Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-09 / 29. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. május 9. Mit tartalmaz az alkotmánymódosító törvényjavaslat? A brit trónörököspár Magyarországon Az angol média mérföldkőnek tekinti a látogatást (Folytatás az 1. oldalról.)- Ez közelebbről mit jelent?- Esetleg csupán két-három hetet. Re­mélem, a köztársasági elnöki intézmény alkotmányjogi összefüggéseit tartalmazó törvényjavaslat megfelelő szakmai elő­készítés után, még májusban a parla­ment elé vihető.- A szükebb értelemben vett kormány­zati munkát illetően milyen alkotmányos előírások változása várható?- Az elkészült törvényjavaslat a jelen­legitől eltérően a Minisztertanács elnöke kifejezés helyett, a magyar hagyomá­nyoknak megfelelő, és szóhasználatunk­ban is szinte kizárólagos miniszterelnök kifejezést használja. Ez tartalmi változást is jelent. Az új konstrukció szerint a fele­lősség most is tiszta lesz, egyértelművé válik. A miniszterelnök lesz az a személy, aki a parlamentnek felelős, ennek érde­kében ahhoz is joga lesz, hogy maga vá­lassza ki kormányának tagjait, a minisz­tereket. A miniszterek egyéni felelőssé­get viselnek, ezért indokolt, hogy meg­szűnjék a státusbéli különbséget is kife­jező államminiszteri tisztség. Ugyanak­kor a szerdán előterjesztett törvényja­vaslatban már szerepel a tárca nélküli miniszter kifejezés is.- A köztársasági elnök és a miniszter- elnök egymás közötti alkotmányjogi vi­szonyáról mond-e valamit a módosítás?- A kérdés újragondolása a későbbi feladatok egyike. A mostani törvényja­vaslat ezzel kapcsolatban azt tartalmaz­za, hogy a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel. Csak emlékeztetőül: a je­lenlegi szabályozás szerint a kormány tagjait az Országgyűlés választja. Az utóbbiak azonban kinevezésük után, az Országgyűlés előtt tesznek majd esküt. A miniszterelnököt a köztársasági elnök ja­vaslatára az Országgyűlés tagjai többsé­gének szavazatával választja.- Mi lesz a tárca nélküli miniszterek fel­adata?- Erre nézve az alkotmánymódosítás ad eligazítást: „a tárca nélküli mtniszte- rek ellátják a minisztertanács határoza­tában megjelölt feladataikat”.- Úgy hallottuk, a parlamenti ülésen hatályon kívül fogják helyezni a miniszté- riumook felsorolásáról szóló törvényt, s egyidejűleg új törvényt alkotnak helyette.- Valóban, ezt a törvényjavaslatot dr. Salamon László, az alkotmányügyi, tör­(Folytatás az 1. oldalról.) A televízió képernyőjét litván lobogóval borították le az előadás kezdetekor. Tün- déri kisgyerek nyüzsgött körülöttük, sző­ke, kék szemű, a neve: Vilte.- Mit jelent a Vilte név?- Az eszperantó nyelvtanulásnak kö­szönhetjük, hogy megismertük egymást. 1985 óta házasok vagyunk, Vilte nyolc­vannyolcban született, a neve eszperan­tóul azt jelenti: „Reménykedő”. Azért ne­veztük így el, mert ezzel is szerettük volna kifejezésre juttatni, hogy Litvánia sza­badságában reménykedünk.- Hogy beszélnek otthon? Litvánul vagy magyarul.- Eszperantóul. Úgy is tekinthetjük a dolgot, hogy Viltének az eszperantó az „anyanyelve”...- Miért tartják Szekszárdon ezt a Litvá­niáról szóló előadást? vényelökészitő és igazságügyi bizottság elnöke terjeszti a bizottság nevében a parlament elé. A javaslat szerint, a Ma­gyar Köztársaság minisztériumai a kö­vetkezők: Külügyminisztérium, Belügy­minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Igazságügyi Mi­nisztérium, Művelődésügyi és Közokta­tási Minisztérium, Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Minisztérium, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Földműve­lésügyi Minisztérium, Közlekedési és Hír­közlési Minisztérium, Népjóléti Miniszté­rium, Munkaügyi Minisztérium, Környe­zetvédelmi Minisztérium. A törvényjavaslat a kormányzati rend­szer átalakításának az új központi állam­igazgatás-szervezet kiépítésének csak első állomását jelenti. A kormányzati munka folyamatossága érdekében az átalakítás csak fokozatos lehet, ezért a törvényjavaslat most nem tartalmaz a ha­táskörök átrendezését illetően részmeg­oldásokat, csupán az új kormányzati rendszer alapstruktúráját vázolja.- Végül, azt hiszem, bővebb magyará­zatot igényel az a korábbi bejelentés, ami a jogszabályok vitájának „hatályon kívül helyezését” érinti. Ez már némi félreér­tésre is okot adott a parlamenti jogalko­tás jövőbeni stílusát illetően...- A jogalkotásról szóló törvény - hi­szen ennek néhány paragrafusa veszíti most hatályát - előírja, hogy az állampol­gárok széles körét érintő törvényjavasla­tokat társadalmi vitára kell bocsátani. Ez a fajta társadalmi vita azonban nem vált be. Ez olyan esetekben lehet egyfajta módszer, amikor nincs az országnak le­gitim parlamentje. Ellenkező esetben, a társadalmi vita a szabályozott formában teljesen felesleges.- Értve ez alatt a szakmai vélemény­nyilvánítás valamennyi formáját is?- Korántsem. A törvény módosítása nem jelentheti a szakmai véleményezés kiiktatását, csupán a formális és időtrab- ló úgynevezett társadalmi viták megszű­nésével jár. Ez a fajta társadalmi vita ugyanis az áldemokrácia tipikus intéz­ménye voljt, ami a parlamentarizmus hiá­nyát volt hivatva leplezni. Ha ma szeret­nénk betartani ezt a formális előírást, azt hiszem megállna az élet, megbénulna a parlament munkája, s az elkövetkezendő fél évben talán egyetlen törvényt sem fo­gadhatna el az Országgyűlés.- A feleségem el fogja mesélni, milyen ma az élet Litvániában, diapozitíveket és videofelvételeket vetítünk, én fordítom az ő beszámolóját. Azt akarjuk, hogy a ma­gyarországi fiatalok tudják, milyen ma ott az emberek hangulata. A politikai ténye­ket, az eseményeket úgyis ismeri min­denki. Persze, utána kérdéseket tesznek majd fel nekünk, amire szívesen válaszo­lunk. Mindketten tagjai vagyunk a Ma­gyarországi Litvánok Báthory István Tár­saságának.- Miért épp róla nevezték el a magyar- országi litvánok társaságát?- Mert 1579-ben ő alapította a vilniusi egyetemet... Szeretném, ha mire Vilte fel­nő, azt mesélhetné a gyermekeinek: a név, amelyet a szüleim adtak nekem, nem csak a reménykedést fejezi ki, de a szabadságot is. (Folytatás az 1. oldalról.) „A trónörököspár látogatása mérföld­kő Magyarországnak a Nyugathoz fűző­dő kapcsolataiban - mutat rá a The Daily Telegraph tudósítója. - A vizit üzleti és kulturális eseményeket foglal magában, s a herceg felhasználja az alkalmat a brit üzleti érdekek előmozdítására, mind pe­dig a helyi vállalkozások bátorítására a nevével fémjelzett tömörülés, az üzleti ve­zetők fóruma útján” - hangoztatja a kon­zervatív újság. Fotókkal illusztrált színes tudósításaik­ban a bulvárlapok is kiemelik a látogatás gazdasági-kereskedelmi vonatkozásait. A The Daily Mail például megjegyzi: „a Rövid időn belül piacorientált, keres­kedelmi szellemű tevékenységgé alakítja a hírlapterjesztést a Magyar Posta Válla­lat - nyilatkozta az MTI munkatársának Asztalos Ferenc vezérigazgató-helyettes kedden Balatonszéplakon, ahol részt vett a lapterjesztéssel foglalkozó nemzetközi konferencia megnyitóján. (A tanácsko­záson Csehszlovákia, az NDK, Románia és a Szovjetunió postai szervezetei kép­viseltetik magukat.)- A Posta ezen a területen is szívesen lemondana monopolhelyzetéről, ezt már az előző vezérigazgatónk évekkel ezelőtt kinyilvánította - hangoztatta Asztalos Fe­renc. - A monopóliumhoz azonban nem­csak jogok, hanem kötelességek is fű­ződnek. Ez utóbbiak közül hadd említ­Célegyenesbe érkezett a kormányala­kítás, a finisben azonban csupán még az „edzéstervet” beszélik meg, az ered­mény csak most, a hónap közepén dől el. „Kik lesznek az új kormányban a minisz­terek?” - találgatják mostanában sokan. Mindenesetre tegnap a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége agrárklubjá­ban az újásgírók megismerkedhettek Nagy Ferenccel, a Független Kisgazda és Polgári Párt elnökével, aki a hírek sze­rint várományosa a földművelési tárca miniszteri székének. Nagy Ferenc József a szomszédos Ba­ranya megyéből, Kisharsányból való. Élete a magyar parasztság elmúlt eszten­deinek sűrített története. A Keszthelyen végzett református vallású agrármérnök 14 éves korában már tagja volt a Kisgaz­dapártnak, téeszelnökként, termelésirá­nyítóként dolgozott, és háztáji megbízott­ként ment nyugdíjba 1983-ban. A párt agrárpolitikáját még az elmúlt nyáron Nagy Ferenc állította össze. A lényege: olyan kisgazdaságok jöjjenek létre Ma­gyarországon, amelyek szilárd erköl­brit cégek ugyan jelen vannak, de túlsá­gosan kis szerepet játszanak. A közös vállalkozások tekintetében messze el­maradunk Ausztria, Nyugat-Németor- szág, Svájc és az Egyesült Államok mö­gött. A 870 közös vállalkozás közül az év elején mindössze 42 volt brit partnerrel és a tőkeberuházás tekintetében még Olaszország is maga mögött hagyja Nagy-Britanniát”. A The Times szerint „a brit ipari teljesít­mény népszerűsítését célozta a herceg­nek az a gesztusa is, hogy saját Bentley gépkocsijában hajtatott a Hősök terére, a koszorúzási ünnepségre”. A Financial Times a magyarországi üz­sem, hogy az ország aprófalvas vidékei­re, vagy a dél-alföldi tanyavilágba is el kell juttatni az újságokat. Sajnos, az a ta­pasztalatunk, hogy ezekért a területekért senki sem akar versenyezni velünk. Az eddigi próbálkozások csak a városokra korlátozódtak, de ezek sem bizonyultak igazán sikereseknek. Hosszabb-rövi- debb idő után azok a kiadók is hozzánk szegődtek, akik korábban más módon gondolták kiadványaik terjesztéséL Ma már több mint négyszázhatvan kiadói vállalkozással van kapcsolatunk és ezer- kettöszáz rendszeresen megjelenő hazai kiadvány terjesztéséről kell gondoskod­nunk. Tehát reális feltételek mellett való­ban szívesen megosztanánk más vállal­kozókkal ezt a tevékenységet. csi-anyagi alapon állnak, az állam fun­damentumának egy részét jelentik. Avél- hetöen leendő miniszter azt tartja, hogy mindenekelőtt a jogsérelmeket kell a he­lyére tenni, nemcsak a mezőgazdaság­ban. Tudni kell, hogy a tulajdonjog nem azonos a földhasználattal, a kettőt külön kell választani. A tulajdonosoknak nyilat­kozniuk kell, hogy megtartják-e a vissza­kért földtulajdonokat vagy felajánlják például a magyar nemzetnek, az egyház­nak. Várható, hogy a piaci viszonyok lét­rejöttével a föld iránt is nö majd a keres­let. Pillanatnyilag a realitásokból kell kiin­dulni a jelenlegi helyzetből. „Nem a nagy­üzemek ellen vagyunk, és nem a zsellér- séget akarjuk visszahozni - mondta a kisgazdák elnöke -, s rosszindulatú állí­tás az is, hogy például éhínség lesz az or­szágban, amennyiben a kisgazdaságok termelik az élelem egy részét.” A párt programját számításai szerint négy-ötéves ciklusban próbálja megva­lósítani. Az előzetes becslések szerint a földterületeknek csupán tíz százalékát használják majd a földtulajdonosok. leti érdekeltségekkel rendelkező brit üz­letemberek budapesti tanácskozására hívja fel a figyelmet A brit vállalkozási tö­mörüléseket és ügynökségeket a trón­örökös elnökletével egyesítő szervezet a BIC (Business in the Community - Üzleti élet a Közösségben) megbeszélésén a magyar gazdasági szerkezet átalakítása kapcsán felmerülő problémákra keres­nek választ Mint az üzleti körök lapja írja, Károly herceg vezetésével megvitatják, hogy miként nyújthat segítséget a szük­séges szervezeti alapok - például a tö­meges munkanélküliség humánus keze­lése, továbbá üzleti-vállalkozási tanács­adók képzése - terén.- Bármilyen furcsánaktűnik isa verseny­társak nélküli „piacosítás”, meg kell tenni, mert a sajtótermékek előállításának, kiadá­sának területén kialakult piaci viszonyok mellett a terjesztés sem nélkülözheti a ke­reskedelmi szemléletet a fokozottabb ér­dekeltséget az eddiginél rugalmasabb szervezeti formát Határozott szándékunk, hogy szétválasszuk az árusítást és az előfi­zetést illetve megkezdjük az árushelyek bérbe adását Bizonyos, hogy ezen a terü­leten sem nélkülözhetjük tovább a korszerű információs rendszert a számítástechnikai eszközök alkalmazását S minderre nem is kell sokáig várni. Az átalakuláshoz szüksé­ges döntések napokon belül megszületnek - mondta a Magyar Posta vezérigazgató­helyettese. Emellett persze a meglévő nagyüzemek­nek is szerkezetet kell változtatniuk. El­képzelhető az is, hogy míg nem valósak a piaci viszonyok, minden változatlan ma­rad. A gyakorlatban ki kell dolgozni számtalan felmerülő új kérdést így a pénzügyi, hitelpolitikai helyzetet az örök­lés, az illeték, az adózás módját, s mind­azt, ami a magángazdálkodás vonzata le­het Riasztóak a hírek többek között a földeladásokról, arról, hogy meglehető­sen olcsón eladják a téeszek a földet ki­vágják az „erdeiket”, s erre a legutolsó téesztörvény módot is ad. Pedig ebben az átmeneti időszakban semmi másra, mint a józan paraszti észre igen nagy szükség lenne. Már csak azért is, mert még élnek a régi kormány intézkedései, s az újak viszont még nincsenek. A kisgaz­dák 67 éves elnöke mindenesetre még nem túlságosan ismeri a jelenlegi minisz­térium felépítését és munkáját éppen ezért az újságírók kérdéseire, amelyek a minisztérium munkájával voltak kapcso­latosak, nem tudott kielégítő választ adni. D. VARGA MÁRTA DOMOKOS ESZTER Közéleti hír A Független Kisgazdapárt megyei vezetősége kedd-csütörtök-péntek 14-18 óráig ügyeletét tart az FKgP székházában. Címünk: 7100 Szekszárd, Hunyadi utca 5. Telefon: 12-472 (Üzenetrögzítővel) Levélcím: 7100 Szekszárd, Pf. 239. Független kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Tolna Megyei Vezetősége B. L. Vilte azt jelenti: „Reménykedő”... Merénylők és áldozatok (Folytatás az 1. oldalról.) No de egy autogramot kérő, ártalmatlan hölgy virágcsokorral, rajongó tekintettel, persze hogy átjut a legmarconább testőrsé­gen is. (Igaz, a Der Spiegel cikkében idéz egy szörnyűlködő új­ságírót, aki Saarbrücken sétálónegyedében pillantotta meg pár héttel ezelőtt a békésen sétáló Lafontaine-t, majd egy zsúfolt szupermarket pénztára előtt kígyózó sorban, nem testőrök, ha­nem barátnője társaságában...) És az is igaz, hogy amikor 1989. november 30-án a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egyáltalán nem elmebeteg terroristái páncélozott Mercedesével és testő­reivel együtt felrobbantották Alfred Herrhausent, a Dresdner Bank elnökét, egyértelművé vált: tökéletes biztonság pedig nincs. Az NSZK-ban az elmúlt húsz évben inkább terroristák állnak a merényletek mögött. (Igazi politikai okot csak egyszer jegyez­tek fel, amikor 1973-ban Gustav Heinemann akkori elnököt érte támadás.) A rafinált, korszerű technikával „dolgozó” támadók ellen már sikerült kialakítani valamiféle védekezést, ám az őrül­tek ellen szinte tehetetlen a biztonsági szolgálat. Amikor szó esik a biztonsági szolgálatról, érdemes emlékezni arra, hogy Indira Gandhi merénylője - 1984-ben - éppen tes­tőrségéből került ki. S Anvar Szadat egyiptomi elnököt is saját hadseregének fegyveresei ölték meg. Ezek, persze, a színtiszta politikai gyilkosságok - nem ugyanaz a kategória tehát, mint a Lafontaine elleni merénylet. Ami a merényletek hazájának tekinthető Amerikát illeti, sokan úgy vélik: az elnökgyilkosok többsége még akkor is inkább az elmebeteg kategóriába sorolható, ha a nyomozás azután több­ször is politikai indítékot próbált kimutatni. (11 amerikai elnök ellen kíséreltek meg gyilkosságot; öt esetében sikeres volt a tá­madás). Elmeháborodott volt a legutóbbi elnöki merénylő, John W. Hinckley is, aki 1981-ben Ronald Reaganre lőtt; ö az általa bálványozott színésznőnek, Jody Fostemek akart imponálni. S hogy elmeállapota miatt felmentették a tárgyaláson, azt akkori­ban a Newsweek című hetilap „az elmebaj diadalának” nevezte. Ha csak az elmúlt évtized nevezetes merényleteiből próbá­lunk általánosításokra jutni, aligha hagyható ki az ifjú török, Mehmet Ali Agca támadása II. János Pál pápa ellen. Örült lett volna, vagy maga is áldozat? A szálak mindenesetre egyre job­ban összekuszálódtak, s csak remélhető, hogy a kelet-európai titkok leleplezése - a bolgár titkosszolgálati adatok nyilvános­ságra kerülése révén - segít valamiféle tisztánlátásban. De mi lebbentheti fel vajon az évtized másik megrendítő me­rényletének titkát? Olof Palme, a svéd szociáldemokrata vezető meggyilkolása óta több mint négy év telt már el, s ha véletlenül akadt is valami nyom - néha ugyancsak meghökkentő utalá­sokkal, a nemzetközi fegyverkereskedelem, a kurd szabadság- harc és ki tudja mi minden belekeverésével -, az eddig mind ha­misnak bizonyult Tanulság? Legfeljebb az, hogy merényletek pedig voltak, vannak és minden bizonnyal lesznek is. A biztonságiak tanul­mányozhatják a teendőket próbálhatnak következtetéseket le­vonni laikusok és szakemberek az eddigi esetekből - a siker meglehetősen kétes. A Die Presse cimű osztrák lap nyugatné­metországi tudósítója döbbenten írta a minap: arra számított, hogy a történtek után csak sokszoros ellenőrzésen át lehet majd bejutni az SPD rendezvényeire. Ehhez képest még az iga­zolványát se kérték el azon a dortmundi választási gyűlésen, amelyen ott volta párt teljes vezérkara. Leszámítva, persze, Ős- kar Lafontainet, akinek egyelőre az ellene elkövetett merénylet után szigorú pihenést írt elő az orvos. SZÁSZ1 JÚLIA, MTl-Panoráma Radikális átalakítás előtt a hírlapterjesztés „Nem a nagyüzemek ellen vagyunk, és nem a zsellérséget akarjuk visszahozni”

Next

/
Thumbnails
Contents