Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-03 / 24. szám
1990. május 3. NÉPÚJSÁG 3 Völgységi vállalkozók A Vöröskereszt világnapja „Segíts, hogy segtthessiinkr A fényképész A véletlen szerencse segítette Égi Ferenc fényképészt műteremhez, hiszen a bonyhádi iparosudvarból Horváth József tévészerelő hazaköltözött a lakására dolgozni. így kaphatta meg ő a termet. Éppen a napokban mázoltatott, hiszen egy fotóteremnek ki kell néznie valahogy. Franci fotó: hirdeti a cégtábla a mesterséget, s mivel gót betűkkel íratta mindezt táblára, hogy ne legyen szokványos, sőt figyelemfelkeltő legyen, - akadt aki a betűtípus miatt „francia fotónak” olvasta... ez viszont egy üzletnek ma nem válik hátrányára, hiszen ha a franciákkal lehet képzelettársítani, akkor az már színvonalat takarhat... Égi Ferenc szomorúan mondja, hogy a nagy cégek év elején valutáért fölvásárolják a színes hívót, így egyszerűen nem tud hozzájutni, s be kellett vegye az utcáról a táblát, ami azt hirdeti, hogy egy nap alatt színes hívást is vállal. (Majd ha lesz hívója.) Nincs rózsás hangulatban a fényképész, hiszen mint mondja hiába ajánl olcsóbban és akár jobbat is, ha az embereknek nincs pénzük. Akkor pedig nemigen pompáznak a fényképészek előtt. Égi Ferenc 1978-ban a szekszárdi „Pálinkás-féle cégnél” kezdett, s Pécsre járt érettségi után még két évig szakmai iskolába. Később két évig gebineskedett, mi több, öt évig a bonyhádi BONY-nál is dolgozott, de ügyködött favágóként is a téeszben, mert erdész kívánt mindenáron lenni. Fényképész lett, s imádja a szakmát, de szerinte nem ebben a világban kellett volna ezt kezdeni. S nem ilyen formában, de az ember megalkuszik a lehetőségeivel, sokszor feladja a vágyait.- „Az a fals elképzelés élt bennem, hogy becsületes, jó munkával, jó műtermi fényképész leszek, de nem nagyon lehet ebből megélni. A BONY-os éveim után a tanács nem adott helyiséget. Azt mondták dolgozzam sokat, építsek házat, s benne műtermet.. Nemhogy segítettek, de keresztbe is tettek. Mindezt a függetlenségemért, az önállóságomért vállaltam föl, s vállalom ma is. Ha idejön valaki egy színes portréra, sajnos el kell küldeni, mert egy tekercs film két kockával nem telik be. Én szolgáltatni szerettem volna, jól, precízen és szépen, de még messze az a világ, amikor a szakmát ismét becsben tartják, s megfizetik. Becsületes maradok, s vélhetően így szegény is. Nem zavar. Két Lada ára benne fekszik a laborban, a gépekben, berendezésekben, s ma egy temperáló is 50 ezerbe jön. Majd a jövő, amikor idejön a kuncsaft, elmesélni mit kiván, én elmondom a lehetőségeket közösen összehozzuk a kívánságot és tudást s amikor majd azt meg is tudják majd fizetni... Erre vágyom.” -szabó-ritzel1859-ben Jean Henry Dunant svájci bankár a solferinói ütközet haldoklói, sebesültjei ellátására önkéntes csapatot szervezett, amely nemzetiségi hovatartozástól függetlenül ápolta, gondozta a sebesülteket. Három év múlva könyvben tette közzé tapasztalataikat, majd két javaslatot fogalmazott meg: az egyik a békeidőben kialakítandó szakképzett segélyszervezetek megszervezését célozta, melyek háborús időszakokban önként vállalják a sebesültek ápolását, a másik arra vonatkozott, hogy a hadviselő felek nemzetközi kormányszintű egyezményekkel biztosítsák a háborúk áldozatainak védelmét, a harcképtelenné vált sebesültek ápolását. E javaslatokhoz a Genfi Közjóléti Társaság elnöke ajánlotta fel a társulat támogatását. Köztiszteletben álló humanistákból megalakult az ötök bizottsága, melynek küldöttei 1863-ban a nemzetközi statisztikai kongresszus berlini ülésén előterjesztik elképzeléseiket, majd egy hónap múlva Genfben, a 14 ország részvételével megtartott nemzetközi konferencián előterjesztik az egyezménytervezetet, melyet a konferencia kisebb módosításokkal elfogad. Az első egyezményt még négy követte, majd 1974 és 1977 között két ízben korszerűsítették. Az 1864- es genfi értekezlet később a Vörös- kereszt alkotmányozó konferenciájaként vált ismertté: ekkor fogadták el „A hadra kelt fegyveres erők sebesült katonái sorsának javitásáról” szóló első genfi egyezményt, amely a Nemzetközi Vöröskereszt alapokmányává lett. Párizsban 1919-ben alakult meg a Vöröskeresztes Társaságok Ligája, így ma a Nemzetközi Vöröskeresztnek három fontos alkotóeleme van: a nemzeti társaságok, a Vöröskereszt Társaságok Ligája és a Vörös- kereszt Nemzetközi Bizottsága. * A vöröskeresztes mozgalom minden év május 8-án, a Vöröskereszt világnapján megemlékezik Jean Henry Dunantról, a mozgalom alapítójáról. ez a nap a ma már 150 tagországot számláló szervezet alapítójának a születésnapja ugyanis. Ilyenkor a humanitárius szervezet arra hívja föl a világ jó érzésű embereinek figyelmét, hogy forduljanak azok felé, akik valamilyen fajta segítségre szorulnak. A Magyar Vöröskereszt is azt kívánja rendezvénysorozatával elősegíteni, hogy a legrászorultabbak, a hazai elszegényedett embertársaink sorsán enyhítsen. „A Magyar Vöröskereszt az elmúlt évben látványos és sok millióba kerülő akciókkal vett részt a természeti katasztrófák áldozatainak megsegítésére szervezett programokban, soha nem tapasztalt menekülthullám igényelte az azonnali és megkülönböztetés nélküli segítséget. A lakosság hasonló módon még soha annyit nem adakozott egyetlen előző segélyfelhívás nyomán, mintáz örmény földrengés után, illetve a romániai menekültekért indított gyűjtésnél. De együtt a lakossággal napjainkra a Vöröskereszt is elszegényedett. Az inflációt nem követő költségvetési támogatás működését, létét is veszélyezteti. Ugyanakkor feladatai nőnek, a rászorultak köre egyre gyarapodik, és újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie” - olvashatjuk a szervezet tájékoztatójában. Milyen akciókat szervez tehát a Vöröskereszt világnapjára a Magyar Vöröskereszt?- 30 000 világnapi sorsjegyet bocsátott ki anyagi eszközeinek gyarapítására. A nyereménysorsjegyek húzását május 8-án, 15 órakor rendezik Budapesten, az Arany János utcai székházban. A nyereménytárgyak értéke 400000 Ft.- „Segíts, hogy segíthessünk a rászorultakon” világnapi alapítványt hoz létre közösen az Országos Takarékpénztárral, 600 ezer Ft alapítóösszeggel, hogy alapot teremtsen a hazai szociális gondok enyhítésére, elsősorban szükségkonyhák felállítására.- „Vöröskereszt-bolt” névvel a világnapon üzletet nyit a székház földszintjén, ahol olcsó árukat, egészségügyi cikkeket árulnak ezentúl.- Május 11-12-én a fővárosi Asztalos János parkban egész napos rendezvényt tartanak, ingyen főznek 400 rászorulónak.- Tizenöt tonna élelmiszer-egységcsomagot osztanak ki az országban a rászoruló öregeknek. Ez az NSZK Vöröskereszt ajándéka. A 8500 konzervet, nestlét, nescafét, dzsemet, vajat, csokoládét tartalmazó 1 kiló 75 dekás csomagból ezret Budapest, 400-600-at megyénként osztanak szét. * A Vöröskereszt Tolna Megyei és Szekszárd Városi Vezetőségének jótékony célú, kedvezményes ruhavásárlási akcióját a szekszárdi vásárcsarnokban ugyancsak a Vörös- kereszt világnapja tiszteletére rendezi május 4. és 9. között, ahol 150 forintos kilónkénti árban értékesítenek NSZK bálás ruhákat, első nap csak a rokkantaknak és nyugdíjasoknak, a többi napokon a nagyközönségnek. A vöröskeresztes tagkönyvvel rendelkező tagok 20 százalék kedvezményt kapnak. Nyitva tartás: naponta 7.30-tól 17 óráig, szombaton 7.30-tól 14 óráig, vasárnap az árusítás szünetel. A bevételt a vöröskeresztes szeretetszolgálat működtetésére használják fel. d. e. Széchenyi-kör alakult Nagymányokon is 1991. szeptember 21 -én lesz Széchenyi István születésének 200. évfordulója, s az ez alkalomból megalakult Széchenyi-körök száma is jelentősen gyarapodik. A szekszárdi alapítványhoz immár több községi kör is csatlakozott, Így a tolnaiak 6 taggal, a pincehelyiek 4-gyel, a tolnanéme- diek 6-tal, valamint a nagymányokiak 21 fővel. A kormány által beígért Széchenyi Emlékbizottság működése körül viszont valami zavar támadt, s talán ezt is igyekszik „a vidék” mintegy ellensúlyozni, amit bizonyíthat az is, hogy a nagy- mányoki Molnár Mihályné, a helyi Széchenyi-kör szervezője igyekszik majd a környéken indukálni a legnagyobb magyar születésének 200. évfordulójának méltó megünneplését. Csak mint érdekesség hangozzék el a téma kapcsán, hogy például Győr tanácselnöke erre a jeles napra s ft rendezésére 1 millió forintot ajánlott föl a költségvetésből. Nagycenken pedig huszártalálkozót szerveznek majd ekkor. S hogy a környéken ne legyen agyonhallgatva majd a nagy nap, arról igyekeznek gondoskodni a Tolna megyei Széchenyi-körök tagjai, akik május 25-én a szekszárdi Trófea étteremben tartják e téma kapcsán vacsorával egybekötött megbeszélésüket.- szabó t 00000000 Gyöngyöt hullatok Gondjaim gondjaid vigyázzák. Elporzott áldozati csillag. Alászállsz mélyemig - emelő támaszom. Nyomodba gyöngyöt hullatok, míg lelked csúcsáig eljutok. FORRAI ÁGNES verse KISPÁL MÁRIA fotói 00000000 Megkérdeztük Döntöttek: menjen az igazgató (Folytatás az 1. oldalról.)- Számított ön a vállalati tanács ilyen döntésére?- Arra nem - válaszol Villányi József -, hogy erre május másodikán kerül sor, de éreztem. Ez a döntés egyrészt rosszul esik, más részről nagy terhet vesz le a vállamról. A vállalati tanács legutóbbi ülésén tettem javaslatokat, hogy a vállalat működésében milyen módosításokat kell végrehajtani. Akkor ezt megszavazták. Most eltelt pár hét, és úgy érzem, ez már elégtelen. Azt tapasztalom, hogy nagyon komoly igény, várakozás van a vállalatnál a lépések megtételére, de a mozdulás elmarad. Drasztikus átalakulásra van szükség.- Mire gondol?- Vállalatunk versenyhelyzetnek kitett, de üzemeink nem. Döntő lépésnek azt tartottam volna, és a vállalati tanács elé terjesztett koncepció is ez volt, hogy az üzemeket tegyük önálló vállalatokká, de ne egyszemélyes kft-kké alakítva. Mindenképpen magántőkével, vagy vállalkozóknak kiadni, akik 5-8 év alatt törlesztéssel megtérítették volna. Súlyos tehernek tartom a központi irányító apparátus nagyságát. A kintiek ezt már nem tudják megtermelni, ami itt bent elfogy. Ez lett volna a legnehezebb, ezen változtatni. Az én stílusom nem valószínű, hogy eredményes lett volna.- Ez konkrétan létszámcsökkentést jelent?- Most már elkerülhetetlenné vált, hogy a nem termelő területeken ez bekövetkezzék. Én így látom.- Ennek a véleményének hangot adott?- Igen. Információm szerint ez teljes zavart okozott és bizalmatlanságot keltett a dolgozók nagy részében. Azt is tudom, hogy a vállalati követelmény is, tehát nem csupán a vállalati tanács, egyetértett a felmentésemmel kapcsolatban.- Hogy alakul az ön egyéni sorsa, a továbbiakban?- Egy darabig most pihenni fogok. Szakképzettségem építészmérnök, negyvennyolc éves vagyok. Úgy érzem, tudok még újra kezdeni. Tájékozódni fogok és elkezdek dolgozni. Több elképzelésem van...- Ki ül most az igazgatói székbe?- A vállalati tanács pályázatot ír ki az igazgatói munkakör betöltésére. Addig Molnár János igazgatóhelyettest bízták meg a vállalatvezetői teendők ellátásával. D. K. J.
