Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-05 / 26. szám

Az IMF mérsékelten derűlátó világgazdasági prognózisa Május 9-re összehívták az Országgyűlést A parlamenti állandó bizottságok megkezdték munkájukat A világgazdaság idén 2,25 százalékkal fog növekedni a tavalyi 3 százalék he­lyett, míg az átlagos infláció a fejlett országokban az 1989-es 4,4 százalékról 4,2 százalékra mérséklődik. A világkereskedelem 6,6 százalékos növekedése várha­tó 1990-ben, szemben az 1989-es 7,2 százalékkal. A viszonylag derűlátó előrejel­zést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői hozták nyilvánosságra csütörtökön, az IMF és a Világbank féléves közgyűlése előtt. A valutaalap szakértői hangsúlyozták, hogy Kelet-Európábán a gazdasági átál­lás következtében hosszú, nehéz időszak következik. Fontos annak felismerése, hogy az átállás nem történhet egyik napról a másikra, csakúgy, mint az, hogy a térségben egymástól nagymértékben különböző, eltérő fejlettségi fokú államok vannak. Az IMF szerint (összhangban az amerikai kormány álláspontjával) Kelet-Euró- pában a pénzügyi támogatás mellett legalább olyan fontos a szellemi, a technikai segítség a gazdaság átformálásához. A reformok kelet-európai sikere annál is fontosabb, mivel modellként szolgálhatnak a világ más válságövezetei: Afrika, La- tin-Amerika és egyéb térségek fejlődő országai számára. A megoldás Kelet-Euró- pában (és mindenütt) olyan megalapozott, szolid gazdaságpolitika lehet, amely vonzza a magántőkét. Nem tartanak recessziótól - hangoztatták az IMF vezető közgazdászai a sajtó előtt -, de óvtak a túlzott várakozásoktól is a nemzetközi változások gazdasági ki­hatásait illetően. Éppen ellenkezőleg, a fegyverkezés csökkenése - átmeneti - gazdasági visszaeséssel jár majd, elsősorban az Egyesült Államokban. Egyidejűleg az amerikai pénzügyminisztérium egy vezető munkatársa bejelen­tette: megegyeztek, hogy az USA után Japán és az NSZK kapja a legnagyobb ré­szesedést az IMF-ben. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank féléves tanácskozásaira vasárnap ér­kezik Washingtonba a magyar küldöttség, Barta Ferencnek, a Nemzeti Bank elnö­kének vezetésével. Az ülések kötetlen megbeszélésekre adnak alkalmat a két nemzetközi szervezet vezetőivel is. köpönyeget veszek” Az Országgyűlés megbízott elnökeaz al­kotmány 22. paragrafusának (2) bekezdé­se alapján május 9-én, szerdán 10 órára összehívta az Országgyűlés soron követ­kező ülését Az ülésnapon a testület várha­tóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja meg: törvényjavaslat a Magyar Köztársa­ság Alkotmányának részleges módosítá­sáról; törvényjavaslat a Magyar Köztársa­ság minisztériumainak felsorolásáról. A testület ezenkívül előreláthatóan dönt kép­viselői mandátumok igazolásáról, és ezzel összefüggően új bizottsági tagok választá­sáról is. * Az Országgyűlés alakuló ülésén válasz­tott állandó bizottságok közül - közvetlenül a plenáris ülés bezárását kővetően - több már megkezdte munkáját Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság titkára, Hack Péter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: a többórás ülésen három törvényjavaslat megvitatása szerepelt napirenden. Az al­kotmány módosításának részeként a má­jus 9-i Országgyűlésen a bizottság javasol­ni fogja, hogy a Minisztertanács elnöke el­nevezés helyett a jövőben a miniszterelnök megnevezést alkalmazzák. Ez a formai mego'dás külföldön bevett gyakorlat csak a szocialista alkotmány rendelkezik más­ként Az ülésen élénk vita bontakozott ki a miniszterek, a kormány megválasztását il­letően. A jelenlegi alkotmány értelmében a minisztereket az Országgyűlés választja meg, a miniszterelnök javaslatára. Az új el­képzelés azt szorgalmazza, hogy a minisz­tereket - az Országgyűlés által választott - miniszterelnök javaslatára az államfő, a köztársasági elnök nevezze ki. A javaslat lé­nyegében egy későbbi változtatás - a konstruktív bizalmatlansági indítvány - elő­készítéseként szolgál. A koncepció lénye­ge: a kormány, mint a végrehajtó hatalom birtokosa, egészében legyen felelős a par­lamentnek, ne pedig külön-külön az egyes miniszterek. Az ülésen szó volt egy további módosításról, a minisztériumok felsorolá­sáról szóló törvényről. A tervezet szerint a miniszterelnök feladata, hogy meghatároz­za: saját céljait milyen kormányzati struktú­rában tudja a legjobban megvalósítani. A jövőre nézve értelmetlen megkötni a kor­mány kezét abban, hogy milyen jellegű mi­nisztériumokat hozzon létre. A bizottság a jövő heti plenáris ülésen a törvényhozást illetően kezdeményezni fog­ja a társadalmi vitáról szóló jogszabály ha­tályon kívül helyezését Ez az intézmény ugyanis csak arra volt alkalmas, hogy el­fedje a törvényhozás menetét. Normális parlamenti működés mellett elképzelhetet­len, hogy minden egyes javaslatot egy hó­napon át „köröztessenek”. A pártok alapér­deke, hogy a választók elképzeléseit előze­tesen megismerjék. A legfontosabb indok azonban az, hogy a törvényhozás menete egyértelművé váljék. A testület úgy foglalt állást hogy Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök és több emigráns társa magyar állampolgárságá­nak visszaállítása jogos igény, erről azon­ban ne szülessen törvényjavaslat A Ma­gyar Köztársaság elnöke egyszeri aktussal rehabilitálja őket Ülést tartott a parlament költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága is. Békési László, az ügyvezető kormány pénzügymi­nisztere, a bizottság alelnöke elmondta, hogy az első ülésen konkrét gazdasági, pénzügyi téma még nem került napirendre. A bizottság tagjai megismerkedtek egy­mással, s a folytatandó munkamódszerről cserélték ki elképzeléseiket. Jövő héten szerdán a bizottság ismét összeül, s akkor már szó lesz arról, hogy a testület milyen szakértőket vonjon be a munkába, milyen albizottságokat hozzanak létre egy-egy fontos téma figyelemmel kisérésére, és mely döntések kezdeményezésére vállal­kozzanak az elkövetkezőkben. Ugyancsak megtartotta első ülését a parlament gazdasági bizottsága. Tardos Márton, a bizottság alelnöke arról tájékoz­tatta az MTI-t, hogy az első összejövetelen a testület működésével kapcsolatos eljárási szabályokat vitatták meg. Foglalkoztak az­zal is, hogy milyen albizottságokat hozza­nak létre, ám e kérdésben nem született döntés. Á bizottság szerdán reggel ismét ülést tart, amikoris már konkrét gazdasági téma is napirendre kerül. így megvitatják a Magyar Demokrata Fórum módosító javas­latát, amely a vállalatok önfelszámolási kö­telezettségével kapcsolatos. A szerdai ülé­sen valószínűleg ismét szóba kerülnek eljá­rási kérdések is. A ballagások hava - május. Szekszár- don a tanítóképző főiskola végzős diákjai tegnap délelőtt ünneplőbe öltöztették lel­kűket is, aztán halk énekükkel indultak arra a hosszú útra, melynek porából, a dal szövege szerint „köpönyeget” vesz­nek. (Folytatás a 2. oldalon.) Mi lesz veled, KSZE? „Változnunk kell, bármennyire is keserves” „Rombolni könnyű, de építeni nagyon hosszú és fáradságos munka” - mondja Lakatos Csaba, a 320 taggazdaságot számláló KSZE Részvénytársa­ság igazgatója, amikor azt kérdeztük: a változó piacgazdasági körülmények között, akkor, amikor mind több lesz a magángazdálkodó, hogyan dolgoznak majd tovább, hogyan hasznosítják a rendszer szellemi tőkéjét, kiépített kap­csolatrendszerét és felhalmozott tapasztalataikat. (Folytatás a 3. oldalon.) Hallgattassák meg Magyar-amerikai megbeszélés a másik is Budapesten tartotta első ülését május 2. és 4. között a magyar-amerikai tudo­mányos-műszaki vegyes bizottság. A testület a Magyar Köztársaság és az Egyesült Államok kormánya között tavaly október 4-én aláírt tudományos-műszaki együttműködési egyezmény végrehajtá­sának koordinálására alakult. A tárgyaló küldöttségeket a magyar és az amerikai külügyminisztérium illetékes főosztály­vezetői vezették; tagjai voltak az együtt­működésben érintett kormányzati intéz­mények képviselői. A vegyes bizottság megvitatta és elfo­gadta a két ország tudósai, szakemberei közös részvételével megvalósítandó ku­tatási projektek és kerekasztal-megbe- szélések szakmai, technikai és pénzügyi feltételeit. Megállapodtak abban, hogy a magyar és az amerikai kutatók, kutató­csoportok pályázat útján nyerhetik el a két kormány által létrehozott Közös Alap pénzügyi támogatását. Az alap forintki­adásainak fedezésére a magyar kor­mány már letétbe helyezett 66 millió fo­rintot. Az ennek megfelelő mintegy 1 mil­lió dollárt az amerikai külügyminiszté­rium várhatóan 1990. október 1 -je, az amerikai költségvetés elfogadása után helyezi letétbe. Embernek, csak embernek érzem magam, és nem gazembernek, még ke­vésbé halott gazembernek! Ekként „tiszteltek” meg ugyanis röpgyűlésük alkalmával a történelmi nevet viselő Hunyadi János és társai kajdacsi tehenészek az újság hasábjain ke­resztül. Tiltakozom mocskolódásuk ellen! Visszautasítom rágalmaikat, fenyegetéseiket! - csak mint ember. (Folytatás a 3. oldalon.) ANYÁM KEZE Kezét arcomra húzom ráncát elsimítom szívom szagát a munkának szememmel felvidítom kezét kezembe veszem a kidomborodó ereket vigyázva megérintem és csókolom a sebeket Darvas Ferenc * A fényképeket Kispál Mária készítette Munkáspárti győzelem a brit helyhatósági választásokon A munkáspárti ellenzék aratott győzelmet az Angliában, Walesben és Skóciában csütörtökön megtar­tott helyhatósági választásokon, de nem olyan megsemmisítő arányban, mint azt a közvélemény-kutatói elő­rejelzések jósolták. Összesen 201 helyi tanács részle­ges vagy teljes újraválasztása mint­egy 25 millió brit állampolgárnak adott alkalmat, hogy szavazatával ál­lást foglaljon az április 1 -jén hatályba lépett „fejadó” kérdésében. A még nem teljes adatok szerint a konzer­vatív kormánypárt több mint 20,0 ta­nácstagi helyet veszitett, a munkás­párti tanácstagok száma pedig több mint háromszázzal gyarapodott. Az 1987-es általános választások­hoz képest a konzervatívok részese­dési aránya 43-ról 31 százalékra csökkent, a Munkáspárté 32-ről 42 százalékra emelkedett. A Liberális Demokrata Párt a szavazatok 18 szá­zalékát kapta a liberális-szociálde­mokrata választási szövetség 1987- ben elért 23 százalékához képest.

Next

/
Thumbnails
Contents