Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-08 / 28. szám
1990. május 8. KÉPÚJSÁG 3 KGST-piac (2.) * Elvben tiltják, a gyakorlatban engedik Szombat délelőtt. A szekszárdi piaccsarnok zsúfolásig tömve román, lengyel, szovjet „turistákkal" és nézelődő, vásárló magyarokkal. Ismét feltámadt és hódit a KGST-piac. A Romániából érkezettek főként olcsó ruhaneműt, konyakot, Dacia-alkatrészeket kínálnak, a lengyelek inkább szerszámokat, műszaki cikkeket, de megtalálhatunk itt a rágógumitól a viharlámpáig szinte mindent. A hirtelen fellendülés oka az a jugoszláv kormányzati döntés, amely szerint minden keleteurópai turistának rendelkeznie kell 200 dollárnyi konvertibilis fizetőeszközzel ahhoz, hogy bebocsátást nyerjen a jugoszláv határállomások valamelyikén. Az intézkedés, amely az üzletelni érkezők távol tartását szolgálja, úgy tűnik meghozta az eredményt, újra Magyarország lett e zugkereskedők célállomása. *- A Kisosz tiltakozik ez ellen - mondta dr. Fischer Sándor, a magánkereskedők szervezetének Tolna megyei titkára. - Kereskedőink tőkét invesztálnak az üzletekbe, komoly adót és társadalombiztosítást fizetnek, jó ha 100 forint bevételből 10 megmarad nekik. A KGST-piac újbóli feléledése miatt rossz a hangulat a kereskedők között, hiszen egyértelműen az 6 üzletüket rontják a zugkereskedők, akik természetesen nem fizetnek egy fillér adót sem, ezért tisztességtelen a verseny. Pedig a hatályos tanácsrendelet szerint csak az élelmiszerpiac engedélyezett. Miért nem csinál valamit a tanács, hogy meggátolja ezt a törvényekbe ütköző üzletelést? * Hóf Júlia, Szekszárd Város Tanácsa termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője:- Valóban született itt a tanácson 1985-ben egy határozat e tevékenység tiltására, amely egyébként vám- és pénzügyi jogszabályokba is ütközik. Ugyanakkor viszont, amikor radikálisan felléptünk a KGST-piac ellen, tömegével kaptuk a telefonokat a lakosságtól, hogy miért tiltottuk meg, amikor itt olcsó árukhoz lehet jutni. Ez a zugkereskedelem sohasem szűnt meg teljesen, de különösebb gondot nem okozott addig, amíg csak néhányan tűntek fel Szekszárdon, most azonban hirtelen tömegessé vált a jugoszláv intézkedések miatt. Megtehetnénk, hogy kitiltjuk őket a piac területéről, de ezzel nem szűnne meg, csak a városban szétszórva, kapualjakban folytatódna ez a tevékenység. A tiltás, az esetleges rendőri fellépés csak tüneti kezelése lenne a problémának, amivel semmi sem oldódna meg. Annyit tehetünk, hogy erre az engedély nélküli tevékenységre felhívjuk az illetékes szervek - vám- és pénzügyőrség, kereskedelmi felügyelőség, rendőrség figyelmét. - áa Fotó: ór A színes választékban még távol-keleti áruk is akadnak Vízvezeték Nagyszékelyben A Tolna Megyei Viz- és Csatornamű Vállalat, a helyi lakosság nagyfokú anyagi áldozatvállalásával vízvezeték-fektetésbe kezdett Nagyszékelyben. Az 1200 méter hosszú közmű munkáival ottjártunk idején már a templomdomb magasságában tartottak. Fényképezte: Kispál Mária A fejlődés motorja: a kisvállalkozás Az elmúlt negyven év gazdasági gyakorlata sajnos abban a tekintetben is tovább él, hogy most is indokolatlanul túlértékeljük a nagy vállalatok szerepét. A diktatúrák gazdasági bukását többek között az is okozza, hogy természetüknél fogva csak nagy egységekre figyelnek, csak a nagy létesítmények létrehozásáttekintik fontosnak. A diktatúrák és a gigantománia az ősi Egyiptomra és Kínára éppen úgy jellemző, minta fasizmus és a sztálinizmus nagy alkotásaira. Ennek nemcsak a diktátorok szükségszerű rövidlátása az oka, hanem az is, hogy tudják, a sok gazdaságilag autonóm egység felett szinte lehetetlen a közvetlen ellenőrzés azok újra és újra szülik a demokráciát. Marx még attól félt, hogy a kisvállalkozások a kapitalizmust szülik, a diktatúrák már azt ismerték fel, hogy a demokráciát szülik. Mindezek után jogosnak érzem a félelmet, hogy a demokratikus átalakulás mindaddig homokra épül, amíg nem a sok százezer kisvállalkozásra támaszkodik. Sajnos, ezt mindmáig nem mérték fel a politikai mozgalmak. Ma is a pártok gazdasági szakértői makroszinten, illetve nagyvállalatokban gondolkodnak. Az ötven legnagyobb vállalatnál sokkal nagyobb másodgazdaságról alig esik szó. A turistaforgalomban csak a nemzetközi fizetési mérleg kiadásait látják, a lakosság gyarapodását, világlátását említésre sem méltatják. Nem csak az igaz, hogy a magyar másodgazdaság már ma is nagyobb értéket termel, mint az ötven legnagyobb vállalat, hanem az is, hogy egyre inkább a kisvállalkozásoké a jövő. Az elmúlt két évtized során a világ minden fejlett tőkés országában a kisvállalkozásoknak és a másodgazdaságnak a megtermelt nemzeti jövedelemben való részesedése növekedett. Az Egyesült Államokban az elmúlt tizenöt év során létesült mintegy 30 millió új munkahely szinte kizárólag kisvállalkozásokban van. Tehát a kisvállalkozások jelentik a fejlődés motorját, a foglalkoztatási gondok megoldását, még ott is ahol a politika soha nem nyomta el, sőt mindig támogatta azokat. Mindez azonban nem jelenik meg a mi köztudatunkban. A politikusok, a hírközlő szervek a nagyvállalatokat érintő problémával részletesen foglalkoznak, de alig ejtenek szótárról a szektorról, amelyik valójában fejlődik annak ellenére, hogy nem élvez megkülönböztetett támogatást a kormányzattól. Ki mondta el, hogy amíg az elmúlt év során a nagyvállalati szektorban nem nőtt, sőt csökkent a termelés, a kisvállalkozásokban kétszámjegyű a kimutatott növekedés, a tényleges pedig annál is nagyobb lett. A másodgazdaságban még adatok sem készülnek arról, mi történik, pedig az új lakások döntő hányada abból épül, pedig a gépkocsik többségét Nyugatról annak a jövedelméből hozzák be, pedig az onnan származó be nem vallott devizabevétel száz millió dollárokban mérhető. A sztálinizmus a másodgazdaságnak és a kisvállalkozásoknak még a létét sem tűrte el. Az utóbbi években válságának mélyülése során hallgatólagosan megengedte, de elvtelen kompromisszumnak tartotta. Most a reformok korában egyszerűen nem részesítjük megfelelő figyelemben, pedig a kisvállalkozások támogatása, a demokrácia tartósságának fontos feltétele, s ezek jelentik a gyors gazdasági siker egyetlen biztosítégyón lényegesnek tartom, hogy az Annus Antal vezérőrnagy, kormánymeghatalmazott által vezetett tárcaközi bizottság ebben a tekintetben is következetes, s messzemenőkig a magyar érdekek érvényesítését tartja szem előtt.- Kell-e és milyen valutával fizetünk a ránk maradt objektumokért, üzemanyagért, egyébért?- Hogy kinek kell fizetni, s milyen valutával, arról még korai beszélni, mert amint az előző példa is mutatja, a szakértői és kormánymeghatalmazotti tárgyalások néhány kérdésben nem jutottak közös nevezőre. A szovjetek által épített objektumokért, amennyiben az megfelel a magyar szabványoknak, a későbbiekben felhasználhatóak, s így a magyar fél igényt tart rájuk, természetesen fizetni kell. Hasonlóan az elszámolás „tartozik" rovatba kerül az ittmaradó üzemanyag ellenértékének nagysága is. De ezekkel szemben a „követel” rovatba is kerülnek számok, mint például az előbb említett karbantartás elmulasztásából vagy a környezetvédelem elhanyagolásából eredő jogos követeléseink. A két rovat jövő évi összehasonlítása alapján kell majd a végső számlát kiállítani és a címzettet ráírni. Egyébként jelenleg még az elszámolás időpontjában sincs egyetértés a két fél között. Amit elmondtam, az a magyar álláspont, mig a szovjetek minden egyes nagyobb objektum, vagy objektumcsoport átadása után az azonnali elszámolást akarják. Tehát ez a kérdés még ilyen szempontból is nyitott.- A tömegkommunikációból úgy értesülhettünk, ha elmennek a katonák, a háromszáz ingatlant a Honvédelmi Minisztérium veszi át, de a kezelői jog zömmel a helyi önkormányzatoké, illetve az értékesítésre kijelölt szerveké lesz. A felszabadult lakásokat a helyi tanácsoknál, illetve a fegyveres testületeknél nyilvántartott igényjogosultak kapják meg. Tolna megyében van-e jelentkező erre? Jelentkeztek-e már az önkormányzatok, akár előző évben, években is - valamilyen hasznosítást javasolva - igénnyel? Mire használják, mire használhatják az említett objektumokat?- A kérdésre nem a homvédelmi tárca illetékes válaszolni. A szovjet csapatkivonás során felszabaduló ingatlanok további hasznosításra nem mi, hanem a kormány által tavaly kinevezett, s az illetékes belügyminiszter-helyettes - jelenleg Laczkó László - által vezetett bizottság tesz javaslatot. Az ingatlanok későbbi hasznosítására vonatkozó igényeket, elképzeléseket is ők gyűjtik.- A magyar-szovjet vegyes bizottság által megfogalmazott közlemény szerint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok vásárlásai a déli hadseregcsoportnál érvényes rendszabályok alapján csak készpénzzel vagy előzetes átutalás után történhetnek meg. Ez az állásfoglalásuk azt is sugallhatja, hogy van tartozásuk. Ha igaz az állítás, akkor kérdezzük: mennyi a villamos energia, a viz, a közmű és egyéb tartozásuk, s ezt milyen valutával és mikor egyenlítik ki? Számunkra a Tolna megyei adatok mellett az országosak is érdekesek.- Az állásfoglalás szerintem azt sugallja, a vegyes bizottság arra törekszik, hogy a kivonás végrehajtásáa során ne jöjjön létre olyan üzleti kapcsolat - bármilyen magyar kereskedelmi vagy szolgáltató szervezet és a szovjet csapatok között -, aminek elszámolása a későbbiekben gondokat jelenthetne. Arra vonatkozóan nekem nincs pontos információn, hogy jelen pillanatban van-e a szovjet alakulatoknak az ön által említett tartozása. Őszintén megvallva, hallottam olyan számlákról, amelyek kiegyenlítése ugyan késve, de folyamatban van. Véleményem szerint a már említett jövő évi végleges elszámolás során az ilyen jellegű és esetleg még fennálló tartozások rendezése is megtörténik. De csak az esetben, ha ezek a követelések a magyar törvények szerint érvényes szerződések alapján határozhatóak meg. Minden ettől eltérő követelés valószínűleg behajthatatlan lesz.- Végül azt szeretném megkérdezni, ki és hogyan biztosítja az ingatlanok őrzését?- Ez számunkra is nagyon fontos kérdés. Ha valamennyi objektumot, ingatlant a Magyar Honvédség katonáinak kell hosszabb ideig őrizni, akkor ez szinte megoldhatatlan feladatot állít elénk. Ez esetben a szárazföldi haderőnemhez tartozó alakulatok jelentős részének ezzel és nem a kiképzéssel kellene foglalkozniuk. Ezért számunkra, s gondolom a későbbi hasznosítók számára is az lenne a kedvező, ha az ingatlanok magyar szakértők által történt átvétele után a lehető legrövidebb időn belül maguk a további felhasználók vennék át azokat. Természetesen ezzel együtt az őrzést, s minden felelősséget is. Ez a törekvésünk, s remélem, erre igen rövid időn belül megfelelő intézkedés születik.- Köszönöm a válaszokat. ÉKES LÁSZLÓ Offenbach, NSZK: A Német Meteorológiai Szolgálat már alkalmazza azt az új nyugatnémet műszert, amely 100 millibecquereles nagyságrendben képes érzékelni és azonnal jelezni a radioaktív bomlást. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Korszerű meteorológia
