Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)
1990-04-07 / 05. szám
2 - TOLNATAJ 1990. április 7. Majnay Antalné és Decsi Kiss János a moziról I- A mozikat sem kerülte el az a változás, ami napjainkban hazánkban zajlik. Nem véletlenül használtam a „zaj” kifejezést Mennyire zajos mindez az önök életében?- Három évtizede vagyok a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalatnál. Megbízott igazgatóként 1989 novembere óta dolgozom. Ha zajról kell beszélni, akkor azt mondhatom, hogy a XXII. magyar filmszemle - ami ez év február 2-8. között volt - keltett erősebb hangokat a moziról, filmekről, de egyébként magunknak csöndben kell megbirkózni az egyre sokasodó nehézségekkel. Nyolcvannégy működő mozival számolunk most is. Ebből harminchat a normál, negyvennyolc a keskeny filmek vetítésére alkalmas. Ha az elmúlt, legutóbbi harminc évről kell egy pillanatnyi képet vetítenem, hogy stílszerűen fogalmazzak, akkor láttatni lehet hogy gyakorlatilag nem kell a mindennapokért, a megélhetésért küzdeni, mert az állami támogatás hosszú évtizedeken keresztül egy nyugodt életet biztosított. A saját moziszámunk sosem volt több, mint amiről beszéltem. Egykor még arra is volt pénzünk, hogy ahol béreltük a művelődési házakat, még azokat is rendbe tudtuk tenni, tehát nem a saját épületet. Ilyenről ma nem beszélhetünk. Az állami támogatás fedezett mindenféle működési költséget. Í- Mennyi volt összeg szerint az állami támogatás?- Az elmúlt évben tizenegymillió forint az idén ötmillió-ötszázezret ajánlottak. A különbséget ki kell gazdálkodni.- Ezen a ponton meg is állhatunk és teljesen nyilvánvaló, miért olyan például az április havi műsorajánlat - maradjunk csak Szekszárdon - mint amilyen. A nem szekszárdi olvasók kedvéért említem, hogy amerikai filmet amerikai, NSZK, olasz követ, talán egy magyar, egy szovjet. Krimi, pornó, és nem is folytatom. Félreértés ne essék, nem öntől akarom számon kérni a mozik valamikori szerepének, az ízlésformálásnak, vizuális kultúra terjesztésének hollétét! Tökéletesen megértem. Úgy gondolom, egyszerűen arról van szó, hogy vagy megél, vagy becsukja a mozikat Mindez meghatározza a tevékenységet, a műsorpolitikát.- Mi úgy fogalmazunk, hogy jegybevétel-érdekeltek vagyunk. Korábban a mozik eredményes működését nem úgy kellett figyelni, mint most. Rákényszerültünk a települések vizsgálatára, hogy a mozi nyereséges, vagy veszteséges. A tavalyi utókalkulációból kiderült hogy három mozi nyereséges, állami támogatás nélkül A többi állami támogatással is veszteséges. Több mint negyven tanácsnál jártunk, közös megoldást keresve. I- Nem szakítom félbe gondolatát, de hogy lehet vállalni ilyen veszteséggel a további üzemeltetést? Tudnak-e segíteni önöknek a kisebb települések tanácsai?- Eltérő véleményük volt a tanácsi vezetőknek. Akadt aki azt mondta, amíg ő a tanácselnök addig nem hagyja, hogy a mozi megszűnjön. Mondjuk meg mennyi a ráfizetés, számlázzuk nekik a veszteséget. A többségük sajnos nem tudja a mozit segíteni, mert gázt vezettek és kábeltévét hoztak létre. Mások azon az állásponton voltak, hogy várjuk meg, amíg az ő helyzetük is biztosabb lesz. Minden mozink üzemel továbbra is és... I- ... ne tartson cinikusnak, és veszteséget termel? Mit tudnak tenni a bevételek . növeléséért?- Nem tudtunk mást, mint a helyárakat emeltük. Ez nem keltett rokonszenvet, tudjuk. Azonkívül szigorú takarékossági intézkedéseket hoztunk. Azoknál a moziknál, ahol a tanács nem tud segíteni, magánkézbe adást javasoltunk. ■ - Ez meg is jelent az újságban.- Igen. Van rá érdeklődés, de most még jogász készíti elő a mozik kiadását Az állami támogatást meg kell termelnünk. Ez úgy értendő, hogy vannak olyan esztétikai értékeket, kritikusi díjakat hordozó filmek, amelyeket támogat az állam. Ezen filmek jegybevétele után kapjuk az állami támogatást. I- Most értem, miért mondta azt hogy idén ötmilliót „ajánlottak”. Ha ezt megtermeli, akkor megkapja, de ha...- ... ha csak hárommilliót tudok bevételként elszámolni, akkor ennyit kapok. Tehát érdekelt lett a vállalat hogy ilyen értékeket forgalmazzon.- A filmek címeiből és egynéhány gyártási adatból sejteni lehet a közönség érdeklődését. Az áprilisi szekszárdi programból az derül ki, hogy a kisebb számú közönség befogadására alkalmas Világ mozgófilmszínházban vannak az „értékesebb filmek”, hogy maradjunk ennél a jelzőnél.- Ez a műsorosztási szisztémánk eredménye Szekszárdon. A nagyterembe, a Panoráma mozihoz osztottuk a sikerfilmeket Itt csupán két olyan film kerül a közönség elé, amit az állam támogat. Egyik a Született július 4-én, a másik az Amadeus l-ll. Oszkár-díjas filmek. Iskolákat keresünk meg, szeretnénk megtermelni a kiírt támogatás összegét. Ami a kisebb termet illeti: itt szerettük volna a rétegigényeket kielégíteni. Úgy képzeltük, naponta két előadás kell. Sőt a délelőtti ráérőkre gondolva, úgynevezett Filmturmixot kínáltunk, ahova sikerfilmeket osztottunk. Í- Annyira múlt időben fogalmaz, gyanítom nem véletlenül.- Sajnos, nem. Ebben a reprezentatív berendezésű moziban, az első előadáson huszonnégyen voltak. Nem jobb az arány akkor sem, ha a szervezett csoportokról kérdez. Arra az elhatározásra kényszerültünk, hogy csökkentettük az előadások számát. Két szünnapot csináltunk és a szerda délelőtti Filmturmix-ot szombatra tettük. Japán filmekből bérletes sorozatot terveztünk, négy bérlet kelt el. Próbáltuk a műsorkínálatunkat úgy összeállítani, hogy harminc százalékban játszottunk csak magyar filmeket, felvettük a Filmintézettel a kapcsolatot, Chap- lin-sorozatot szerettünk volna. Teljes kudarcot értünk el. I- Az a kis mozi más rendezvényre is alkalmas.- Több intézménynek felajánlottuk, hogy bérbe veheti, hiszen van egy kis pódium, ami kínálja a lehetőséget egyéb kulturális programra, kamarahangverseny, meghittebb találkozók művészekkel és lehetne még folytatni a sort. Nem titkolt szándékunk, azt reméljük ezektől, aki egyszer megfordul ott, legközelebb mozizni is eljön. I- Aki nem jár moziba, a televízió-reklámokból sejtheti, a filmek forgalmazása körül megváltozott az élet.- Ha maradunk az áprilisi filmjeinknél, akkor elmondhatom, a huszonhárom filmet nyolc forgalmazó ajánlotta. Mi havonta nézünk és válogatunk filmeket, amelyeket a Duna, a Vjco, a Hajdú, a Tisza, a Helikon nem sorolom tovább, milyen forgalmazó kínál. Ezeket a filmeket saját hatáskörben árazzuk be. Tehát megszűnt a korábbi módszer, hogy megkaptuk, melyik filmet mennyiért adjuk. Minél magasabb a helyár, annál nagyobb közönséget várunk. Ennek megfelelően osztjuk a kisterembe, vagy a Panorámába. I- A kistelepülésekhez, csak ezután jut a film.- Ismert, a mozik kategóriába sonoltsá- ga. Vannak a kiemelt bemutató, a premier- és az utánjátszó mozik. Egy-egy film általában három hónap alatt lefut a megyében. A legkisebb településre is eljut a bemutató után, két, három hónapon belül. Í- A forgalmazók mennyire kísérik figyelemmel egy-egy filmjük útját?- Egy példát említek csupán. Az Intercom minden filmbemutatója után letelefonál Szekszárdra, de Hőgyészre is, hogy milyen a siker. Velük történt az, hogy a „Holt költök társasága” cimű filmet elindították és csak húsz százalékos volt a bevétel kihasználtsága. Ha jól emlékszem, ez Pesten volt Levették a műsorról, nekünk ezt törölni kellett, mert szeptembertől nagyobb propagandával indítják. Nem engedhetik meg, hogy úgy menjen a filmjük, ahogy. Pontos információt kérnek tőlünk és annak megfelelően intézkednek és viszonozzák a tájékoztatást. A kölcsöndíj bevételhez kötött, tehát a forgalmazónak érdeke a minél nagyobb nézettség. I- A moziüzemi vállalatoké is ez, de a nézőket ez mégsem vonzza. Gondolom azért kényszerültek olyan helyzetbe, hogy például itt a szekszárdi központi épületben is teljesen eltérő profilú intézményeknek adtak helyet, bérleti dl] fejében.- Igen. Ha most más példákat is kér, akkor említem a bátaszéki mozi előcsarnokát, amit szintén bérbe adtunk, de ilyeneket más településen is tervezünk, ha jelentkező akad. Minden forrást megragadunk, ami a bevételt növeli. Más megyékben, ahol jobb a helyzet, tehát nyereségből prémiumot is tudtak osztani, ők is hasonlóan cselekszenek. Kiadják bérbe az épületeiket, ingatlanoktól megválnak eladás útján, mert különben nem tudnak létezni. Sőt a központi létszámot kell csökkenteni. ■ - Erre itt Tolnában is van példa.- Ötvenegy volt a vállalat központjában dolgozók száma, most huszonhét. Ilyen a helyzet. Nincs semmilyen remény arra, hogy ne csökkenjen tovább az egyébként felduzzasztott adminisztratív létszám. Ahogy a mozik száma szűkül, csökken az adminisztráció, a kiszolgáló személyzet szükségessége is. Az épületeink - tizenhat - nagyon rossz állapotban vannak. Mindig csak a legszükségesebbet tudtuk ráfordítani, hogy ne ázzon be, ne csapjon bele a villám. Rengeteg pénzt emészt föl a többszöremlített Panoráma mozi villamos hálózatának a felújítása. Nagyon fontos ez számunkra, mert a jegybevételünk egyharma- dát a Panoráma adja. Az előcsarnok burkolását el kell végezni. Ilyen körülmények között nem fogadhatjuk a közönséget.- Azt a közönséget, amely nem tódul a mozik irányába. Tudom, nem nyugtatja meg, hogy sajnos más kulturális téren is ilyen alacsony az érdeklődök száma. Ha alaposan megvizsgáljuk, akkor nem mondhatjuk, hogy közömbösség. Pénzkérdés! Ha csak moziba megy egy család hetente egyszer, az is több száz forintot jelent havonta. A bérből és adott fizetésből élők egyszerűen nem engedhetik meg maguknak azt a szórakozást, ami a korábbi években még igényük volt. Színházról, hangversenyről nem is beszélve.- Ezt tudjuk, tapasztaljuk mi is és tisztában van vele mindenki. Ez fokozza aggodalmunkat és mind sürgetőbbé teszi lépéseink gyorsítását, mert már márciusban kevesebb volt a bevételünk, mint januárban, annak ellenére, hogy sikeresebb filmeket kínáltunk. I- Márciust említette. Az évszakok befolyásolták-e a látogatottságot?- Nyáron csökkentjük az előadások számát. Domboriban és Bonyhádon kertmozikban is igyekszünk kielégíteni az igényeket. Kísérleteztünk Szekszárdon ilyennel, de nem volt siker. Nálunk nincs autós mozi, de olyan költséges lenne a beindítás, amire ma gondolni sem merünk. I- A legutóbbi magyar filmszemle szóba került a beszélgetésünk elején. Nyilván jelen voltak. Választottak-e filmet, amit majd Tolnában is szeretnének bemutatni?- Monory M. András: Meteo, Sopsits Árpád: Céllövölde, Deák Krisztina: Észter- könyv, Zsombolyai János: A halálraítélt, Zsigmond Dezső-Erdélyi János: Vérrel és kötéllel, Szomjas György: Könnyű vér című alkotásait említhetem olyan filmekként, amelyeket szívesen látnánk Tolnában is, de ezek a mi szubjektív ítéletünk alapján jó filmek. Nem vagyunk kritikusok, hanem inkább az üzleti oldalt nézzük. I- Korábban több alkalommal rendeztek találkozókat nézők és alkotók között.- A jövőben is tervezünk ilyeneket. Egy megjegyzés még a magyar filmművészetről. Nagyon sok dokumentumfilm készült. Ezekre szükség van, de tudomásul kell venni, hogy például a Recsk című filmet vetítés nélkül küldtük vissza, mert hiába ajánlottam én az iskolásoknak, ki az, aki napi hét óra tanulás után beül egy ilyen hosszú film megnézésére. A játékfilmek kategóriájában sincsenek olyanok, amelyek vonza- nák a közönséget. I- A cseppet sem derűs beszélgetés végén azért hadd kívánjam, hogy szülessenek olyan filmek és változzanak úgy körülményeink, hogy minél többen mondják: „Gyerünk a moziba be...” Török kori emlékek Sírkápolnák Magyarországon A másfél évszázados török megszállás után a hódítók kevés építészeti emléket hagytak maguk után. Nem folytattak Magyarország hódoltsági területén az iszlám országokban megcsodálható építkezéseket. Általában felhasználták a meglévő várakat, palotákat, templomokat és házakat, s pusztán átalakították azokat. Főleg a mohamedán vallási kultusz gyakorlására nélkülözhetetlen építményeket alkottak, esetleg megerősítettek néhány várat. Ha a meglévő létesítmények már nem tudták kielégíteni valamely település felduzzadt mohamedán lakosságának kultikus igényeit, csak akkor húztak fel templomot - dzsámit, mecsetet - a hozzávaló minarettel (toronnyal), építettek fürdőket, kutakat, temetkezési helyeket stb. Amikor azután 300 évvel ezelőtt a keresztény seregek felszabadították az országot, sok török építmény vált a harcok martalékává. Ami pedig ezek után még megmaradt, annak nagy részét a XVIII. századi barokk újjáépítés rombolta le. Néhány török építmény azonban mégis áll még, hirdetve, hogy hazánkban volt az iszlám terjeszkedés legészakibb és legnyugatibb határa. Ma ezek az emlékek idegenforgalmi látványosságok, s a hadiszerencse forgandóságáról is regélnek. Ilyen, a törökök által ránk hagyott épület az a két türbe, azaz sírkápolna, tehát a keresztény mauzóleum megfelelője, amelyet valamilyen kiváló férfiú földi maradványainak befogadására emeltek. Az egyik Budapesten, a budai oldalon, a Rózsadombon áll, s Gül baba tetemét őrzi. A másik Pécsett, a Rókus-dombon, s Idrisz baba porladó csontjait rejti magában. Gül bab türbéje faragott kőből rakott, félgömbkupolás, zsindellyel fedett nyolcszögű sírkápolna, amelyet 1543 és 1548 között az akkori budai pasa, Jahja Zádé Mahomet emeltetett. Gül baba a mohamedánoknál szentként tisztelt, egykori bektasi táncoló dervis volt, aki Szulejmán szultán seregeivel érkezett 1541-ben Buda alá. Neve Kel baba, azaz Kopasz atya volt. A Gül, azaz „rózsa” nevet úgy kapta, hogy derviskolostor házfőnökeként rózsa alakú jelvényt viselt a turbánján. Buda 1541. évi birtokbavételekor, „...azon a napon, mikor az első pénteki imádságot végezte a dzsámiban - írja róla Evlia Cselebi török világutazó -, végrendeletet tevén, kiadta lelkét; a kétszázezer katonából álló tömeg azonnal imádságot végezett fölötte, s koporsóját Szulejmán szultán személyesen vitte... Ebu Szuud effendi azonnal elvégezte fölötte az imádságot és Buda földjébe eltemették őt... Első ízben Gül baba adta itt ki lelkét... Jelenleg fényes nyugvóhelyén pihen.” A türbét Buda visszavívása után, 1689- ben keresztény kápolnává alakították, de később a mohamedánok visszakapták szent helyüket, ahova még napjainkban is elzarándokolnak, búcsújáróhelynek tekintve Gül baba sírkápolnáját. (A Gül baba operett cselekménye tehát nem hiteles történet, bár a „Rózsák atyja” valóban létező személy volt.) A pécsi Idrisz baba türbéje is nyolcszögű, de ez tört kőből készült. Kupolája a budaihoz hasonló. Oldalait három kis ablak töri át amelyek fölött téglából falazott sza- márhátiv van. Belsejének egyetlen díszítése a falsíkból kiugró csúcsív. Falai eredetileg vakolva voltak. A török kiűzése után ez is kápolna, később katonai lőporraktár, majd a gyermekkórház raktára lett. Az 1961. évi helyreállítás után a türbében kis kiállítást rendeztek be, amely a mohamedán halotti kultuszt mutatja be. Idrisz baba orvos vagy jövendőmondó volt, aki valószínűleg az első törökökkel érkezett Pécsre. Sírjához a pécsiek és a környékbeliek rendszeresen elzarándokoltak. A hazánkban megforduló muzulmánok még mostanában is felkeresik. Pecsevi Ibrahim így ír róla: „...A gyönyörű Pécsett ekkor (XVI. század második fele) egy Idrisz baba nevű jövendőmondó volt, kinek néhány csodatétele nyilvánosságra jutott, és szentnek tartották. Jelenleg a sírja fölé magas kupolát építettek, és a zarándokok ott jótéteményben részesülnek...” Magyar és török között rég elcsitultak az ellenséges indulatok, s most békességet sugalmazó pompás virágok nyílnak a két jámbor férfiú sírkertjében. DR. CSONKARÉTI KÁROLY '>vd «. «1 Idrisz baba türbéje Pécsett az 1961. évi helyreállítás után
