Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-12 / 58. szám

Budapestre váljak a belga királyt Az utóbbi hetekben már megszokottá vált hosszadalmas ügyrendi vita mellőzé­sével fogadták el a képviselők Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének javaslatát a hétfői és a keddi ülésnap tárgysorozatáról. Az elnök hét­főn délelőtt fél 11 után néhány perccel nyitotta meg a május 24-én megkezdett ülésszak újabb ülésnapját. Bejelentette, hogy a plenáris tanács­kozáson 314 képviselő van jelen, majd javaslatot tett a tárgyalási menetre. Esze­rint az alkotmánymódosítási törvényja­vaslat feletti általános vitát folytatják, majd azt követően az Országgyűlés meg­tárgyalja a Mentelmi és Összeférhetet­lenségi Bizottság Speidl Zoltán (MDF) mentelmi ügyével kapcsolatos határozati javaslatát; dönt képviselői önálló indítvá­nyok napirendre tűzéséről, illetve két elő­terjesztés sürgős tárgyalásáról. A kétna­posra tervezett ülésen várhatóan napi­rendre kerül a közkegyelemről szóló tör­vényjavaslat, a bizottsági tagsággal kap­csolatos országgyűlési határozati javas­lat. Az elnök indítványozta, hogy az inter­pellációkat és a kérdéseket kedden, az ebédszünet után tűzzék napirendre. Szabad György bejelentette, hogy új jegyző megválasztása vált szükségessé, erre szintén ezen az ülésszakon kell sort keríteni. A tárgyalási menetre tett elnöki javaslattal 300 képviselő értett egyet. Még mielőtt az elfogadott napirendi pontok megtárgyalására tértek volna, az elnök bejelentette: a legfőbb ügyész he­lyettese indítványozta Szabó Lukács (MDF) mentelmi jogának felfüggesztését; az ügyet a Mentelmi és Összeférhetet­lenségi Bizottság vizsgálja felül, majd javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. Ezt követően - szintén napirenden kívül - Fodor István (független) kért szót, s rövid megemlékezést tartott Dálnoki Miklós Béláról, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökéről születésének 100. év­fordulója alkalmából. Méltatta a tiszte­letre méltó politikus életpályáját, amely - mint mpndta - akkor szakadt félbe, ami­kor Dálnoki Miklós Béla a háborút kőve­tően nem volt hajlandó aláírni a Gerő Er­nő által előkészített jóvátételi szerződést. Ez egyúttal miniszterelnöki megbízatásá­nak végét is jelentette, 1945-ben nyugdí­jazták. Bár továbbra is országgyűlési képviselő maradt, közéleti szerepe jelen­tősen csökkent. Magánemberként te­mették el 1948-ban, s azóta egyetlen ma­gyar kormány sem helyezte el a kegyelet koszorúját a Kerepesi úti temetőben lévő sírján. A centenárium lehetőséget ad ar­ra, hogy pótoljuk az eddigi mulasztáso­kat - fejezte be megemlékezését Fodor István. Az Országgyűlés a megemlékező gon­dolatokat követően folytatta - hivatalos napirendjének megfelelően - az alkot­mánymódosítás általános vitáját. A hétfő délelőttöt és a délután jó részét is igény­be vevő törvényjavaslat-tárgyalásban 26 hozzászólás hangzott el - beleértve a közben lezajlott ügyrendi vitát is, amely­ben többen többször kértek szót. Az al­kotmány módosításáról szóló törvényja­vaslatot elemezve a képviselők főként a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, az MDF és az SZDSZ közötti megállapodásról, a nemzetiségek jogai­nak és parlamenti képviseletének garan­tálásáról, a konstruktív bizalmatlansági indítványról, az úgynevezett kétharma­dos szabályról, illetve a négyféle szava­zási módról, valamint az egész törvényja­vaslat terjedelméről és sürgősségének szükségességéről fejtették ki pro és kontra érveiket - csakúgy, mint egy hét­tel ezelőtt. A hétfői megnyilatkozásokból új elem­ként emelhető ki, hogy két MDF-es képvi­selő - Palotás János és G. Nagyné Maczó Ágnes - is a közvetlen elnökvá­lasztás mellett tette le, egyelőre szóban a voksát, illetve ugyancsak ketten foglal­koztak a köztársaság címerére és zász­lajára tett javaslatokkal is. A hosszúra nyúlt - átlagosan 15 perc - és a gondolatokat, álláspontokat több­nyire ismétlő felszólalások hallatán való­ban élénk vitát kiváltó ügyrendi javaslatot tett Torgyán József (FKgP frakcióvezető). Indítványozta: az elnök zárja le a vitát, sem az országnak, sem az Országgyű­lésnek ugyanis nincs arra ideje, hogy ér­dektelen, felesleges felszólalásokat hall­gassanak végig, mint ahogy arra nincs szükség, hogy mind a 386 képviselő hal­lassa a hangját. Ehhez a javaslathoz (Folytatás a 2. oldalon.) Göncz Árpád, a Magyar Köztársa­ság ideiglenes elnöke meghívására kedden Budapestre érkezik I. Bald- vin belga király. Útjára elkíséri fele­sége, Fabiola királyné. * I. Baldvin 1930. szeptember 7-én született Brüsszelben. Ifjúságára mély hatást gyakorolt anyja korai ha­lála: Astrid svéd királylány 1935-ben autóbaleset áldozata lett. A második világháború idején, 1944 júniusában családja fogságba került, majd németországi, illetve ausztriai száműzetés lett a részük. Az Továbbra is ütemterv szerint halad a szovjet csapatok kivonása Ma­gyarországról. Keleti György ezre­des, a HM szóvivője ezzel kapcsola­tos tájékoztatójában azt is elmondta az MTI tudósítójának, hogy az elmúlt héten 12 csapatvonat és 7 anyagvo­nat hagyta el az országot, s ezzel amerikai hadsereg 1945-ben szaba­dította ki a királyi családot, amely Svájcban, a Genfi tó partján fekvő Pregnyben telepedett le. Az ifjú her­ceg iskolai tanulmányait a genfi kol­légiumban folytatta. Hazatértük után röviddel, 1950 au­gusztusában az apa, Ili. Lipót átadta a királyi hatalmat Baldvinnak, legidő­sebb fiának, aki felvette a királyi her­ceg címet. 1951. július 17-én koro­názták meg Belgium ötödik királyá­vá. Trónra lépte után kilenc évvel a király eljegyezte Dona Fabiola de Móra y Aragont, majd 1960. decem­ber 15-én házasságot kötöttek. együtt eddig összesen 223 szovjet katonai szerelvény gördült át a hatá­ron. Ez 16,5 százaléka annak a 1352 szerelvénynek, amely a hazánk terü­letén állomásozó szovjet csapatok - személyi állomány és haditechnika - teljes kivonásához szükséges. Szálkán a művészetért Alapítvány - kötelekből Nem ismeretlenek az olvasók előtt Decsi Kiss János - lapunk munkatársának - textilképei, hiszen több alkalommal beszámoltunk arról, hogy kendervászon és kötél kompozícióiból mikor, hol nyílt bemutató. A mostani kiállítása, melyet Szek- szárdon a Babits Mihály művelődési központ rendezett, meglepetéssel szolgált. (Folytatás a 2. oldalon.) Ütemterv szerint halad a szovjet csapatok kivonása ‘ Titkok és tanúk Elmondani jaj, de nehéz... Múzeumlátogatók néha felteszik a kér­dést: mi szükség van arra, hogy a múzeu­mokba beszállítsanak minden, az ásatá­sok során, vagy földmunkáknál véletle­nül előkerült régészeti leletet, amikor a múzeumok raktárai már úgyis zsúfolá­sig megteltek? A kérdésre kérdéssel is lehetne válaszolni: mi szükség van arra, hogy új könyveket, folyóiratokat, újságo­kat adjunk ki, hiszen a könyvtárak is megteltek. (Folytatás a 3. oldalon.) & MONDIALE ’90 A skótok riadt tanácstalansága Bravúrral debütált a Costa Rica Costa Rica-Skócia 1-0 (0-0). Genova, 30 ezer néző. V.: Loustau (argentin). Costa Rica: Conejo - Montéra, Flores, Chavarria - Marchena, Gonzalez, Go­mez, Chaves, Cayasso - Ramirez, C. Jara (Medford a 86. percben). Skócia: Leigh­ton - Gough (McKimmie a szünetben), McLeish, McPherson, Malpas - McCall, Aitken, McStay, Bett (McCoista 75. perc­ben) - Johnston, Mclnally. Már az alap- felállásból kitűnt: Costa Rica célja a dön­tetlen. Ennek megfelelően a skótok azon­nal lábra kaptak, már az első percben le­hetőségük adódott. Mclnally robogott el a baloldalon, élesen középre lőtte a lab­dát, de Johnston elől Conejo merész ki­vetődéssel hárított. Ezután Cayasso 22 méterről próbálta átlőni a skótok védőfa­lát, majd a másik oldalon Aitken 28 méte­res lövése zúgott el a kapu mellett. Az eu­rópaiak voltak fölényben, de a terméket­len, magas beívelések nem vezettek eredményre. A folytatásban szabadrú­gás után Gough előrevetődve, hat méter­ről fejelt a léc fölé. Az első félidő lefújása előtt négy perccel Johnston felső sarok­ba tartó lövését tolta szögletre Conejo. Szünet után a 49. percben robbant a bomba: az első vb-döntőjében fellépő Costa Rica vezetést szerzett! A látszólag lassú, körülményes jobb oldali akciónál C. Jara egy pompás sarkalással Cayas­so elé továbbított, aki éles szögből úgy talált a kapu közepébe, hogy a vetődő Leighton derekát is érintette a labda. 1 -0. A skótokon percekig riadt tanácstalan­ság lett úrrá, azután újfent módszeresen nekiláttak rohamozni. A 63. percben Mc­lnally 10 méteres fejese csúszott el a bal felső sarok mellett, majd négy perccel később az egyedül kiugró Johnston kö­zeli lövését hárította pompásan Conejo. A 70. percben C. Jara ugrott meg közé­pen, de 16 méteres lövését könnyedén védte Leighton. Állandósult a skótok fölénye, folyama­tosan az ellenfél térfelén tartózkodtak, ám az óriási szívóssággal védekező kö­zép-amerikaiak - olykor a szerencsével sem álltak hadilábon - remekül verték vissza az egyenlítési kísérleteket. A 82. percben Montéra kezén csattanta labda, a skótok 11 -est reklamáltak, de az ar­gentin bíró hajthatatlan volt. „Történelmi” mérkőzést vívott Costa Rica, hiszen először léphetett pályára vb- fináléban, s nem kis bravúrt hajtott végre az esélyesebb skótok legyőzésével. Megkezdődtek a szóbeli érettségik Négy év anyagából felkészülni, az an­nak idején elmulasztott leckéket bepótol­ni sohasem volt könnyű, de ami az idei érettségit illeti, talán a szokásosnál is ne­hezebb dolguk volt a végzősöknek. Főleg magyar nyelvből és történelemből, hi­szen szinte még maguk a pedagógusok sem tu'dtak eligazodni a „fentről” folya­matosan érkező témakör- illetve tételja­vaslatok kavalkádjában. Használható tankönyvek híján saját belátásukra ha­gyatkozva tanították például az 1945 utá­ni magyarországi eseményeket, hol váz­latosan, hol mélyebben dolgozták fel az új gazdasági mechanizmus, a KGST, a második világháború témakörét. A szakmai vizsgák ugyan már a múlt hét közepén megkezdődtek, de Tolna megye 1271 középiskolásának többsé­ge - közülük 569 gimnazista - tegnaptól ad számot tudásáról. A Paksi Energetikai Szakkézési Intézetben az első negyedi­kes évfolyam végzett idén, de érettségi­jük nemcsak ezért említésre méltó, ha­nem azért is, mert van olyan szakközép­iskolai osztály itt, amelynek minden tanu­lója idegen nyelvből is vizsgát tesz. Mi a szekszárdi Egészségügyi Szak- középiskolában jártunk, ahol éppen szakmai ismeretekből, magyarból, törté­nelemből és fizikából érettségiztek a IV. B-s lányok. Mint elmondták, komoly gon­Na, hogy sikerült? Felkészülés közben dot okozott nekik, hogy mely anyagré­szekből készüljenek fel, s olyan tétellel is találkoztak most, amelyre nem számí­tottak. Nehéz feladat az is, hogy az évközi ritka szóbeli számonkérés után ezúttal szabatosan megfogalmazzák gondola­taikat. Történelemtanáruk, dr, Braun Sándor- né szerint ez utóbbi érezhető is a felelete­ken, a tanulók szóbeli kifejezőképessé­ge kétségbeejtő. Felkészülésük változó, ez azonban nemcsak az ő hibájuk. Hi­szen jóval alacsonyabb óraszámuk elle­nére a szakközépiskolásoknak is a gim­náziumi törzsanyag a mérce, s egyéb­ként is rányomja bélyegét az érettségire az oktatásügy körüli egész éves huzavo­na, bizonytalanság. - esi - őr ­Bogos Amália Trianonról felel Az Országgyűlés hétfői ülésnapja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents