Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-31 / 48. szám
1990. május 31. NÉPÚJSÁG 3 mm -1———I 1 hb I —on i ■ m - ...—m Ismét emelnek Az OKGT új árpolitikát akar Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt új elveket fogalmazott meg a szénhidrogén-termékek árképzésére. Az elvek abban az elemző tanulmányban jelentek meg, amelyet a tröszt a szovjet-magyar kereskedelem dollárelszámolásra való átalakításának hatásairól állított össze. Szükségesnek tartják, hogy a szénhidrogén-termékek ára rugalmasan kövesse a mindenkori világpiaci árat. A belföldi áraknak ezenkívül tartalmazniuk kell - a vételárra rakódó szállítási költségekkel együtt - az összes ráfordítást is. Az első negyedévben az OKGT 900 millió forint veszteséget szenvedett el a szovjet olajstop miatt. Ekkor 210 ezer tonna iraki kőolajat importáltunk. Az Adria-csővezetéken érkező olaj 11250 forintba került tonnánként, ám az államilag rögzített belföldi termelői áron, mindössze 7170 forintért voltak kénytelenek azt értékesíteni. A tanulmány szerint az államnak meg kell szüntetnie a mezőgazdaság, a vegyipar, a légiközlekedés, a brikettgyártás és a lakossági fogyasztás dotálását, hiszen ezt a Világbank a Petróleum Projekt II. hitelszerződésben is előírta. A lakossági preferenciák megszüntetését bérreformmat együtt kellene végrehajtani. Az elemzés rámutat: az elkerülhetetlen fogyasz- tóiár-emelés hatását az indokolatlanul magas fogyasztói adók csökkentésével is mérsékelni lehet (MTI) A katonák kivonultak, a helyiek tanácstalanok Mi lesz a dunaföldvári szovjet laktanya sorsa? Őrség már van, terv még nincs . Expo ’90 Albérletben a Tolnai GÉM Manapság vásári kiállítóterülethez jutni szinte csak fondorlattal, vagy az egykorvolt testvérszövetkezeti kapcsolatok életben tartásával lehet. így volt ezzel a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet is, hiszen második éve társbérlőként állítanak ki a BNV- n a Simovill standján - mondta el Szűcs László műszaki vezető.- Amikor hazánkban megkezdődött az elektrotechnikai program, annak elsődleges céljai között szerepelt a tőkés importból származó anyagok kiváltása. Hazánk - az általunk ma már gyártott transzformátorok egyes építőelemeit - hosszú ideig tőkés relációból tudta csak beszerezni. Szövetkezetünkben három esz- | tendeje indult egy OMFB fejlesztésből finanszírozott 25 milliós beruhá- f. zás, így már mi látjuk el az országot ezekkel az anyagokkal, mi több, a jövő hónapban útnak indítunk Franciaországba egy tízezres nagyságrendet képviselő vasmagmintát. Ezeket a transzformátorainkat hoztuk el a vásárra, mert megkezdjük a gyártást, melyhez MEI-engedé- lyünk is van. Könyv a növényvédő szerekről A növényvédő szereket és a műtrágyákat ismertető könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. A nagyüzemi szakemberek és a kistermelők által érdeklődéssel várt könyv a kemikáliák teljes választékáról és felhasználási módjáról ad részletes tájékoztatást. A könyvben csaknem 600 növényvédő szerről nyújtanak részletes ismertetőt, a különféle műtrágyák száma pedig meghaladja a félszázat. A csaknem minden évben megjelenő kiadványban ezúttal a korábbinál jóval több, tucatnyi környezetkímélő növényvédő szert is ismertetnek. Ezek egy része a növények kártevőinek parazitáit, élősködőit tartalmazza, amelyek például kártevő atkákat vagy lárvákat pusztítanak el. Más szerek olyan baktériumokat „hordoznak”, amelyek a rovarkártevőket a kultúrnövényektől távoltartják. Külön jelölték meg a könyvben a szerzők azokat a vegyszereket, amelyeket kizárólag a nagyüzemekben használhatnak fel. Viszont az egy évvel korábbihoz képest több, 55-60 olyan készítményt ismertetnek, amelyeket a nagyüzemben használhatók köréből soroltak át - úgynevezett feltételes forgalmú kategória megjelöléssel - kisüzemi felhasználásra. Ez azt jelenti, hogy - a megfelelő engedély alapján - ezeket az anyagokat első- sorben azok alkalmazhatják, akik növényvédelmi szakképzettséggel rendelkeznek, vagy a közegészségügyi illetve a növényvédelmi állomásokon vizsgát tesznek. A dunaföldvári szovjet laktanyából május közepére kivonultak az addig ott állomásozó légvédelmi alakulatok. Huszonnyolc objektumot hagytak hátra mintegy 50 hektár területen. A 6-os főút mellett álló laktanyában a 190 lakáson kívül garázsok, raktárak, gyakorló- és lőterek maradtak gazdátlanul. Azért gazdátlanul, mert a kérdés, kié is lesznek ezek az épületek, a földterület, mind a mai napig nem dőlt el, bár hónapok óta tudták az illetékesek, hogy a szovjet csapatok kivonulnak. Míg a tolnai volt szovjet laktanya épületét többen is igényelnék, a sokkal jobb állapotban lévő dunaföldváriért eddig még senki nem jelentkezett. Lehetséges, hogy a helyi tanácsnak nincs szüksége szolgálati - tanácsi lakásokra, oktatási, közművelődési célokat szolgáló épületekre? Mit mond erről Antal Ferenc tanácselnök:- Május 3-án a Belügyminisztérium Budapestre hívta azoknak a településeknek a vezetőit, ahol várhatóan szovjet laktanyák kerülnek átadásra. A tájékoztatón közölték velünk, hogy ki az a személy, aki területenként foglalkozik a laktanyák átadásával és kérték, hogy a települések készítsenek az objektumok hasznosítására tervet. A laktanyát május 18-án adták át a szovjetek, mi május 22- én tekintettük meg. A rémhírek, amik a városban terjedtek, hogy a távozók az ajtókat, ablakokat kiszedték, a villanyvezetékeket kitépték, nem igazak, sőt, minden ki van takarítva, rendbe téve. Az épületek viszonylag jó állapotban vannak, a probléma csak az, hogy a víz- és villanyhálózat nem felel meg a magyar szabványnak, a lakások emiatt szorulnak mindenképpen felújításra.- Mire szeretnék használni az objektumot? Készített már a tanács hasznosítási tervet?- Hasznosítási javaslatot csak azután tudunk készíteni, hogy szakembereink műszaki és építészeti szempontból is felmérték a terepet. Azért hívtuk meg bejárásra a helyi áfész és termelőszövetkezet vezetőit, mert egyes épületek raktározási célokra kitűnően megfelelnének. A hasznosítási tervünket el fogjuk készíteni, de tárcaközi bizottság dönt hogy a megjelölt célra átadja-e vagy nem és mennyiért a kért ingatlant. Egyébként olyan nagyságrendű ez a katonai objektum, hogy félő, egy vállalkozónak nagy. * A kiürített, volt szovjet laktanya bejárati kapuja zárva. A csengetésre idősebb férfi kerül elő. Szerencsénk van, mondja, éppen itt van, jegyzőkönyvet készít Hon- ger Vilmos, a Pénzügyminisztérium Zárolt Vagyonkezelő és Hasznosító Intézmény osztályvezető-helyettese, így bemehetünk, amit egyébként nem tehetnénk meg.- Senkinek nem engedjük meg, hogy bejöjjön ide, mert vannak szabadon ha- gyot villanyvezetékek, szétszórt lőszerek - mondja a papírmunkákkal elfoglalt osztályvezető-helyettes. - Amíg tűzszerészek át nem vizsgálják az egész területet, addig balesetveszélyes ide belépni, ezért vannak itt őrök. No meg a fosztogatók, alkalom szülte tolvajok ellen, akik aztán a hiányosságokat a már eltávozott szovjet katonák nyakába varrnák. Mindezt már nem a pénzügyminisztériumi tisztségviselő nyilatkozta, hanem az objektum őrzésével megbízott egyik civil ruhás őr, aki készségesen mutatta - sajnos csak kívülről - az üresen álló volt körletet laktanyát legénységi szállást lakásokat kultúrott- hont ahol hetenként vetítettek filmet Az épületek így első ránézésre jó állapotban vannak, körülöttük rend, tisztaság, virágágyak, meg éhes macskák, amelyeket a szovjet katonák az épületekkel együtt hátrahagytak. Mondja a kísérőnk, hogy az itteni laktanyaparancsnok ritka rendes ember volt nagy fegyelmet tartott, azért ilyen rendezett minden. Meg jó lenne, ha minél előbb gazdára találnának az épületek, mert sok a rossz szándékú ember. A vagyonvédelemmel megbízott többi őr helyeslőén bólogat csak a macskák nyávognak panaszosan. F. KOVATS ÉVA GOTTVALD KÁROLY Gazdára váró épületek Az idő mindent megszépít? Emlékek szekszárdi emberekről - házakról (Vili.)- Most ellátogatunk a felsőváros református negyedébe, de a Bartina utca elején kezdjük. Itt jobbra, az utca elején lévő emeletes házban lakott és rendelt Kelemen főorvos. Megérdemli, hogy elmondjam: rendkívül szigorú, de jószívű orvos volt. Nagyon sokat tett az orvosi ellátás javítása érdekében. Szinte éjjel-nappal - táskával a kezében - rótta a várost Ismerte minden betegét és ha tudta, hogy az szegény - mert akkor még több volt mint napjainkban - gyógyszert írt fel, megkérdezte van-e pénze azt megvenni. Ha az illető azt mondta, hogy nincs pénze, a sajátjából adott gyógyszert de sok esetben pénzt adott. Valaha, úgy ötven éve olvastam az Árvíz Indiában cimű remekművet Mindig annak főszereplőivel tudtam Kelemen főorvost ösz- szehasonlitani az önzetlen, fáradhatatlan munkája alapján.- Már biztos öreg lehét- Nem él szegény, 1944-ben elhurcolták, s valamelyik koncentrációs táborban kivégezték, vagy éhen halt- Ez tényleg megtörtént nagypapa?- Sajnos igen. Sok ilyen nagy tudású és a köz számára hasznos embert pusztítottak el. Ha egyszer eljutsz Weimarba, menj el az oda vagy 10 kilométerre lévő egykori koncentrációs táborba. Sok mindent megtudsz...- Tehát akkor sétáljunk tovább felfelé. Itt a dombtetőn egy szatócsbolt állt. Először Stenger, majd Rib- ling bácsi árusított abban. Balról Tót-Simon kovácsműhelyében dolgoztak, patkolták a lovakat. Majdnem szemben Léhmann pékműhelyében sütötték a házikenyeret Ebben a házban vagy 20-25 éven át Sápszkyék árusítottak vegyeskereskedésükben, majd átellenben Mészáros nevű kovácsmester dolgozott. Most jut eszembe, már elhagytuk a Bálint közt de azért megemlítem: ott lakott egy drótostót valami Szkakala nevezetű.- Légy szíves megmagyarázni azt hogy drótostót- Valaha a Felvidékről ősszel elindultak a szegény tótok és bejárták az országot Voltak köztük, akik lábast fazekat javítottak és néhányan ablakot üvegeztek. Járták a falvak utcáit és kiabálták: van-e valami drótoz- ni-foltozni való. Szinte most is hallom, ahogy dalolva mondták a szöveget Az ablakostót viszont valami olyasmit kiabált: ablakot csinálni, ablakot! Az a mondás is innen származik, hogy: „hiányzott mint ablakostótnak a hanyattesés”.- Hallottam ezt de nem tudtam a jelentését, de most hogy elmondtad, már értem.- Ma már nincsenek drótostótok, ablakostótok és székkötők. De ha így megy tovább, a javító iparosok is elfogynak. De mivel ezen nem tudunk segíteni, menjünk tovább, messze van még a Remete-kápolna.- Ez a Remete utca. Itt is volt egy szatócsüzlet a Köpeci nevet viselte. Szemben Győrfy kovács dolgozott Ide nem messze Haidt pék sütötte a kenyeret Bevallom, a városnak ezt a részét nem ismerem annyira, de azt tudom, hogy a Remete-kápolna közel 200 éves, sőt biztos információm van arról, hogy 180-190 éve különlelkész volt Remetén. Különben a háború előtt híres búcsújáró hely volt 30-40 kilométerről is gyalog érkeztek a hívők. Igaz, a búcsújáró hely nem ment feledésbe, szeptember 8-án a búcsú napján most is sokan keresik fel a Remete-kápolnát ahol ilyenkor szentmise van. A híres búcsújáróhely: a Remete-kápolna- Kezdjük itt a Szent László utca elején, illetve ma már ez, ki tudja hány év óta, Babits nevét viseli. Gondolom, nem kell méltatni Babits Mihályt a magyar költészet nagy alakját A költő emeletes házában múzeum van, melynek sok-sok látogatója akad naponta. Ide mindössze 50-60 méterre volt az egyik szatócsbolt majd két házzal odébb a másik. Az egyiket Klein nevezetű birtokolta, míg a másik Mihályi Mária nevén vált ismertté.- Itt az óvoda helyén állt még úgy 12-14 éve Theisz Lőrinc bácsi háza. Még a Theisz családtól tudom, hogy ebben a házban született Kelemen József «orvos, akiről a jó előbb esett szó. Az utcai részen Theisz néninek volt szatócsboltja, míg az udvarban, hátul a Theisz bácsinak az asztalosmühe- lye állt Ma már csak az idősebb generáció és néhány öreg iparos tudja, hogy Theisz bácsi az asztalosszakma valóságos művésze volt Életének utolsó szakaszában kizárólag a múzeumnak dolgozott, javította, restaurálta a felbecsülhetetlen értékű antik bútorokat- Most merre menjünk?-Talán kanyarodjunk balra. Ez itta Kálvin tér. A református templom is régi, több mint 200 éves.- Ebben a felsővárosi részben található a legtöbb református. Itta közelben működött a református olvasókör, mely ennek a városrésznek biztosította a szórakozást Itt is rendeztek évente színdarabokat szüreti felvonulást, bálokat Ez az emeletes ház ad otthont az általános iskolának. A háború előtt és utána is két kovácsmester, Szabó és Töttös dolgozott a környék polgárainak, vasalta a kocsikat patkolta a lovakat Mielőtt tovább mennénk, eszembe jutott egy érdekesség. Nevet nem említek, mert valószínű a leszármazottak ma is élnek. Úgy ötvenöt éve a szekszárdi bíróság halálra ítélt egy férfit csendőrgyilkosságért Az ítélet végrehajtása előtt néhány órával az illető megszökött és miután a falon sikerült átmásznia, a Séd-patakon át bujkálva feljutotta református negyedbe, ahol felzörgette egy régi ismerősét Elmondta kérését aki befogott, a kocsiját megrakta szénával és ez alá elbújtatva vitte ki a városból a halálra ítéltet- De ezt csak most találtad ki nagypapa?- Nem. Szóról szóra igaz. Az akkori újságok a címoldalon hozták: a bitófa alól szökött meg a madocsai csendőrgyilkos. Aztán megindult a hajsza, így természetesen Madocsán is keresték, ahol a padláson rejtőzött el. Mivel ez nagyon régen volt nem tudom pontosan, de úgy két-három csendőrt ott még agyonlőtt, miután valahogy behatoltak a padlástérbe és őt is agyonlőtték.- Kanyarodjunk ide vissza a Kálvin térre. Az iskola alatti üzletben dolgozott negyvenkét éven át Bandi János borbélymester, három éve, hogy meghalt Még ma is emlegetik szorgalmas munkáját A borbélyokról annyit hogy régen a jobbmódú gazdák egy mázsa búzát adtak a borbélynak, aki ezért egy éven át hetenként kétszer megborotválta, havonta egyszer megnyírta, természetesen a gazda házánál. Gyorsan elmondom: a közelben van a Bocskay és a Bethlen Gábor utca. Ezen a részen is volt szatócs, az egyik Pollák, a másik Dóczi, majd az utca végén Kótai. Ugyancsak itt a közelben dolgozott a Horváth nevű bognár. Van egy szomorú emléke is ennek a környéknek. A Benedek- és a Szücsény-szurdikban sok szegény ember a hegyoldalba vájt „lakásokban” lakott. Ezeket hívták szurdikla- kásoknak.- kas Jelszavak nélkül
