Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-13 / 59. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. június 13. Országgyűlés - keddi munkanap Körösi-szobor Tokióban (Folytatás az 1. oldalról.) Végezetül Pozsgay Imre hangsúlyozta, hogy az önkormányzati törvénnyel való késlekedésért éppen a kormányt terheli a felelősség, hiszen a kormány vitte bele a parlamentet az alkotmánymódosítás meddő vitájába, ahelyett, hogy e fontos törvénytervezetet beterjesztette volna. Torgyán József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője ugyancsak lelkesen csatlakozott az MDF felhívásához, bejelentve, hogy akár egész nyáron át hajlandók dolgozni annak érdekében, hogy ne csupán az önkormányzatok ügyét rendező törvény, hanem a földtörvény is megszülessen. Torgyán József egyúttal reagált Pozsgay Imre hozzászólására, s felhívta a szocialisták figyelmét arra: az előző kormányt és parlamentet terheli a felelősség azért, hogy a jelenlegi törvényhozásnak még ma sincsenek meg a működéséhez szükséges alapvető feltételei, nincs többpárti házszabály, és hiányzik a képviselők jogállását rendező jogszabály is. Orbán Viktor, a Fidesz-frakció vezetője is egyetértett azzal, hogy a nyári hónapokban rendkívüli ülésszakon folytassa munkáját a parlament, de csak azzal a feltétellel, hogy végérvényesen rendezzék a képviselők jogállását, mielőtt az ön- kormányzati és más jelentős törvényeket megalkotják. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően az országgyűlési bizottsági tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi határozattal foglalkozott a plé- num. Szabad György ismertette az országgyűlési határozati javaslat módosított szövegét, miszerint a képviselők jogállásáról szóló törvény hatályba lépéséig miniszter, illetve politikai államtitkári tisztséget betöltő képviselő nem lehet tagja országgyűlési bizottságnak. A javaslattal kapcsolatban senkinek sem volt észrevétele, így a döntés hamar megszületett, a képviselők 316 igenlő szavazattal elfogadták az indítványt. Az előzetesen eldöntött menetrend szerint ezután bizottsági tagok megválasztására került volna sor, ám a Kereszténydemokrata Néppártnak a jelöltekre tett javaslata nem&jjezett meg idejében, így az elnök a délutánra halasztotta. Déltájban kezdte meg a plénum a társadalomban korábban nagy érdeklődést kiváltó téma, a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot a szabadon választott Országgyűlés megalakulása alkalmából, s egyúttal Nagy Imre és mártírtársai haláláról megemlékezve terjesztette elő a kormány. Balsai István igazságügy-miniszter szóbeli indoklásában egyebek között arról szólt, hogy a közkegyelem valódi célja a megbocsátás, ám a realitásoktól szakadna el az a törvény, amely differenciálás nélkül részesítene kegyelemben minden elítéltet. A miniszter hangoztatta, hogy a törvényjavaslat kidolgozásánál nem tévesztették szem elől a társadalom szempontjait, azt, hogy emelkedik a bűnözés tendenciája, romlik a köz- biztonság. Éppen ezért a kegyelmi rendelkezés során figyelembe veszik az elítélt személyiségét, továbbá az elkövetett bűncselekmény súlyát és jellegét. A törvényjavaslat meghatározza azokat a körülményeket, amelyek a kegyelem gyakorlását kizárják. Nem részesülhetnek kegyelemben azok, akiket kémkedés, államtitok, vagy katonai titok kiszolgáltatásának bűntette miatt ítéltek el, a többszörös visszaesők, valamint az emberölésért elítéltek. Ugyancsak nem számíthatnak kegyelemre azok, akiket maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, életveszélyt, vagy halált okozó testi sértés, illetőleg különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés, erőszakos közösülés, szemérem A sajtó szabadságát és az újságíró jogait messzemenően szavatoló törvényt fogadott el kedden a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A sajtóról és más tömegtájékoztatási eszközökről szóló törvény az első ilyen törvény a szovjethatalom hét évtizede alatt. Eddig csupán az alkotmány deklarálta - részletezés nélkül - a sajtó szabadságát. A parlamenti vita egyik legtöbb indulatot kiváltó eleme az alapítási joggal függött össze. Végül az a - Szovjetunió által is elfogadott nemzetközi jogszabályokban rögzített elvekkel összecsengő - nézet diadalmaskodott, amely alapvető emelleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, terrorcselekmény, légi jármű hatalomba kerítése, kábítószerrel elkövetett visszaélés, pénzhamisítás, rablás, kifosztás, halált okozó, vagy különösen súlyos következménnyel járó zendülés, szándékos emberöléssel végződő elöljáró, vagy szolgálati közeg elleni erőszak, zsebtolvajlás bűntette miatt ítéltek el, illetve ellenük büntetőeljárást folytatnak. Balsai István hangoztatta: bár a lopás és a zsebtolvajlás nem tartozik a legsúlyosabb bűncselekmények közé, mégis kezdenek olyannyira elterjedni, hogy egyre inkább irritálják a lakosságot. Ezek az elszaporodó bűncselekmények keltik főként azt a benyomást, hogy romlik a közbiztonság. Ez a szempont indokolja, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőit is kizárják a közkegyelemből. A miniszter szólt arról is, hogy a törvényjavaslat a szabadságvesztés végrehajtásának teljes elengedését az egy évet meg nem haladó büntetésekre korlátozza, de ebből is kizárja a visszaesőket. Az egy évnél hosszabb, de három évet meg nem haladó szabadságvesztés teljes elengedését csak a gondatlan bűncselekmények miatt elítéltek, valamint bizonyos humanitárius és szociális szempontok fennállása esetében tartják indokoltnak. A három évet meg nem haladó szabadságvesztés tartama egyhar- madával, az a fölötti szabadásgvesztés időtartama pedig egynegyedével csökken a javaslat szerint. A közkegyelem gyakorlásában megnyilvánuló megbocsátást juttatja kifejezésre az a rendelkezés - mondotta Balsai István -, hogy az egyébként kizáró körülmény alá eső elítéltek szabadságvesztésének tartama az egynyolcadával csökken. Mindez azt jelenti, hogy - az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével - valamennyi, mintegy 12 ezer szabadság- vesztésre elítélt részesül a kegyelem valamilyen, differenciált formájában. Az eljárási kegyelmet illetően a törvényjavaslat úgy differenciál, hogy az 1990. június 1. előtt elkövetett vétségekre a kegyelem feltétel nélkül vonatkozik, míg a bűntetteknél az az általános szabály, hogy nem folytatják az olyan bűntett miatt indított eljárást, amelyre a törvény három évnél kevesebb szabadságvesztést ír elő. Balsai István a társadalom megnyugtatására hangoztatta: a kegyelemben részesülő elítéltek nem egyszerre, hanem fokozatosan kerülnek szabadlábra. Ha három éven belül újbúi bűncselekményt követnek el, a kegyelem hatályát veszti. Végül utalt arra: Szokolay Zoltán MDF képviselő javasolta, hogy a hivatali visz- szaélés, a vesztegetés és a hűtlen kezelés bűntettének három évig terjedő szabadságvesztése büntetendő eseteire az eljárási kegyelem ne terjedjen ki. A miniszter ezt a módosító indítványt elfogadhatónak tartotta, és kérte, hogy az Országgyűlés ezzel a változtatással fogadja el a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. Ezt követően Kónyáné Kutrucz Katatin (MDF) az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának állásfoglalását tolmácsolta. A bizottság egyetértett a beterjesztett törvényjavaslattal, és indokoltnak tartotta Szokolay Zoltán módosító indítványának elfogadását. A testület elutasította ugyanakkor Torgyán József (FKgP) javaslatát, miszerint az erós felindulásban elkövetett emberölés bűntettére sem célszerű kiterjeszteni a kegyelmet. A bizottsági előadó, szemben az általa képviselt testület véleményével, megfontolásra javasolta Torgyán József indítványát. Mészáros István, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság nevében jognak tekinti a sajtóorgánumok alapítását. így a törvény értelmében a 18. életévét betöltött minden szovjet állampolgárnak joga van, az államhoz, pártokhoz, politikai és társadalmi szervezetekhez hasonlóan lapot, rádiót, televíziót alapítani. A törvény egyértelmű szövegezésben kimondja mindenfajta cenzúra tilalmát. Ennek megfelelően a titkok közléséért nem lehet a jövőben felelősségre vonni a sajtót, a felelősség a titkot kiszivárogtató forrást terheli. Az újságírói munka és az újságíró személye ezután törvényes védelmet élvez. ben kért szót, és összegezte az amnesztiával kapcsolatos hírek nyomán keletkezett véleményeket. Mint mondotta: a lakosság körében elterjedt az a nézet, hogy a bűnözők kiengedésével megrendül a közbiztonság. Az elítéltek ugyanakkor sürgetik, hogy a rendszerváltás az ő életükön is éreztesse hatását. A bizottság egyik legfőbb aggálya a törvényrendelettel kapcsolatban, hogy bizonyos körben nem eléggé nagyvonalú, tehát nem kedvezményezi például a fiatalkorúakat, más esetekben pedig, nevezetesen a gazdasági bűncselekmények egy részénél, indokolatlan kegyelmet kínál. Hiányolja a bizottság, hogy a kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre és az intézkedésekre, pedig azok következményei gyakran súlyosabbak, mint maga a főbüntetés. A törvényjavaslat feletti általános vitában meglehetősen szélsőséges nézetek csaptak össze. Az SZDSZ-es képviselők egyenesen elfogadhatatlannak tartották a közkegyelem gyakorlásának javasolt módját. Kőszeg Ferenc például arra a fonákságra mutatott rá, hogy a törvényjavaslat ugyanúgy bírálja el a kémkedés miatt elítélteket, mint a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények elkövetőit, azaz őket is kizárja a közkegyelemből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az eljárási kegyelem gyakorlásával a társadalom megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy elkövetett bűncselekmények esetén fény derüljön az igazságra. Úgy vélte, ezt a törvényjavaslatot akár a régi pártállam képviselői is készíthették volna, hiszen az túlságosan engedékenynek bizonyul a közelmúltban elkövetett gazdasági bűncselekményekkel, a privatizáció vadhajtásaival szemben. A képviselő több társához hasonlóan a többszörös visszaesők kilátástalan helyzetére mutatott rá. Túlságosan szigorúnak minősítette az ilyen elítéltek elbírálását. Ezzel kapcsolatban Torgyán József arról szólt, hogy a magyar büntetőtörvénykönyvnek a visszaélésekre vonatkozó része egyáltalán nem mondható európainak, a visszaesőket drákói szigorral sújtják, többféle joghátrány éri őket, bűn- cselekményükért többszörösen kell bűnhődniük. Mindenképpen indokoltnak tartotta a Btk. korszerűsítését. Darvas Iván (SZDSZ) színházi produkciónak is beillő, a teremben többször is derültséget keltő, de mélyen elgondolkodtató „szüzbeszédében” mélységesen elítélte, bátortalannak, szűkkeblűnek, szívtelennek minősítette a törvény- javaslatot. Szabó János (FKgP) ugyancsak azt hangoztatta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal, bár - mondotta - a pártfegyelemre tekintettel igennel fog szavazni. Ellenérvként teljesen más szempontokat sorolt fel, mint a szabad demokrata képviselők. Úgy vélte: a bűnözés oly mértékben nö, s olyannyira romlik a köz- biztonság, hogy indokolatlan a közkegyelem gyakorlása. Az Országgyűlés este háromnegyed hatkor tért vissza a közkegyelemről szóló törvényjavaslat korábban félbeszakított vitájára. A további egyórás szócsatában újabb érveket már nem tüdtak felhozni a képviselők, így háromnegyed hétkor sor kerülhetett a határozathozatalra. Az Országgyűlés 207 igen szavazattal elfogadta a Szokolay Zoltán (MDF) módosító indítványával kiegészített törvényjavaslatot. * Szabad György, a parlament megbízott elnöke június 18-án 10.30 órára összehívta az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát. Ezt a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke és a miniszterelnök kezdeményezte. Büntetőjogi felelősségre vonással kell számolnia annak, aki az újságírót szakmai tevékenységében gátolja. Szól a törvény az információszolgáltatás kötelezettségéről, illetve az információ megtagadásának szankcionálásáról is. Az újságíró nem kényszeríthető olyan anyag megírására, amelynek tartalma ellenkezik elveivel, nézeteivel. Joga van nevének feltüntetését megakadályozni, ha írásának tartalma a szerkesztői beavatkozás következtében eltorzul. Szerdán a LT ismét a kormánynak a szabályozott piacgazdaság bevezetésére vonatkozó koncepciójával foglalkozik. Ünnepélyes keretek között avatták fel Körösi Csorna Sándor világhírű magyar Ázsia-utazó szobrát a tokiói Tajso Daiga- ku buddhista teológiai egyetemen. Ezerötszáz résztvevő jelenlétében leplezték le Csorba Géza Kossuth-dijas szobrászművész 1933-ban készített alkotásának a bronzmásolatát az egyetem aulájában. A szobor eredetije is Tokióban található, a Nemzeti Múzeumban, azonban az egyetem elnöki kara úgy döntött, hogy a világhírű magyar tibetoló- gusnak, a buddhizmus elismert kutatójának az emlékét közvetlenül is ápolni akarják. Az egyetem rektora, Hajasi Rjoso buddhista szertartás keretében avatta Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Bár a halottak száma már 139, a sebesülteké 486, a kirgíziai Os városban és környékén a jelek szerint enyhül a feszültség. A kirgiz hírügynökség és a TASZSZ közös keddi jelentése beszámol Kirgizia és Üzbegisztán kormányfőjének múlt szombati ősi találkozójáról is. A legfeszültebb helyzetű településeken a rendet a hadsereg és a belügyi csapatok egységei vigyázzák. Apasz Dzsumagulov kirgiz kormányfő a köztársasági televízióban elhangzott beszédében elmondta, hogy komoly ösz- szegeket fordítanak a lakóházak, középületek helyreállítására. A helyzet teljes normalizálása után, feltéve, hogy nem 72 évvel elsüllyesztése után megtalálták az Adriai-tenger mélyén az Osztrák-Magyar Monarchia „Szent István” páncélos csatahajóját. A hajóroncs 50-60 méteres mélységben fekszik Zára (ma: Zadar) közelében a tengerfenéken. 1918. június 10-én érte két torpedótalálat az olasz tengerészet egy fel a szobrot. Ünnepi beszédében méltatta Körösi Csorna Sándor elévülhetetlen érdemeit abban, hogy az első nyugati utazóként Tibetet megnyitotta a külvilág számára, egyebek között azzal, hogy elkészítette a világon az első tibeti-angol szótárt. A japán-magyar kulturális kapcsolatok közvetett előfutára emlékének adózó rektor annak a reményének is hangot adott, hogy-a jövőben a korábbinál több magyar hallgató jut el az egyetemükre. A tokiói magyar nagykövetség képviselője az ünnepség alkalmából több Körösi Csorna Sándor által írt szótárt adományozott a japán buddhista teológiai egyetemnek. lesznek újabb villongások, a helyreállítási munkák néhány hónapot vehetnek igénybe. A szombati kormányfői találkozón részt vettek az kirgíziai Os és az üzbe- gisztáni Angyizsan terület vezetői is. Az üzbég miniszterelnök leszögezte: köztársasága nem támogatja egyes állampolgárok és szélsőséges csoportok követelését, hogy Kirgíziában hozzanak létre autonóm üzbég közigazgatási egységet. Frunzéból, a kirgiz fővárosból is a nyugalom helyreállítását alátámasztó hírek érkeznek. A kijárási tilalom körülményei között az elmúlt éjszaka mindössze egy összecsapás történt: fiatalok egy csoportja kővel, palackokkal dobált meg egy rendőrjárőrt. A tetteseket őrizetbe vették. naszádjáról, mire a több mint százötven méteres, óriási hajótest az oldalára dőlt és percek alatt elsüllyedt. A legénység közül több százan vesztek oda. Az olasz televízió előbányászott egykori híradófelvételeket a csatahajó elsüllyesztéséről. Párthír A Szabad Demokraták Szövetsége Tolna városi csoportja irodát nyitott a volt pártházban. Telefon: (74)-40-430. Ügyeleti napok: hétfő, szerda 17-19 óráig. Kedden jogsegélyszolgálatot tartanak, szintén 17-19-ig. A jogsegély- szolgálatot bárki ingyenesen igénybe veheti. Szovjet sajtótörvény Újabb „Rust-ügy”- de most Grúziában Egy csokor virágot és Mihail Gorbacsovhoz címzett német nyelvű üzenetet hagyott Batumi légikikötőjében annak a könnyű sportrepülőgépnek a pilótája, aki a hét végén sértette meg a Szovjetunió légterét, s sértetlenül távozott egymotoros gépével - erről számol be keddi számában az Izvesztyija. A gép szombaton, fényes nappal repült be Törökország irányából a Grúziához tartozó Adzsar Autonom SZSZK területére, s akadálytalanul leszállt a tengerparti Batumi repülőterén. 30-40 másodperc múlva már startolt is vissza a gép, s újból átsurrant a határon. Az ismeretlen pilóta szovjet elnökhöz intézett levelében támogatásáról biztosítja az átalakítás politikáját, s azt kéri: tettét ne ítéljék meg huligán akcióként. A német nyelvű levélből az Izvesztyija arra következtet, hogy a szerző NSZK-állampolgár, s tettét Rust Vörös téri leszállásához hasonlítja. (Mathias Rust három'éve landolt Cesna-gépével sikeresen a Kremlnél), hiszen a szovjet légvédelem ezúttal is ölbe tett kézzel ült, csak az éber határőrök nyitottak tüzet - géppisztolyokból - a kora délutáni órákban távozó határsértő gépre. A tekintélyes szovjet napilap epés hangú kommentárban hívja fel a figyelmet arra, hogy hosszú ideig a szovjet légvédelem és a légierő vezérkarának illetékesei sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandók a szemtanúk értesüléseit, csak „nemzetközi incidensről" beszéltek. Az Izvesztyija felháborodottan ír arról, hogy csak hétfőn, késő este adott rövidke tájékoztatást a szovjet védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségen keresztül, sommásan „provokációnak" minősítve az esetet. A batumi leszállás pikáns történetét pedig a közleményben azzal intézték el, hogy „a repülőgép a polgári légiközlekedés repterén szállt le Batumiban". Hála Istennek, hogy az újsütetű Rust volt annyira tapintatos, s nem egy katonai légitámaszpontot választott ki erre a célra! - jegyzi meg az Izvesztyija. A lap nem fogadja el a katonáknak azt a mentegetőzését, hogy az incidens túl gyorsan zajlott le, S ezért a légvédelem „nem lépett akcióba Egyszerűen az történt, hogy a katonák nem vették észre, elbambulták az alacsonyan szálló gépet, az újabb légi határsértőt, aki a határőrök fegyverei által leadott „díszsortüzek" kíséretében távozott - állapítja meg az Izvesztyija. Kirgíziában enyhült a feszültség Megtalálták a Szent István csatahajót
