Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-19 / 38. szám
6 NÉPÚJSÁG 1990. május 19. A cetek élete A ceteket erősen megtizedelte az emberiség, s most fennmaradásukat tervszerű intézkedésekkel biztosítani igyekszik: a vonulási útjaik, csoportonkénti megoszlásuk, elkülönülésük ismerete lehetővé teszi, hogy vadászatuk ne okozza kipusztulásukat. Egy elszigetelt cetnépességben például kisebb vadászzsákmány is nagy csökkenést okozhat, a helyi állomány utánpótlását gátolhatja, különösen, ha sok nőstényt lőnek ki. A legnagyobb kékbálnák súlya több mint 100 tonna, néha eléri a 130 tonnát is, sőt, mértek már (persze darabokban, mert ekkora mérleg nincs - bálnavadászhajón) 134 tonna súlyú példányt is. E vízi emlősök hossza meghaladja a 30 métert, s így a legnagyobb állatok, amelyek valaha is éltek Földünkön. Az évmilliókkal ezelőtt élt ösbálnák kisebbek voltak a maiaknál. Ha az ember nem pusztítaná (vagy pusztította volna) ki őket, néhány millió év alatt még nagyobbra fejlődnének. A mintegy hetvenmillió évvel ezelőtt élt legnagyobb sárkánygyíkok fele akkora súlyúak sem voltak. Nem is lehettek nagyobbak, mert ekkora súlyú állat már csak vízben élhet, ahol nem kell saját súlyát cipelnie. A kékbálna „nehéz szívvel” él, vérkeringésének motorja egy tonnát nyom. A cetek vándorlásának vizsgálaEgy 13 méteres bálna csontváza a Karlsruhei Múzeumban tára az angol Tengeri Biológiai Egyesületek kutatói újabb módszert dolgoztak ki. A bálnák fő táplálékai közé tartoznak a mélytengeri tintahalak. Ezek kitines állkapcsai nem emésztődnek meg a cet gyomrában, vizsgálatuk sok új információhoz juttatta a kutatókat. Érdekes például, hogy a 10 méter hosszúságot meg nem haladó állatok gyomortartalmában egyáltalán nem vagy alig találtak ilyent. Nagyobb mennyiségben csak a 11 méternél hosszabb cetek gyomrában volt lábasfejü-maradvány, mégpedig annál több, minél nagyobb volt a cet. Ez viszont azt jelenti, hogy a nagyobb cetpéldányok délebbre vándorolnak, mint a kisebbek, mert csak ott juthatnak hozzá ezekhez a tintahalakhoz. Egy-egy hím (ez mindig a nagyobb állat) több kisebb nőstényt gyűjt maga köré. A cetháremek nem ritkán tálkákká, „iskolákká” verődnek össze. Egy-egy „cetiskolában” olykor 200 példány is ösz- szetart. A hímek és nőstények párzását hosszú szerelmi játék előzi meg. A négy méter hosszú, 1300 kg súlyú ivadék 16 havi vemhessé- gi idő után születik meg. Az anya borjának világrahozásakor hanyatt fordulva hasát a víz színe fölé emeli. így a farkával előre kibújó cetbébi, még mielőtt a vízbe pottyanna, tüdejét levegővel szívja tele. Az anyát az újszülött gondozásában többnyire egy másik nőstény is segíti. A cetanya „kicsinyét” a víz színe alatt szoptatja. A komputer nem tud sakkozni... Az agy működése „Erős a kísértés, hogy azt állítsuk: az emberi agy olyan, mint egy bonyolult komputer. Mégis jobb, ha ellenállunk, mert az agy működését egyáltalán nem hasonlíthatjuk egy komputeréhez” - állítja az 1972-ben orvosi Nobel-dljjal jutalmazott amerikai tudós, Gerald Edelmann. A „gondolkodó anyag" egyik legtekintélyesebb kutatója szerint a kisértés azzal magyarázható, hogy a felületes szemlélő több hasonlóságot is felfedezhet az agy és a komputer között. Ha például az agyat figyeljük, úgy tűnik, mintha finom szálak, kábelek indulnának ki az idegsejtekből, a neuronokból, és kötnék az egyik ideget a másikhoz. Az agy elektromos tevékenységet is kifejt, villamos áramot gerjeszt, akkor miért ne gondolhatnánk, hogy egyfajta nedves félvezetőről van szó? Edelmann szerint a hasonlat azért sántít, mert ha erős nagyításban vizsgáljuk az agy valóságos anatómiáját, világosan kitűnik, hogy az inkább sűrű aljnövényzethez, vagy őserdei liándzsungelhez hasonlítható, semmint egy komputerhez. Ha az emberi anatómiát követnénk, nem építhetnénk két azonos számítógépet, mint ahogy a természetben sem találunk két ugyanolyan agyat - véli Edelmann professzor, aki jelenleg a New York-i Rockefeller egyetem Idegtudományi Intézetét vezeti. „Az evolúció szempontjából kétségkívül meghatározott és rendkívül fontos szerepe lehet ennek a változékonyságnak” - magyarázza az amerikai kutató. De mielőtt megvizsgálnánk, hogy mi is lehet A „gondolkodó anyag” tárháza, az idegsejt. A gúla, az orsó és a csillag alakú sejtek felfogják és továbbítják a hozzájuk érkező jeleket. ez a funkció, álljunk meg egy pillanatra! A tanulás agyunk egyik rendkívüli képessége Elég bonyolult dolog megtanulni valamit, mégis egy gyerek, mielőtt iskolába kezdene járni, már képes arra, hogy a valóság tárgyait kategóriákba sorolja. A kérdés az, hogyan lehetséges, hogy az emberi lény az érzékein és az észlelésein keresztül fel tudja osztani a világot tárgyakra, mozgásokra és tárgycsoportokra, mielőtt megismerné a világ dolgait jelölő szavakat. Ha elfogadjuk, hogy a világot több, egymástól eltérő módon lehet felosztani aszerint, hogy az élet során mire van szükség, és azt, hogy az emberi agy rendkívüli változékonyságra képes, akkor kezdjük megérteni, miképpen működik a „gondolkodó anyag”. Edelmann feltételezése szerint szoros összefüggés létezik a között, amit az egyén lát vagy hall (ahogy egy tárgyat érzékel) és amilyen variáció megjelenik az agyában. Az amerikai tudós úgy véli, hogy bizonyos variációkombinációk gyakrabban fordulnak elő, mint mások, mert fontosabbnak bizonyulnak az életben maradás szempontjából. Ez gyakorlatilag a neurodarwinizmus kiindulópontja. A tudós nevéhez fűződő elmélet szerint az agyfunkciókat darwini rendszerként lehet felfogni. Az agy azért sem hasonlít a komputerhez, mert ez utóbbi logikai folyamatokat követve működik. S annak ellenére, hogy a logika széles körben alkalmazható a matematikában, mint a bírósági ítéletekben, mégsem ez a fő elv, amely köré a világ szerveződik. A logikánál fontosabb dolgok is vannak - állítja Edelmann. A tudományt sem köti gúzsba a logika. Ha így lenne - állítja a tudós -, nem lenne szükségünk laboratóriumokra, hanem csak komputerekre. Mindig történik valami a tudományos kutatásban, amit logikusan nem tudunk elképzelni. Az evolúció nem követi a logikát, s a kreativitás is távol áll tőle. Ahhoz azonban, hogy egy komputer működni tudjon, logikára és hatékony lépéssorozatra van szükség. Amikor például a gép sakkozik, valójában nem tesz mást, mint hogy összefoglalja az emberi tapasztalatokból származó szabályokat. „Feltételezhetjük - mondja a tudós -, hogy létre tudnánk hozni olyan komputert, amely a rendkívüli gyorsaságnak köszönhetően képes lenne legyőzni egy nagymestert. De nem a gép találja ki a szabályokat.” Szóval a komputer nem tud sakk0ZnÍ ERDŐSI LILIAN Félsivalagok lakói Egy csoport kivételével a kaktuszok majdnem kizárólag amerikai növények. Elterjedési területük az északi szélesség 56. fokától a déli szélesség 54. fokáig terjed, vagyis Kanadától az atlantikus partok mentén, majd az USA nyugati államain át (Kalifornia és Mexikó) a középamerikai országokon és a dél-amerikai Andok vonulatain végig, egészen Patagóniáig és a Magellán-szo- rosig. A Colorado- fennsikon 3000, a bolíviai magashegységekben 4700 méter magasságig hatolnak fel a kaktuszok. A trópusokhoz csatlakozó száraz vidékek a kaktuszok számára különösen alkalmas környezetnek számítanak, az epifiton (fán élő) nemzetségek viszont Dél- és Kö- zép-Amerika nedves hegyvidékeit és a brazíliai trópusi esőerdő-övezetet népesítik be, kivéve egy nemzetséget, amely Afrika trópusi területein, továbbá Madagaszkáron, a Mauri- tius-szigeteken és Ceylonon is megtalálható. A kaktuszok nagyon változatos alakúak. Az óriáskaktusz például az arizonai és dél-kaliforniai sivatagok jellemző növénye, olykor 15 méter magas is lehet. Ezeken az óriási alakokon kívül az összes elképzelhető forma előfordul a legváltozatosabb átmenetekkel: az oszlop, henger, gömb és korong alakú testtipusokon keresztül egészen a törpe alakokig. A kaktuszok vízraktározásában olykor a gyökér is részt vesz. Az Ariocarpus nemzetség gyökere például répaszerű, egyben ez a növény víztároló része. A rendkívül száraz körülmények között élő fajokon a párologtatás csökkentését elősegítő és . felületcsökkentő szerveződési formákat találunk. Ez fokozatosan alakul ki a bőrszövet külső falának meg- vastagodásával vagy annak viaszbevonatával, akár a gázcserenyílások besüllyedésével. Ilyen szempontból legtökéletesebb alkalmazkodás a gömbalak, amikor a levelek teljes párologtató felülete megszűnik. A kaktuszok gazdasági jelentősége egyrészt az, hogy a szélsőségesen száraz éghajlat miatt az egyetlen tűzifát és tüzi- fapótlást, építőanyagot szolgáltató növény; néhány fajából fáklya is készül: Másrészt sok faj termését szívesen fogyasztják, cukrozva kereskedelmi forgalomba is kerül. A kisebb termetű kaktuszok csoportjában vannak kevés gondozást igénylő fajok, amelyek nemcsak lakásba vagy kaktuszkedvelők gyűjteményeibe alkalmasak, hanem gyárak, üzemek ablakainak díszei is lehetnek. A BONSA Cipőipari Kft. bonyhádi telepére felvesz cipőfelsőrész-készítésre varrni tudó, vagy varrásban jártas dolgozókat Állandó délelőttös műszak! Bérezés teljesítménybérben! Jelentkezni: munkaügyi csoporton. 7150 Bonyhád, Bajcsy-Zs. u. 2. sz. (11£ Újra érkeztek tolipárnák a Bizományiba, nagypárna 425 Ft kispárna 175 Ft paplan 893 Ft 2x3 méteres szőnyeg 3410 Ft 1x1,5 méteres szőnyeg 855 Ft Amíg a készlet tart! Szekszárd, Garay tér 10. (149) A TUTTI Élelmiszeripari Kisszövetkezet jó minőségű termékeit ajánlja a fagylaltszakma képviselőinek- fagylaltporok 46-féle ízben,- fagylaltostyák 3-féle típusban. Új termékek:- fagylalt állományjavító és kötőanyag,- joghurtos gyümölcs fagylaltporok,- koktél fagylaltporok,- NSZK-gyártmányú fagylaltadagoló kanalak. A legkorszerűbb olasz gyártmányú fagylaltfagyasztó gépeket kínáljuk előnyös lízing feltételekkel. MINDENT EGY HELYEN: a TUTTI-nál, de nem csak GYŐRBEN. Kereskedelmi lerakatok: 7025 Bölcske, Lenin tér 3/A 7631 Pécs, Felső út 86. (Tel.: 72-26-026) (27/19) HIRDESSEN! Az Axel Springer Budapest Kiadó Tolna Megyei Irodája és a Tolnai Népújság szerkesztősége MINDEN PÉNTEKEN hirdetési különoldalakat jelentet meg. 33%-os KEDVEZMÉNY a különoldalakon megjelent hirdetésre. népújság A félsivatagok jellegzetes kaktuszfája az ara- szos törzsű, 4-6 méteres magasra is megnövő Consolea
