztatva, hogy folytatódik a bukaresti zavargásokban résztvevők azonosítása. Az MTI tudósítója arról értesült, hogy a megvert és letartóztatott személyeket Bukarest határába szállítják, ahol gyűjtőtábort rendeznek be az egyik katonai laktanyában. A területet szigorúan őrzik, az elhurcolt egyetemisták szüleit sem enge: dik a közeibe és a táborból csak az szivárgott ki, hogy a be- gyüjtötteket kínozzák és vallatják. Az internálótáborba hurcolták azokat a cigányokat is, akik bosszúból, mert a bányászok szétverték viskóikat, otthonukat, az elutazókat meg akarták támadni. A fejszékkel, láncokkal, botokkal, vasdorongokkal felszerelkezett 150-200 főnyi cigánycsoport autóbuszt kerített hatalmába és az Északi-pályaudvarra vitette magát, ahol rendőrgyürübe ütközött. Más irányból érkezett csoportok is hasonló kelepcébe jutottak, így a bányászok megmenekültek a vérbosszútól. Őrizetbe vettek két magyar nemzetiségű képviselőt is. Szilágyi Zsolt egyetemi hallgató, a képviselőház legfiatalabb tagja és Zsigmond László mérnök Bukarestben az egyetem épületének közelében a bányászok törvénytelen akciójának lett szenvedő alanya. A gumibotos bányászok igazoltatták őket, s a május 20- ikai választásokon képviselőnek megválasztott két RMDSZ- tag hiába magyarázta nekik, hogy mentelmi joguk van, s nem vehetők őrizetbe, mégis karon ragadták, ütlegelték, bántalmazták és a rendőrségre vitték őket. A rendőri szervek elnézést kértek az incidensért és a két képviselőt rendőri kísérettel szállodájukbe vitték. Mindezekről a két inzultált képviselő a bukaresti rádió magyar nyelvű adásában számolt be. Szlovénia elszakadási lehetőségei
