Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-23 / 17. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. április 23. Isten teremtményeivel együtt élni Tisztújítás a megye kisgazdáinál (Folytatás az 1. oldalról.) Borzolja a szél Dombóváron a Kon- da-völgyi Tüskei halastó tükrét, mi­kor odaérünk. Tíz órára hirdették meg a faültetést a Föld napján a Fi- desz-esek. A csemeték ott is vannak a helyszínen, Tóth Gyula volt MSZMP-titkár apai minőségben sa­Meghiúsult az államcsíny Nigériában Vasárnap délutánra már le is verték a hajnali puccskísérletet Nigériában. A sajtó­jelentések és a hivatalos nigériai közlemé­nyek egybehangzóan állítják, hogy Ibrahim Babangida elnök hívei urai a helyzetnek, maga az elnök sértetlen maradt. A hadse­reg kormányhű erői megkezdték a lázadók gócainak felszámolását. Az összecsapá­sokban sokan vesztették életüket, jelentet­te be a nigériai katonai vezetés, pontos adatokat nem közölve. A hírek szerint már a kora délelőtti órák­ban sikerült visszafoglalniuk a lagosi rádiót, ahonnét a puccsisták ellen fellépő katonai erők egyik vezetője jelentette be a puccs elfojtását. Egyidejűleg nyugalomra intette a főváros és az ország lakosságát. A puccs hátterében lagosi jelentések szerint egyes tiszteknek a hadsereggel szembeni „elégedetlensége” keresendő. Megfigyelők ugyanakkor utalnak arra, hogy a lázadók a keresztény, a délen élő la­kosságot képviselték, amely sokat szenve­dett az északon lakó muzulmánok uralmá­tól. Babangida elnök, aki maga is muzul­mán vallású, 1985 augusztusában vértelen puccs révén jutott hatalomra. ját utánfutóján szállította ki. „Bese­gít”. Fidesz-tag azonban csak egy látható széles e határban, Tóth Ba­lázs, aki felvállalja: legfeljebb addig kint marad, míg valamennyit elülteti. Aztán jönnek még ketten a Fidesz ma már 39 tagot számláló dombóvári szervezetéből... d.e. - gk (Folytatás az 1. oldalról.) szovjet megszállás és agresszió miatt sújtják, és kéri a nemzeteket, ne feledkezzenek meg Litvá­niáról. A tanácskozáson felszólaló Edgar Saavisar észt miniszterelnök a szomszédos Észtország szolidaritásáról biztosította Litvániát. - Ami teg­nap Vilniusban történt, az holnap Tallinnban is megtörténhet, ezért Észtország kész osztozni önökkel a blokád okozta nehézségekben - mondta az észt politikus a kongresszus részve­vőinek, akik felállva ünnepelték szavait. Az észt segítség konkrét formáiról megbeszé­lést folytatott Saavisar Romualdas Ozalas litván miniszterelnök-helyettessel. Litvánia hajlandó tárgyalni arról, hogy két év­vel elhalasszák teljes függetlenségét, idézte Vy- tautas Landsbergis litván elnököt szombaton a The New York Times. Landsbergis telefoninterjú­jában azt mondta, hogy a javaslat Moszkvától ér­kezett, s amennyiben csomagterv része, Litvánia hajlandó lenne tárgyalni az elgondolásról. A The New York Timesben egyébként John B. Oakes szenvedélyes hangú írásban hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy ha a litvánok nem elég meg­fontoltak, „a következmények katasztrofálisak lehetnek a litvánokra, megsemmisítöek Mihail Gorbacsovra és rendkívül veszélyesek az Egye­sült Államokra".- Természetes, hogy az amerikaiak rokon­szenveznek a litván nép függgejlenségi követe­Vízparti fórum Domboriban (Folytatás az 1. oldalról) éppen az említett gondokra keresi a megoldást. Az egy évvel ezelőtti nyilvá­nos gyűlésen tették szóvá az érdekeltek, hogy az ingatlantulajdonnal nem rendel­kező alkalmi vendégek is még inkább szánjanak be a fenntartási költségekbe. Az utóbbi két esztendőben legalább öt nyilvános összejövetelen vitatták meg a lakossággal Dombori ügyét, ezenkívül két üdülőhelyi fórumon a bekerítés tervét is ismertették. Ress Ferenc megemlítette, hogy éppen ő javasolta a nyaralótulajdo­nosoknak egy érdekképviseleti szerv lét­rehozását, ami nem történt meg. Végezetül abban állapodtak meg, hogy egy májusi nyilvános gyűlésen újra visszatérnek a problémára - a tanácsko­zásra minden üdülőtulajdonos személy­re szóló meghívót kap, hiszen ezúttal csak töredéke volt jelen az érintetteknek. A fórumon többek között az ingatlantulaj­donosok érdekképviseleti szervét is megválasztják majd.- km ­lésével - ám paradox módon éppen Gorbacsov az, aki a balti államok számára a szabadság leg­jobb reménye... Hála a gorbacsovi forradalom­nak, a balti népek a szabadság küszöbén állnak; a buktató az, hogy nem szabad túlfeszíteniük a húrt. Egyetlen nagy ország vezetője sem fogad­hatja el az ország egy részének azonnali, egyol­dalú elszakadását, függetlenül attól, hogy a terü­letet törvénytelenül szerezték. Ám a vezető tár­gyalhat a függetlenségről s éppen ez az, amit Gorbacsov, saját jobbszámya heves ellenállása dacára, most tesz. Afüggetlenséghez vezető las­sabb, de biztos, törvényes utat elutasítva a litván vezetés nemcsak a gazdasági csapásokat hívta ki, hanem a teljes katonai elnyomást is. Amennyi­ben ez megtörténik, bizonyosan elvész minden, amit a balti államok emberi jogokban, polgári szabadságjogokban eddig szereztek, s ami nem volt kevés. Az ügy kihatásai messze túlmenné­nek a Baltikumon: elkerülhetetlenül kisiklatnák Gorbacsov régóta halogatott gazdasági reform­jait s valószínűleg a szovjet vezető távozásához vezetnének. S ez az, amit a jobboldal Ameriká­ban és másutt annyira szeretne. A Szovjetunió elleni amerikai megtorlás aligha segítene a litvá­nokon, de hozzájárulhatna Gorbacsov megbuk­tatásához, hirtelen véget vetne a szovjet-ameri­kai enyhülésnek. Ez számunkra is éppoly tragé­dia lenne, mint a szovjeteknek, s katasztrófa a vi­lág számára, írta többek között az ismert kom­mentátor. (Folytatás az 1. oldalról.) tókörzetekben indult képviselőjelöltek ta­pasztalatadása követte: dr. Fényes László, a bonyhádi körzet képviselőjelöltje megál­lapította, hogy a kisgazdapárton belül is szükséges a vitás kérdések mielőbbi tisz­tázása, az országos pártvezetés - választá­sokra is kiható - egységének helyreállítá­sa. Görcsös János szükségesnek tartotta megemlíteni, hogy véleménye szerint la­punk nem szólaltatta meg a választások alatt a parasztembereket, majd feltette a kérdést: „Miért a Korom Mihály ír a Tolna Megyei Népújságba, s miért nem írhatunk mi cikkeket?” (Dr. Korom Mihály - a törté­nész és nem a politikus írt a Tolnai Népúj­ságba - a szerk.) E közjáték után - a nagyválasztmányi gyűlés feladatából adódóan - Kapitány Fe­renc a kisgazdapárt megyei vezetősége (Folytatás az 1. oldalról.) ni, Frantiszek Macharski krakkói, Henryk Gulbinowicz vratislavi és Hans Groér bécsi érsekek, valamint harminc testi fogyatékos katolikus hívő, akikkel a pápa külön is elbe­szélgetett. A katedrálisban mondott üdvözlő beszé­dében Frantisek Tömések bíboros azt hangsúlyozta, hogy a csehszlovák katoli­kus egyház a szenvedések és nehéz pró­batételek évein ment keresztül, de töretle­nül kitartott hite és a pápa mellett, s megszi­lárdította szövetségét a nemzettel, szolida­ritását minden üldözöttel. A pápa válaszbe­szédében egyebek között azt hangoztatta, látogatásával a csehszlovák egyház egy korszaka zárul le. Mint mondotta, azért jött, hogy meghajoljon a csehszlovák katolikus hívők szenvedése előtt, hogy nyilvánosan elismerje és megköszönje a csehszlovák katolikus egyház tanúságtételét. „A csehszlovák egyház és nép szabadsága nem lenne teljes és ingatag talajon állna, ha nem kísérné mély erkölcsi és szellemi megújulás, ebben látom a hívők küldeté­sét” - jelentette ki. II. János Pál szombaton délután a prágai Letna felvonulási téren sok százezer hivő előtt szabadtéri misét pontifikáit. Az isten­tiszteleten jelen volt Václav Havel, Alexan­der Dubcek, Marian Calfa, Petr Pithart cseh miniszterelnök, a’csehszlovák állami és tár­sadalmi élet más vezető személyiségei, il­letve részt vettek a pápai látogatás alkal­mával Csehszlovákiában tartózkodó kül­földi katolikus egyházi méltóságok is. A pá­pa letnai szentbeszédében hosszasan méltatta a csehszlovák katolikus egyház helytállását az elnyomatás évei alatt A pápa az istentisztelet után visszatért a prágai várba, ahol személyes audiencián találkozott Václav Havellel és családjával. Ezután a csehszlovák köztársasági elnök hivatalának első emeleti erkélyéről megál­dotta a tiszteletére összegyűlt tömeget, majd a várban a csehszlovákiai nem katoli­kus egyházak és felekezetek képviselőivel nevében bejelentette lemondását elnöki tisztségéről, megköszönve az eddigi támo­gatást. A résztvevők ezt követően nyílt sza­vazással döntöttek a jelölőbizottság képvi­selője által javasolt tisztségviselők szemé­lyéről. A vitáktól, sem mentes választáson a megyei elnöki posztot ismételten Kapitány Ferenc foglalhatta el, ügyvezető alelnök Farkas Sándor lett. Alelnököknek Csike Györgyöt, dr. Hadházy Árpádot, Kácsor Jó­zsefet, Nyárádi Vincét és Szőts Bélát vá­lasztották meg. A főtitkári tisztség ellátásá­val Kárpáti Andrást, a titkári teendők ellátá­sával Kokos Tibort és Szalontai Jenőt bíz­ták meg. A pártigazgató Bíró Bálint, a párt­ügyész pedig továbbra is dr. Fényes Lász­ló. Ugyancsak ezen a rendezvényen vá­lasztották meg a huszonhét tagú intézőbi­zottságot és az országos nagyválasztmány küldötteit. - szá - kpm ­találkozott Este nyolc órakor a vár új Rudolf galériájában II. János Pál a csehszlovákiai kulturális és szellemi élet képviselőit fo­gadta. . A katolikus egyházfő beszédében sikra- szállt a vallási és lelkiismereti szabadságért és egységre szólította fel á keresztényeket. A kor problémáit érintve azt fejtegette, hogy a társadalom, így a csehszlovák társada­lom gondjait is csak párbeszéd útján lehet megoldani, s ebből a dialógusból senkit sem szabad kizárni. A vasárnapi velehradi szentmise után a pápa magánkihallgatáson fogadta Ta- deusz Mazowiecki lengyel kormányfőt. Ezt követően a volt cisztercita kolostorban mű­ködő szellemi és testi fogyatékosokat ápo­ló egyházi intézetet tekintette meg. Az ősi kolostor téli refektóriumában püspökökkel és más egyházi személyiségekkel közös ebéden vett részt. A pápa Velehradban a Föld napja alkalmából a szlávok nemzeti fájának számító hársfát ültetett el a Bazilika melletti kertben. Egy hársfát ültetett el Ve­lehradban Petr Pithart, Josef Hromádka és Jan Carnogursky is közösen. II. János Pál délután autón, majd helikopterrel utazott tovább Pozsonyba. A pápa nem sokkal fél öt előtt érkezett meg látogatásának utolsó állomására, a pozsonyi vajnory-i repülőtérre, ahol'külön- leges autóján tette meg az utat a szabadtéri oltárhoz, hogy közel kétmillió ember - köz­tük lengyel, magyar és osztrák hívők - előtt szentmisét pontifikáljon. A repülőtéren Jan Sokol nagyszombati érsek, metropolita, Szlovákia prímása, valamint Alexander Dubcek, a csehszlovák szövetségi parla­ment elnöke, Marián Calfa szövetségi kor­mányfő, Rudolf Schuster, a szlovák parla­ment elnöke, Milán Cic szlovák kormányfő, Rudolf Hofbauer Pozsony polgármestere, Jan Budaj, a szlovák parlament alelnöke, a Közvélemény az Erőszak Ellen Mozgalom vezetője, Ivan Carnogursky, a Szlovák Ke­reszténydemokrata Mozgalom vezetője üdvözölte. Teljes a gazdasági blokád Litvánia körül Az egyházfő egységre szólította fel a keresztényeket Továbbra is Walesa a Szolidaritás elnöke A több mint négy és félszáz kongresszu­si küldött mindegyike „elnöki ajándékot" kapott vasárnap a szombaton nagy fö­lénnyel ismét a Szolidaritás elnökévé vá­lasztott Lech Walesától. A fekete kerámia keresztet a koronás lengyel fehér sas dí­szíti. Egyébként a program fölötti vita ott folytatódott, ahol egy napja abbamaradt: milyen szervezet legyen a jövőben a Szoli­daritás? Győzedelmeskedni látszik az a nézet, hogy a „sajátos lengyel helyzetre va­Magyarországon is elő akarja segíteni a független televíziózás megteremtését Robert Maxwell. A brit sajtómágnás ezentúl hetente megjelenő angol nyelvű hetilapja, a The Eu­ropean első számának megjelenése alkal­mából tartott sajtókonferenciát Cannes-ban. Az MTI tudósítójának kérdésére Maxwell elmondta: ezentúl magyar nyelven is megje­lenik hetilapja. „Találtam egy rendkívül bátor kiadót, aki hajlandó lesz az európai hetilapot magyarul is megjelentetni -, s ráadásul ez nem is az én tulajdonomban levő kiadóválla­lat” - mondotta a brit sajtómágnás. A The European egyetlen kelet-európai kiadása Magyarországon készül. Maxwell azonban tervezi, hogy a Szovjetunióban is készít majd-orosz nyelvű kiadványt Erről leg­utóbb Mihail Gorbacsowal tárgyalt moszkvai megbeszélései során. ló tekintettel" változatlanul egyesíteni kell a szakszervezeti és a társadalmi mozgalom­jelleget. Mindenesetre a Szolidaritás hatal­mi monopóliumát a legkevésbé sem ellen­ző többség úgy döntött, hogy nincs akadá­lya a funkciók halmozásának. Vagyis nem találtak kivetnivalót abban, hogy valaki a magát szakszervezetnek is tartó Szolidari­tás Végrehajtó Bizottságának és mint kép­viselő a kormánypárti koalíció vezető ere­jének, a Szolidaritás parlamenti frakciójá­nak is tagja legyen. A brit sajtómágnás eddig több, mint 200 millió francia franknak megfelelő összeget fordított a hetilap kiadásának előkészítésére. Mint mondotta, ez a lap általában is alkalmas lesz arra, hogy Európa kérdésével foglalkoz­zon, valamennyi európai állam problémáit felvesse, - ugyanakkor rendkívül jó alkalmat nyújt arra, hogy egész Európára szóló tájé­koztatási és hirdetési kampányoknak is he­lyet adjon. Maxwell elmondotta, számos más kö- zép-és kelet-európai országban is tár­gyalásokat folytat új lapok kiadásáról, új független televíziók indításáról. Magyar- országi terveiről az MTI tudósítójának el­mondotta, véleménye szerint már előre­haladott állapotban vannak azok a tár­gyalások, amelyeket egy független tv megindításáról folytat. Jön a Maxwell-tv? Kongresszus Nagyváradon Illúziók nélkül kell cselekedni a magyarság jogaiért Nagyváradon szombaton megkezdődött a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség első országos kongresszusa. A romániai magyar­ság képviseletében 17 megyéből 322 küldött volt jelen a kétnapos ta­nácskozáson. A magyar nyelven folyó tanácskozáson ott voltak különböző romá­niai pártok és kisebbségi szervezetek képviselői, köztük a Vatra Ro- maneasca szövetség Bihar megyei szervezetének megfigyelői is, akik részére tolmácsolták a felszólalásokat. A szomszédos országokból szintén érkeztek küldöttségek. Nagy Béla, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke a kong­resszus előkészítőbizottságának vezetője nyitotta meg a tanácsko­zást Az Otthon a Hazában! - Egységben a jövő! jelszavakkal összehívott kongresszust Dom Dragics, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Bi­har megyei bizottságának elnöke román nyelven köszöntötte. Kifejtet­te: Nagyváradon románok és magyarok békességben élnek, nincse­nek nemzetiségi problémák és ilyen szempontból Nagyvárad példát mutathat az országnak. Javaslatára a küldöttek egyperces felállásssal adóztak a román forradalom hőseinek. Ezt követően Domokos Géza tartotta meg az ideiglenes vezető tes­tület részéről az elnöki beszámolót, amely felölelte a szövetség tevé­kenységét decemberi megalakulásától a kongresszusig. Ismertette, hogy a múlt év december 25-én közreadott nyilatkozattal jött létre Bukarestben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a ro­mániai magyarság közképviseleti és érdekvédelmi szervezete, amely céljait felépítését és működését tekintve a demokrácia alapelvén nyugszik. Szólt a nehézségekről, arról, hogy az elmúlt hónapok ta­pasztalata jelzi: a román közvélemény tájékozatlan a kisebbségi lét történelmi valóságáról, ami megnehezíti a párbeszédet a célok józan megítélését és lehetőséget teremt azok számára, akik a félreinformá- lással és a manipuláció eszközével próbálják a szövetséget lejáratni, tevékenységét zátonyra futtatni. Kitért Erdély szerepére, leszögezve, hogy Erdély a román állam ré­sze és hovatartozása nem képezheti vita tárgyát. Ebből kiindulva a szövetség nem ad helyt olyan elgondolásoknak, amelyek Románia te­rületi épségét és szuverenitását sértik. Ugyanakkor visszautasít min­den olyan próbálkozást amely úgy állítja be a kisebbségi jogok meg­valósításának programját, hogy ez veszélyezteti a román állam érde­keit /- Ma már történelmi tény - mondotta -, hogy a romániai magyarság létének legnehezebb korszaka az 1944 utáni periódus, azon belül pe­dig az 1965-tel kezdődő diktatúra éveire esik. E szakasz legjellem­zőbb vonása a nyilatkozatok és a valóság, a papíron lefektetett elvek és a társadalmi gyakorlat ellentéte, amely a korszak második szaka­szában a nyílt és erőszakos elnemzetlenítés politikájának formáját öl­tötte.- A Marosvásárhelyen történtekkel az RMDSZ tevékenysége, a ro­mániai magyarság jogainak kivívásáért folytatott küzdelme új szaka­szába lépett - folytatta Domokos Géza. Szertefoszlottak bizonyos illú­ziók, lejárt a töretlen optimizmus időszaka, és helyét átvette a józan tisztán látás, a felelősségteljes vizsgálódás igénye. Úgy vélem, nem céljainkat nem programunkat kell módosítanunk, hanem tárgyilagos komolysággal számot kell vetnünk helyzetünkkel, a román társada­lom mai tudatállapotával, a demokratizálódási folyamat esélyeivel. Végezetül említette, hogy a választások közeledtével burkoltabb vagy nyíltabb formában felerősödtek a hatalomért való küzdelmek és ez nehezíti a kisebbségi kérdések megoldását is. Az elnöki beszámolót követően Tőkés László nagyváradi reformá­tus püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tájékoztatta a résztvevőket a közelmúltban tett külföldi útjairól, s a továbbiakban hangsúlyozta: a je­lenlegi válságból csak nemzetközi segítséggel lábalhat ki az ország, csak nemzetközi összefogással és szolidaritással képzelhető el a fel­zárkózás Európához, a világ fejlettebb részéhez Az RMDSZ első kongresszusának küldöttei 15 szekcióban folytat­ták munkájukat majd újabb plenáris üléssel a beszámoló feletti vitát folytatták a küldöttek. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents