Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-12 / 32. szám
6 Képújság 1990. május 12. A Szekszárdi Műszergyár azonnali belépéssel FELVESZ hőkezelő edző szakmunkást Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál személyesen, vagy a 11-411/136-os teiefonszámon. (69) Ruházati v-7 ajánlata: nagy tolipárna 425 Ft kis tolipárna 175 Ft paplan 893 Ft 2x3 m-es szőnyeg 3410 Ft 1x1,5 m-es szőnyeg 855 Ft különféle pólók 175-193 Ft-ért. Amíg a készlet tart. BÁV ruházati bolt, Szekszárd, Garay tér 10. népújság HIRDESSEN! Az Axel Springer Budapest Kiadó Tolna Megyei Irodája és a Tolnai Népújság szerkesztősége MINDEN PÉNTEKEN hirdetési különoldalakat jelentet meg. 33%-os KEDVEZMÉNY a különoldalakon megjelent hirdetésre. Japánban népszerű ősi foglalkozás a fák „törpésítésének” művészete: a bonsai. Ezzel az eljárással cédrusokat, fenyőféléket, különféle erdei fákat, sőt gyümölcsfákat: a természetben 10-20 méter magasra növő fákat! - gyakran 50-80 centis méretűvé alakítanak: „törpésítenek”. ezeket azután a fa nagyságával harmonikusan megegyező cserép- vagy porcelánedényben a szobai polcon, a tornácon vagy az udvaron tartják egymagában vagy művészi csoportosításban. A bonsai eredete nagyon régi; már kétezer évvel ezelőtt a kínai császárt paloták kertjében voltak törpefák. Kínából az 5. században került Japánba a törpefák tartásának szokása, és néhány évszázad alatt széles körben elterjedt. Ezek a parányi, de formájukban hatalmasnak tűnő, fajukra jellemző külsejű fák rendkívül hosszú életűek: állítólag ma is él olyan törpefa, amelyet a 14. században ültettek. Fejlődésük azonban nagyon lassú. Erről ez a japán közmondás is tanúskodik: Ültess ma törpefát, bízd gondozását fiadra - unokádnak lesz öröme benne.” A törpefa nevelése nagy hozzáértést és türelmet kíván. .Első feladat a cserép-, illetve porcelánedény kiválasztása, amelybe a fát ültetik. Ennek formájában és színében össze kell csengenie a beléje kerülő növény alakjával, jellegével. Gondosan megválasztják a föld összetételét, hogy megfelelő, de nem dús táplálékot biztosítson. A növényt nem az edény közepébe ültetik - ez a képzelet szegénységére és a művészi érzék hiányára vallana, állítják a bonsai művészei -, hanem az edény szélére. Ennek megfelelően alakítják ki az ágak arányát is. A törpefák nevelése olyan műveletek sorozatából áll, amelyeknek az a célja, hogy a növény növekedése lelassuljon, ugyanakkor mégis fejlődjön: a „felnőtt” fákhoz hasonlóvá váljék, sőt virágozzék a termést is hozzon. Ültetéskor éppen ezért erősen visszavágják a csemete főgyökerét és a vezérhajtásokat. Ezt 2-3 évenként minden átültetéskor megismétlik, ezáltal csökken a fa víz- és tápanyagfelvétele. A lapos edényben - az egyébként is sovány, kevés földben - sekélyen gyökeredzik a fácska: gyökerei - mintha vihar tépte volna ki őket - a talajból jócskán kilátszanak. A fiatal növény törzsét és ágait rátekert drót segítségével megfelelő alakra formálják. Ha a törzs és az ágak megerősödtek, letekerik róluk a drótot, közben a hajtásokat állandóan metszik, és a fa ágait, koronáját fajára jellemzővé alakítják. Ily módon éri el a bonsai művésze, hogy fája hasonlatos lesz a Kelet-Ázsia és a japán szigetek meredek, szilás hegységein, a száraz, szegény talajon senyvedő, erős szelektől csavarodott törzsű, gyökerével kétségbeesetten a sziklába kapaszkodó fákhoz. A kínai és a japán ember otthonában a törpésített erdei fák az ilyen görbe ágú, öreg fák hangulatát idézik. Néhány évtizede a bonsai Európában is elterjedt, sőt divattá vált, egy szép hobbivá. Fák — virágcserépben „Cirkusz plussz”- a Fővárosi Nagycirkusz új műsora A hajhullás oka: nikkel Az elmúlt évben Miskolcon élő emberek kétségbeesve tapasztalták ön- magukon, hogy hullik a hajuk. De nem ám úgy, ahogyan a korral jár, hanem rohamosan. Főleg a város északi részén élőknél fordult elő ez a riasztó jelenség, amelynek hirtelen nem is tudták okát adni az orvosok. Mivel ennek az országrésznek igen nagy a környezeti terhelése, levegője, vizei erősen szennyezettek, felmerült annak a lehetősége, hogy valamilyen környezeti ártalom okozza a hajhullást Mivel hasonló esetekben az ártalmat okozó anyagok a hajszálakban is lerakódnak, s az ezekből vett minta könnyen szállítható és vizsgálható, a szakemberek úgy vélték, elemzés alá kell vetni a kihullott hajszálakat Meg kell állapítani, mely elemek dúsultak föl bennük a normális, tehát nem beteg embertől származó haj összetevőihez viszonyít- va.Kézenfekvőnek látszott a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében rendelkezésre álló, nagyérzékenységű vizsgálati eljárások alkalmazása. E célból Debrecenbe szállították a 42 beteg kihullott hajszálaiból álló mintákat hogy röntgenemissziós analitikai módszerrel felvilágosítást nyerjenek a haj mikroelem-tartalmában beállt esetleges változásokról. Az intézetben dr. Bacsó József végezte a vizsgálatokat. A rendelkezésre álló módszerrel 21 különböző fémes és nem fémes elem mennyiségét vizsgálták meg, közöttük nehézfémekét is, de megnézték a minták foszfor- és kéntartalmát is. A legtöbb elem esetében - noha a százalékos összetétel két határérték között van normális esetben - nem találtak kirivó feldúsulást Azonban a kihullott hajszálak nikkeltartalma a szokásos érték 3-4-szerese volt! Amikor ez kiderült az Atommagkutató Intézet munkatársai számára is ismerőssé kezdett válni a kép. A miskolci eset előtt ugyanis már észleltek hasonló jelenséget A Debreceni Orvos- tudományi Egyetem gyermekklinikájáról érkezett hozzájuk hasonló kérés. Egy kisfiúnak mindn felfedezhető ok nélkül hullani kezdett a haja. A gyermekklinikán mindenféle vizsgálatot végeztek, de nem találtak olyan elváltozást amellyel magyarázni lehetett volna a hajhullást A kisfiú mentes volt a gombafertőzéstől is, amely szintén hasonló kórképet idéz elő. Mivel az ő esetében is valamilyen külső ártalomra gondoltak, mintát küldtek a kihullott hajszálakból, röntgenemissziós analitikai vizsgálatra. Az eredmény megdöbbentő volt: a gyermek hajának nikkeltartalma 30-40-szerese volt a normálisnak. Szinte azonnali környezettanulmányt végeztek az eredmények nyomán. Valamilyen nikkelezett tárgyra gondoltak, például fém órára. Kiderült, hogy a gyermek nemrég kapott új órát, de szerencsére a régit sem dobták ki. Ugyanis első szemrevételezéskor meg lehetett állapítani, hogy a nikkelezett fém óra-karkötő felületén kioldódási nyomok találhatók. A gyermek bőrén át szívódott fel a nikkel, s ez okozza hajszálainak magas nikkeltartalmát is. Mindez azonban az irodalmi adatok figyelembevételével nem magyarázta meg magát a hajhullást Mivel azonban a haj növekedésére kedvezően ható vitaminok szintje sem volt valami magas a szervezetében, erős A- és B- vitamin-kúrára fogták a fiút A hajhullást végül is ez a kezelés állította meg. A gyermek haja szépen kinőtt, s az új hajszálakban már csak az átlagosnak megfelelő volt ennek a nehézfémnek a koncentrációja. Ha a további vizsgálatok is bebizonyítják a miskolci esetekben a nikkel felelősségét, meg is kell találni azt a forrást, amely a nikkel valamilyen fel- dúsulását idézhette elő az adott környezetben. így nem túlzás, ha most a miskolci egészségügyi szerveknek valósággal detektíwé kell válniuk, hogy a sok gyár közül kiválasszák azokat amelyek nikkeltartalmú melléktermékeket bocsátanak ki. Meg kell találni azt az utat is, ahol a nikkel a miskolciak szervezetébe került a levegőből, vízből vagy az élelmiszerekből. A vizsgálatokat folytatják. A közeljövőben az Atommagkutató Intézetben újabb 100 személy haját vetik vizsgálat alá. Figyelemmel kísérik a már megvizsgáltak hajának nikkeltartalmát is. Ugyanis, ha ez nem csökken, a haj kihullásának veszélye megmarad. Az esetben különösen érdekes, hogy eddig sehol sem írták le a szervezetbe kerülő nikkelnek ilyen hatását A környezetünkben sokkal gyakoribb ólomnak viszont már igen. Ez a nehézfém az emberi szervezetben akadályozza a hajhagymák vérellátását s ez kóros kopaszodáshoz vezet GŐZ JÓZSEF Franciaországban hatévi aprólékos munkával nevelték fel a képen látható szőlőtőkét, amely termést is hoz (MTI Külföldi Képszerkesztőség)
