Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-06 / 04. szám

1990. április 6. KÉPÚJSÁG 3 Az infláció szorításában Mi legyen a lakossági kötvényekkel? Az értékpapírokkal foglalkozók köré­ben régóta vitatott kérdés, kell-e tenni valamit az úgynevezett lakossági kötvé­nyek árfolyamának védelmében vagy sem, s ha kell, akkor ugyan kinek? Ezek a kötvények az elsők között ke­rültek piacra, abban az időben, amikor még volt remény az infláció megfékezé­sére. Ezért a kötvényekre fizethető kama­tokat szigorúan maximálták, s még az ezt részben feloldó változó kamatozást sem engedélyezte a bankfelügyelet. Mivel pe­dig az antiinflációs politika nem volt sike­res, az ennek következtében emelkedő általános kamatszint következtében a kötvények folyamatosan leértékelődtek. Az árfolyamcsökkenés eleinte nem váltott ki különösebb felzúdulást. A köt­vénytulajdonosok kezdetben nem is ér­tették, mi történik. Később döbbenten áll­tak a tény előtt, hogy kamatostul sem kapják vissza azt a pénzt, amit évekkel korábban befektettek. Hallgattak a kibocsátók is, hiszen ne­kik kedvezett ez a fordulat: az egyre ma­gasabb kamatszint idején mind olcsóbb forrást jelentett számukra a fix kamatozá­sú kötvény, s ami a papírtulajdonosoknál veszteségként jelentkezett, az egy az egyben az ő nyereségüket növelte. Az el­ső időszak tétova mozdulatlanságát kö­vetően furcsa helyzet állt elő. A kötvény- tulajdonosok egyre inkább méltatlan­kodtak, de haragjuk - érthetően - a pa­pírt forgalmazó kereskedelmi bankok el­len fordult. A kereskedelmi bankok megtették az első lépéseket a kötvények árfolyamá­nak javításáért, s az általuk kibocsátott kötvények után kisebb-nagyobb mérté­kű kamatprémiumot ajánlottak fel. Az infláció azonban egyre nőtt, a kibocsátók pedig végképp elálltak attól, hogy emel­jék a kamatokat. így a kötvények árfo­lyamcsökkenése, a bankok prémiuma ellenére is, ijesztő méreteket öltött. A még meg sem született kötvénypiac megmentésére a kereskedelmi bankok megállapodást kötöttek, hogy bár árfo­lyamon s nem névértékben, de vállalják a kötvények visszavásárlását és készleten tartását. Ennek az volt az egyetlen szép­séghibája, hogy nem tartotta fenn magát a kötvénypiacot. E piac a remélt likviditás helyett végképp befagyott, a kibocsátott papírok visszakerültek a bankokba, az új papírok kibocsátása pedig vészesen visszaesett. A kötvények kamatának utólagos emelése először igen nagy ellenkezést váltott ki az értékpapírral foglalkozók kö­rében. Ez a fajta értékpapír elvégre fix fel­tételekkel került a* piacra. Feltüntették rajta a kamat-és a törlesztőrészletek fize­tésének pontos összegét és időpontját, s ha valaki idő előtt akarja visszaváltani, az vállalja annak összes következmé­nyét. Vajon hibátlan-e ez azokoskodás? Baj-e, ha valaki veszít a kötvényen, vagy ami ugyanaz, elítélhetö-e, ha a másik fél nyer rajta? Önmagában véve nem. Ez egy ilyen „játék”, mondhatnánk magunk­ban, s jól füstölöghetnénk, hogy már me­gint demagóg szólamokkal akarják meg­fojtani egy klasszikus piaci forma nor­mális működését. Igen, a kötvény való­ban klasszikus piaci „játékszer" - egy klasszikusan funkcionáló piacon. Csak­hogy ez a piac az utóbbi negyven-ötven évben nem kifejezetten klasszikus mó­don működött. Ilyenformán az a logika sem állja meg a helyét, hogy az árfolyamesés csak sze-' lektálja az értékpiaci szereplőket - vagyis, hogy kirostálja azokat, akik „rosz- szul játszottak”: az árfolyam-emelkedés­re spekuláltak, de éppen az esés jött be. Tehát nem arról van szó, hogy a piac mo­zog - hol fellendül, hol pedig visszaesik -, s ennek a mozgásnak megvan az a na­gyon fontos feladata, hogy eltakarítsa az életképtelen vállalkozásokat. Itt a befektetők többségét elsöpri a piac, s ez önmagában is rámutat e logika tarthatatlanságára. Mi a válasz tehát arra a kérdésre, hogy kell-e tenni valamit e helyzet ellen? Igen kell, mert nem egyes befektetők veszítenek, hanem a befekte­tők összessége. De kinek kell tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon? Első­sorban a kibocsátóknak, mert nálunk most teljes egészében haszonként je­lentkezik az, ami a befektetőknél veszte­ség. De tenni kell az értékpapírpiac többi szereplőjének is, így a forgalmazóknak s magának az értékpapír-felügyeletnek is. Részben ez a megfontolás vezette a Ma­gyar Hitel Bank Rt. vezetését is, amikor saját számlavezetési körében kamat­emelésre hivta fel ezen kötvények kibo­csátóit, s ebből átlagosan 5 százalékos mértékben saját maga is részt vállalt. Csak remélhető, hogy hasonló meggyő­ződésre jut a többi forgalmazó is, és álta­lános árfolyamrendezést sikerül elérni e kötvények körében. Ezenkívül fenn kell tartani e kötvények­nél az eddigi kamatadó és árfolyam-nye­reségadó mentességet. Mert bizony e papírok kamata még így sem haladja meg az infláció éves várható értékét. B. T. Völgységi vállalkozók Az autószerelők Patyolattiszta, hófehér falak, glédába állított szerszámok, diagnosztikai beren­dezés, az aknában elektromos emelő... a falon Helvetius tanítása, emigy: „Ha jók a törvények akkor az egyéni érdek sohase teszi tönkre a közösség érdekeit, mert mindenki a maga boldogságán munkál­kodik. Boldog és igazságos lesz minden­ki, mert érezni fogja, hogy jóléte ember­társa jólététől függ.” No de ilyet?! Egy újonnan megnyitott autószerelő műhely falán olvasni mind­ezt? Bonyhádon mindenki ismeri a két mesterembert, akik mostantól a „masze­kok” kenyerét kezdik szelni... Bacsó La­jos és Kovács József társak lettek, a Zal­ka utcában közös műhelyt nyitottak, s éppen a tanács műszaki szakembere, a tűzoltó, a köjálos az utolsó engedélyezte­tési eljárás során járt náluk. A Völgység legfiatalabb szolgáltatórészlegét nyitot­ták meg ezzel a kifejezetten korszerűen felszerelt és igényes műhellyel, ahol a legapróbb részletig még a környezetvé­delmi előírásokra is odafigyeltek. Nem félnek most, a mai helyzetben nekiindulni egy vállalkozásnak? Akkor amikor állami és szövetkezeti vonalon, a magánszférá­ban egyaránt van konkurensük? Mint mondják, nem félnek. Bacsó La­jos tíz évig dolgozott a szekszárdi Afitnál, majd társával együtt komoly segítője, Táwezeték épül A Kisalföld délnyugati körzetének, Vas megye északi és nyugati részének, vala­mint Szombathely és térsége áramellátá­sának javítására 120 kilovoltos távveze­ték épül Csorna és Szombathely kö­zött. Az 57 kilométer hosszú vezeték egy kettős rendszer második szakasza. Az első már Győrből kiindulva korábban megépült Csornáig, egy elágazás pedig Kapuváron át egészen Sopronkövesdig. A nyugati országrész legfontosabb villa- mosvezeték-rendszerének kiépítése az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Válla­lat 163 millió forintos beruházásában jö­vőre fejeződik be. Szigorítják? Sok a kölcsön­igénylő A vártnál jóval többen folyamodtak a tavaly április 1-jétől bevezetett újrakez­dők, pályakezdők vállalkozói kölcsönért. A munka nélkül maradók vállalkozóvá válását segitő, maximálisan'400 ezer fo­rintos, négy évig kamatmentes kölcsönt múlt év végéig csaknem tízezren vették igénybe, s hatezren rendelkeztek a köl­csön igénylésére jogosító igazolással - tájékoztatták az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatalban az MTI munkatársát. Idén januárban és februárban további, mint­egy 10 ezer igazolást adtak ki a munka­erő-szolgálatok. Az Állami Bér-és Mun­kaügyi Hivatalban valószínűnek tartják, hogy havonta továbbra is több ezren kér­nek majd ilyen támogatást. A kamatterhek viszont így minden esz­tendőben három-négymilliárd forintot igényelnének. Mindez igen nagy terhet ró a Foglalkoztatási Alapra. A vizsgálatok során beigazolódott, hogy gyakran olyanok is igénybe veszik ezt a kölcsönt, akik a segítség megszer­zése érdekében intézik el munkanélküli­vé válásukat, ezért kilépnek vállalatuktól. A betöltetlen munkahelyek hiányos beje­lentése miatt a munkaerő-közvetítő szer­vek sok esetben akkor sem tudnak meg­felelő munkahelyet felajánlani, amikoris valójában lenne mód az adott körzetben az elhelyezkedésre. Az ügyeskedő em­berek még arra is megoldást találnak, hogy a felajánlott munkahelyen ne fo­gadják őket, s így kapják meg a kölcsön­höz szükséges igazolást. Az ÁBMH ezért bizonyos szigorításo­kat javasol. Céljuk, hogy elsősorban azok kapják meg a támogatást, akiknek pél­dául átszervezés vagy a gazdasági egy­ség felszámolása miatt szűnik meg a munkahelyük, s valóban rászorulnak er­re a segítségre. Ez a kölcsönforma ugyanis nem működhet egy általános, vállalkozáskezdést - támogató kölcsön helyett. Utóillatmentes fokhagyma A világon egyedül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csokvaományban készítenek úgynevezett utóillatmentes fokhagymát. A gyártási eljárás - amelyhez csak termé­szetes anyagokat használnak fel - Nikolaus P. Weger nyugatnémet orvosbiológus találmánya. A nem kívánatos illatanyagoktól megfosztott, de eredeti ízét megőrző fokhagyma a feltaláló szerint jól alkalmazható az érelmeszesedés megelőzésére, ér­tágításra, vérnyomáscsökkentésre és koszorúérgörcs ellen. A csokvaományi Hegy­háti Mezőgazdasági Szakszövetkezet dolgozói 1200 üveget töltenek meg ilyen fok­hagymával. A termék nagy részét külföldi piacokon értékesítik. több mint úttörője volt az Autóklub bony­hádi műszaki állomásának és hírnevé­nek megteremtésében, ahol mint mű­helyvezető dolgozott. Társát már a kör­nyéken is úgy emlegetik mint a Dacia és Skoda kocsik specialistáját. Úgy tartják, - egymást erősítve végre olyat csinálhatnak ami régi álmaik között szerepelt - vagyis végre műhelyük van. Azt vallják, a középszerűség veszélyes dolog, ennél több kell, a fölé kell emel­kedni. Munkájukban a kifejezett igényessé­get tartják szem előtt. Ebben a példaadó Amrein Károly, a Volán mai főmérnöke, s mint mesélik, ez igen jót is tett nekik épp­úgy, mint majdani kuncsaftjaiknak. Ter­veik között érdekességek is szerepelnek, úgy mint az autómentés (hívásra azon­nal mennek!) a kölcsönjármű szolgálta­tás, a japán gépkocsik javítása, a motor­diagnosztika és futóműbeállítás is. Köl­csönkocsit adnak annak, akinek hosz- szabb ideig javítják járművét...! Nem rossz ötlet. Konkurencia? Sok és jó mun­kával, becsületesen élni a szakmából - sorolják. Minőséget és határidőt tartani, ez lesz garanciájuk. Mi autósok reméljük el­mondhatjuk majd, hogy a nagymányoki Kákonyi István mester után újabb nagy­szerű példáját tapasztalhatjuk a „maszek világ” örömeinek.- szabó - ritzel ­Vevőközeiben Irodát nyitott a Gemencplast Rt Budapesten Interjú Baltavárt Istvánnal Új üzletet nyitott a szekszárdi Gemencplast Részvénytársaság Budapesten tegnap délelőtt. Az esemény hátteréről Baltavári István igazgatót kérdeztük.- Melyek azok a legfontosabb célok, amelyeket ezzel a vállalkozással szeretnének elérni?- Speciális helyzetben vagyunk olyan szempontból, hogy árbevételünk döntő több­ségét, mintegy 93 százalékát a hazai piacon érjük el. A régi nagyker-kisker rendszer már nem működik olyan hatékonyan, ahogyan mi szeretnénk, ezért magunknak kell kézbe vennünk az értékesítés megoldását is. Közvetlen kapcsolatot szeretnénk kiala­kítani a kiskereskedelmi egységekkel. Budapesten például elvileg 270 körüli azoknak az üzleteknek, szakboltoknak a száma, ahol a termékeinket árusíthatnák, ma vi­szont alig hússzal van közvetlen kapcsolatunk. Ezen szeretnénk változtatni, ehhez kell a budapesti iroda.- Tehát nem valódi szaküzlet ez, hanem iroda? Az emberek nem vásárolhatják meg itt közvetlenül a Gemencplast Rt. termékeit?- Nem zárjuk ki ezt a lehetőséget sem, de nem ez az alapvető cél. A lényeg, hogy le­gyen Budapesten egy fix pontunk és egy fix emberünk. Ez utóbbinak az lesz a dolga, hogy tartsa a kapcsolatot az összes szóba jöhető kereskedővel és elérje, hogy a lehető legtöbb üzletben megjelenjenek a termékeink, hogy vevőközeibe kerüljünk. Ehhez kell ez az iroda, hogy az üzletvezetők megnézhessék az ott kiállított termékeket és nyugod­tan tárgyalhassanak a feltételekről. Van egyébként egy másik célja is az iroda létesíté­sének. Mivel osztrák-magyar vegyes tulajdonú társaság vagyunk, elég sokat kell kül­földi partnerekkel tárgyalnunk, ók gyakran repülőgéppel érkeznek és külön gondot jelent az, hogy Szekszárdra eljussanak. Az sem jó megoldás, ha a különböző fővárosi szállodák előcsarnokaiban tárgyalunk. Tehát a lényeg az, hogy partnereink értékes idejének kímélése és a nyugodt tárgyalási feltételek biztosítása is indokolták a buda­pesti iroda létrehozását.- Hol található ez az iroda?- A Móricz Zsigmond körtérhez egészen közel, a Kende utcában.- Az iroda tehát a budapesti vásárlókat segíti majd abban, hogy a Gemencplast Rt. termékeihez hozzájussanak. A vidékiek mire számíthatnak?- Budapesten koncentráltan jelentkeznek az igények, így ott érdemes egy irodát fenntartani. Vidéken más megoldást kell követnünk. A napi kapcsolat kialakítása a sok kis forgalmazóval, az állandó vevőkarbantartás itt is nagyon fontos. Néhány hónapja felvettünk öt fiatal, agilis mérnököt, úgynevezett termékvezetőt, kiképeztük őket, gépkocsit biztosítottunk számukra. Az ő feladatuk, hogy járják a vidéket, mutassák be mindenütt a termékeinket és helyezzék el azokat az üzletekben. Ott kell lennünk min­den falu vegyesboltjában, csak így léphetünk előre. A változó körülények más piaci stratégiát igényéinek, nem ülhetünk karba tett kézzel itt Szekszárdon a nagy raktár- készleteinken, hanem a vevők elébe kell mennünk. Ma már csak ez vezethet ered­ményre. Egyébként az említett üzletkötők alkalmazásán kívül további célunk, hogy széles ügynöki hálózatot építsünk ki. Vidéken nem irodákat akarunk, hanem aktív személyeket, akiknek érdekük a forgalom növelése. Bárkinek adunk megbízást, aki je­lentkezik és aki aztán az eladások után tisztes jutalékot kap.- Eddig csak a hazai forgalmazásról beszéltünk, az exportól nem. Milyen arány­ban, milyen termékeket és hová exportál a Gemencplast Rt.?- Szocialista exportunk alig két százalék, így a nagy vihart kavart rubelexportstop bennünket nem érintett. Tőkés exportunk öt százalék körül alakul és jelentős felfutásra hosszú távon sem számítunk, mivel az igen magas hazai alapanyagárak miatt nem kü­lönösebben gazdaságos. Osztrák partnerünkön keresztül ott vagyunk ugyan a nyugati piacokon, de nem valószínű, hogy termelésünk 10-15 százalékánál többet el tudnánk ott helyezni a jövőben. Telített a piac, rendkívül erős a verseny és a piacvédelem. Egyébként koextrudált ablakprofilokat, uszodák fedéséhez használt maxiredőnyt, ak­kumulátorgyártáshoz szükséges segédprofilokat, gyökéröntöző csövet szállítunk nyugatra. Úgy gondoljuk, hogy - ha kedvezőek lesznek a tendenciák - a kelet-európai piac jelenthet számunkra nagy lehetőséget, nagy felfutást közép vagy hosszú távon.- Erre az évre milyenek a Gemencplast Rt kilátásai?- Nem szeretném elkiabálni, de eddig nagyon jók vagyunk, minden előzetes becs­lést felülmúló évkezdet van mögöttünk. ,

Next

/
Thumbnails
Contents