Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-16 / 62. szám
1990. június 16. 2 KÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat, június 9. - A csehszlovákiai parlamenti választásokon a Polgári Fórum/Közvélemény az Erőszak Ellen Mozgalom mögött a CSKP került a második helyre - „4 + 2” szakértői tanácskozás kezdődött Berlinben a német egyesítés biztonsági vonatkozásairól - Bukarestben megtartotta alakuló ülését a május 20-án megválasztott új parlament; Vasárnap, június 10. - A bulgáriai parlamenti választások első fordulójában a BSZP (a BKP utódpártja) a szavazatok 47,15 százalékával győzött - Dumas francia külügyminiszter Prágában tárgyalt Havel elnökkel, Calfa miniszterelnökkel és Dienstbier külügyminiszterrel - Lejárt a nicaraguai kontrák fegyverletételének eredeti határideje; (június 25-ig meghosz- szabbították) - A perui elnökválasztás győztese Alberto Fujimori - Beiktatták tisztségébe II. Alekszijt, az orosz ortodox egyház új pátriárkáját; Hétfő, június 11. - Sevardnadze-Genscher megbeszélés Bresztben a német egyesítésről - Knesszetben bizalmat kapott az új izraeli kormány - Bush elnök fogadta de Meiziere NDK kormányfőt - Emlékünnepség-sorozat kezdődött Párizsban Charles de Gaulle születésének 100. évfordulója kapcsán; Kedd, június 12. - Az algériai helyhatósági választásokon a fundamentalista Iszlám Üdvfront (FIS) legyőzte a 28 éve hatalmon lévő Nemzeti Felszabadítási Frontot (FLN) - Mihail Gorbacsov fogadta II. Alekszij pátriárkát - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta az első szovjet sajtótörvényt - Megalakult a Szovjetunió Parasztszövetsége - Nelson Mandela Kohl kancellárral és Genscher külügyminiszterrel találkozott Bonnban - Gorbacsov fogadta a három balti köztársaság parlamentjének elnökeit; Szerda, június 13. - Halálos áldozatokat követelő összecsapások kezdődtek Bukarestben - A szovjet LT jelentős módosításokkal elfogadta a reformkormányprogramot - Rizskov és Prunskiene találkozóján megállapodtak a Litvánia elleni gazdasági blokád enyhítésében - Göteborgban aláírták Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) együttműködési nyilatkozatát; Csütörtökjúnius 14. - A VSZ védelmi miniszterei a szervezet megújításáról tárgyaltak az NDK-beli Strausbergben - Az Európa Parlament döntése szerint fenn kell tartani a Dél-Afri- ka elleni szankciókat - A Világkiállítások párizsi Nemzetközi Irodája (BIE) döntése szerint 2000-ben Hannoverben rendezik meg a Világkiállítást; Péntek, június 15. - A guatemalai Antiguában megkezdődött hat közép-amerikai államfő csúcstalálkozója. A hét kérdése: Búcsúztathatjuk-e a Varsói Szerződést? Bár a Varsói Szerződés feloszlatása még mindig nem került hivatalosan napirendre, egybehangzó hírügynökségi értesülések szerint a VSZ védelmi minisztereinek mostani tanácskozása „minden bizonnyal az utolsó volt a maga nemében, hiszen a résztvevők megállapodtak abban, hogy a szovjetek által eddig dominált fegyveres tömb az egyenlő jogú tagok demokratikus ötvözetévé válik”. Ez a döntés jóval kedvezőbb visszhangra lelt a NATO berkeiben, mint az a magyar szándék, hogy Magyarország hamarosan kivonul a szervezetből. j NATO-körökben most nemcsak a magyar kilépést nem üdvözölnék, hanem a VSZ feloszlatását sem. Már-már végleges ténynek tekinthető ugyan, hogy vége Európa katonai'szembenállásának, de a súlyos belső gondokkal küszködő Szovjetunió külső biztonsági érdekei, a kelet-európai átalakulási folyamat rendkívüli ellentmondásossága és végül a német egyesítéssel kapcsolatos félelmek az érdekeltek döntő többségét óvatosságra inti. A jelenlegi cseppfolyós helyzetben kifejezetten hasznos, hogy vannak kialakult tárgyalási keretek és hogy a mindkét oldalon gyakran egymással is civakodó szövetségesek előbb a maguk táborában rendezhetik dolgaikat, s közösen kialakított elképzeléssel ülhetnek tárgyalóasztalhoz. Az az elképzelés, hogy a VSZ-t a feloszlatás előtt alakítsák át demokratikus szervezetté, olyannyira tetszetősnek látszik Brüsszelben, hogy talán megtörténik az eddig elképzelhetetlen: a NATO elfogadja azt a szovjet javaslatot, hogy kössön megnemtámadási szerződést hidegháborús ősellenségével, a Varsói Szerződéssel. Az észak-atlanti hajlandóság egy ilyen történelmi megállapodás aláírására ismételten csak azt mutatja, hogy Európában ma nem az a kérdés: távozik-e egykét tagállam a keleti szövetségből, hanem az, hogy milyen formában lehet megoldani Németország egyesítését. Mihail Gorbacsov a közelmúltban új javaslattal állt elő: az egységes Németország egy ideig legyen egyszerre a VSZ és a NATO tagja. Dmitrij Jazov marsall szovjet védelmi miniszter viszont arról beszélt, hogy Moszkva számára a német egyesítés akkor lenne elfogadható, ha egyidejűleg feloszlatják a két katonai szövetséget, s helyettük összeurópai biztonsági rendszert hoznának létre. A két szovjet elképzelés aligha egyeztethető össze a másik félnek azzal az álláspontjával, hogy a NATO-ra még jó ideig szükség van. Logikus áthidaló megoldásnak látszik a megnemtámadási szerződés megkötése, de ehhez a létező NATO mellett egy létező VSZ-re van szükség - akár Magyarország nélkül is. Magyarország és az Európa Tanács (Folytatás az 1. oldalról.) A szervezet kiteljesedésének szándéka a szó szoros értelmében is testet öltött - mégpedig abban, hogy a háromnapos találkozóra az előző évihez hasonlóan ismét meghívták Magyarország, és - új résztvevőként - Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és az NDK - küldötteit. Az Európa Tanács ezzel is bizonyította: nem csak figyeli, de határozott lépésekkel követi is az egykori keleti tömb országaiban végbemenő változásokat. Egyértelmű és világos, hogy a keleteurópai országok nem holmi külső igényt elégítenek ki, amikor egymástól eltérő ütemben ugyan, de megteszik a jogállamiság létrehozásához szükséges lépéseket. Ezt a jugoszláv hozzászóló úgy fogalmazta meg, hogy a térség államai nem valamiféle „belépődíjat” fizetnek jogrendszerük átalakításával, hanem belső fejlődésük igényeinek megfelelően cselekszenek. Magyarország Európa Tanács-beli megítéléséről bizakodó hangon nyilatkozott az MTI-nek dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, aki ott volt Isztambulban is. „A szervezet vezérkara és az ösz- szes részvevő ország jól látja, hogy a kelet-európai országok közül Magyarország tart a legelöl az említett három feltétel jogi intézményeinek megalósítása terén. Az hogy részt vettünk a tanácskozáson és elkönyvelhettük a tanács elismerését politikai értelemben is Magyarország „ügyét”, fejlődését szolgálta, vagyis azt, hogy minden vonatkozásban közelebb kerüljünk Európához”. Az Európa Tanács egyik magas rangú tisztségviselője a jogi konferencián felvázolta a 400 millió európait képviselő szervezethez való csatlakozás „menetrendjét". Eszerint Magyarország - amely tavaly novemberben nyújtotta be felvételi kérelmét, s azóta megfigyelőként küldheti el képviselőit a tanács üléseire - még ez év végéig a strasbourgi Európa Palota teljes jogú „lakója” lehet. Természetesen csak abban az esetben, ameny- nyiben ezt a 23 tagállam minden egyes képviselője így ítéli meg. Jövőre hasonló helyzetbe kerülhet a többi kelet-európai ország is - amennyiben megfelel a kontinensünk politikai arculatát leginkább kifejező szervezet „hármas követelményének”. A miniszter szólt az ún. Demoszthe- nész-programról is. Ennek keretében az Európa Tanács szakéröi magyar konzulenseikkel együtt hónapok óta aprólékos munkával „világítják át" Magyarország politikai és jogi rendjét, alkotmányát, az alapvető törvényeket és azok gyakorlati alkalmazását. Felidézte azt a tanácskozáson elhangzott véleményt, miszerint nem várható el, hogy a belső jogrendszer minden egyes eleme ilyen rövid idő alatt megfeleljen a vizsgálódás szempontjainak. Az azonban már most kitűnik, hogy a magyar jogrendszer a felvételi kérelem elbírálásának idejére meg fog felelni az alapvető szempontoknak - vélekedett a miniszter. S amennyiben ez így lesz, a csatlakozás azonnal kézzel fogható eredményeket is jelent majd Magyarország számára. Várhatóan jelentősen erősödik a külföldi tőke Magyarország iránti bizalma, és a 23 tagállam mindegyikébe - az ide vonatkozó egyezmény aláírását követően - vízum nélkül utazhatnak majd a magyar állampolgárok. A jog területére visszatérve pedig a magyar állampolgároknak is lehetősége nyílik például arra, hogy esetleges jogsérelmeikért az Emberi Jogok Európai Bíróságánál keressenek hazájukkal szembeni jogorvoslatot. Cs. K. Kamatadó - Helyhatósági választások - Leváltások, kinevezések A klub körösítése Szekszárdon, a Garay téren évek óta üzemel a Tanácsi Klub úgy, hogy tevékenysége nem nevezhető nyereségesnek. Tegnap délelőtt a Sajtóházban ösz- szeültek azon közösségek képviselői, akiknek határozott elképzeléseik vannak a (volt) Tanácsi Klub gazdaságos üzemeltetéséről. A Szekszárdi Orvos Klub, a Szekszárd-ÉRT Klub, a Tolna Megyei Tanács Szak- szervezeti Bizottsága, (a most alakuló) Tolna Megyei Gazdasági Szervező és Információs Társaság, valamint a Szekszárdi Városi Tanács képviselői határozták el, hogy legyen otthona azoknak a polgároknak, akik az előbbiekben felsorolt klubok, közösségek tagjai és a város közéletében szerepet vállalnak, - még tovább - a város önkormányzatának kontrolljaként is képesek állástfog- lalni. A Polgári Körök egykori működéséhez hasonlóan vendéglátói egységként is üzemelne, de csak olyan rendezvények számára, ahol a tartalom egyeztethető a Polgári Kör szellemiségével. Tehát ne egy olcsóbb, de kulturáltnak nevezhető környezet kapjon más néven más funkciót, hanem megfelelő program kialakításává! a szekszárdi polgárok rendelkezésére álljon. Hangsúlyozottan közéleti jelleggel fog működni a Polgári Kör, melynek szabályzatát a napokban állítja össze és hagyja jóvá a kuratórium. A tervek szerint a Polgári Kör tagjai közül az önkormányzat életében, testületi munkájában többen kapnak feladatokat, így különböző tárgyalások színtere is lehet a három helyiség a Garay tér 12. szám alatt. A gazdaságos üzemeltetés elképzeléseiről szóljunk a megvalósulás időszakában, mikor a működési szabályzatban leírtak szerint éli mindennapi életét a Tanácsi Klubból lett Polgári Kör. (Folytatás az 1. oldalról.) teszi az áremelést. Ráadásul olyan körülmények között, amikor a magyar búza és gabona legfőbb külső felvevőpiaca, a KGST-országok piaca összeszorulóban van, és világszerte sem támogatják a búzának és a gabonának a termelését, stratégiailag sem látszik indokoltnak, hogy a termelői ár emelésével ösztönözzék a gabonatermelést. A szóvivő hozzátette: ebben a kérdésben végleges döntést a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó újabb tárgyalások után hoznak. A kormány ülésének legfontosabb, s több mint hatórás tárgyalást igénybe vevő napirendi pontja az önkormányzatokról, valamint a helyhatósági választásokról szóló törvényjavaslatok megvitatása volt. A különböző alternatívákról, s a kormány álláspontjáról Verebé- lyi Imre, a Belügyminisztérim közigazgatási államtitkára tájékoztatta a szóvivői értekezlet keretében az újságírókat. Hangoztatta: a rendszerváltás csak akkor fejeződik be, ha nemcsak a hatalom központi tagozata, hanem helyi szervezetei is demokratikusan és a jogállamiság elveinek megfelelő módon épülnek fel. A törvényjavaslat kimondja, hogy Magyar- országon a helyi közösségeknek elidegeníthetetlen kollektív joga az önkormányzás. Valamennyi település megkapja, illetve visz- szakapja tehát az önkormányzás jogát, beleértve ebbe a főváros kerületeit is, amelyek vissza fogják kapni történelmi tradíciókon alapuló elnevezésüket. A helyi önkormányzati törvény rendezi az önkormányzati működés demokratikus kereteit, s visszaadja az önkormányzatok tulajdonát, illetve vagyont juttat számukra. Az még nem teljesen tisztázott, hogy milyen vagyontárgyak juthatnak az ön- kormányzatok tulajdonába, ezzel a kérdéssel az úgynevezett vagyonátadó bizottságok foglalkoznak majd. Az sincs eldöntve még, hogy az önkormányzatok különféle bevételei - nevezetesen a saját bevételek, az átengedett központi adók és az állami hozzájárulások - között milyen arányok alakuljanak ki. Az államtitkár közbevetőleg megjegyezte: rendkívül sok részletkérdést kell még kidolgozni a szakembereknek, hog szeptember 23-án sor kerülhessen a helyhatósági választások első fordulójára, és október végén már összeülhessenek az első önkormányzati testületek. Miután vannak és lesznek is olyan ügyek, amelyek nem oldhatók meg egy-egy település határain belül, így létrehozzák az önkormányzó vármegyéket - mondta Verebélyi Imre. Bukarestben pénteken megkezdődött a fővárosba hívott több tízezer bányász elszállítása. A tüntetők ellen hajtóvadászatot folytató, újságírókat sem kímélő, az ellenzéki pártok székházait feldúló szénbányászok autóbuszokon és teherautókon távoznak, helyüket katonák veszik át. Az Egyetem téren is katonák váltották fel a bányászokat. „Megfigyelés alá helyezte” Romániát Ezek azonban nem ellenőrizhetik a községeket. A törvényesség felügyeletére a kormány állami szerveket bíz meg. Ilyen lesz például a főispán. Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvény- javaslatban három különböző választási rendszer szerepel. A települések létszámuk nagyságától függően választhatnak a javasolt megoldások közül. A legkisebb településeken, amelyeken a lakosság száma nem haladja meg az 5 ezret, az úgynevezett kislistás rendszert alkalmazhatják. Ennek lényege, hogy egy listán választják meg a teljes képviselőtestületet. Az 5 ezertől 50 ezerig terjedő lélekszámú településeken egyéni választókerületi módszer alapján választhat a lakosság. Ott pedig, ahol a lakosság száma meghaladja az 50 ezret, kettős választási rendszert javasol a törvénytervezet. Ez azt jelenti, hogy a jelöltek kétharmadát egyéni választókerületben, egy- harmadát pedig pártlistán választanák meg. Ebben a rendszerben minden szavazatot kétszer értékelnek, így nem fordulhat elő, hogy valaki személyes megmérettetés nélkül kerül a képviselőtestületbe. Verebélyi Imre hangsúlyozta: egyáltalán nem valószínű, hogy a helyi önkormányzatokban ugyanolyan lesz a pártok összetétele, mint az Országgyűlésben. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy-egy településen a helyi érdekeknek megfelelően alakulnak a koalíciók és a politikai szerveződések. A belügyminisztériumi államtitkár alaptalannak minősítette azokat a véleményeket, hogy a kormány siettetni igyekszik az önkormányzatokkal kapcsolatos törvények elfogadását. A szakmai előkészítő munka nem most kezdődött, különböző műhelyek mártöbb mint egy éve foglalkoznak az önkormányzatokat érintő javaslatok kidolgozásával. Úgy vélte: ha sem a hivatalnokok, sem az országgyűlési képviselők nem mennek szabadságra, s kihasználják a nyári időszakot, akkor kellő idő lesz, hogy alaposan megvitassák a törvénytervezeteket és a különböző alternatív javaslatokat. Máskülönben - mondotta - politikailag veszélyes túlságosan sokáig fenntartani a tanácsrendszert, hiszen olyan emberek maradnak igy még egy darabig döntési helyzetben, akik biztosak lehetnek abban, hogy nem választják újra őket. A továbbiakban László Balázs a kormányülés napirendjén szereplő egyéb témákról tájékoztatta az újságírókat. Bejelentette, hogy a az Európai Közösség, illetve a 24-ek csoportja. A bukaresti események, alig egy héttel a Tizenkettek és Románia közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás parafálása után, válsághoz vezettek az Európai Közösség és Bukarest kapcsolataiban - kérdésessé téve azt is, hogy mikor kerül sor, ha sor kerül egyáltalán, az egyezmény aláírására. „Akinek netán még voltak illúziói azzal Minisztertanács olyan jogszabálytervezetet fogadott el, amely - az Országgyűlés hasonló döntése esetén - az Állami Vagyonügynökséget kivonja a parlament ellenőrzése alól és a miniszterelnök felügyelete alá rendeli. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a vagyonügynökség a jövőben fontos szerepet játszik a privatizációban, azaz az állami szektor vállalatainak eladásában, s zökkenőmentes működtetéséhez miniszterelnöki felügyeletre van szükség. A szóvivő bejelentette, hogy személyi döntéseket is hozott a kormány. A külügyminiszter előterjesztése alapján újabb nagyköveteket és főkonzulokat mentett fel. Érdemei elismerése mellett felmenti Barity Miklós prágai, Dobos István rabati, Ferró József lagosi, és Horváth Ernő teheráni nagykövetet. Hazatérésük után valamennyien nyugállományba vonulnak. Felmentik Kisfalvi János oslói, Kiss János montevideói, Németh József luandai, Varga Tamás bagdadi nagykövetet. Ők mindannyian tovább szolgálnak majd a Külügyminisztériumban. Hazajön Szüts Pál bukaresti nagykövet is, ám ö nyugállományba vonul. A főkonzulok közül felmentették Bánlaki György New York-i, Horváth István isztambuli, Makiári György leningrádi és Szerencsés János pozsonyi diplomatákat. Az utódok kinevezésére később tesz javaslatot a külügyminiszter. Egyéb személyi döntéseket is hozott a Minisztertanács. Érdemei elismerése mellet, nyugállományba vonulása miatt felmentette Rátkai Ferenc, művelődési miniszterhelyettest. Saját kérésére, érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt június 30-i hatállyal felmentette Rácz Albertet, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjét. Ugyanezzel a hatállyal a kormány felmentette érdemei elismerése mellett Balassa Ákost, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét. Sor került egy kinevezésre is: Küpper Béla nagyköveti rangban képviseli a Magyar Köztársaságot abban a bizottságban, amelyet - magyar kezdeményezésre - a Varsói Szerződés katonai szervezete működésének felülvizsgálatára hoznak létre. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a Magyar Szocialista Párt lemondott a Hírlapkiadó Vállalat alapítói, illetve a vállalati ingatlanok esetében kezelői jogáról. így a Hírlapkiadó Vállalat ezentúl államigazgatási vállalatként működik, az alapítói jogkört pedig a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. kapcsolatban, hogy a szomszédos Romániára a Ceausescu-diktatúra hosszú, sötét éjszakája után mára lényegesen szebb napok virradnak, az alapjában véve téved” - állapította meg pénteki számának „Bukarest, másodszor” című vezércikkében az újvidéki Magyar Szó. A jugoszláviai napilap a továbbiakban azt írta: - Romániában a lényegen és a módszereken nem sok változott. Párthírek A Kisgazdapárt decsi alapszervezete e hó 18-án este 8 órakor a tanácsháza ebédlőjében nyilvános taggyűlést tart, melyre tisztelettel meghívja az érdeklődőket. Farkas Sándor megyei ügyvezető elnök tájékoztat a belpolitikai helyzetről, különös tekintettel a földkérdésről. * A Szocialista Párt szekszárdi szervezete megtartotta kongresszus utáni tisztújító taggyűlését. A szervezet titkárának Bach Józsefet választották meg. A vezetőség tagjai: Bonfig Ágnes, Csapó Ferenc, Csányi László, Cseháti András, Gellér Sándor, dr. Kun Attila és Jerkovits Ilona lettek. A szervezet változatlanul várja az érdeklődőket a Kölcsey Itp. 23-24 szám alatt lévő párthelyiségben minden munkanapon 16 és 18 óra között. A MERKUR kocsiátvételi sorszámai Trabant Limousin Hycomat Budapest 526 Trabant Combi Hycomat Budapest 35 Trabant Limousin Speciál Budapest 24807 Trabant Limousin Speciál Győr 20458 TTrabant Cobi Specál Budapest 9166' Trabant Combi Speciál Győr 7005 Wartburg Standard Budapest 6921 Wartburg Standard Győr 4 737 Wartburg Speciál Budapest 6991 Wartburg Speciál Győr 5230 Wartburg Speciál tolótetős Budapest 18565 Wartburg Tourist Budapest 6307 Wartburg Tourist Győr v 2 486 Lada 1200 S Budapest 54174 Lada 1200 S Győr 20120 Lada 1300 S Budapest 25668 Lada 1300 S Győr 10 745 Lada Szamara 2108 (3 ajtós) Budapest 10502 Lada Szamara 2108 (3 ajtós) Győr 5297 Lada Szamara 2109 (5 ajtós) Budapest 961 Lada Szamara 2109 (5 ajtós) Győr 403 Lada 1500 L (2107) Budapest 26 060 Lada 1500 L (2107) Győr 8 979 Lada Combi (2104) Budapest 2885 Lada Combi (2104) Győr 1 244 Lada Niva (2121) Budapest 1 531 Skoda 105 L Budapest 12889 Skoda 105 L Győr 9 636 Skoda 120 L Budapest 36938 Skoda 120 L Győr 23 799 Polski Fiat 126 Budapest 14920 Polski Fiat 126 Győr 7505 Dacia TX 1310 Budapest 17 646 Dacia "ne 1310 Győr 111 Dacia Combi 1310 Budapest 10091 Dacia Combi 1310 Győr 4585 Dacia TLX 1310 Budapest 22 069 Dacia TLX 1310 Győr 13 613 Zastava Budapest 558 Zastava Győr 767 Volga Limousin 84 Volga Combi 54 Opel Kadett 1 574 Volkswagen Golf 822 Maruti 1577 Moszkvics 786 Zavaros helyzet Bukarestben