Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-04-21 / 16. szám

2 NÉPÚJSÁG / 1990. április 21. A pápa Csehszlovákiában A katolikus hívők milliói zarándokolnak a hét végén Csehszlovákiába, hogy részt vehessenek a pápai látogatás izgalmas eseményeiben. A katolikus egyházfő, aki szombaton érkezik Prágába, vasárnap Velehradot, a szláv írást és liturgiát meg­alapító Cyrill és Metód püspökök tevé­kenységének egykori színterét, a híres zarándokhelyet keresi fel, majd Po­zsonyban fejezi be a pásztori vizitet. A látogatás jelentősége nemcsak egy­házi, hanem politikai szempontból is fel­mérhetetlen. A hírek szerint II. János Pál pápa a prágai Hradzsinból a kelet-nyu­gati kapcsolatokkal, az európai helyzet­tel és a népek közötti szolidaritással fog­lalkozó felhívással kíván fordulni a világ politikusaihoz és a kulturális élet képvi­selőihez, s eddigi pályáját tekintve várha­tóan ez lesz az egyik legfontosabb be­széde. A csehszlovákiai katolikusok hi­tük megerősítését várják a pápai látoga­tástól, az ország sajtója ugyanakkor nem rejti véka alá, hogy II. János Pál kétnapos szereplése, alig másfél hónappal ajúniu- si szabad és demokratikus választások előtt óriási politikai adut ad a már most is rendkívül befolyásos kereszténydemok­rata koalíció kezébe.'Az utazást előkészí­tő bizottságnak az a kereszténydemok­rata Jan Carnogursky miniszterelnök­helyettes volt a vezetője, akinek a testvé­re, Ivan Carnogursky az egyre izmosodó szlovákiai kereszténydemokrata mozga- lofa egyik meghatározó személyisége. A pápát Václav Havel köztársasági elnök hívta meg, aki már újévi beszédében je­lezte, az egyházfő látogatásával is tanú­sítani kívánja Csehszlovákia visszatéré­sét az egységes Európába. A pápai út egyébként csaknem egy­beesett Prága és a Vatikán diplomáciai kapcsolatainak a helyreállításával, ugyanis csütörtökön jelentették be hiva­talosan, hogy Csehszlovákia és a Szent­szék nagykövetségi, illetve apostoli nun- ciatúra szintjén állítja helyre a kommu­nista rendszer által 1950-ben befa­gyasztott kapcsolatokat. A pápai látoga­tás különben rendkívüli próba elé állítja az eseménysorozatot közösen szervező állami és egyházi hatóságokat. Prágá­ban, Velehradban és Pozsonyban rend­kívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe és a több mint ezer újságíró közül is csak korlátozott számú lehet közvetlen szemtanúja, úgynevezett poolokat alkot­va a pápai program egyes mozzanatai­nak. A csehszlovák fővárosban egyébként a pápa a híres felvonulási téren, a Letnan közel egymillió ember előtt pontifikái mi­sét, a pozsonyi repülőtéren tartandó is­tentiszteletére pedig legkevesebb két­millió hívőt várnak. Pozsony vajnory-i lé­gikikötőjén hatalmas szabadtéri oltárt és harmincöt méter magas harangtornyot ácsoltak. A Csehszlovákiából és várha­tóan a környező országokból, így Ma­gyarországról is érkező hívők a szlovák főváros körül mintegy harmincöt kilomé­teres körzetben parkolhatnak autóikkal, úgy, hogy az autóbuszok a négysávos utakon, a személyautók pedig a mellék­utakon és a környező községekben. Pozsony és a repülőtér között ingye­nes autóbusz ingajáratokat létesítenek, de még így is számolni kell azzal, hogy a több kilométert gyalog kell majd megten­ni. A repülőtér környékét egyébként már szombaton este lezárják a forgalom elől, és ami még fontosabb, a szlovák főváro­son áthaladó forgalmat vasárnap Szenc- Pezinok-Malacky irányába terelik át és csak pozsonyi rendszámú gépkocsikat engednek be a városba. Ugyanis várha­tóan legalább tizenkétezer autóbusznak és hetvenötezer személyautónak kell parkolóhelyet biztosítani. A tiltott helyen parkoló autókat, illetve azokat, amelyek akadályozzák a forgalmat, mint azt a ha­tóságok bejelentették, kénytelenek el­vontatni, ezért, aki autójával így jár, szük­ség esetén a 158-as telefonszámot hív­hatja a szlovák fővárosban. LÁNG JUDIT (Prága) Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat: Jaruzelski elnök Katynba utazik, miután Moszkva elismerte, hogy a lengyel tisztek ezreit szovjet belbiztonságiak mészárolták le - Prunskiene litván miniszterelnök és Landsber- gis elnök elutasítja Gorbacsov ultimátumát - Prága hivatalosan is elítéli a Litvániára nehezedő nyomást - kettészakadt a lett KP is, megalakult a független lett kommunista párt - hét évtizedes szü­net után Moszkva ésa Vatikán helyreállítja diplomáciai kapcsola­tait. Vasárnap: Újabb zavargások Jerevánban - A pápa húsvéti üzenetében méltatja „az ébredő demokráciákat” és tárgyaláso­kat sürget Moszkva és Vilnius között - Elhunyt Greta Garbo. Hétfő: Birendra nepáli király kénytelen meneszteni kormányát és irányt venni a többpártrendszer felé - A Vietnami KP lapja elő­ször ismeri el, hogy ebben az országban is van „ellenzékiség” - Szlovéniában a jobboldali koalíció győzött a választásokon - Petre Roman Madridba látogat Bukarestben királypárti tüntetők a monarchia helyreállítását követelik. Kedd: Csökken a Litvániába szállított földgáz mennyisége - Bush elnök közölte, hogy „megfelelő választ” mérlegel - Arafat Jordániában azt állítja, hogy amerikai körök akadályozzák Simon Peresz kormányalakítását - Tuniszban egy héten belül harmad­szor amerikai-palesztin konzultációt tartanak - Afganisztánból belharcokról, kivégzésekről érkeznek hírek. Szerda: A Vatra Romaneasca bejelenti: pártot alapit és indul a választásokon - Genscher nyugatnémet és Meekel keletnémet külügyminiszter találkozója után hangsúlyozzák, hogy „bizton­sági kérdésekben is széles az egyetértés” közöttük - A Kínai KP lapja döntő fontosságúnak ítéli meg Li Peng kormányfő közelgő moszkvai látogatását - Pozsonyban több ezres szlovák naciona­lista tüntetésre kerül sor - Prunskiene litván kormányfő Norvé­giában van, feltehetően olajért - Koszovóban feloldják a szük­ségállapotot, Jugoszláviában 108 politikai fogoly közkegyelem­ben részesül - drasztikusan csökkentik az olaj- és földgázszállí­tást Litvániának. Csütörtök: Gorbacsov lett és litván vezetőkkel tárgyalt fenye­get és „konföderatív státust” ígér - A Szolidaritás kongresszust tart Gdanskban, Mazowiecki kormányfő óvajnt a demokrácia „elsietésétől” - Csehszlovákia rendezi diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal - Bush amerikai és Mitterrand francia elnök Rondá­ban tárgyal - Ramiz Alia albán vezető kijelenti: nincs akadálya a Moszkvával és Washingtonnal való viszony helyreállításának. Péntek: Bush és Mitterrand szerint ősszel NATO-csúcs lesz; mindketten Németország NATO-tagsága mellett foglaltak állást. A hét kérdése: Jugoszlávia a széthullás felé tart? Vasárnap megint eldől valami Jugoszláviában - vagy leg­alábbis világosabban rajzolódik ki, hogy hová tart a soknemzeti­ségű ország. Ezúttal Horvátországban, a 4,6 milliós második legnagyobb köztársaságban tartanak kétfordulós választásokat Amint arra bizton lehetett számítani, előkerült a nemzetiségi kérdés. Van­nak, akik Nagy-Horvátországról beszélnek. Egyesek megemlítik, hogy ha Szerbia kitart „hegemón” törekvései mellett, akkor meg­eshet, hogy Horvátország is igényt tart bizonyos területekre a Vajdaságban és Boszniában. És vannak, akik alig leplezetten Horvátország kiszakadását akarják elérni Jugoszláviából, s egyelőre csak azért beszélnek hangtompítóval erről, mert nem akarják elriasztani a mérsékeltebb szavazókat Horvátországban több tucat párt indul, de végül is három vá­lasztási koalícióba tömörülve szállnak versenybe a hatalomért Az elég megbízhatatlan előrejelzések szerint a „megreformált kommunisták” 20-30 százalékra számíthatnak. A keresztényde­mokraták, szociálliberális elemeket tömörítő Nemzeti Egyetértés Koalíciója nálunk több voksra számíthat de valószínű, hogy a Horvát Demokratikus Közösség koalíciója lesz a befutó: vezetője Franjo Tudjman, Tito egykori partizántársa, akit két ízben is fele­lősségre vontak már nacionalizmus vádjával. Horvátországban - ellentétben Szlovéniával, ahol az egyik központi kérdés volt az elszakadás lehetősége - nem volt éppen a fő kampánykérdés a kiválás Jugoszláviából, de kérdés volt Franjo Tudjman éppen a szerbek „viselkedésétől” tette függővé koalíciója majdani állásfoglalását Ebben azonban benne van, hogy ha kellő hatalomhoz jut és hemegónnak minősiti a szerbe­ket, akkor megkockáztatna ilyen lépést. A helyzetet azonban nemcsak az színezi, hogy Horvátország­ban a lakosság 11 százaléka szerb, de Horvátország kiválása végképp Jugoszlávia szétesését idézné elő. Minthogy ez a lehetőség alaposan megriasztotta nemcsak az itteni szerbeket de még a mérsékelt horvátokat is, most egyfajta ködösítés folyik a két ellenzéki koalíció részéről ebben az ügy­ben. Egyedül az immár magukat a Demokratikus Változások Pártja néven nevező kommunisták jelentik ki nyíltan, hogy to­vábbra is föderatív, demokratikus Jugoszláviában látják Horvát­ország jövőjét. A kommunisták azonban Horvátországban is ci­pelik a múlt terheit s nem lehetetlen, hogy - akárcsak Szlovéniá­ban - nagy vereséget mér rájuk a jobboldal. S míg Franjo Tudjman Horvát Demokratikus Közössége nyíl­tan kacérkodik a kiválás lehetőségével, a Nemzeti Egyetértés Koalíciója azt vallja, hogy nem kell ugyan „.mindenáron” Jugo­szlávia, a megoldás mégsem a széthullás, hanem Jugoszlávia konföderatív átszervezése. S ha majd minden köztársaság sza­badon választotta meg képviselőit akkor semmi akadálya nem lesz a szabad köztársaságok szabad együttműködésének. Ez a koalíció is ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmány feltétlenül tar­talmazza a kiválásra vonatkozó jogot. A két ellenzéki koalíció azt minimális célnak tartja, hogy ha Ju­goszlávián formailag belül is, de Horvátországnak gyakorlatilag szuverénnek kell lenni. A horvát elképzelések azonban másféle emlékeket is ébresz­tenek: a szerb kisebbség között még vannak, akik emlékeznek a nácik által kreált független Horvát Államra, usztasáival együtt S a választási kampány fölhozta a szokásos vádakat is. Néme­lyek szerint a Horvátországban élő szerbek előnyöket élveznek, aránytalanul nagy számban töltenek be bizonyos állásokat stb. így hát a szerbek tisztogatásoktól félnek. Van mitől tartani Jugoszláviában. A horvátországi változások iránymutatóak lesznek. Franjo Tudjman egyik munkatársa sze­rint az lehet a megoldás, hogy Horvátország szuverén lesz egy konföderációs Jugoszláviában. „Az ugyanis leh^t, hogy egy ház­ban nem tudunk együtt élni - de ettől még jó szomszédok lehe­tünk.” Szolidaritás - Walesa - Kirohanások - Sértődöttség Súlyos helyzetét idézett elő a moszkvai döntés ASzolidaritásszakadárjainak, 1981 -ben az elnöki székért folytatott versenyben volt ellenfeleinek, Marian Jurczyknak és Andr­zej Gwiazdának a meghívását jelentő kong­resszusi határozat után Lech Walesa, a je­lenlegi elnök meglepően feltüzelt hangvé­telű, rövid beszédében ultimátumként beje­lentette: nem hajlandó részt venni a kong­resszus munkájában, ha az említett szemé­lyek is megjelennek, akiket a mozgalmat a bukás veszélyének kitevő, felelőtlen politi­kusoknak nevezett, egyben kijelentette: semmilyen szakszervezeti funkció elnyeré­séért sem indul versenybe, de a Szolidari­tás és Lengyelország ügyében kész szem­beszállni akár a kongresszusi küldöttekkel is. Walesa, aki tervezett beszámolóját nem tartotta meg, éles kirohanást intézett a tevé­kenységét és diktatórikus irányítási mód­szereit támadó „intellektüelek” ellen, akik minduntalan a „végrehajtó bizottság ülésé­(Folytatás az 1. oldalról.) A szülők három nap múlva levelet kaptak a kislány fényképével, s hihetetlen össze­gű, 20 milliárd lírás váltságdíj követelésével. Úgy tűnt: Patrizia az utolsó a hosszú sorban, a calabriai jiévtelen emberrablók” sokadik áldozata. A kilencéves kislány sorsa meg­indított mindenkit az országban, különösen az apa drámai felhívása után a televízióhír­adóban: „Ne bántsák őt hiszen csak egy védtelen kislány. Kész vagyok tárgyalni a feltételekről.” A pápa bátorító szavakat üzent a családnak. A veronai püspök fel­ajánlkozott túsznak cserébe a kislányért Patrizia iskolatársai tüntetéseket szervez­tek: „Tarts ki, visszavárunk” „Le az ember- rablókkal”. A sajtó pedig keserűen könyvel­te el az állam és jogrend újabb vereségét a bűnöző maffiákkal szemben. Valóban kevés reményre nyílt kilátás. Patrizia elrablása pillanatában öten voltak emberrablók fogságában, egyikük már két éve. Az állam rendre erőtlennek bizonyul a calabriai bandákkal szemben, amelyek vérszemet kapva egyre emelik (nem az inf­lációs ráta arányában) a váltságdíjak ösz- szegét A rendőrség és az elrablottak csa­ládja között igy azután állandó a bizalmat­lanság: a családok kevéssé bíznak a ható­ságokban és szeretteik életét féltve inkább titokban alkudoznak az emberrablókkal, akik egyre mohóbbak és kegyetlenebbek. Húsz év alatt 600 milliárdra tehető az em­berrablók bevétele. 71 áldozatukat meg­gyilkolták (34-et úgy, hogy családjuk fize­tett), sokakat megcsonkítottak. ATacchella-kislány elrablása most még­is fordulatot jelentett. A kormány február­ra” vártak, miközben neki nap mint nap gyors döntéseket kellett hoznia a mozga­lom, egész Lengyelország-érdekében. Walesa emlékeztette a jelenlévőket hogy maga és néhány közvetlen munkatár­sa indította el a Szolidaritást naggyá tevő, Lengyelországot alapjaiban megváltoztató folyamatokat, mindvégig az ővállaira nehe­zedtek a legfontosabb döntések, neki kel­lett választania, meghallgatva, vagy elvetve a számtalan jobbnál jobb tanácsot »mindig bölcs intellektüelek szájából. Külön kiemel­te: 1981 -ben figyelmeztetett: a győzelemig hosszú út vezet, nem szabad lebecsülni az ellenfelet vigyázni kell a hatalom átvételé­vel. „íme, mosta hatalom gyakorlásával járó problémák máris a Szolidaritásra omlot­tak.” Érezhetően sértődötten szólt arról is, hogy személyét számos támadás érte, mi­után bejelentette: pályázik a köztársasági elnöki posztra. Egyesek számára nem elég ban elrendelte, hogy emberrablás esetén zárolják az érintett család vagyonát meg­akadályozandó a válságdíj kifizetését. „Ha nem kecsegtet busás összeg, talán elállnak szándékuktól" - fejtegette a belügyminisz­ter. Az ügyészség ennek nyomán zár alá is helyezte a „farmerkirály” teljes vagyonát, a család teljes kétségbeesésére. Imerio Tacchella nem bízott a „kemény fellépés” eredményességében, és az egymást köve­tő névtelen telefonokra, amelyek időköz­ben 7 milliárdra engedték le a fizetendő ösz- szeget, azt felelte: „Rendben, fizetek.” Ám 78 nap telt már el Patrizia eltűnése óta, s a remény egyre csökkent, amikor be­következett a váratlan fordulat. A csendőr­ség megtalálta és kiszabadította Patriziát, mielőtt még a kifizetés körülményeiben megegyeztek volna. A telefonok leplezték le a rablókat pedig gépkocsira szerelt rádió- telefonnal hívták, abban a hiszemben, hogy az nem derithető fel. A rendőrség korszerű eszközei azonban alkalmasak voltak arra, hogy megfigyelés alá helyezzék egész Észak-Olaszország rádiótelefon-hálózatát s az egyik hosszabb hívás alkalmával meg­találták a gépkocsit majd a tulajdonost is. Több heti megfigyelés után rábukkantak végül a rejtekhelyre, ahol a kislányt tartot­ták: a liguriai Napospart egyik luxusnyara­lójában. Infravörös sugarakkal működő ké­szülékeikkel „betekintettek” a falak mögé, felderítették, hol a kislány és hányán van­nak a rablók. A rajtaütésnél biztosra mentek és húsz másodperc alatt lefogták a bandát A belügyminiszter sugárzó arccal jelen­tette be a diadalt: az állam végre erősebb­nek bizonyult. A váltságdíjak letiltása - amit művelt, nem tudja hibátlanul felolvasni a számára írt beszédeket nem viselkedik eléggé kulturáltan, nem beszél nyelveket - emlékeztetett. Mások - a csokornyakken-' dős elnök után vágyókkal szemben - a leg­szívesebben minden nap pufajkában sze­retnék látni. Végezetül sértődöttsége jeléül köszönetét mondott azoknak, akik támad­ták és azoknak is, akiktámogatták, minden­kinek megbocsátást ajánlva. Walesa két egykori és mai ellenfelének lehetséges részvételét a kongresszuson nyilvánvalóan az általa képviselt politikai irányvonal, a kerékasztalnál született meg­állapodáshoz, a Szolidaritás-kormány lét­rehozásához vezető kompromisszum­készségen alapuló irányzat és a személye elleni támadásként értékelte, ami várha­tóan rányomja bélyegét az egész kongresz- szus munkájára és nem kizárt: akár a szer­vezet látványos szakadásához is vezethet. sokan bíráltak, s leginkább persze Imerio Tacchella - a helyes út amit követni kell. Az igazi meglepetés azonban másnap következett, amikor kiderült kik az ember­rablók. Szó sincs ezúttal calabriai bandá­ról, délvidéki bűnözőkről. A rendőrség erre rájött már az első lehallgatások után. A ban­diták jólnevelt, úri módon fejezték ki magu­kat az üzletemberek nyelvén, és piemontei (északi) tájszólással. „Hallgasson ide Tacchella úr. A lánya végül is nálunk van. R- zessen akkor hétmilliárdot rendben?” - így egy calabriai bandita sohasem beszél, ez­zel a nyomozók rögtön tisztában voltak. Öt embert tartóztattakvégül le az ügyben. Mind az öten büntetlen előéletűek és vi­szonylag jómódúak. A bűncselekmény ki- tervelője, a 36 éves Bruno Caselli kisvállal­kozó, keritéseket gyártó 12 fős kisüzem tu­lajdonosa. Társa egy autómosót üzemeltet A Kanári-szigetekre jártak nyaralni és diva­tos szórakozóhelyekre mulatni. Alaposan eladósodtak az utóbbi időben és megpró- báltakemberrablással pénzt szerezni. „Any- nyi az emberrablás mostanában. Gondol­tuk, mi is megpróbáljuk” - mondta egyikük a rendőrségi kihallgatáson. Ám a tervet gondosan kimunkálták. A far­mergyárosról mindent kinyomoztak, bank­számlái állását is. A pénzt - mint az izgal­mas krimikben - egy hídról zsákban kellett volna ledobni nekik az alul elhaladó motor­csónakba. „Műkedvelő bűnözők” - mondja róluk a rendőrség. Ha calabriaiakkal állunk szembe, aligha boldogulunk ilyen könnyen - ismerik be. MAGYAR PÉTER (Róma) (Folytatás az 1. oldalról.) ügyminisztere pénteken a norvég olajki­termelés központjába látogatott. Az oslói kormány korábban úgy foglalt állást, hogy Litvánia a norvég állami olaj- társaságoktól szabadon vásárolhat ola­jat, azonban Litvániának nyújtandó álla­mi segélyre vagy kölcsönre nem vállalt kötelezettséget. A norvég olajtársaságok úgy foglaltak állást, hogy már üzletfeleik­hez hasonlóan kemény valuta ellenében készek arra, hogy olajat adjanak el Litvá­niának. Prunskiene asszony még korábban, Oslóban leszögezte: útjának eredeti cél­ja nem az olaj beszerzése volt. Néhány hete, amikor elfogadták a norvég kor­mány meghívását, az volt a cél, hogy Lit­vánia kapcsolatba lépjen a Nyugattal, s azon keresztül az egész világgal - mond­ta. Litvánia időközben felmerült nyers­anyagellátási nehézségei kapcsán a mi­niszterelnök asszony úgy vélekedett: a balti köztársaságnak - tekintettel arra, hogy anyagilag teljes mértékben Moszk­vától függ - valószínűleg külföldi hitele­ket kell felvennie az esetleg létrejövő megállapodások fedezetére. A japán kormány mélységes aggodal­mának adott hangot a Litvániával szem­ben alkalmazott szovjet gazdasági meg­torló intézkedésekkel kapcsolatban. Pénteken a külügyminisztériumba kéret­ték Nyikolaj Szolovjov tokiói szovjet nagykövetet, akinek átadták a külügymi­nisztert távollétében helyettesítő Szaka- moto Miszodzsinak, a kormány főtitkárá­nak az üzenetét, amely sürgette Moszk­vát a balti köztársasággal szemben alkal­mazott olaj- és földgázszállítási embargó feloldására. Szolovjov a kérdést a Szov­jetunió belügyének minősítette. A nap folyamán Szakamoto ismertette a sajtóval a japán kormány nyilatkozatát, amely a tárgyalásos rendezés mellett foglalt állást Bejelentette, hogy Tokió és Washington szoros konzultációban áll a litvániai helyzettel kapcsolatban. Az egyeztetések tartalmáról nem hozott nyilvánosságra részleteket, azt azonban elmondta, hogy a japán kormány meg­fontolás tárgyává tette, hogy milyen meg­felelő ellenlépések válnak szükségessé a Litvániával szemben alkalmazott szov­jet embargó miatt. A Litvánia körüli fejleményekről is ta­nácskozott George Bush amerikai elnök­kel Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja annak a telefonbeszélgetés­nek az alkalmával, amelyet szerda este ausztriai üdülőhelyéről folytatott. Dieter Vogel kabinetszóvivő szerint a felek nem valamiféle intézkedéseket vagy ellen­rendszabályokat mérlegeltek, hanem ki­cserélték a helyzet megítélésére vonat­kozó véleményüket. Mindketten úgy látták, hogy feladatuk a békés kibontakozás támogatása lehet Moszkva és Vilnius között, mindenképpen a helyzet megnyugvásához, semmiképpen sem pedig elmérgesedéséhez szabad csak hozzájárulniuk - mondotta Vogel. Necker, a Német Gyáriparosok Szövet­ségének (BŐI) elnöke az NSZK rádióállo­másai által ismertetett nyilatkozatában óva intette országa vezetését attól, hogy vala­miféle különutas nyugatnémet segítséggel álljanak ki Litvánia mellett A-befolyásos gazdasági személyiség meglátása szerint a német egységesülés jelenlegi érzékeny szakaszában az NSZK nem töltheti be az éllovas szerepét Litvánia oldalán. Másfelől természetesnek vette a balti köztársasággal való szolidaritás vállalá­sának kinyilatkoztatását, annál is inkább, mivel az NSZK-nak mindenkor pártfogol­nia kell a népek önrendelkezési jogát. Budapesten megnyílt a Dél-afrikai Köztársaság képviseleti irodája Budapesten megnyílt a Dél-afrikai Köztársaság állandó képviselete (érdekképvise­leti irodája), s egy hónapon belül hasonló magyar képviselet nyílik Pretoriában - közöl­te az MTI érdeklődésére Bényi József külügyminiszter-helyettes. Hozzátette: a magyar iroda megnyitása pusztán pénzügyi okokból csúszik, ehhez ugyanis elő kell teremteni mintegy 25-30 millió forintot. Az érdekképviseleti irodák kölcsönös megnyitásáról szóló megállapodást még március második felében kötötte meg a két ország külügy­minisztériuma. Az irodák megnyitása a két állam között hivatalos, közvetlen kapcsola­tokat teremt. Patrizia kiszabadult

Next

/
Thumbnails
Contents