Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-24 / 42. szám

1990. május 24. NÉPÚJSÁG 3 Miénk itt a tér... A világ legerősebb motorkerékpárja * Aubusson, Franciaország: Michel Guedon francia mérnök 1990. május 13-án bemutatta a saját tervezésű Guedon motorkerékpárját, amely ha nem is a legerősebb, de minden bi­zonnyal a világon a legnagyobb űrtar­talmú motorral van felszerelve, ugyanis a kétkerekű járművet egy át­alakított, 2664 köbcentiméteres Peu- geot-motor hajtja. A 100 lóerős V-6 motor végsebessége 250 kilométer/ óra. (Telefotó-MTI Külföldi Képszer­kesztőség) Kedvezően alakul a külkereskedelmi mérleg Ami május 1 -jén Szekszárdon - sokak felháborodására - elmaradt, az május 25-én megvalósulni látszik. A majálisról van szó, ugyanis a Tolna Megyei Ven­déglátóipari Vállalat pénteken tavaszi fesztiválnapot tart a Garay téren - a tér­ért. Kovács Ferencet a vállalat igazgató­ját és Horváth Tibort a személyzeti és igazgatási osztály vezetőjét kérdeztük a rendezvény céljáról. K. F.: : A fesztiválnappal is próbáljuk támogatni azon elképzelést, hogy a Ga­ray tér az eredeti állapotába kerüljön helyreállításra. Szorítsák ki a forgalmat, szüntessék meg a parkolót és legyen itt inkább egy sétálótér. A rendezvényünk kapcsán reméljük ez a téma még inkább előtérbe kerül és közelebb jutunk a meg­valósításhoz. Ez az egyik cél. A másik: Szekszárdon valójában nincsenek tö- megjellegű rendezvények, pedig az em­berek igényelnék. Ezt a jogos igényt pró­báljuk kielégíteni a fesztiválnap megren­dezésével. H. T.: - Első lépésként a téren levő in­tézményekkel, vállalatokkal és a Garay Alapítvány néhány tagjával konzultáltunk az esemény aktualitásáról. Az elképze­léssel mindenki egyetértett. Úgy gondol­juk ez a majálisszerű nap közelebb hozza a város lakosságát a sétálótér megvaló­sításának ötletéhez. Őszintén szólva iga­zából még nem tudjuk mi a város polgá­rainak a véleménye erről a kérdésről. Meglesz a lehetőség arra, hogy nyilat­kozzanak. Nyilatkozhatnak azzal, hogy eljönnek és jól vagy rosszul érzik magu­kat, ezenkívül a színpad mögött elhelye­zünk egy nagy táblát, melyen mindenki­nek lehetősége nyílik véleménye kinyil­vánítására.- Miért tartják fontosnak a sétálótér ügyét? A csillagközi térben található finom „por” egy része parányi gyémánt - állít­ják legújabb vizsgálatok alapján a chica­gói Enrico Fermi Intézet kutatói. A hal­dokló csillagok nyilvánvalóan szenet lö­vellnek ki magukból gáz alakban, és ez a szén azután körülbelül öt nanométer méretű gyémántokká kondenzálódik. A kutatók olyan meteoritanyagot elemez- tek>»emelyről tudták, hogy szenet tartal­maz. A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a szén rendszerint grafit vagy egy­szerű szerves molekulák formájában for­dul elő. De amikor a kutatócsoport rönt­gensugaras és elektronsugaras diffrak­K. F.: - Vállalatunk székhelye itt van a Garay téren, így nap mint nap találko­zunk azzal a problémával ami itt kiala­kult. Ha már ez a városközpont, akkor te­gyük gyakorlatban is azzá, ne csak az át­menő forgalom miatt legyen ez a cent­rum. H.T.: - Ma Szekszárd szivében nincs olyan utca és tér, ahol a polgár nyugod­tan, békésen sétálhat. Mindenhol átjáró­ház, kocsikijáró... Szóval ez egy áldatlan állapot, melyen előbb-utóbb változtatni kell.- Véleményük szerint mikorra lehet sétálótér a Garay térből? K. F.: - Én kétlépcsős megoldást lát­nék célszerűnek. Először a parkolót kel­lene megszüntetni - ami csak szándék és elhatározás kérdése -, majd, ha van rá lakossági igény, akkor egészen a Béla tértől lefelé sétálóutcává lehetne kialakí­tani a kérdéses területet. Ez utóbbi terv már forgalomirányítási gondokat is maga után von, de úgy gondolom, ez nem je­lentene megoldhatatlan problémát. H. T.: - Sok múlik a város vezetésének hozzáállásán is... Mindenesetre Szekszárd polgárai május 25-én voksolhatnak a téren - a térért. A programajánlat: 8 órától: Vásár a té­ren - vállalatok, iparosok, kereskedők standjai. 14 órától: Szintetizátorvarázs - Gáti László közreműködésével. 15 órá­tól: Talányos agyrémek - játék a téren, ehető nyereményekkel. 16 órától: „Ma­gyarország az én hazám” - Csizmadia Sándor dalénekes műsora. 17 órától: Vendég: Maksa Zoltán humorista. 18 órától: Színpadon a Bartina néptánc­együttes. 19 órától: „Nincs új a Lap alatt” - a Showder duó új műsora. 20 órától: Tér-Buli - Hörvi diszkó 23 óráig.- kz­cióval kezdte vizsgálni a töredékeket, a gyémánt összetéveszthetetlen diffrak­ciós mintázatára bukkant. A töredékek szokatlan arányban tar­talmaztak nemesgázokat, ami arra vall, hogy nem a korai naprendszerben kép­ződtek, hanem korábbi csillagnemzedé­kekből származnak. A kutatók szerint olyan szénatomokból kondenzálódtak, amelyeket egy vörös óriáscsillag bocsá­tott ki magából. „A természet nyilvánva­lóan sokkal hatékonyabban állítja elő a gyémántot, mint az eddig felfedezett leg­jobb laboratóriumi szintézis” - jelentette ki a kutatócsoport vezetője. A Kereskedelmi Minisztériumban elkészült a külkereskedelmi árufor­galom négy havi mérlege. Eszerint a nem rubelelszámolású kivitel értéke január elejétől április végéig több mint 1,7 milliárd dollár volt, ami 18 százalékkal, 275 millió dollárral több mint a múlt év azonos időszakában. Az összes export mint­egy 30 százalékát kitevő mezőgaz­dasági és élelmiszeripari kivitel az átlagot meghaladó ütemben bővült. Ebben a cikkcsoportban 138 millió dollárnyi többlet keletkezett, 37 szá­zalékkal több mint tavaly. Fogyasztá­si cikkekből 49 millió dollárral vittünk ki többet. Ugyancsak jelentős mér­tékben - 45 millió dollárral - haládta meg a múlt évit az első négy hónap gépexportja is. A konvertibilis elszámolású export 43 százalékát az EGK tagországok­nak szállították a magyar vállalatok. Ez a kivitel az előző évihez képest 22 százalékkal, 135 millió dollárral emelkedett. A közös piaci országok közül az NSZK-val a legélénkebb a forgalmunk, az ide irányuló export négy hónap alatt 381 millió dollárttett ki. Behozatalunk a tőkés országokból valamelyest csökkent az elmúlt év el­ső négy hónapjához viszonyítva, ér­téke mintegy 1,5 milliárd dollár volt. Elsősorban anyagokból és alkatré­szekből importáltunk kevesebbet mint tavaly, a gépek, berendezések importja viszont 30 százalékkal nö­vekedett. Fogyasztási cikkekből szintén jóval - 26 százalékkal - töb­bet vásároltunk, mint egy évvel ko­rábban. Az importforgalom 45 százalékát az EGK tagországokkal bonyolítot­tuk le, s a behozatal több mint fele az NSZK-ból származott. Az összes im­port 70 százaléka egyébként a libe­ralizált termékkörbe tartozik. A rubelelszámolású áruforgalom négyhavi alakulásában érezhető az exportengedélyek januári szigorítá­sának hatása. A kivitel januártól ápri­lis végéig 36 százalékkal volt kisebb az előző évinél, az import értékének csökkenése ugyanebben az idő­szakban 17 százalékos. A Szovjetunióba 30, az NDK-ba 20 százalékkal kevesebbet szállítot­tunk, mint tavaly az év első négy hó­napjában. Lengyelországnak az előző évi árumennyiség egyhetedét adtuk el. A Csehszlovákiába irányuló export értéke a múlt évinek 57 százalékát tette ki. Az importban az NDK és a szovjet szállítások értéke 12-14 százalék­kal, a lengyel és cseh szállítások pe­dig 24-30 százalékkal esett vissza a múlt évihez képest. Az energiahordozókból és gépek­ből 100-100 millió rubellel, anya­gokból és alkatrészekből pedig 124 millió rubellel kevesebbet szállítottak a partnerek. Gyémántpor a csillagok között nye. A mai utca helyén valamikor szőlők, kertek voltak. Ez a rész a háború után tel­jesen beépült. Itt lent a sarkon voltaKléz- li-féle fűszerüzlet. Most talán kanyarod­junk vissza a Skála oldalára. Az egykori zsidó iskola helyén - melyet azóta kibőví­tettek - épült és áll ma is a Bezerédj Ist- lván Kereskedelmi Szakközépiskola. Mellette volt egy ház, melyet szomorú emlék övez, ebben is ggettó volt 1944-ben.- És a Skála következik...- Igen. A régi ház sarkán építették be azt a fatörzset, melybe szegeket vertek az ^ egykori vándorlegények. Sokan azt hit­ték, a város neve is innen származik: Szegzárd. A Skála helyén egykoron - 1940-ig - a Hangya üzlete állt, ahol edényt, vasat, kerékpárt és élelmiszert árultak. Még előttem van a hosszan be­nyúló üzlet olajozott padlójával, régi, te- kerős pénztárgépével és kézi hajtású mákdarálójával. Amikor a Hangya elköl­tözött, a Petrits Feri bácsiék vették meg a házat, s benne cukorkaüzemet létesítet­tek. A háború után abban a házban nyi­totta meg rendelőjét dr. Lőrincz Árpád, aki a te apádat is sokszor gyógyította.- De érdekes dolgokat mesélsz...- Bizony régi dolgok ezek. Menjünk a központ felé, de a másik oldalon... A mai szakmunkásképző intézet helyén volt a polgári leányiskola. A mellette lévő ház a Titte-féle rádiókereskedőé és villanysze­relőé volt Az udvarban lakott - ennek több mint ötven éve - a legkedvesebb ta­nítóm, Makk Józsi bácsi, akire ma is sze­retettel emlékezem. Néhány házzal odébb a Borgula fényképész örökítette meg az utókornak az embereket. Ennek a névnek már akkor is rangja volt. Az utód ma egy-két házzal odébb található. Vele szemben a zsidókaszinó adott otthont a város kereskedőinek. Közben lebontot­ták és ott alakult ki a kertmozi. Ma már az is a múlté. Aztán itt a posta, mely szintén az öreg épületek közé tartozik. A háború előtt itt volt az autóbusz-végállomás, a kocsikra az volt ráfestve, hogy MÁVAUT.- Hogy fértek itt el az autóbuszok?- Könnyen, hisz naponta legfeljebb hat-nyolc autóbusz indult vagy érkezett. A garázsuk a mai városgazdálkodási vál­lalat központi épületénél volt. De marad­junk talán a páros oldalon. A 18-as szá­mú ház a Wolf szesznagykereskedőé volt. A háború után tejcsarnokot rendez­tek be, sőt, a Népújság elődje, a Tolnai Napló is ott székelt 1956 végéig. Ebben a házban dolgozott a jónevű Csankó szíj- jártó is. Aztán itt van a 20-as számú ház. Nem állapítható meg pontosan az építés éve, de állítólag ez volt Szekszárd köz­pontjának első emeletes háza, úgy 1870 körül épült. A ház gazdája a jónevű Kunczer ácsmester volt, aki aztán az ud­vari részén is emeletet építtetett. Az utcai fronton üzletek voltak, így borbélymű­hely, cipészműhely, hentesüzlet, de ezek időnként változtak. Most menjünk egy házzal odébb. Ez az épület ts legalább százéves, ma már csak az'eleje létezik, a hátsó részét lebontották. A Tóth-féle pék­ség volt itt. A szomszédos emeletes Da- nóczi-ház helyén (ma adófelügyelőség) a háború előtt egy alacsony nádas ház Traubert Imre férfiszabó üzletéről a 30-as évek közepén készült felvétel állt. Aztán itt van a következő épület, ahol ma az óra-ékszerüzlet kínálja áruit. A Zámbó Pista bácsi rézöntőmühelye volt hátul, és ami érdekesség, a háború előtt még harangöntéssel is foglalkozott. Van egy történetem vele kapcso­latban. A háború utolsó éveiben már nagy szeme volt a benzinnek, jegyre adták. Néhányan bejutottak a garázsba, hogy benzint szerezzenek az autó tank­jából. Kíváncsiak voltak, mennyi benzin van a tankban, és égő gyufával meg­nézték... A következmény: az autó a fészerrel együtt kiégett.- kas Kft, alakult a kistelepülések ellátására Kábeltévé a falvakban Óriási az igény a lakosság körében a kábelhálózaton keresztül történő televíziós műsorellátás iránt, különösképpen a sok helyütt még nem fogható műholdas adásokat szeretnék mind többen a lakásukban élvezni. Városi és azon belül is főleg a sűrűn la­kott tömbházas körzetekben a legtöbb helyen ezt már megoldották, ám a családi há­zas területeken, falvakban nehezebb mindenki számára kielégítő megoldást találni. A lakótelepeken jól bevált földkábelezés ugyanis a kistelepüléseken túlságosan nagy költségeket jelentene lakásonként, így ez nem járható út. A lakossági igény és az erre épülő vállalkozói érdek találkozása azonban új ötleteket szül és szerte az országban kezd tért hódítani a kistelepülések ellátása, a meglevő elektromos hálózat oszlopaira feszített légkábelek segítségével. Erről a témáról tartott tájékoztatást a Tolna megyei műszaki hetek keretében a szek­szárdi MTESZ-székházban Schmidt János, a Dédász Tolna Megyei Igazgatóságának vezetője, aki a nemrégiben alakult Tolnakom Kft. ügyvezetője is egyben, valamint Ger­gely Sándor meghívott szakértő, a váci kábeltévés rendszer vezetője. Mint elmondták, a Dédász és a posta hozzájárul a meglévő támszerkezetek és alépítmények használatához, így lehetővé válik elérhető áron a falvak kábelezése, és maximálisan 10-15 tévéműsor továbbítása a lakásokba. Erre a feladatra alakult meg idén február­ban a Tolnakom Kft. egymillió forintos törzstőkével, amely vállalkozásba később a Dé­dász is be kíván kapcsolódni. A váci társaság alvállalkozóként kapcsolódik a kft tevékenységéhez, ők szállítják a nyugatnémet gyártmányú központot, vagyis a parabolaantennát és a fejállomást, vala­mint átadják az általuk már kipróbált, bejáratott technológiát, amellyel jó minőségben és rendkívül gyorsan telepíthető a kábelhálózat. A költség lakásonként mintegy 15 ezer forint, amely csökkenthető, ha a létesítés közcélú kulturális alapítvány kereté­ben történik, így ugyanis az áfa visszaigényelhető, és a befizetett összeggel a személyi jövedelemadó alapja is csökkenthető. A kérdés csak az, hogy mit szól ehhez az APEH, az erre vonatkozó jogértelmezés ugyanis nem egységes Magyarországon. Schmidt János elmondta, hogy referenciamunkájuk még nincs, de már nyolc köz­ségből érkezett konkrét igény, a szerződéskötések folyamatban vannak. Ez 1800 la­kást érint, egyébként a jelenlegi kapacitásuk évi háromezer lakás bekötéséhez ele­gendő. A hálózat telepítése után természetesen egyéves garanciát vállalnak, és azon túl is üzemeltetik, karbantartják a rendszert lakásonként havi 100-140 forintos áta­lánydíj ellenében. A kiépített kábelhálózat további fejlesztési lehetőségeket is rejt ma­gában, közösségi híreket, reklámot lehet például a hálózatba kapcsolt fogyasztók felé közvetíteni, de akár ministúdiót is lehet telepíteni a későbbiekben. A jövőben kialakuló önkormányzatok működésében komoly szerepet kaphatnak ezeka lehetőségek azon kívül, hogy a kábelen érkező televíziós műsorok a lakosság pihenését szórakozását biztosítják.- áa ­/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents