Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-03 / 24. szám

1990. május 3. NÉPÚJSÁG 5 A csúcsforgalom nem káosz (Folytatás az 1. oldalról.) Az ok nélkül kétségbeesett és felhábo­rodott hangú írás olvastán két következ­tetésre jutottam. Részben arra, hogy an­nak szerzője nem a város centrumában, de még annak közelében sem lakhat, to­vábbá, hogy oda csak a reggeli és a dél­utáni csúcsforgalmak idején (munkahe­lyére elkésetten indulva) vezet járművet így a város közlekedési viszonyairól mindezeknek megfelelően vonja le kon­zekvenciáit. Aztán eszembe jutott egy na­gyon régi, de - sajnos - még mindig igaz megállapítás, ami szerint hazánkban a közlekedéshez mindenki úgy ért, mint a futballhoz. így aztán a magyar futball színvonalával azonos közlekedésünk kulturáltságának nívója is. Mert ahogyan a bíró, vagy az edző nem rúghatja a lab­dát a játékosok helyett, úgy a közlekedés három összetevője (ember, jármű, út) kö­zül is maga a közlekedő ember, a szub­jektum az, aki gondolkodási készsége folytán, felkészültségének, vezetői gya­korlottságának függvényében leghama­rabb és legtöbbet tehet a forgalmi konfliktusok kialakulásának megelőzé­séért, a kritikus helyzetek baj nélküli fel­oldásáért. Erről azonban a szerző „két­ségbeesésében” megfeledkezett. A volán mögött ülő ember kulturált vi­selkedésének fontosságáról már kismil- liószor beszéltünk, írtunk, ezért azokból most néhányat csupán a cikkben lelhe­tők „kedvéért” említek újra, érzékeltetni próbálván, hogy a kifogásolt, néha való­ban bosszantó helyzetek zömét maguk a közlekedő emberek idézik elő, többségét feleslegesen és főleg azok, akik úgy vé­lik, hogy ha járművüket el képesek vezet­ni, már közlekedni is tudnak. Az egyéb­ként összefüggő két fogalom között azonban óriási a különbség. Amíg a csak vezetni tudók ismérve az állandóan pad­lóig nyomott gázpedál, addig a rutinos közlekedők jellemzője, hogy szükség esetén meg is tudnak állni. . A szóban forgó írás többek között kifo­gásolja, hogy a Rákóczi, Széchenyi, Béri Balogh Ádám utcára esetenként szinte lehetetlen a „rákerülés” azok sűrű forgal­ma miatt. De ha az említett utcákon höm­pölygő végeláthatatlan járműoszlopban néhány vezetőnek időnként, a kereszte­ződések előtt veszteglő autók hosszú so­rát látván közlekedési intelligenciája eszébe juttatná, hogy a KRESZ abszolút elsőbbséget nem ismer, és előzékenyen lassítva átengedné jogát a várakozók­nak, a probléma máris megszűnhetne. Kanyarodások esetén is általában az elsőbbség eldöntése, és az a gond, hogy a vezetők figyelmen kívül hagyják vagy összekeverik a kis és a nagy ívben törté­nő haladás szabályait, ezért összekoc­cannak még felfestett útburkolati jelek esetén is. Fényjelző készülékekkel szabályozott csomópontoknál az a rendszeresen is­métlődő hiba nagy forgalom esetén, hogy az egyedül égő sárga fényjelzést sokan úgy veszik tudomásul, mintha az zöld jelzés volna, behajtanak a kereszte­ződésbe, ahol a sok jármű miatt bent is „ragadnak”, közben ellenkező irányból megindul a forgalom és kialakul a közle­kedési dugó, amit a cikk Írója káosszá dramatizál. De a legtöbb járművezetőnek arról már fogalma sincs, hogy előfordul­hatnak esetek, amikor a „káosz” elkerü­lése céljából még zöld fény esetén sem hajthat a kereszteződésbe. Beszélhetnénk még a zebrák környé­kén sorozatosan tapasztalható, gyereke­ket, öregeket, mozgásukban korlátozot­takat sem kímélő, hajmeresztő szabály­talanságokról, az amúgy is keskeny ut­cák úttestjén rostokoló teherautókról, amik az utat még szűkebbé zsugorítják növelve ezzel a baleseti veszélyt, az egy­irányú forgalmú utakon megengedett iránnyal ellentétesen, hátramenetben vé- gigporoszkálókról, akik másokat hülyé­nek nézve azt akarják elhitetni, hogy tet­tük így nem szabályellenes. (Lehet, hogy azért csinálják, mert ezekben az utcák­ban az egyirányúsítások nem „józanok". A cikk írója szerint ugyanis vannak ilye­nek.) A feleslegesen ismétlésekbe bocsát­kozó további szócséplést elkerülendő, csupán még egy, a cikkben is szereplő kérdést említek röviden. Az 56-os főútvo­nalba torkolló Bezerédj és Ybl M. utca csomópontjának forgalma is egyszerűbb lenne jelenlegi állapotában is, ha egy­részt mindenki tudná, hogy a két említett utcából a főútvonalhoz egyszerre érke­zők közül mikor, kié az elsőbbség, más­részt, ha a kórház irányából az Ybl M. ut­cába kanyarodó jármüveknek a Beze­rédj utcai „Elsőbbségadás kötelező” táb­la mögül érkezők meg is adnák az el­sőbbséget. Ők azonban e helyett úgy vá­gódnak a főútvonalra, mintha autósztrá­dáról érkeznének, természetesnek tart­ván, hogy a még főútvonalon tartózkodók „alázatos” megállással hódolnak sza­bályszegésük durvaságának nagysága előtt. Egyetértve a cikk szerzőjével abban, hogy ökölrázással, idegeskedéssel vá­rosunk közlekedésének fogyatékossá­gait kijavítani nem lehet, állítom, hogy Szekszárdon közlekedési káosz nin­csen, a város közúti forgalmának szerve­zettsége a vitathatatlanul létező hibák el­lenére sem rosszabb az átlagosnál. Csúcsforgalmi időszakok persze van­nak, lesznek is, a nyári turistaforgalom idején a mostaniaknál is sűrűbben és na­gyobbak, amiket türelmesen, másokkal szembeni előzékenységgel el kell tud­nunk viselni úgy, mint a világ bármelyik, Szekszárdnál jóval nagyobb, de forga­lomszervezés terén talán elmaradottabb városában. Aki viszont az egyre növekvő forgalom nehézségeit ingerültség, ököl­rázás, háborgás, kétségbeesés, idegei­nek táncoltatása nélkül elviselni képte­len, az ne vezessen járművet már csak azért sem, mert azt a KRESZ 4. paragra­fusa b) pontja tiltja, de azért sem, mert hibájából előbb-utóbb lesznek összetört emberek is a gépkocsironcsok mellett. Erről tanúskodik a baleseti statisztika is. Ez év első három hónapjában me­gyénk útjain 123 személysérüléses köz­lekedési baleset történt, csaknem 37%- kal több, mint az előző év azonos idősza­kában, valamennyi elhibázott emberi magatartás következményeként. Balese­ti okként pálya-, vagy forgalomszervezé­si hibát a statisztika Tolna megyében évek óta nem regisztrált. PIÁCSEK GYÖRGY Nem könyöradományt kérnek Esélyegyenlőséget a vakoknak Az egészséges versenyszellem lassanként áthatja az élet minden területét. A növek­vő munkanélküliség közepette nagy a tülekedés az álláslehetőségekért is, de közben nem árt, ha az esélyegyenlőség feltételeit is megteremtjük, hiszen az érzékszervi fo­gyatékosságban szenvedők például eleve hátránnyal indulnak. Számukra különösen fontos, hogy értelmes munkalehetőséget kapjanak. De milyen feladatot képesek ellátni? Végzettségük szerint mindent, hiszen a Vakok- és Gyengén- látók Tolna Megyei Szervezete 413 tagja között egyaráht akadnak tanárok, jogászok, középfokú végzettségűek. De hátrányos helyzetük miatt nagyon behatároltak a lehe­tőségeik, főleg a telefonközpont-kezelői munkakörben alkalmazhatók, legtöbben meg is szerezték az erre vonatkozó képesítést. Egy egészségügyi minisztériumi ren­delet szerint meghatározott teljesítményt meg nem haladó távbeszélő alközpont keze­lésével vak vagy gyengénlátó személyt kell megbízni. Mint ahogy Kovács Lászlónétól, a megyei érdekképviseleti szervük titkárától meg­tudtuk, a munkáltatók ugyan ismerik a jogszabályt, de csak elvétve tartják be. Mentsé­gükre szolgál, hogy telefonkezelőként inkább leszázalékolt, megváltozott munkaké­pességű saját dolgozóikat foglalkoztatják. Könnyebb elviselni a fogyatékosságot, ha az ilyen emberek társadalmilag hasznos munkát végezhetnek. Az érdekképviseleti szerv tehát nem könyöradományt kér, csak valamivel kedvezőbb elbírálást a munkáltatók részéről. - km ­Samsung színes tévék Jászfényszaruról Megkezdődött a színes tévék gyártása Jászfényszarun, az Orion-Samsung üzemé­ben. Évente 100 ezer korszerű, középméretű, távirányítós készülék kerül le a gyártó­sorról. A televíziókból a hazai boltok mellett Nyugat-Európába is szállítanak. Állok némán, korgó gyomorral az 50-esben, zsebemben egy ötvenessel. Már har­madik napja játszom ezt az ebédpótló játékot, s eltölt a szabad választás vágya, elkap a hév, s mint egy gyerek kutatok. Első nap: egy kakaó, egy szelet kenyér, négy szelet Zalai felvágott, az annyi mint...: - „Negyvenkettő hetven”. Ezen a napon előttem a sor­ban, jó ötvenesnek tűnő, bizonyára magányosan éldegélő ember sorolja kívánságait. Kér három szelet kenyeret, s mellé egy vékony szelet parizert Fanyar mosoly szám szegletében, mikor eszembe jut a töltött káposztás tanmese. A vendég már a nyolcadik gömböcöt is legyűrte, s a háziasszony csak kínálja egyre... S ő újfent ráfanyalodik, mondván: - Nagyságos asszonyom, kezét csókolom, csak a leveléért... csak a leve­léért. Tán emberem is így van? Csak az ízéért kérheti azt a fránya vékony szelet pari­zert? A másnap csendesen telt el. Javaslat jött a nagy fejtörésre, hogy mit is egyek, vagyis vegyek... Két kifli, két tejföl. Igen ám, de én meg nem eszem a tejfölt. Kisegítő ötlet: - Szeresd Máltát, egyél salátát! Veszek csokit, meg ropit. Mondom, mint egy gyerek... de ez is elkelt, s a nap is eltelt. S jött a nagy varázslat, a harmadik nap. rájöttem mi az, mit szívesen ennék. Ebédet... Befizettem? Nem! Akkor marad az 50-es, az ötvenes. S újra csak vásárolok, mint egy mániákus. Hagyománytiszteletből: egy kakaó, egy szelet kenyér és négy sze­let Zalai. Az annyi mint negyvenvalamennyi... Csakhogy ezen a napon nemhogy ötve­nes, de még buksza sem volt nálam. S mi történt?! Mentő ötletként jött egy mentőápoló ismerősöm, s kisegített. Furcsán nézett rám, mikor a tanulságról kérdeztem. Mert mi ebből a tanulság?! Annyi mindenképp, hogy... aki nem tud úszni, az ne másszon fára, mert betörik alatta a jég... Mit is mondjak? Valahogy nem erőltette a röhögés, s tán arra gondolt, egy ötvenesért mennyi minden megtudható egy régi ismerősről. - szabó ­Chicago: Michael Hammes, a Chrysler cég nemzetközi osztályának alelnöke, Gerald Grrenwald, a Chrysler konszern alelnöke, és Gianfranco Venturelli, a Lam­borghini cég vezérigazgatója bemutatja a Diablót, az új autócsodát, a Chicagói Autó­szalon előtt. Az amerikai Chrysler céghez tartozó olasz Lamborghini autógyár leg­újabb modellje, amely óránként 200 mérföldes sebességre képes, már 20 ezer dol­lárért is kapható lesz. (MTI Press képszolgálat) Egy ötvenessel az 50-esben A Diabló, az új autócsoda Alapítványra várva Ingatlanok az ifjúság szolgálatában A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség (Demisz) és összes tagszervezete még tavaly decemberében felajánlotta a tulajdonában, illetve kezelésében lévő ingatlanokat a kormánynak, azzal a szándékkal, hogy azokból nemzeti ifjú­sági és gyermekalapítvány jöjjön létre. Az elképzelés szerint így ezek az ingatlanok továbbra is a fiatalabb korosztály érde­keit szolgálják. Megyénkben ilyen szem­pontból a Tolna Megyei Ifjúsági Szerve­zetek Szövetsége (Tomiszsz) az érintett: a tulajdonát képező dombori üdülőtábor és a szekszárdi Tomiszsz-székház ugyancsak része ennek az átfogó elkép­zelésnek.- Szerencsés megoldásnak tartanánk, ha helyben jönne létre ez az alapítvány, s nem a fővárosban döntenék el, hogy mi történjen ezekkel az ingatlanokkal - vé­lekedik ezzel kapcsolatban Schattmann Csaba, a Tomiszsz elnöke. - A megyei ta­nács vesz részt az előkészítő munkában, s amennyiben májusig megvalósul a már létező tervezet, akkor minden okunk megvan az optimizmusra. Tárgyaltunk és egyeztettük elképzeléseinket más me­gyei ifjúsági szervezetekkel is, a Fidesz néhány módosítással jónak tartja a ter­vet.- Mi lenne ezek alapján a későbbiek­ben a dombori táborral és a Tomiszsz- székházzal?- A tábortovábbra is az ifjúság pihené­sét szolgálná, de a szálláshelyek egy ré­szét az önfenntartáshoz valószínűleg bérbe kellene adni. így biztosítani lehet­ne az önköltségi áron történő üdülést. A székház alkalmas egy ifjúsági informá­ciós szolgáltató iroda működésére. El tu­dom képzelni azt is, hogy az egyik helyi­ségből egy kulturált ifjúsági szórakozó­hely legyen. Ugyanakkor az is tény, hogy gyermek és egyes ifjúsági szervezetek iroda és teremgondokkal küszködnek: a székház erre a célra is alkalmas lehet. Természetesen az elképzelések végle­ges formába öntése, a részletek kidolgo­zássá az alapítvány feladata.- S mi várható akkor, ha esetleg nem jön létre ez a megyei alapítvány?- Az ingatlanokról a Tomiszsz lemon­dott, egy gyermek és ifjúsági célú alapít­vány javára. Az ingatlanok sorsát tehát mindenkép­pen el kell dönteni, de még egyszer hangsúlyozom: célszerűbb lenne hely­ben meghatározni a teendőket.- szá ­Történt-e csecsemőgyilkosság Dombóváron? Gyilkosság történt-e Dombóváron az emlékezetes napon? Szerte a városban magasba csapnak az indulatok a csecsemő­holttest ügyében. Röviden az előzményekről, melyekről lapunk 1989. december 13-i számában is beszámoltunk: a dombóvári szeméttelepen tavaly augusztus 24-én egy csecsemőholttestet találtak. A gyermek kihordott vagy csaknem kihordott terhesség végén született, ezt állapította meg az elsődleges rendőrorvosi vélemény. A későbbi orvosszakértői vizsgálat pedig azt bizo­nyítja, hogy a csecsemő holtan jött a világra. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvosszakér­tői Intézete által kiadott szakértői vélemény alapján az újszülött halálát legnagyobb valószínűséggel a szülési folyadék belehe- lése előidézte fulladás okozta. A ügyben a gyermek anyja, Tóth Istvánná 34 éves (Dombóvár, Bezerédj u. 12.) volt a gyanúsított, aki ellen azonban a rendőrség éppen az előző orvosszakértői véleményre hivatkozással bűncselekmény hiányában meg­szüntette a nyomozást. Mivel a vizsgálat megállapításai szerint nem történt bűncse­lekmény, ezért Tóth Istvánnét tanúként és nem gyanúsítottként hallgatták ki. Itt elismerte, hogy terhességét eltitkolta, ám szülés után nem észlelte, hogy élne az újszülött - mozgást, sírást nem tapasztalt. A gyermeket egy asztalterítőbe csavarta és egy sze­meteskonténerbe dobta. A Tolna Megyei Főügyészség azonban hatályon kívül helyez­te a nyomozást megszüntető határozatot és az eljárás folytatá­sára utasította a rendőri szervet. Álláspontjuk szerint Tóth Istvánná cselekményét a segítség- nyújtás halált okozó elmulasztásaként lehet értékelni, azonban később a közkegyelem gyakorlásáról szótó törvény alapján am­nesztiát kapott. Újabb fordulat az ügyben, amikor több száz dombóvári lakos panasszal fordult a legfőbb ügyészhez, aki hatályon kívül he­lyezte az előző határozatot és új eljárásra utasította a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányságot. A vizsgálat lezárult és a rendőr­ség az ügyet átadta a Tolna Megyei Főügyészségnek - ám a nyomozás ezúttal nem a segítségnyújtás halált okozó elmulasz­tásának bűntettét állapította meg, hanem alkalmatlan tárgyon elkövetett emberölési kísérlet bűntettére vonatkozik a vádeme­lési javaslat. A törvény szerint azonban addig mindenki ártatlan, míg eset­leges bűnösségét a bíróság nem mondja ki.- km -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents