Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)
1990-04-25 / 19. szám
1990. április 25. NÉPÚJSÁG 3 Kezdődnek az érettségi vizsgák Alig három hét múlva országszerte megkezdődnek az érettségi vizsgák. A nappali tagozaton május 14-től, 675 középfokú intézményben, összesen 55919 diák járul a vizsgabizottságok elé, hogy számot adjon tudásáról - tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelődési Minisztériumban. Mig tavaly 24 770-en végeztek a hazai gimnáziumokban, az idén valamennyivel többén, 24 853 diák fejezi be gimnáziumi tanulmányait. A szakközépiskolákban - szemben a tavalyi 29 965 tanulóval - most 31 066-an tesznek érettségi vizsgát. Az idén állnak először nagyobb számban a vizsgáztatók elé a szakközépiskolák 5. évfolyamainak végzősei: mig az elmúlt tanévben 389-en tettek technikusi képesitővizsgát, ezúttal várhatóan 5551-en lesznek az 5. évfolyamot befejezők. A dolgozók gimnáziumában 3370-en végeznek az idén, a tavalyinál mintegy félezerrel kevesebben. A hasonló szakközépiskolákban szintén csökkent a végzősök száma: ezúttal - szemben a tavalyi 14 240-nel - 13870-en vizsgáznak. Az érettségi vizsgák első napján, május 14-én valamennyi középiskolában magyar nyelv és irodalomból írnak dolgozatot a diákok. Május 15-én matematikából, illetőleg fizikából oldanak meg feladatokat. A harmadik nap, 16-a a gimnazisták számára a nyelvből tett vizsgákkal, a szakközépiskolásoknak a szakmai elméleti, illetőleg a műszaki szakközépiskolásoknak a fizika vizsgákkal folytatódik. A negyedik nap vizsgarendjén a gimnáziumokban délelőtt fizika, délután kémia szerepel, illetve aznap lesznek a fakultatív vizsgák; a szakközépiskolákban pedig a szakmai elméleti tantárgyak. Az írásbeli vizsgák utolsó napján, 18-án minden érettségiző nyelvből vizsgázik. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgákat május 21 -22-én tartják négy tantárgyból: matematikából, fizikából, kémiából és biológiából. A közös érettségi-felvételi dolgozatot íróknak értelemszerűen csak ezeken a napokon kell az adott tárgyból vizsgázniuk. A szóbeli érettségi vizsgákat június 4-19. között tartják, a szokott módon, az iskolák által meghatározott sorrendben. Bérelt tsz Hernádvécsen Bérbe vette a hernádvécsei Búzakalász Termelőszövetkezet területének felét, 800 hektár szántóterületet és 300 hektár erdőt Szabó Zoltán Antal. A földért, eszközökért, épületekért bérletet fizet a vállalkozó. A gazdálkodás beindításához támogatásul váltót kapott a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól, a Konkordia Kft és a Vetőmag Termeltető Vállalat pedig megelőlegezte a magvakat Számítása szerint 25 dolgozójával együtt jövőre már tisztes nyereségre is számíthatnak. MTI-fotó: Kozma István A kezdők segítése Kisosz a magánkereskedőkért A vállalkozói törvény hatásai (Folytatás az 1. oldalról.) Nem ritka manapság, hogy valaki utolsó lehetőségként, szinte kényszerből vállalkozik, miután elvesztette állását. Kezdőként, tapasztalatok nélkül sikerre vinni egy vállalkozást az egyre erősödő versenyben nehéz, kockázatos dolog. A magánkereskedők érdekvédelmi szervezete, a Kisosz vajon miben tud segíteni a vállalkozni szándékozóknak? Ezt kérdeztük dr. Fischer Sándortól, a Kisosz Tolna Megyei Szervezetének titkárától:- Időnként bizony meglehetősen nagy felelőtlenséget tapasztalunk az új vállalkozók részéről - mondta Fischer Sándor. - Erre a feladatra alaposan fel kell készülni, úgy nem állhat neki senki vállalkozni, hogy áttekintése sincs a követelményekről, feltételekről. Minden magán- kereskedőnek ismernie kell - természetesen a kezdőknek is - egy csomó jogszabályt, hogy a kudarcot elkerüljék. Ismerni kell az adózási, a társadalombiztosítási, a szakmai, munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségügyi, stb. szabályokat, és ebben tud segíteni a Kisosz, hiszen sokféle szakismereti tanfolyamot kínálunk minden vállalkozónak.- Mennyiben változott a helyzet az egyéni vállalkozásokról szóló törvény április 1 -jei hatályba lépésével?- Sajnos, csak az terjedt el a köztudatban, hogy e jogszabály életbe lépését követően bárki igényelhet és kaphat a helyi tanácsoktól vállalkozói igazolványt, az már kevésbé közismert, hogy az üzletnyitáshoz a szakmai feltételeket ezután is biztosítani kell, sőt, bizonyos szigorításokra is sor került. Fia valaki abban a hi- szemben invesztál komoly összeget egy új vállalkozásba, hogy ez az igazolvány erre feljogosítja, akkor abból súlyos anyagi kihatásokkal járó bukás származhat. A törvény értelmében ugyanis a tanácsoknak kötelességük utólag ellenőrizni a szükséges feltételek meglétét. Az év első hónapjaiban igen nagy vállalkozási kedvet regisztrálhattunk, óriási a felfutás az új vállalkozások indításában, ám a kudarc, a megszűnés is sok, a kettő különbsége megyénkben mindössze 17, tehát gyakorlatilag ennyivel szaporodott az üzletek száma. A vállalkozói törvénynyel hirtelen változás állt be, amely váratlanul ért bennünket is, a magánkereskedőket is. A jogszabály sok területen felszabadította a vállalkozókat a szakmai képesítési kötelezettség alól, ám ahol megmaradt - 24 üzletkörben -, ott jóval keményebb feltételeket szabott. A szakmai gyakorlatot például eddig elismerték, ezentúl viszont nem vehető figyelembe. Nos, e változások áthidalására emelt szintű, megfelelő szakmai képesítést nyújtó tanfolyamokat indítunk szeptember 1-jétől mind a 24 üzletkörben.- Eddig jórészt csak a kezdő vállalkozók felkészítéséről beszéltünk. Mit nyújthat ezenkívül a Kisosz a tagjainak?- Erre nehéz lenne röviden válaszolni, csak a legfontosabbakat emelném ki. A Kisosz már több, mint két éve szolgáltató irodát tart fenn, amely számitógépes könyvvezetéssel, adóbevallások elkészítésével áll a magánkereskedők és társas vállalkozások rendelkezésére. Az iroda teljes anyagi felelősséget vállal az általa elkövetett esetleges hibákért. Rendszeres jogi tanácsadást, iratszerkesztést, jogi képviseletet tudunk nyújtani, és minden egyéb vonatkozásban is adnak tanácsot munkatársaink a vállalkozások működése során felmerülő valamennyi kérdésben. Segítünk a partnerkeresésben, kereskedelmi kapcsolatok kialakításában, kiállítások szervezésében, a szükséges nyomtatványok beszerzésében, és még sorolhatnám. Üj kezdeményezésünk az úgynevezett kölcsönös támogatási alap létrehozása a Kereskedelmi és Hitelbankkal közösen. Az 1990-ben belépő tagnak 15 ezer forintot kell befizetnie az alap számlájára és a következő két évben további 5-5 ezer forintot, amely összeg a tag tulajdona marad. Ennek fejében a résztvevők a vállalkozásuk üzemeltetéséhez kedvező feltételekkel - 6,5 százalékos kamat mellett - hitelt kaphatnak maximum 50 ezer forint erejéig. Ezzel az alappal tehát egymást segíthetik a magánkereskedők, hiszen a gyors változások közepette bárki kerülhet szorult helyzetbe.- áa Füstfelderítő hanglokátor A radarhoz hasonló elven, de hanghullámokkal működő készüléket fejlesztettek ki a Német Szövetségi Köztársaságban, a gyárkéményekből kiáramló füstfáklyák felderítésére és behatárolására. A SODAR elnevezésű kisülés vékony hanghullámnyalábot sugároz ki. Ennek egy része a füstfáklyába ütközve visszaverődik, mert a fáklya a hőmérsékletkülönbség következtében a környező levegőtől eltérő sűrűségű. A visszavert hanghullámokat rendkívül érzékeny iránymikrofonnal fogják fel. Újra napirenden a Bábel-tanya sorsa A tanya marad Garázsüzletekre nem ad engedélyt a tanács Nem nagy ügy, mégis többször foglalkoztunk már vele. Nem jelentős egy város életében egy kis tanya sorsa, de a körülötte zajló események tanulságosak, példaértékűek. A. szekszárdi Csalogány utcában meghagyott Bábel-tanyáról van szó, amely a tanács rendezési terveiben megmaradóként szerepel, az ott lakók egy része viszont szeretné, ha lebontanák. Az ellenérzés feltehetően abból ered, hogy az eredeti elképzelések szerint vendéglátóipari egység lett volna belőle, hiszen a tanya jellege és a hozzá tartozó nagy pince erre alkalmassá teszi. A környéken lakók viszont a vendéglátóipari egység meghatározásból kocsmára asszociáltak és féltik az utca nyugalmát. » Nem ez volt az egyetlen téma azon a megbeszélésen, amelyen a Csalogány utcai lakók közös képviselői és a tanács műszaki osztályának dolgozói vettek részt. A másik fő kérdés a garázsokban létesítendő új üzletek engedélyezése volt, bár ez összefügg a tanya sorsával. A tanács álláspontját a tanyával kapcsolatban Balázs Csaba osztályvezető fejtette ki, miszerint kár lenne az épületet lebontani, hiszen egy vállalkozó szépen rendbe hozhatná, hem zavarná az utcaképet, és az ott nyitott üzlet a környék ellátását javíthatná. A lebontás és a pince tömedékelése viszont igen komoly összegbe kerülne. A lakók képviselőinek véleménye mindkét kérdésben megoszlott, és a több, mint kétórás vita végére sem jutottak közös nevezőre. Egységes volt a vélemény abban, hogy a terület rosszul ellátott, igen nagy szükség lenne arra, hogy legalább az alapvető élelmiszereket be tudják szerezni helyben az ott lakók, hiszen most kilométereket kell buszozni vagy gyalogolni, ha valaki tejet vagy kenyeret akar vásárolni. Gátat kell azonban szabni a garázsok üzletté történő átalakításának is, mert ez egyrészt zavarhatja a garázsok fölött lakókat, másrészt növeli a gépkocsiforgalmat az utcában, amely így is gondokat okoz. A garázsüzlet tulajdonképpen kényszermegoldás, gyakran alacsony színvonalú kereskedelmi és szolgáltatóegységek jönnek igy létre, sőt előfordul, hogy még a hatósági előírásoknak sem felelnek meg. Az is az igazsághoz tartozik viszont, hogy sokan kifejezetten üzletnyitás céljából vásárolták meg 300 ezer forint körüli áron a garázst, mert munkanélküliek lettek és esetleg ez az utolsó lehetőségük a jövedelem- szerzésre. Igazán jól dönteni tehát nem lehet, bármilyen döntés sérteni fogja valakinek az érdekeit. Balázs Csaba végül azzal zárta le a vitát, hogy ilyen ellátatlan környéken vétek lenne az üzlethelyiségnek alkalmas tanyát lebontani, vállalkozót kell keresni, aki az épületet kedvező feltételekkel megvásárolhatja, ám ott kizárólag élelmiszerüzletet létesíthet. Az utca lakóinak természetesen elővásárlási joguk van a tanyára. Az alapellátás így megoldódik, ezért a tanács garázsok üzletté alakítására nem ad ki több engedélyt. Kérdés, hogy akad-e vállalkozó, aki a tanyában élelmiszerüzletet nyit majd, a tanya lebontását követelő lakók belenyugszanak-e az épület megmaradásába, a garázsukban üzletet nyitni szándékozók szó nélkül hagyják-e a fenti döntést. Az ügy még további bonyodalmakat ígér.- áa Tovább csökken az állatállomány A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy idén az első negyedévben tovább csökkent az országos állatállomány. A március 31 -i állapot szerint a szarvasmarha-állomány 1 millió 637 ezer volt, ez 5,4 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Az adatok tanúsága szerint két év alatt a vállalatok 70 ezerrel, a kistermelők 8 ezerrel csökkentették szarvasmarháik számát. A kistermelőknek nemcsak a saját állománya csökkent, kevesebb szarvasmarhát vállalnák kihelyezett gondozásra is. A sertésállomány 96 ezerrel, 1,1 százalékkal megapadt egy év alatt, a március végi összeírás szerint az állomány 8 millió 457 ezer. Ám a sertéstenyésztésben főként a vállalatok fogták vissza tevékenységüket, a kistermelők több sertést nevelnek, mint korábban, 671 ezren foglalkoznak sertéstenyésztéssel, ám szinte kizárólag csak saját felhasználásra, vágásra. A sertéstenyésztés csökkenése előre jelzi, hogy a belkereskedelmi forgalom is visszaesik, s a múlt évinél szerényebbek lesznek az idén az exportlehetőségek is. A statisztikusok megállapítása 48Pnt - amennyiben állami intervencióval nem támogatják a sertéstenyésztőket - ellátási nehézségekkel és jelentős mennyiségű valutát igénylő húsimporttal kell számolni. Valamelyest - 0,7 százalékkal - kevesebb az idén a baromfi is. Magán mezőgazdasági helikopter Két szovjet gyártmányú helikoptert vásárolt Szilágyi Sándor föpilóta és magánvállalkozóként vegyszerszórást végez mezőgazdasági üzemeknél. Kápolnásnyéki telephelyükről kiindulva szállnak a tsz-ek rendelkezésére. MTI-fotó: Kabáczy Szilárd
