Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-17 / 36. szám

1990. május 17. Képújság 5 Autózzunk, de olcsóbban! Az üzemanyag-fogyasztás szempont­jából nagy szerepe van a motornak. A nálunk legelterjedtebb gépkocsití­pusok motorjainak alapkonstrukcióit ré­gen meghaladta a technikai fejlődés. Nemritkán 20-25 évesek. (Trabant, La­da, Dacia, P. Fiat stb.) Előnyös változtatá­sok - kevés kivétellel - csak a motor se­gédberendezésein voltak azzal a céllal, hogy a jó öreg motorból ki lehessen hoz­ni, „amit csak lehet”. (Változott a karburá­tor - típusonként többször is, a gyújtás és annak automatikus szabályozása, az alapjárati rendszer vezérlése stb.) Az igaz, hogy ezek komoly gyári kísérletek utáni - általában eredményes változtatá­sok. Ebből aztán az következik, hogy a gyári adatokhoz viszonyított legkisebb beállítási eltérés is számottevő költség- növekedést okoz. Lássuk a legfontosab­bakat:- Soha ne használjunk a gyári előírá­soktól eltérő oktánszámú benzint! Az ala­csonyabb oktánszámú (olcsóbb) ben­zinnel spórolni nem lehet, mert az teljesít­ménycsökkenést, rövid idő után sok­szorosan megfizetett alkatrészkopást, környezetszennyezést és lehet, hogy mindezek mellett nagyobb üzemanyag­fogyasztást is eredményez. Itt az olcsóbb a drága!- A motor diagnosztikai adatainak beállítása (alapelőgyújtás, automatikus előgyújtás*-szabályozás, szelepek beállí­tása, égéstermék összetételének beállí­tása, hengerek teljesítményének össze­hasonlítása stb.) már nem történhet „nagykalapácsos módszerrel”. Kevés a jól felszerelt diagnosztikai műhely. De ahol van, ott a mérési adatok bizonyítják, hogy a szemre, fülre, füstre, hangra beál­lított motorok 90-95 százaléka nagyon rossz hatásfokkal üzemel. Az eredmény: költségnövekedés, környezetszennye­zés. Ne sajnáljuk a kiadást a korszerű (notordiagnosztikai eszközökkel történő gondos és figyelmes beállításra. Nem rossz befektetés, különösen akkor, ha ezt a beállítást 5-10 000 km-enként el­lenőriztetjük is. Ez is szükséges, mert az alkatrészek természetes kopása során a beállítási értékek változnak.- Ne várjunk csodát a számtalan fo­gyasztáscsökkentő szerkentyűtől. Autós társaim jól tudják, hogy az első benzin­áremelések után csodaszerként reklá­mozott „találmány” már mind eltűnt a technika süllyesztőjében. Az adott típus­hoz gyárilag, vagy gyári közreműködés­sel kifejlesztett félvezetős gyújtóberen­dezések megbízható eredményt hoznak - jó beállítás esetén. Ezt is csak azért, mert a hagyományos gyújtás természe­tes elhasználódása - a mai egyéb kar­bantartási igényekhez képest - nagyon gyors, ezzel számottevően megváltoznak a beállított adatok, értékek. (Előgyújtás, zárásszög.)- Fordítsunk nagy gondot a levegő- szűrőre! Tisztítsuk rendszeresen, cserél­jük a filterszűrő betétjét 10000 km-en- ként akkor is, ha gépkocsinkat nem használjuk poros úton. A spórolás - mo­torkopás, üzemanyag-fogyasztás növe­kedése, teljesítménycsökkenés, környe­zetszennyezés.- Az olcsó olaj a drága! Igaz ez a mo­torban is, és az erőátviteli berendezés­ben is. Ma, amikor a magángépkocsik fu­tásteljesítménye ritkán éri el az évi 10 000 km-t, használjunk többfokozatú olajakat. Ez nyáron nem hígul fel, kenőképessége megmarad, télen nem dermed meg, így nem fékezi a mozgásokat. Ezzel is csök­kenthetjük a súrlódás okozta teljesít­ményveszteségeket, a súrlódó alkatré­szek kopását, végső soron növelhetjük a gazdaságosságot. Tartsuk be az olajak cseréjére és a szűrőbetétcserére vonat­kozó előírásokat!- Ne használjuk feleslegesen a gépko­csi fogyasztóit. Az üfcemanyagon kívül a gépkocsinak semmiféle energiaforrása nincs. A KRESZ előírásain túl, feleslege­sen bekapcsolt fényszórók, a feleslege­sen járatott fűtőmotor a bekapcsolt köd­fényszórók, hátsó helyzetjelző ködlám­pák energiaforrása a generátor, mely meghajtását a motortól kapja. Tehát üzemanyagba kerül.- A legtöbb üzemanyagot a gépkocsi hidegindítása során pazaroljuk el. Még a legnagyobb hidegben is úgy használjuk a szívatót, hogy rövid (1 -2 percnyi) mele­gítés után induljunk el a gépkocsival, a szívatót pedig nyomjuk vissza annyira, hogy a motor éppen ne rángasson. A motort ne pörgessük nagyon, de halad­junk a gépkocsival. A terhelt motor előbb éri el az üzemi hőfokot és a közben meg­tett kilométer jól jön a számolásnál. Egy feleslegesen hosszan, álló helyzetben melegített motor felmelegedésének az ára - többek között - kb. 1 liter benzin. A felsorolás nem teljes, de a legfonto­sabbakat tartalmazza! Minden felsorolásnál igazabb az, hogy mindenféle átalakítás,_ barkácsolás és bűvészkedés csak attól lehet eredmé­nyes, hogy előtte a motor nem volt rende­sen beállítva és a helyes beállítást valami mással sikerült - nagyritkán és drágán - pótolni. Horváth Gyula 505. Sz. Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Védjük meg a rovarfaló vadászt! Mi, a Zalakarosi Beszédes József Ter­mészetvédők felhívással fordulunk az or­szág összes állampolgárához, termé­szetvédőjéhez. Segítséget kérünk a fo­kozottan védett gyurgyalag madár ki­pusztulásának megakadályozására. Számuk, sajnos, egyre fogy. Nevük ezért bekerült az „Európai Vöröskönyvbe” is. Vállaljanak védnökséget falujuk, városuk határában lévő homokbányák, löszpar­tok, folyópartok, mély utak falában fész­kelő madarak felett. Szervezzenek őrsé­get, hogy senki ne bánthassa fészküket, ne zavarhassa költésüket. Ha mégis ezt valaki tenné, kérjék a körzeti rendőr se­gítségét. Gyurgyalag, népi neve: piripió, gyur- gyóka, törökfecske, földirigó, méhmadár, méhész, a mi vidékünkön gyurgyóka (Merops apiaster L.) Rigó nagyságú, de karcsúbb madár; színe és egész megje­lenése szerint mintha nem is a mi éghaj­latunkról, hanem messze északról való volna, olyan gyönyörű és csillogva-ra- gyogó a színe, olyan különös a formája. Begye aranysárga, melle, hasa sötétzöld, homloka tövén fehér, aztán zöld; szemén át fekete pászta. Nyakán, a melle felé fekete színű, tarkója, dolmánya sötét fa­héjszínű, a szélek felé világosodó, farka Szóváltás Jött velem szembe a járdán és beszélt. Pedig körötte teremtett lélek sem volt látható. Aprónak, s töré­kenynek tűnt számomra. Ódivatú, sárga, fonott műanyagszatyrából ki­kandikált az idegesen belégyűrt ki­lós kenyér selyempapirja. Haja fésü­letlen, s teljesen ősz volt. Olcsó nyári kartonruháján a sok mosástól már megkoptak a minták. Határozottan, és főleg nagyokat lépett. Mintha hétmérföldes csizmát viselt volna a lábán mint az egykori mesehős, amelyikről még kislány korában hallott. És beszélt. Egyfoly­tában mondta a magáét. A hang­foszlányok szálltak felém és der­medt csendet loptak a lelkembe. Úristen ez a néni magában beszél - futott át rajtam a felismerés. Talán észre sem vette, hogy minden gon­dolata kihallatszik a világba... Jött rendületlenül, bizonytalanul és réveteg szemmel figyelt fel rám -, a hirtelen elé állóra.- Nénike, drága, valami baj tör­tént? Segíthetek?! Szemei sárgás fényüek és üvegesek voltak. Némán rámnézett. Szót sem szólt, csak né­zett. Nyúltam feléje, de elhúzódott. Álltunk egymással szemben, s mindketten a másiktól vártuk azt, amit magunk sem tudtuk, hogy mi iehet. Aztán újra elindult. S beszélni kezdett... _ _ zöld, két középső tolla nyilszerűen kiálló, lába kurta, kucorgásra alkalmas, szeme kárminpiros, csőre hajlott, hegyes. Nyolcvan-százhatvan centiméter mély, sörösüveg átmérőjű üreget váj, mely diszkosz alakú fészkelőbarlangban vég­ződik. Ide tojja le a csupasz talajra általá­ban 5, majdnem golyó alakú, tiszta, fehér, fényes tojását. Napfelkeltekor a villany­dróton szemlélődik. Május közepe táján jelenik meg és szeptember közepe körül költözik Afriká­ba, Tanzániába. Hosszú utat tesznek meg. Mielőtt tavasszal a revirt elfoglalnák, a 6 hős hímcsapatok kemény, véres csatát vívnak a költöüregeikbe befészkelt vere­bekkel. Ez néha 4-6 óra hosszat is eltart­hat, amely után ők visszatérnek a tojók­hoz és a vezérhím vezetésével más­nap a csapat elfoglalja a fészkelőfalat. Rövid ittlétük alatt hatalmas példány- számú káros rovart fogyasztanak el. Kedvelik a revir környéki erdők fedeles szárnyú bogarait, a mocsaras, zsombé- kos területek hártyás szárnyú rovarait, kedvenc csemegéjük a vizek környékén röpdöső szitakötők. A vezérhím irányítá­sával csoportosan vadásznak napfelkel­tétől napnyugtáig. Hajnal hasadáskor ő adja éles „Küty” hangon meg az ébresz­tőt és parancsot ad a munkára, veszély esetén a hosszan elnyújtott „Krü” han­gon óvatosságra int. A veszély elmúltával sűrű „Küty" küttyögéssel az ízeltlábúak vadászására, melyet a csapat többi tagja is sűrűn ismétel. Röptűkben kapják el az ízeltlábúakat. Potrohúkat megroppant- ják, a híg szövetállományt kiszívják, a ki­tinvázat begyükben összegyűjtik és időnként „kiköpik”. Ezt a köpetet a fész­kelő üreg előtt lehet összegyűjteni költés idején. Kb. 20 telepet vizsgáltunk, de egyetlen revir köpetanyagában házi- méhtestrészt nem találtak. Tehát a méhé­szek pusztító gyűlölete oktalanság. Rekultiváció címén eldózerolják tele­peiket! A partfal 10 cm vastagságban géppel lekapartaíható! Ezzel megköny- nyítik, hogy első nekifutás után a madár el tudja készíteni fészkelő üregét, és nem kell kettő-három esetben is e tevékeny­séget végezni, amiért is a fészkelés elhú­zódik, illetve a fészek el nem készülte miatt a fészkelésre megfigyelésünk sze­rint nem is kerül ilyen esetben sor. „BESZÉDES JÓZSEF” Természetvédők „IMÁN KÁROLY” Természetvédők Zalai Madártani Csoport BÖCSKEI GÉZA szaktanár Növekszik a munkanélküliek száma Az Országos Munkaerőpiaci Központ közzétette a januárban és februárban munkanélküli-segélyben részesülők adatait. Ezek szerint több mint 7200-an léptek be a segélyezettek körébe ebben az időszakban. Rajtuk kívül januárban és februárban mintegy 8200-an tartották fenn magukat munkanélküli-segélyből, de az ő támogatásuk még a múlt évben kezdődött meg. A segélyezés bevezetése - 1989. ja­nuár 1 -je óta - több mint 18 ezer munka- nélküli kapott rövidebb, vagy hosszabb ideig ilyen támogatást. Azóta körülbelül 33 százalékuk került ki a segélyezettek köréből (ez mintegy 6100 dolgozó), de elhelyezkedni csak 21 százalékuk tudott, körülbelül 3900-an. A segélyezésből ki­kerülő, de elhelyezkedni nem tudó mun­kanélkülieknél egyrészt a munkaerő-hi­vatalokkal való együttműködés hiánya miatt szűnt meg ez a támogatás, más­részt különféle más segélyezések követ­keztében szüneteltetik e segélyezés igénybe vételét. Az elmúlt több mint egy év alatt szá­mottevően romlottak’az elhelyezkedés esélyei. Múlt év első negyedévében egy munkanélküli állást keresőre 3,1 beje­lentett, betöltendő állás jutott; idén feb­ruárban viszont már csak 1,3. Az idén januárban, februárban is se­gélyezettek -61 százaléka negyedévnél kevesebb ideje élt segélyből, 15 százalé­kuk három hónapnál régebben, de há­romnegyed évnél kevesebb ideje. Mint­egy 14 százalékuk már háromnegyed éven túl vette igénybe ezt a segítséget. A háromnegyed éven túl segélyben élők száma és aránya kiemelkedően ma­gas Budapesten, Baranya, Borsod- Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Januárban és februárban összesen mintegy 99 millió forintot folyósítottak segélyként a Foglalkoztatási Alapból. Ez havonta átlagosan, személyenként, 5102 forintnak felel meg. A segélyezettek 46 százaléka havi 4 ezer forint alatti, 30 szá­zalékuk 4-6 ezer forint közötti, 18 száza­lékuk 6-10 ezer forint közötti, 7 százalé­kuk pedig 10 ezer forint feletti támoga­tásban részesült. Egy éven túl, akik nem tudnak elhe­lyezkedni, átmeneti munkanélküli-jára­dékot kaphatnak. Ennek összege a má­sodik félévben felvett munkanélküli-se­gély 75 százaléka. Az idén az első két hó­napban 148 rászorulónak folyósítottak ilyen járadékot. A legtöbb járadékos a fő­városban, Baranya, Csongrád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ta­lálható. A járadékra e két hónap alatt mintegy 390 ezer forintot fizettek ki a Foglalkoztatási Alapból. A járadék havi átlagos összege 3400 forint volt. Kaposvári képek Kaposvár - szomszédunk, sok községünk sokkal inkább a vonzáskör­zetébe tartozik, mint a megyeszékhelyébe. Ha Szekszárdot, az egykori „kis város, nagy falut” újabban középvárosként emlegetik a szakembe­rek, akkor Kaposvárnak napjainkban már joggal kijár a középnagyváros titulus, ami persze hivatalosan nem létezik. A Kapos menti település neve először 1009-ben bukkant fel az oklevelekben. A XIV. században már vá­ra volt, melyet 1555-től 1686-ig birtokoltak a törökök. Fellendülése, akár csak az egész országé, a XVIII. század derekán kezdődött. A mai látogatót elsősorban szépen gondozott, tiszta(l), fásított belterülete ragadja meg. Külvárosai és ebből következően távlati képe is épp olyan, mint vá­rosaink többségéé, tehát csúnya. A komoly iparral rendelkező Kaposvár elsősorban a pedagógusképzés révén kötődött, kötődik megyénkhez, de az agrárszakemberek utánpótlása terén nem kevésbé.. Képeink ízelítőt igyekeznek nyújtani Kaposvárról. O. I. Fényképezte: ÓTÓS RÉKA Zsolnay-kút a sétálóutcában A Csiky Gergely Színház 4 Ami sehol se szép, az Somogy megye székhelyén se az! t -" m a «< H * « Bl r-H c s o y NI! V'; _ ... .3 ... _r- - ... i A „kispolgárság” 1832-ben még nem volt szégyen... A lengyeleknek piaca

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents