Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-07 / 05. szám

4 - TOLNATÁJ 1990. április 7. Fejéről a talpára Általános gazdászképzés Palánkon Tantervet már írtak - rajzoljanak pénzt is? Az igazgatónő bizakodik Lábtörlőkészités kukoricacsuhéból. Leányágynemű szabás-varrása. Nemze­ti ismeretek - Magyar élet, magyar lélek. Üzleti és magánlevelezés. Nyereség- és veszteségszámítás. Hittan. Előadó: Mak- ray Lajos prépost úr. Államelnök látoga­tása. Kivonulás az ünnepélyre. Szálkás betűkkel írt bejegyzések egy vékony füzet megsárgult lapjain. A gaz­daasszonyképző iskola haladási napló­ja. Kelt az 1946/47-es tanévben, a Szek- szárd melletti volt Maria Terezianum he­lyén, Palánkpusztán. Mellette fekete bőrbe kötött vaskos kézirat. Készült ugyanitt, 1990-ben. Pá­lyázat a korábban már bevált mezőgaz­dasági technikumi képzés felújítására. Az iskolai önállóságból adódó lehetősé­geket kihasználva összeállították a Csa­pó Dániel Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Élelmiszeripari Szakmunkáskép­ző Intézet tanárai. Támogatás elnyerésé­re benyújtották a Közoktatásfejlesztési Alaphoz. Nem specialisták kellenek A látszólag különböző két dokumen­tum között nagyon is szoros összefüggés van. Hogy mi, arról Harangozóné dr. Ró­zsa Katalinnal, az iskola fiatal, agilis igaz­gatónőjével beszélgettünk. A visszate­kintést az 1929-es évnél kellett kezde­nünk, azóta képeztek ugyanis gazdászo- kat Palánkon. Mint a Tolnamegyei Újság 1929. október 5-i száma írta: „Annak a nagy koncepciójú kormányzati program­nak, amelynek egyik sarkalatos pontja az ország gazdasági talpraállitása, nemso­kára egész vármegyénkre kiható jelentő­séggel bíró pillért helyezünk el a közeljö­vőben megnyíló szekszárdi földművesis­kola épületében... Nagy a jelentősége, mert az iskola növendéke két éven ke­resztül a gazdasági életben benne él, ve­le minden vonatkozásban összefügg... és az elméleti tudást a gyakorlattal egészíti ki." Később, az 50-es évek végén és a 60- as évek elején a nagyüzemek kialakulá­sával az igény az általános mezőgazda- sági szakismeretekkel rendelkező, jó gyakorlati képességgel bíró szakembe­rek iránt volt nagy, ennek jól megfelelt a technikusi oktatási forma. A 70-es évek elején viszont szakosított nagyüzemek jöttek létre, melyek a specializálódott szakembereket fogadták szívesen. En­nek hatására kezdték meg működésüket a szakközépiskolák, ahol azonban a ta­nulók saját területükön jól felkészültek, de nem látták át a termelési folyamatokat és gyakorlati jártasságuk is hiányos volt. Ennek oka volt az is, hogy ezek az iskolák már nem rendelkeztek a korábban jól funkcionáló tangazdaságokkal. Az utóbbi években bebizonyosodott tehát, hogy specialisták helyett átfogó is­meretekkel felvértezett gazdaszemléletű, vállalkozókészségű, egyéni felelősség- vállalásra képes agrárszakemberek kel­lenek. A mezőgazdasági szakoktatás tu­lajdonképpen igyekszik is igazodni az elvárásokhoz - átmeneti megoldásként - szakmán belüli ráképzéssel, de ez épp a fejreállitott változata annak, ami kellene. Annál is inkább, mivel napjainkban a munkanélkülivé válók közül is sokan pró­bálkoznak növénytermesztésből, állat­tartásból megélni, s félő, hogy kellő hoz­záértés hiányában sok ilyen vállalkozás zátonyra fut. (A megyei tanács munka­ügyi osztályának adatai szerint 1990. februárjáig 714 újrakezdési hitelt felvevő személy közül 335-en mezőgazdasági termelésre kértek támogatást Tolnában.) A palánki pedagógusok ezért döntöttek úgy, hogy keresnek egy, a gazdaság köve­telményeinek jobban megfelelő képzési formát. Első lépésként ez év őszétől adap­tálják a MÉM-ben tavaly decemberben ki­dolgozott gazdaképzési tantervet, majd a feltételek megteremtése után átvennék a Szentlőrincen 1989 szeptemberében megindult gazdaasszonyképzés módsze­rért, melyekkel érettségizett lányokat egy év alatt tanítanak meg praktikus háztartási is­meretekre. A negyedik osztályos tanulóik­nak az ötödik évre felkínálják a lehetőséget, hogy tanuljanak - kiegészítésként - e két szak valamelyikén. Hosszú távú elképzelé­sük azonban más. Nevezetesen, hogy már első osztálytól kezdve általános gazdászo- kat képeznek. S hogy ne kelljen kivárni, míg ehhez - ki tudja mikor - központi tanterv készül, maguk állítottak össze egyet Leg­fontosabb jellemzőit Harangozóné dr. Ró­zsa Katalin így foglalta össze: középfokú képzési célú oktatás, melynek első négy éve általános ismeretekkel alapozná meg az ötödik évben választható szakirányt. Előnye, hogy nem lesz „zsákutcás” képzés, akik nem állják meg a helyüket a középfo­kon, megfelelő gyakorlat és vizsga után, betanított vagy szakmunkásként helyez­kedhetnek el, jogosítványt szerezhetnek, s beiratkozhatnak a speciális „Aranykalá­szos Gazda” tanfolyamra. A gyakorlatokat úgy szervezzük, hogy a tanulók ne csak szemlélődjenek a munka során, hanem mi­nél több szakmai jártasság, készség birto­kába jussanak. Valamint ismerjék a falusi életvitelt, ápolják a falu kultúráját A vetéstől az elletésig Ahhoz azonban, hogyadiákok az általuk elvetett kukoricát takaríthassák be őszszel és etethessék meg azokkal a hízókkal, amelyek világrajötténél is segédkeztek már, ne csak részfolyamatokat lássanak, s le is mérhessék munkájuk eredményét újra szükség lenne egy korszerű tangazda­ságra. Újra, mert 1929-ben a földműves­képzőhöz már tartozott egy 316 holdnyi te­rület. Melyből 100 hold nádas volt 6 hold a kertészet, 5 hold a belső terület az épüle­tekkel, a fennmaradó közel 200 hold pedig szántó. Határai délen a Sió, keleten a vasút illetve a mözsi határ, északon az Icce, nyu­gaton a Szekszárdot Tolnával összekötő közút voltak. Ma a gyerekek távoli gazdaságokba bu- szoznak, ami drágább és kevésbé haté­kony, mintha helyben gyakorolnának. A palánki iskola ezért együttműködési szerződés aláírására készül a megyei kór­ház kezelésében működő szomszédos gazdasággal, s az ott meglévő sertéstele­pet kibővítenék tehenészettel, juhászattal, lóistállóval, baromfiteleppel, nyúltenyé- szettel, méhészettel. A nagyszámú állat el­tartásához visszaigénylik a Szekszárdi Me­zőgazdasági Kombinát kezelésébe került korábbi tangazdaság 250 hektárját, s (gy összesen 400 hektáron olyan önálló minta­farmot szeretnének kialakítani, mely alap­funkciója mellett magánvállalkozók to­vábbképzésére is alkalmas volna. Kinek az érdeke? Egyelőre azonban mindez szép álom. Mert hiába a precíz tanterv, megvalósításá­hoz forintok kellenének. Sok keményhasú bankó. De a város csak erkölcsi támogatá­sáról biztosította a palánkiakat, s üres a kassza másutt is. Marad a remény, hogy pályázati keretből megkapják a kért 30 mil­liót, meg hogy a külföldi cégek közül, me­lyekkel tárgyalásban állnak, valamelyik lát majd fantáziát a magyar agrárszakember­képzés felkarolásában. CSER ILDIKÓ FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Tizennyolc segítségnyújtásra elszánt angyaljelölt gyülekezik a szekszárdi Ba­bits művelődési központ 8-as termében: az S. O. S. Telefonszolgálatra felkészítő kurzus hallgatói. A tanfolyam most indul. Miért jelentkeztek? D. B. (kérésére csak neve kezdőbetűit közöljük, valószínűleg majd a telefonban is őrzi az inkognitót) foglalkozására néz­ve időelemző-normás, jelenleg munka- nélküli.- Hisz a kimondott szó erejében?- Igen. Nem tudom... a gyerekeim hangján is mindig megéreztem, mitakar­nak. Gondom van, szó sincs róla, de olyan a családi .hátterem, hogy vállalha­tom. Farkasné Forgács Ilona Paksról jár be, a mozgássérültek helyi csoportveze­tője.- Azt tapasztaltam, hogy a mozgássé­rültek 90 százaléka nem csak testileg ká­rosodott, de lelkileg is sérült. A család­nak általában nincs elég ideje foglalkozni velük. Eddig is meghallgattam a gondjai­kat. Most végeztem a mentálhigiénés kurzust, így meg tudom állapítani, med­Őrangyalnak jelentkeztek dig segíthetek valójában, és hol az a ha­tár ahonnan ártok.- Hisz abban, hogy a szóbeli, a vizuali- tást mellőző kapcsolatteremtés segít a bajba jutottakon? - kérdem Sárközi Ká- rolynétól.- Feltétlenül hiszek benne. Különben nem lennék itt. Rück János üzletkötő az egyetlen férfi­hallgató. Foglalkozásával együtt jár a tele­fonon keresztül történő kapcsolatteremtés.- Az S. O. S. telefonszolgálat felelős­séggel jár. Ön névvel, vagy névtelenül vesz majd részt benne?- Ha a telefonáló rákérdez a nevemre, természetesen kész vagyok megmonda­ni. Ha nem érdekli, névtelenül. A legidősebb hallgató dr. Kiss Sándor- né. Tizennyolc éve vezeti a nyugdíjasklu­bot Szekszárdon.- Hetvenkilenc évnyi élettapasztalat nem elhanyagolható. Úgy érzem, van még annyi fizikai és pszichés ráhatásom az emberekre, hogy vállalhassam a rész­vételt. Nagyon jókedvű vagyok, állan­dóan utazok, dolgozom, két családom is van: az igazi, meg a második, a klub. Ha valakinek szüksége van rám, és segíthe­tek, örömmel teszem. Nagyon sok em­bernek van olyan problémája manapság, amivel nem fordulhat bírósághoz, vagy közvetlen családtaghoz, mert ez kelle­metlen, vagy nem előnyös számára. Sok­szor a kívülálló tárgyilagosadban ítéli meg a rászoruló helyzetét, mint a hozzá­tartozó. D. B., aki nem árulta el a nevét, azt mondta: a házban, ahol laknak, baráti kö­rében, családjában túlságosan naivnak tartják, mert mindenkit meghallgat, bárki szívfájdalmát átvállalja. Valami ilyesmit tennének az őrangya­lok is. Csakhogy nekik nincs nevük, amit titkolniuk kellene egy kérgesedő, lelkileg napról napra keményedő, problémagaz­dag világban. D. E. Ez itt a banki szakasz! Öltönyben kér - putriban alszik- Mégiscsak ön hölgy, és zsenírozza, ha be kell menni a kocsmába - mondja egy munkaügyi szakember, akitől nevet és cí­met kérek: ki az, aki felvette az újrakezdési kölcsönt ám nem vállalkozásba kezdett, hanem azonnal autót vett, felöltözködött, vagy éppen elitta a négyszázezer forintot- A kocsma egyáltalán nem zseniroz - feleltem - azonban most nem vettem igénybe ezt a speciális hírügynökséget. Tudniillik kiderült: igaz, hogy akadhatnak, akik napok alatt a fenekére vertek ennek a pénznek, ám a kölcsön visszafizetésének első részlete most lenne esedékes, és nem deríthető még ki - lévén türelmi idő is - hogy ki az, aki nem fizeti a részletet. Szaporodik a nyomor „Keresse fel a munkaerő-közvetítőt” - invitál az a szórólap, amelyet legutóbb a közvetítőnél kaptam, és az újrakezdők és pályakezdők kölcsönének fettételeit tud­hatjuk meg belőle. Irány tehát a közvetítő. Kis Pál Istvánnénak, az iroda munkatársá­nak azonban nincsenek információi: „mi csak az igazolást adjuk ki, hogy nem talált munkát magának valaki. Ha kölcsönt akar igényelni, a megyei tanács munkaügyi osz­tályára megy, ahol számítógépen rögzítik az adatokat Ázt hogy ki kapott kölcsönt és ki nem: mi nem tudjuk.” A megyei tanács munkaügyi osztályán dr. Varga Jenőnéhez tartozik a dolog, de az ügyben Csíkos Ferenc nyilatkozik.- Hozzávetőleg 1700 igazolást adtunk ki, s talán ha ennek a fele kapja meg a hitért, gondoskodhat önmagának állásról. Hogy merre kereskedjen? Nehéz megmondani. Az anyagilag megroggyant gazdaságilag elesett, társadalmilag nyomott térségek­ben lenne érdemes szétnézni. Nagydorog például hiába a megye közepe, ha nincs munkahely, s az áfész is visszalépett a gyógynövény-felvásárlással, pedig igen sok embernek ez adott kenyeret Nagykó- nyi térségében és különösen Edényben is csak szaporodik a nyomor. Azt azonban, hogy a kölcsön hol gurult le az emberek torkán folyékony formában, mi nem tudjuk megmondani. Keresse talán a bankokat, azok adják ki a pénzt. Titkok titka Banktitkok. Banktitkok. Már visszhang­zik a telefon. Nem is édem egészen: miéd banktitok az, ha valaki nem fizeti vissza a kölcsönt - túl azon, hogy restellhetné ma­gát a nyilvánosságot is megérdemelné. De hát: ez van. Megtudom azonban, hogy az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt Széchenyi utcai új épületében igen sokan vettek fel hitelt. Császár József bankigazgató: - Igen, lassan 600 újrakezdési kölcsönt adtunk ki, idén már nem háromszáz, hanem zömmel négyszázezer forintot. Gazdálkodással, kereskedelemmel, ipari termeléssel foglal­koznak a kölcsönigénylők. Előfordul, hogy elutasítjuk az igénylőt, mégpedig azt, aki nem tud fedezetet felmutatni: üdülőt, ta­nyát, szőlőt, olyan vagyontárgyat, ami bár­mikor mobilizálható. Az is előfordulhat hogyha az igénylőnek nincs vagyona, ak­kor valamelyik családtagja megengedi, hogy az ő vagyonára „ráengedményezhe­ti” a terhet. Med hisz elképzelhető, hogy va­laki úgy lesz munkanélküli, hogy semmije sincs. Mi viszont két hónapon belül elszá­moltatjuk az ügyfeleinket: mire költötték a pénzt.- Úgy látom, hogy az igénylők egy ré­sze középvállalkozó lesz, s ebből meg is élnek. Mások vi­szont tönkremen­nek - de hát ha a frissen újrakezdők sikeresek lenné­nek, mindent meg­oldhatnánk. Egyéb­ként a visszafizetés­nél fél év a morató­rium, ha ez nem tör­ténik meg, és az in­gatlan nem terhelt, akkor a követelések­nek jogi úton szerezhetünk érvényt. De ebben az ügyben Szijárió László fiókve­zető teljesen otthon van, keresse őt. Kell kaució Állítólag rosszkor jöttünk, a bankte­remben félórával korábban még renge­tegen voltak, feketéllett a tömeg. Dél van, pénztárzárás és csönd, a bankosok ép­pen ebédelni készülődnek.- Sajnos a banktitok bennünket is kö­telez. De minden egyéb dologban szíve­sen állok rendelkezésükre - mondja Szi­járió László fiókvezető. Jelenleg 100-150 folyamatban lévő ügyünk van, és éppen ezéd nem ketten, hanem né­gyen foglalkoznak nálunk az újrakezdési kölcsönnel. Megszaporodtak az igény­lők, med munkajogilag enyhültek a sza­bályok, és az is kapott kölcsönt, aki ko­rábban nem dolgozott. Idén február vé­géig a lakást is elfogadtuk fedezetnek, de ezt meg kellett szüntetni, hisz lakottan nem ériékesíthető az ingatlan. A problé­más ügyek még nem nagyon derültek ki, med csak mostanában esedékesek az első visszafizetések. Mi úgy számolunk, hogy körülbelül az igénylők húsz száza­lékával lesz gondunk. December 31-ig száz kölcsönt adtunk ki, ebben az évben a két hónap alatt viszont már a négysze­resét: 400-an vettek fel kölcsönt. Minden bank önállóan dönt abban, hogy hogyan gazdálkodik. Februárban az összes bank leállt az újrakezdési kölcsönnel, egyedül csak nálunk lehetett fölvenni.- Sőt, tudomásunk szerint az Állami Biztosító sem adott egy darabig hitelfe­dezeti biztosítást.- Ott, ahol nem volt fedezet, az Állami Biztosító hitelfedezeti biztosítását elfo­gadtuk, s ez egyszerűsítette az ügyfél dolgát. Az összes kölcsönnek körülbelül az egynegyedét adtuk ki ilyen módon. Az ÁB most március elejétől - átmeneti szü­neteltetés után - ismét vállal kezességet. Naponta 10 kölcsönt adunk ki, ami négy­millió forint.- Miből fedezi a bank ezt az összeget?- Nincs rá külön keret, a pénzforrás a kötelező jegybanki tadalék.- A kaucióról elég sok vita folyik, hisz hogyan legyen ériékesíthető ingatlana annak, aki a fizetéséből élt meg, és mun­kanélküli lett.- Ezt a formát pedig be kellett vezetni, hisz a bank nem hagyhatja elveszni a ki­adott pénzét. Egyébként az igénylők zö­mének ha üdülője nem is, de szőleje van. Nagyon óvatosnak kell lennünk, hisz akadt olyan ügyfelünk, aki öltönyben nyakkendőben tüchtig úriember benyo­mását keltette, s kiderült, hogy a lakása putrinak is nevezhető. A hitelt tehát fe­dezni kell, hisz szerződésszegésnél csak így van mihez nyúlnunk. Csak kezessel nem elégszünk meg, ez a mai világban kevés. Jött például hozzánk egy asszony, hozta a kezesét, és a 17 ezer forintról szóló nyugdíjasszelvényét. ,A kölcsönt megkapta, ám éreztük, hogy nincs körü­lötte minden rendben. Kiderült: az uno­káit neveli, és a családi pótlék miatt ma­gas a nyugdíja. Most is látni gyakran: szépen kiöltözve sétál a főutcán. Még nem kellett részletet fizetnie, hisz hatvan nap a türelmi idő. A K&H nem kukacoskodik- A bankoknak vannak-e területi hatá­rai?- Nincsenek. Pécsről, Kecskemétről és Budapestről is jönnek hozzánk az ügyfe­leink, meri elterjedt a híre, hogy mi gyorsan és rugalmasan dolgozunk és igyekszünk nem kukacoskodni. Persze most átmeneti­leg mi is csökkentjük ä hitelfelvételt, hisz annyi a folyamatban lévő ügyünk, hogy nem győzzük a munkát!- De mi van azokkal akik nem fizetnek?- Felszólítgatjuk, felmondjuk a hitelt és csak ezután kerül sor a végrehajtásra. Egyébként most hétfőtől egy emberünk járja majd a helyszíneket: ellenőrzi, hogy mire költötték az ügyfeleink a kölcsön ösz- szegét.- Mennyi a törlesztés összege?- A jogszabály egy év türelmi időt ír elő, ezt általában kérik - a legtöbb a féléves tü­relmi idő. Hisz például a fagylaltosnak télen nincs, csak nyáron van forgalma, és a ser­téshizlalás is több hónapot vesz igénybe. Tehát a törlesztés a tevékenységtől függ. A kölcsön négy évig kamatmentes, 10 évig adható, de zömmel 6 évre kérik. Az évi tör­lesztés négy évet véve alapul 100 ezer fo­rint De a törlesztést a kölcsön felvétele után egy évvel meg kell kezdeni. Ha ez nem tör­ténik meg a dolog jogi szakaszba lép. Saj­nos az a helyzet, hogy nálunk banki tarto­zás miatt az iparengedélyt nem lehet visz- szavonni, ugyanakkor az SZTK ezt megte­heti.- „Cseles” ügyfelekkel találkoztak már?- Igen, de nem akarok senkinek sem tip­peket adni.- Szóval akkor mikor és hol keressem a riportalanyomat, aki az államtól mély­ségesen humánus szempontból kapott négyszázezer forintot és ezt a pézt elver­te?- Várjon még egy-két hónapot, és hát tényleg a kocsmába menjen. A kocsmában ugyanis nincs titok. D. VARGA MÁRTA FOTÓ: KISPÁL MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents