Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-16 / 62. szám
6 NÉPÚJSÁG 1990. június 16. Debreceni kutató elmélete Eutrofizálódás az erdőben? Jobb mint a hús, és olcsóbb... Eutrofizáció... E szóra az újságolvasók nagy többségének a Balaton vagy a Velencei-tó képe ötlik a képzeletébe. Ezek példáján tanultuk meg a fogalmat, ami leegyszerűsítve növényi tápanyag-feldúsu- lást jelent, ami során a vizek elnö- vényesedése következik be. Ez a vízminőség ember számára kedvezőtlen változását is jelenti. Jakucs Pál akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem ökológiai tanszékének a vezetője nagyon érdekes és szellemes módon ezt a vizekre vonatkozó fogalmat kiterjesztette a szárazföldi, jelesül az erdei folyamatokra is. Rámutatott, hogy az eutrofizáció végbemegy erdeinkben is, ott, ahol az ember beavatkozása során megbomlik a természet egyensúlya. Ugyanis különböző okokból az erdőben is lejátszódik a tápanyag-feldúsulás, amely újabb folyamatok elindulását is jelenti. A szárazföldi - erdei - eutrofizáció természetes körülmények között is bekövetkezik. (Ha ugyan természetes körülménynek foghatjuk fel a környezetszennyezést.) A Kossuth Lajos Tudományegyetem síkfőkúti kutatási területén 1979 óta 40-60 százalékban elhaltak a kocsánytalan tölgyek. (Ez - itt nem részletezendő módon - a savas ülepedéssel van összefüggésben.) Az elhalt fák 4-5 évig még álltak az erdőben, majd kidőltek. A folyamat azt idézte elő, hogy a falomb elvesztése miatt a talajra jutó fényenergia mennyisége a duplájára nőtt. Az elhalt fák körzetében a nitrogéntartalom 13-, a foszfor 8- szorosára nőtt. Az előbbi összefügg azzal, hogy a légköri ülepedés nitrogénoxid tartalma akadálytalanul elérheti a talajszintet. A foszfor feldúsulása relatív, az elhalt fa ugyanis természetesen nem szívja fel a környezetéből a foszfort. A két tápanyagkomponens növekedése és az erős napsugárzás miatt a talajszinti egy méter magas légtérben kétszeresére nőtt a lágyszárú növényekből összetevődő fitomassza mennyisége. Bekövetkezett az, ami mai vizeinkben is megfigyelhető, csak ott az alga, a hínár és más vízinövény szaporodik el. Erősödött a fotoszintézis is, a fenti növényekben tizenkétszeresére emelkedett a klorofill tömege. A folyamat másik színtere az ökológus szakemberek által any- nyira kárhoztatott tarvágás, az a fa- kitermelési mód, amelyben - ellentétben az úgynevezett szálaló vágással, szálalással - egy erdőterület összes fáját egyszerre vágják ki. 1981-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Síkfőkút mellett kutatási céllal egy bükkös erdő 4,3 hektárján tarvágást végeztettek. Azóta folyamatosan vizsgálják az irtott terület és a mellette álló idős erdő paramétereit. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a már említett tápanyag-feldúsuláson kívül még két tényező miatt is növekszik a tápanyag és ezzel párhuzamosan a lágyszárú növényzet mennyisége. A fakitermelés nyomán igen sok gally, törmelék került a felszínre. Ez elbomolván nagy mennyiségű tápanyagot eredményez. Az irtás után - részben a lágyszárú növényzet mennyiségének növekedésével párhuzamosan - megnövekszik a környék vadjainak tartózkodási ideje. Ez meg a talajra jutó ürülék mennyiségének növekedését vonja maga után, ami olyan mérvű, mintha a területre hektáronként csaknem két mázsa szerves trágyát hordtak volna. Már a fakitermelést követő nyáron tömegesen jelentek meg a nitrogénszerető növények, a nadragulya, a csalán, a fekete csucsor, és a szeder. Ugyancsak növekedett - háromszorosára - a fitomasz- sza mennyisége. G. J. Az 1990. év sok előre várt, bejelentett és be nem jelentett kellemetlenséggel kezdődött, ezek közül az egyik legfájdalmasabb az élelmiszerárak drasztikus felemelése. Táplálékaink között döntő fontosságú a hús, hiszen valameny- nyi élelmiszerünk közül talán ez a legfontosabb fehérjeforrás. Igen ám, de az áremelés a tőkehúsokat érintette a legjelentősebb mértékben. Abból a pénzből, amit egy család eddig a húsra szánt, ma legalább 30-35 százalékkal kevesebb húst kap a hentesnél. Mit lehet ilyenkor tenni? Az elmúlt évtizedekben vált világossá, hogy az állati belső szervek táplálkozási-élettani szempontból sokkal többet érnek, mint a hús. Ugyanis szervezetünk egészséges működéséhez nemcsak fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra van szükség, hanem különféle ásványi sókra és vitaminokra is. A legmodernebb vizsgálatok szerint legalább 36-féle olyan tápanyagot ismerünk, amelyekre feltétlenül szükségünk van, vagyis nélkülük hosszabb ideig nem tudunk élni. Azt is megállapították, hogy éppen a különféle belső szervekben találhatunk sokat ezekből a keresett tápanyagokból, hasonlíthatatlanul többet, mint a közkedvelt húsban. A belső szervek közül tápanyagokban leggazdagabb a máj, nemcsak azért, mert a mirigyek között a legnagyobb, hanem egyike a szervezet legfontosabb raktárának, sok értékes anyag tárolódik benne. A májat egyébként sokáig gyógyszerként is használták. Még a húszas években Wipple amerikai kutató 400 kutyán kísérletezett, hogy megállapítsa, milyen étrendre gyógyul leggyorsabban a mesterségesen vérszegénnyé tett állat. Miután nagyobb mennyiségű vért vettek a kutyáktól, megvizsgálták, milyen táplálékra szűnik meg leggyorsabban a vérszegénységük, vagyis mikorára lesz újra annyi vö- rösvértestük és a vértestekben vérfestékjük, mint amennyi egészséges állapotukban volt. Ha az alapétrendben különleges hatás nélküli anyagokkal látták el őket, akkor öt-hét hét alatt érték el az egészségesnek számító állapotot. Ha a kutyák nagy mennyiségű sovány húst kaptak, akkor már három-négy hét alatt meggyógyultak. A leggyorsabban, két-három hét alatt azonban akkor jöttek rendbe, ha nyers májat kaptak. Amikor Minot bostoni orvos olvasott ezekről az eredményekről, az az ötlete támadt, hogy megkísérli a nyers májétrend hatásának tanulmányozását az addig teljesen menthetetlen betegségben, vészes vérszegénységben szenvedő betegein. Használt is a gyógymód, de a betegek a nyers máj fogyasztásától hamar megundorodtak. Főzve-sütve viszont elpusztult a hatóanyag, így igyekeztek azt kivonni a májból, és sikerült is tömény kivonatot készíteni. Ma már természetesen fel sem merül, hogy vérszegénységben bárki nyers májat fogyasszon, a dolognak csak orvostörténeti jelentősége van. Mindannyiunk számára kívánatos azonban, hogy olykor, például vörösvértest-képződésünk megkönnyítése céljából májat fogyasz- szunk. A máj ugyanis nemcsak ezt az egy vörösvértest-képző anyagot tartalmazza, hanem még más fontos anyagok raktára is. Ismeretes például, hogy a vérképzést elősegíti a vas. Ezért a vérszegény embernek ajánlják a vastartalmú gyógyszerek szedését. A máj viszont sok vasat tartalmaz, tehát fogyasztásával megfelelő temésze- tes vasmennyisóghez is juthat a szervezetünk. H. Zs. Árvalányhaj Minden népnek megvannak a maga növényei, virágai. Ismert, hogy a magyar nép dalaiban milyen sokszor jelenik meg a rózsa, a rozmaring, a viola, a tulipán, a muskátli - ezek azonban más nép számára is kedvelt virágok. A magyar nép ősibb, eredetibb, szinte nemzeti szeretete fűződik viszont az árvalányhajhoz. Nehéz ma már eldönteni, hogy részvétre indító neve kedveltette-e meg, vagy inkább egyszerű, kedves füve és a tiszta ártatlanságot hirdető, s a puszták fia süvegén díszlő fehér bokrétája. Kétségtelen, hogy van valami hasonlóság a kalpagon viselt kócsagtoll és az árvalányhaj között. Az árvalányhaj a tiszta, népies egyszerűségnek, az igaz szerelemnek alkalmas kifejezője, s a patyolat öltözékhez, meg a pörge kalaphoz illő bokréta. Lehet, hogy a pusztakedvelő árvalányhaj meg az ősmagyarok, mint a puszták gyermekei között régibb és bensőbb természetes összefüggés van, és keletnek egy bölcsőjéből valók. A pázsitfűfélék családjába tartozó árvalányhaj (Stipa) nemzetséget mintegy 250 faj alkotja, a trópusok, szubtrópusok, de még a mérsékelt égövi tájak füves pusztáin is előfordulnak. Az Alföld homokpusztáin állományalkotó a homoki árvalányhaj, míg a Magyar Közép- hegységben a hegyi árvalányhaj a gyakoribb. A sajátságos „árvalányhaj’’ voltaképpen a toklász 30 centiméteres hosszúságot is elérő és elálló, puha szőröktől tollas szálkája. Az árvalányhaj termésének szerkezete, biológiai működése tanulságos példa arra, hogyán biztosítja a növény fennmaradását a puszták talaján. Térmésé vékony, orsó alakú, mind a két végén hegyes. A rászáradó toklász takarja, amelyen felfelé álló szőrök vannak. Száraz időben a termésen fennmaradó forgó alsó fele dugóhúzó módjára csavarodik, míg nedvesség hatására (eső, harmat) kiegyenesedik, így megnyúlik. Ismét megszáradva újra visszacsavarodik. Tudomány Az alma dicsérete Az ősembernek még a gyümölcs volt a legfontosabb tápláléka. A ci- vilizálódás folyamán azonban gyakran akadtak hosszan tartó időszakok, amikor fogyasztását elhanyagolták. Sőt, találhatunk olyan feljegyzéseket is, amelyek szerint a nyers gyümölcs fogyasztása káros. Még 50-80 esztendővel ezelőtt is alig becsülték valamire a gyümölcsöt, s csak amolyan mellékes, üdítő eledelnek tartották. A vegyi vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy a gyümölcsben aránylag kevés a tápanyag. Való igaz, hogy ezeknek a terményeknek legalább a 90 százaléka víz. Azonkívül azt is megállapították, hogy a gyümölcs alig szolgáltat szervezetünknek sejtalkotó fehérjét. Kalóriát, tehát fűtőanyagot szolgáló tápanyagokat (cukrot, keményítőt) sem tartalmaz nagyobb mennyiségben. így azután kialakult az az általános vélemény, hogy a gyümölcs nem más, mint kellemes ízű és üdítő hatású élvezeti cikk. Ma már azonban jól tudjuk, hogy a gyümölcsben számtalan, az egészségünk fenntartásához szükséges, tehát nélkülözhetetlen tápanyag van. Gyógyszernek is jó Gyümölcseink közül általánosan kedvelt az alma. Ma is szívesen fogyasztják az egész világon. Méltán kérdezhetjük, miért éppen az alma olyan közkedvelt, hiszen ösz- szetétele alig különbözik a többi gyümölcsétől. Azért talán, mert számtalan izárnyalatú almafajták közül válogathatunk, s az édes, savanyú, borízű, kesernyés, ana- nászízü stb. fajtákkal kellemesen élénkíthetjük étrendünket? Vagy talán azért, mert kiválóan tárolható, tehát nemcsak érése idején, hanem megfelelő módon éltévé, ősztől egészen nyárig élvezhetjük? Kétségtelen, hogy ezek a jó tulajdonságok nagy szerepet játszót/ tak az almafajták elterjedésében. De van még más előnyös tulajdonságuk is. Például nehezen unjuk meg. Hosszú ideig akár naponta ehetjük, mégsem válik kellemetlenné. S nagyon jól teszik, akik tehetik, ha naponta kétszer, este és reggel esznek belőle éhgyomorra, ügyelve arra, hogy jól megrágják. Az éhgyomorra való fogyasztás ugyanis igen jó hatású, mert az üres gyomorba kerülő alma alkatrészei könnyen felszívódnak, és a benne lévő salak, valamint a héj mozgási ingerei élénkítik a bélmozgást. Mindig hámozatlanul fogyasszuk az almát, mert a héjában is igen értékes tápanyagok vannak. Az igazi ínyencek ügyelnek arra, hogy 5-10 C-fok hőmérsékletű almát fogyasszanak, mert az ilyen hőfokú alma savai és ízanyagai izgatják legalkalmasabban iz- lelőszerveiket. Mivel sok betegség származik emésztőszerveink renyhe működésétől, a megfelelő étrend elsőrangú fegyver a különféle kórokkal szemben vívott közdelemben. Némely nép régóta használja gyógyszerként az almát, s ma már az orvostudomány is elismeri gyógyító hatását. Az almáról ugyanis kiderült, hogy kiváló szabályozó, bélrendszerünk működését kedvezően befolyásolja. Ha hasmenésünk van, a nyers almapép dugitó, ha székszorulásban szenvedünk, bélmozgást serkentő hatású. Orvosunk hozzájárulásával még súlyos, magas lázzal járó bélzavaroknál is felhasználhatjuk. Ilyenkor kétnapos almakúrát tarthatunk, s a napi öt étkezés mindegyikére 10-30 deka almát számítva, egy nap elfogyaszthatunk körülbelül másfél kilogrammot. Egyéb táplálékot nem kap a beteg: az étvágy fokozására ízesíthetjük az almapépet egy kis vaníliás cukorral vagy citromlével. Sokan talán kételkednek az almapép kétféle, látszólag ellentétes hatásában. Pedig az igen egyszerűen megmagyarázható. Ha csupán almát fogyasztunk, kevés fehérje jut belünkbe, s mivel ez a kevés fehérjemennyiség a túlságosan elszaporodott bélbaktériumoknak nem elegendő, a kórokozók táplálék hiányában elpusztulnak. A bélbaktériumok tönkremenetele után nem termelődnek többé bél izgató, hasmenést előidéző méreganyagok. Viszont a cellulózban és pektinben gazdag alma kiválóan alkalmas a székrekedés enyhítésére is. Ezek az alma vázát alkotó rostanyagok, amelyeket az emésztőnedvek általában nem szednek szét, a bélben jócskán megduzzadnak, s tömegük megnövekedésével feszítik, s fokozottabb mozgásra ingerük a bélfalat. Galenos, az ókor híres orvosa azt állította, hogy magas, 100 éven felüli korát ánizzsal, fahéjjal, mézzel fűszerezett almapép naponkénti fogyasztásának köszönhette. Vitaminforrás Voltaképpen mi minden is van tehát az almában, hogy ilyen sokoldalúan felhasználható? Tápértéke cukortartalma szerint változik. Minél több cukor van benne, annál táplálóbb. Fontosabb azonban ennél a biológiai értéke. Ezt a benne lévő vitaminok, sók és szerves savak szabják meg. Találunk még benne foszfort, meszet, magnéziumot, nátriumot, káliumot, sőt egy kevés vasat is. Ezért igen ajánlható a növekedésben lévő vérszegény gyermekek számára. A Dombóvár Városi Tanács Kórház- Rendelőintézet Igazgatósága értesíti a lakosságot, hogy életbiztonsági okokból a Gunaras-gyógyfiirdő medenceterét be kellett zárni. A gyógyászati rész továbbra is változatlanul üzemel. Akiknek medencefürdő- kezelést írtak fel az orvosok, a nyitott fürdőben igénybe vehetik azt ingyenesen jegyük leadásával. A kezelőlappal rendelkezők továbbra is a gyógyfürdőben kapnak ellátást Kérjük a lakosság szives türelmét és megértését. (147) GÉPIPARI VÁLLALAT, SZEKSZÁRD Az AGRAM Gépipari Vállalat FELVÉTELRE KERES:- kis teljesítményű kazánfűtői vizsgával rendelkező fűtőt,- betanított munkást Bérezés megegyezés szerint Jelentkezni a vállalat munkaügyi csoportjánál lehet Szekszárd, Keselyűsi út 20. Telefon: 11-611/56 mellék. (130) A Tolna Megyei Temetkezési Vállalat 2 leinformálható munkatársat keres a tamási kirendeltségére, gépkocsivezető, illetve temetőmunkás munkakörbe. Érdeklődni: a tamási temetővel szembeni virágüzletben és Szekszárd Béri B. Á. 62. sz. alatt. A tolnai Aranykalász Tsz értesíti kedves vásárlóit, hogy június 20-án 7-17-ig ELŐNEVELT (kb. 40-45 dkg súlyú) HÚSCSIRKÉT ÁRUSÍT korlátozott mennyiségben (50 Ft/db) a központi állattenyésztő telepen^ BURKOLÓLAPVÁSÁR! 9 5-30% ENGEDMÉNNYEL — B ROMHÁNYBAN Minden termékünket termelői áron kínálunk vásárlóinknak, mely további 10% megtakarítást jelent önnek! Mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. sz. Tel.: 27-11-345, 27-12-134, 27-12-268 (128) HIRDESSEN! Az Axel Springer Budapest Kiadó Tolna Megyei irodája és a Tolnai Népújság szerkesztősége MINDEN hirdetési különoldalakat jelentet meg. 33%-os KEDVEZMÉNY a különoldalákon megjelent hirdetésre. ^ÉpűjsAg
