Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-24 / 42. szám
1990. május 24. Képújság 5 Reflexológia-tapogatózás? Csodát tenni nem tudok! Mottó: „A fájdalom révén, amely először ismertette meg velünk a természetet, nyertünk ösztönzést arra, hogy kiismerjük és igánkba hajtsuk.” (Anatole France) „Csodát tenni nem tudok, de segíteni akarok és most már tudok is sok olyan embernek, akinek a fájdalom a betegség megkeseríti életét. Hogy mit és hogyan teszem, arról nem kívánok beszélni, akiknél eddig sikerült eredményt elérni és megszabadítani őket a fájdalomtól, az nem csoda, hanem kemény tanulás eredménye.” A fenti mondatokat Hajdics Klára mondta el, aki főállásban a Tolna Megyei Tanács sportosztályának főmunkatársa és egész életét az egészséges életmód propagálásának szentelte. Sok tevékenysége mellé felvállalt egy újabbat amelyhez elvégezte az Egészségvédők és Természetgyógyászok Tudományos Egyesülete által szervezett és dr. Oláh Andor orvos által vezetett tanfolyamot ahol a testnevelési főiskolai tanulmányai során megtanult egészséges ember anatómiája mellé megtanulta a beteg ember anatómiáját is. Nem elégedett meg az elméleti tanulással és a tanfolyamokon végzett gyakorlatokkal, hanem ezzel egy időben „felvállalt” olyan betegeket akiken a reflexológiát talpmasszázst gyógyító szándékkal végezte. Hajdics Klára ennyit volt hajlandó elárulni nekünk „tudományáról”. Beszéljenek hát helyette „betegei”, akiknek hónapok óta segít leküzdeni 'a fájdalmakat. Weisz Józsefné: A lábujjaim egy lábtörés utáni állapot következtében szinte megbénultak. Alig tudtam menni. Amikor hallottam, hogy Klárika csinálja ezt a ta- pogatózásos gyógyítást megkértem, segítsen nekem. Most a tizedik kezelés után úgy érzem, jobb a lábam mint újkorában. Csak azon csodálkoztam néha, hogy miért is nyomkodja a szememet amikor a lábam fájt Bálint Margit: Két és fél éve tartó sokízületi gyulladásom miatt rengeteg gyógyszert szedtem, többek között a szervezetet oly nagyon károsító erős gyulladásgátlókal Sokat olvastam a természetes gyógyászatról s túl voltam egy akupunktúrás kezelésen, ami valameny- nyit javított az állapotomon, amikor Hajdics Klárát ajánlotta egy kolléganőm. Az első kezelések nagy fájdalommal jártak, aztán mind kevésbé. Olyan javulás állt be az egészségi állapotomban, hogy a rendszeresen szedett gyógyszerekből többet elhagyhattam, jobb lett a közérzetem, eltűntek az ízületi csomók és a fájdalmak minimálisra csökkentek. Ezt az eredményt húsz kezeléssel érte el nálam és azóta hetenként egy alkalommal szinten tudja tartani. Szűcs Valentin 3 éves. Anyukája Szűcs Turza Olivia: Asztmatikus hörghurut kezdődött Valentinnál másfél éves korában, amely éjszakai fulladásokban végződött Elvittük Mosdósra, ahol megállapították, hogy több mindenre allergiás. Ott gyógyszereket kapott, amelytől megszűntek az allergiás tünetei, de változatlanul sokat betegeskedett Mikor Klári kezelni kezdte, akkor is egy makacs hólyaghuruttal kínlódtunk. A húsz kezelés alatt megpróbáltam elsajátítani sok „fogást” és most már kétnaponta magam masszírozom Valentint Két hónapja nem voltunk orvosnál, azzal a gyerekkel, aki azelőtt csak napokat járt bölcsödébe, mert mindig beteg lett Reméljük, hogy egy újabb nagykezeléssel olyan eredményt érünk el, hogy végleg elhagyhatjuk az asztmatikumokat amelyek igen ártalmasak a gyerek szervezetére. Sövér Jánosné: Tizenegy évvel ezelőtt nagyon súlyos betegséggel sújtott a sors. Érgyulladást kaptam, amelynek érelzáródások, annak pedig műtétek lettek a következményei. Végig a betegségem alatt „gyógyítottam” magam különféle természetes gyógyszerekkel. Magam készített fokhagymakivonattal, amelynek alkalmazása öt évenként ismételhető és amelynek összetétele Kínából ered. Szedem a propur készítményeket - tabletták, cseppek, kenőcsök - amelyek szintén természetes anyagból készülnek. A természetes gyógymódok keresésével találtam rá Hajdics Klárára is aki húsz alkalommal kezelt a gyógyító talpmasszázzsal. Sajnos a lábaim beszűkült hajszálerei miatt már alig tudtam utcán hosszabb távot megtenni megállás és pihenés nélkül. A hetedik kezelés után már jelentkezett az eredmény. A lábam nem zsibbad, nem fáj és óriási boldogság, hogy bármilyen hosszú ideig sétálhatok megállás nélkül. Nagy Tibor 5 éves. Anyukája Nagyné Dénes Gabriella: Szülési sérülés következtében Tibornak születésétől fogva nem volt izomtónusa. Szellemileg ép, de fizikailag teljes mozdulatlanságra volt ítélve. Minden elképzelhetőt megpróbáltunk ez alatt az öt év alatt. Kétéves koráig mi tornáztattuk, amitől nyolc hónapos koráig javulás volt látható, de azután semmi. Megjártuk a Pető Intézetet, az elképzelhető összes kórházat,klinikát, ahonnan javulást várhattunk. Az eredmény az maradt amit mi elértünk nála. Hajdics Klára két hónapja kezeli. Az első tíz kezelés alatt nagy fájdalmai voltak Tibornak, a következő tízre már csak azt mondta, hogy érzi, most pedig ott tartunk, hogy örül a kezeléseknek, élvezi. Segítséggel fel tud ülni és egyik oldaláról a másikra fordulni. A kezelések gyógytornával lettek kombinálva, minden új mozdulat óriási sikerélményt jelent a gyereknek. Az ilyen rövid idő alatt elért eredmény számomra elképzelhetetlen volt. Meg kell mondanom, hogy nem hittem benne, de annyi mindent megpróbáltunk már, hogy úgy éreztem ezt miért ne. Ha csak á felnőtteket hallom, talán én is azt mondom, hisznek benne és ezért pszichés alapon éreznek javulást. Tibor viszont ötéves és ezzel a kezeléssel értük többet között azt, hogy egyedül eszik. Ők voltak akiken Hajdics Klára segített. Vajon rajta ki segít, hisz az ő szervezete sincs vasból és a hosszú évtizedek óta mások egészségéért végzett munka őt sem kímélte. Ezt maga mesélte beszélgetésünk kezdetén. „Ezen a tanfolyamon Tolna megyéből ketten vettünk részt, Kutasi László bonyhádi kozmetikus csoporttársam az, akihez betegségemmel fordulhatok. Nincs annál csodálatosabb dolog, mint amikor magamon keresztül érezhétem, hogy mi az amit más emberek fájdalmainak leküzdéséért tenni tudok, tennem kell.” A megye idegenforgalma az év első négy hónapjában Megyénk idegenforgalmi szálláshelyein idén április végéig közel 12 ezer vendég fordult meg, 8,1%-kal több mint tavaly ebben az időszakban. A vendégek több mint fele külföldről érkezett, számuk 21%-kal növekedett az előző évihez képest. Belföldről a tavalyinál valamivel kevesebben keresték fel a megyét. A külföldi vendégek 58%-a a Szovjetunióból érkezett, számuk és itt-tar- tózkodási idejük is csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az NSZK-ból kereste fel megyénket a külföldiek 11 %-a, számuk növekedett, átlagos tartózkodási idejük csökkent. Lengyelországból és Jugoszláviából jött a vendégek további jelentős csoportja, négyszerese, illetve ötszöröse a tavalyinak, átlagosan 3, 4 illetve 1 éjszakát töltöttek a megyében. Összességében a rubelelszámolású országokból érkezett a külföldiek 71%-a, a nem rubelelszámolásúakból 29%-a. Előbbi kismértékben, utóbbi jelentősen növekedett. Az itt-tartózkodás átlagos ideje mind a belföldi, mind a külföldi vendégek körében csökkent. Az idelátogatók több mint 80%-a a szállodákban helyezkedett el, a szállodai vendégek száma 26,4%-kal több volt, mint 1989 első négy hónapjában. A szállodai férőhelyek együttes kihasználtsága azonban ezzel a növekedéssel együtt is mindössze 30% körüli. A fizetővendéglátás forgalma kétharmadára, a nyaralóházaké 38%-kal csökkent. Ez utóbbi szállástípust tavaly inkább a belföldi, idén pedig többségében a külföldi vendégek vették igénybe. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégeknél módosult a különböző szállástípusok igénybevételének gyakorisága. Tavaly január-áprilisban a belföldi vendégek közel fele a szállodákat, másik fele a fizetővendéglátó-helyeket és nyaralóházakat kereste fel. Idén csaknem háromnegyed részük szállodába ment, 19%-uk fizetővendéglátó-szobát vett igénybe. A hosszabb időt itt töltők inkább ez utóbbi szállástípust választják; a belföldiek által itt töltött idő, az úgynevezett „vendégéjszakák” 68%-a a szervezett fizetővendéglátásban koncentrálódott. A külföldi vendégeknek tavaly 91, idén csak 87%-a választotta a szállodát. A nyaralóházak népszerűsége növekedett körükben: tavaly 6, idén közel 10%-uk ezt a szálláshelyet választotta. Ha a tartózkodási időt is figyelembe vesszük, még szembetűnőbb ez^az eltolódás: a külföldi vendégéjszakákból 77%-ban részesedtek a szállodák, 16%-kal a nyaralóházak, s ez utóbbi kétszerese a tavalyinak. A szervezett fizetővendéglátás részesedése a külföldi vendégforgalomból alacsony és csökkenő. Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Közszolgálati törvényt sürget a Közigazgatási Kamara Elengedhetetlen, hogy az Országgyűlés - a helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényekkel összhangban - megalkossa a közszolgálati törvényt is - mondotta Szegvári Péter, a Magyar Közigazgatási Kamara ügyvezetőségének tagja, a Fővárosi Tanács V. B. titkára az MTI munkatársának. Szólt arról is, hogy a néhány hete alakult, s már mintegy 1000 fős Közigazgatási Kamara tagjai örömmel fogadták azokat a nyilatkozatokat, melyek szerint a jövőben a közigazgatásban dolgozók tevékenységét - a politikai hovatartozás helyett - a szakmai hozzáértés és az emberi tisztesség alapján célszerű megítélni. Ezzel egyidejűleg - a kamara vezetőségének véleménye szerint - jogi garanciákra is szükség van annak érdekében, hogy a közigazgatás minden szintjén elhatárolódjanak a politikai és a szakmai funkciók. Szárazd legszélső háza Ilyenkor a közellátástól kezdve a közlekedésig mindenféle válasz szokott következni. Most ezt kaptuk:- Az összetartás! Ez úgy értendő, hogy házigazdánk szülőföldjén, a távoli Mezőberényben az egymással törődés, szívélyesség, kölcsönös köszönés jellemzi az ottlakókat. Itt ennek az ellenkezője. Utóbbit, nem lévén szárazdiak, csak közölni tudjuk, igazolni nem. Az előbbit - ismervén a Viharsarkot és jórészt a Tiszántúlt is - el kell fogadnunk. Az ötgyerekes Bugyi család egyébként személyes információkra hallgatva jött a Dunántúlra, mert itt könnyűnek ígérkezett tisztességes munkához jutni és lakáshoz nem kevésbé. Ugyanilyen okokból ugyanabból az irányból nagyon sokan érkeztek a háború utáni évtizedek során a Dunántúlra. Itt nem valameny- nyiük, csak az előbb megnevezettek tapasztalatairól van szó.- Dolgoztam az akkori téeszben - mondja. - Gyakorlatilag 18 hónapig ingyen, mert a szövetkezet megbukott. A házigazda Oszlassuk el azt a közkeletű tévedést miszerint a „népvándorlás” történelmi kifejezés lenne. Bár az így egy szóba tömörített emberi mozgás utolsó hullámai hoztak bennünket magyarokat is 1100 évvel ezelőtt a Kárpát-medencébe, volt itt nép- vándorlás azóta is éppen elég, sőt jóval több a kelleténél. Jöttek szászok, jászok, IV. Béla kúnokat fogadott be, I. Lipót szer- beket Mária Terézia a németföld legkülönbözőbb pontjairól érkezetteket Ezután a trianoni diktátumhatár volt a következő tömegeket kavaró tényező, majd a II. világháború. Jöttek, mert jönniük kellett bukovinai székelyek, Felvidékről elűzött magyarok és 1945,1956 sorsfordulóin máshová távoztak itthoni százezrek. Beilleszkedni, meggyökeresedni nehéz. Beilleszkedni nehez. Erről Szárazdról szolgáljon egy véletlen által elénk hozott példa. Szárazd nem valami hatalmas község, de jócskán kell hegynek hajtani, amíg az ember eljut a Béke út 74-be, Bugyi Ottó, egykor volt juhász portájára Azt állítani, hogy ez a falu legutolsó háza, sértés lenne, ami távol legyen tőlünk. Tagadhatatlan a legszélső azonban, és ez a földrajzi tény vezetett bennünket ahhoz a teljességgel szokványos riporteri kérdéshez, hogy:- Mi hiányzik legjobban ebből a faluból? Ekkor az Alsópéli Állami Gazdaság került sorra. Majd a betegség. A most ötvenéves, de ennél többet mutató juhászt éppúgy leszázalékolták asztmával, mint a feleségét.- Behívattak a tanácshoz, és ígértek 50 ezer forint lakásvásárlási szociális segélyt. Megvettem ezt a házat, kipofoztam, jószágot tartottam, csak éppen a segélyt nem kaptam meg. Hitegettek mindenfelől, tulajdonképpen packáztak velem. Hosszú évekig több OTP-részletet fizettem, mint amennyi a havi keresetem volt. Természetesen jószágtartásból, ami mostanságra 3 birkára, 2 malacra és némi baromfira zsugorodott.-1200 négyszögöl a telkünk, tulajdonképpen nem bírunk vele. A gyerekeim családosak. Van köztük 2 ács, 1 asztalos, 1 varrónő és 1 segédmunkás Pesten. Családosak, ritkán tudnak hazajönni segíteni, van gondjuk maguknak is épp elég. Mindettől függetlenül a ház körüli kert szépen művelt, a gazdasági épületek tetején galambok.- Birkózunk velük! - így a gazda. Aki egyébként egyetlen szóval se állította magáról, hogy példa értékű, mintaember lenne. Csak a szegénységbe engedett betekintést, ami nem egyedülálló Magyarországon. És a beilleszkedés, a gyökeret verés, az új helyre plántálódás nehézségeiben, amiről bizonyára nagyon sokan beszélhetnének még. Csak éppen eleddig nem volt szokás ilyesmi után kérdezősködni... ORDAS IVÁN Fényképezte: KISPÁL MÁRIA
