Tolnai Népújság, 1990. április (1. évfolyam, 1-22. szám)
1990-04-21 / 16. szám
2 NÉPÚJSÁG / 1990. április 21. A pápa Csehszlovákiában A katolikus hívők milliói zarándokolnak a hét végén Csehszlovákiába, hogy részt vehessenek a pápai látogatás izgalmas eseményeiben. A katolikus egyházfő, aki szombaton érkezik Prágába, vasárnap Velehradot, a szláv írást és liturgiát megalapító Cyrill és Metód püspökök tevékenységének egykori színterét, a híres zarándokhelyet keresi fel, majd Pozsonyban fejezi be a pásztori vizitet. A látogatás jelentősége nemcsak egyházi, hanem politikai szempontból is felmérhetetlen. A hírek szerint II. János Pál pápa a prágai Hradzsinból a kelet-nyugati kapcsolatokkal, az európai helyzettel és a népek közötti szolidaritással foglalkozó felhívással kíván fordulni a világ politikusaihoz és a kulturális élet képviselőihez, s eddigi pályáját tekintve várhatóan ez lesz az egyik legfontosabb beszéde. A csehszlovákiai katolikusok hitük megerősítését várják a pápai látogatástól, az ország sajtója ugyanakkor nem rejti véka alá, hogy II. János Pál kétnapos szereplése, alig másfél hónappal ajúniu- si szabad és demokratikus választások előtt óriási politikai adut ad a már most is rendkívül befolyásos kereszténydemokrata koalíció kezébe.'Az utazást előkészítő bizottságnak az a kereszténydemokrata Jan Carnogursky miniszterelnökhelyettes volt a vezetője, akinek a testvére, Ivan Carnogursky az egyre izmosodó szlovákiai kereszténydemokrata mozga- lofa egyik meghatározó személyisége. A pápát Václav Havel köztársasági elnök hívta meg, aki már újévi beszédében jelezte, az egyházfő látogatásával is tanúsítani kívánja Csehszlovákia visszatérését az egységes Európába. A pápai út egyébként csaknem egybeesett Prága és a Vatikán diplomáciai kapcsolatainak a helyreállításával, ugyanis csütörtökön jelentették be hivatalosan, hogy Csehszlovákia és a Szentszék nagykövetségi, illetve apostoli nun- ciatúra szintjén állítja helyre a kommunista rendszer által 1950-ben befagyasztott kapcsolatokat. A pápai látogatás különben rendkívüli próba elé állítja az eseménysorozatot közösen szervező állami és egyházi hatóságokat. Prágában, Velehradban és Pozsonyban rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe és a több mint ezer újságíró közül is csak korlátozott számú lehet közvetlen szemtanúja, úgynevezett poolokat alkotva a pápai program egyes mozzanatainak. A csehszlovák fővárosban egyébként a pápa a híres felvonulási téren, a Letnan közel egymillió ember előtt pontifikái misét, a pozsonyi repülőtéren tartandó istentiszteletére pedig legkevesebb kétmillió hívőt várnak. Pozsony vajnory-i légikikötőjén hatalmas szabadtéri oltárt és harmincöt méter magas harangtornyot ácsoltak. A Csehszlovákiából és várhatóan a környező országokból, így Magyarországról is érkező hívők a szlovák főváros körül mintegy harmincöt kilométeres körzetben parkolhatnak autóikkal, úgy, hogy az autóbuszok a négysávos utakon, a személyautók pedig a mellékutakon és a környező községekben. Pozsony és a repülőtér között ingyenes autóbusz ingajáratokat létesítenek, de még így is számolni kell azzal, hogy a több kilométert gyalog kell majd megtenni. A repülőtér környékét egyébként már szombaton este lezárják a forgalom elől, és ami még fontosabb, a szlovák fővároson áthaladó forgalmat vasárnap Szenc- Pezinok-Malacky irányába terelik át és csak pozsonyi rendszámú gépkocsikat engednek be a városba. Ugyanis várhatóan legalább tizenkétezer autóbusznak és hetvenötezer személyautónak kell parkolóhelyet biztosítani. A tiltott helyen parkoló autókat, illetve azokat, amelyek akadályozzák a forgalmat, mint azt a hatóságok bejelentették, kénytelenek elvontatni, ezért, aki autójával így jár, szükség esetén a 158-as telefonszámot hívhatja a szlovák fővárosban. LÁNG JUDIT (Prága) Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat: Jaruzelski elnök Katynba utazik, miután Moszkva elismerte, hogy a lengyel tisztek ezreit szovjet belbiztonságiak mészárolták le - Prunskiene litván miniszterelnök és Landsber- gis elnök elutasítja Gorbacsov ultimátumát - Prága hivatalosan is elítéli a Litvániára nehezedő nyomást - kettészakadt a lett KP is, megalakult a független lett kommunista párt - hét évtizedes szünet után Moszkva ésa Vatikán helyreállítja diplomáciai kapcsolatait. Vasárnap: Újabb zavargások Jerevánban - A pápa húsvéti üzenetében méltatja „az ébredő demokráciákat” és tárgyalásokat sürget Moszkva és Vilnius között - Elhunyt Greta Garbo. Hétfő: Birendra nepáli király kénytelen meneszteni kormányát és irányt venni a többpártrendszer felé - A Vietnami KP lapja először ismeri el, hogy ebben az országban is van „ellenzékiség” - Szlovéniában a jobboldali koalíció győzött a választásokon - Petre Roman Madridba látogat Bukarestben királypárti tüntetők a monarchia helyreállítását követelik. Kedd: Csökken a Litvániába szállított földgáz mennyisége - Bush elnök közölte, hogy „megfelelő választ” mérlegel - Arafat Jordániában azt állítja, hogy amerikai körök akadályozzák Simon Peresz kormányalakítását - Tuniszban egy héten belül harmadszor amerikai-palesztin konzultációt tartanak - Afganisztánból belharcokról, kivégzésekről érkeznek hírek. Szerda: A Vatra Romaneasca bejelenti: pártot alapit és indul a választásokon - Genscher nyugatnémet és Meekel keletnémet külügyminiszter találkozója után hangsúlyozzák, hogy „biztonsági kérdésekben is széles az egyetértés” közöttük - A Kínai KP lapja döntő fontosságúnak ítéli meg Li Peng kormányfő közelgő moszkvai látogatását - Pozsonyban több ezres szlovák nacionalista tüntetésre kerül sor - Prunskiene litván kormányfő Norvégiában van, feltehetően olajért - Koszovóban feloldják a szükségállapotot, Jugoszláviában 108 politikai fogoly közkegyelemben részesül - drasztikusan csökkentik az olaj- és földgázszállítást Litvániának. Csütörtök: Gorbacsov lett és litván vezetőkkel tárgyalt fenyeget és „konföderatív státust” ígér - A Szolidaritás kongresszust tart Gdanskban, Mazowiecki kormányfő óvajnt a demokrácia „elsietésétől” - Csehszlovákia rendezi diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal - Bush amerikai és Mitterrand francia elnök Rondában tárgyal - Ramiz Alia albán vezető kijelenti: nincs akadálya a Moszkvával és Washingtonnal való viszony helyreállításának. Péntek: Bush és Mitterrand szerint ősszel NATO-csúcs lesz; mindketten Németország NATO-tagsága mellett foglaltak állást. A hét kérdése: Jugoszlávia a széthullás felé tart? Vasárnap megint eldől valami Jugoszláviában - vagy legalábbis világosabban rajzolódik ki, hogy hová tart a soknemzetiségű ország. Ezúttal Horvátországban, a 4,6 milliós második legnagyobb köztársaságban tartanak kétfordulós választásokat Amint arra bizton lehetett számítani, előkerült a nemzetiségi kérdés. Vannak, akik Nagy-Horvátországról beszélnek. Egyesek megemlítik, hogy ha Szerbia kitart „hegemón” törekvései mellett, akkor megeshet, hogy Horvátország is igényt tart bizonyos területekre a Vajdaságban és Boszniában. És vannak, akik alig leplezetten Horvátország kiszakadását akarják elérni Jugoszláviából, s egyelőre csak azért beszélnek hangtompítóval erről, mert nem akarják elriasztani a mérsékeltebb szavazókat Horvátországban több tucat párt indul, de végül is három választási koalícióba tömörülve szállnak versenybe a hatalomért Az elég megbízhatatlan előrejelzések szerint a „megreformált kommunisták” 20-30 százalékra számíthatnak. A kereszténydemokraták, szociálliberális elemeket tömörítő Nemzeti Egyetértés Koalíciója nálunk több voksra számíthat de valószínű, hogy a Horvát Demokratikus Közösség koalíciója lesz a befutó: vezetője Franjo Tudjman, Tito egykori partizántársa, akit két ízben is felelősségre vontak már nacionalizmus vádjával. Horvátországban - ellentétben Szlovéniával, ahol az egyik központi kérdés volt az elszakadás lehetősége - nem volt éppen a fő kampánykérdés a kiválás Jugoszláviából, de kérdés volt Franjo Tudjman éppen a szerbek „viselkedésétől” tette függővé koalíciója majdani állásfoglalását Ebben azonban benne van, hogy ha kellő hatalomhoz jut és hemegónnak minősiti a szerbeket, akkor megkockáztatna ilyen lépést. A helyzetet azonban nemcsak az színezi, hogy Horvátországban a lakosság 11 százaléka szerb, de Horvátország kiválása végképp Jugoszlávia szétesését idézné elő. Minthogy ez a lehetőség alaposan megriasztotta nemcsak az itteni szerbeket de még a mérsékelt horvátokat is, most egyfajta ködösítés folyik a két ellenzéki koalíció részéről ebben az ügyben. Egyedül az immár magukat a Demokratikus Változások Pártja néven nevező kommunisták jelentik ki nyíltan, hogy továbbra is föderatív, demokratikus Jugoszláviában látják Horvátország jövőjét. A kommunisták azonban Horvátországban is cipelik a múlt terheit s nem lehetetlen, hogy - akárcsak Szlovéniában - nagy vereséget mér rájuk a jobboldal. S míg Franjo Tudjman Horvát Demokratikus Közössége nyíltan kacérkodik a kiválás lehetőségével, a Nemzeti Egyetértés Koalíciója azt vallja, hogy nem kell ugyan „.mindenáron” Jugoszlávia, a megoldás mégsem a széthullás, hanem Jugoszlávia konföderatív átszervezése. S ha majd minden köztársaság szabadon választotta meg képviselőit akkor semmi akadálya nem lesz a szabad köztársaságok szabad együttműködésének. Ez a koalíció is ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmány feltétlenül tartalmazza a kiválásra vonatkozó jogot. A két ellenzéki koalíció azt minimális célnak tartja, hogy ha Jugoszlávián formailag belül is, de Horvátországnak gyakorlatilag szuverénnek kell lenni. A horvát elképzelések azonban másféle emlékeket is ébresztenek: a szerb kisebbség között még vannak, akik emlékeznek a nácik által kreált független Horvát Államra, usztasáival együtt S a választási kampány fölhozta a szokásos vádakat is. Némelyek szerint a Horvátországban élő szerbek előnyöket élveznek, aránytalanul nagy számban töltenek be bizonyos állásokat stb. így hát a szerbek tisztogatásoktól félnek. Van mitől tartani Jugoszláviában. A horvátországi változások iránymutatóak lesznek. Franjo Tudjman egyik munkatársa szerint az lehet a megoldás, hogy Horvátország szuverén lesz egy konföderációs Jugoszláviában. „Az ugyanis leh^t, hogy egy házban nem tudunk együtt élni - de ettől még jó szomszédok lehetünk.” Szolidaritás - Walesa - Kirohanások - Sértődöttség Súlyos helyzetét idézett elő a moszkvai döntés ASzolidaritásszakadárjainak, 1981 -ben az elnöki székért folytatott versenyben volt ellenfeleinek, Marian Jurczyknak és Andrzej Gwiazdának a meghívását jelentő kongresszusi határozat után Lech Walesa, a jelenlegi elnök meglepően feltüzelt hangvételű, rövid beszédében ultimátumként bejelentette: nem hajlandó részt venni a kongresszus munkájában, ha az említett személyek is megjelennek, akiket a mozgalmat a bukás veszélyének kitevő, felelőtlen politikusoknak nevezett, egyben kijelentette: semmilyen szakszervezeti funkció elnyeréséért sem indul versenybe, de a Szolidaritás és Lengyelország ügyében kész szembeszállni akár a kongresszusi küldöttekkel is. Walesa, aki tervezett beszámolóját nem tartotta meg, éles kirohanást intézett a tevékenységét és diktatórikus irányítási módszereit támadó „intellektüelek” ellen, akik minduntalan a „végrehajtó bizottság ülésé(Folytatás az 1. oldalról.) A szülők három nap múlva levelet kaptak a kislány fényképével, s hihetetlen összegű, 20 milliárd lírás váltságdíj követelésével. Úgy tűnt: Patrizia az utolsó a hosszú sorban, a calabriai jiévtelen emberrablók” sokadik áldozata. A kilencéves kislány sorsa megindított mindenkit az országban, különösen az apa drámai felhívása után a televízióhíradóban: „Ne bántsák őt hiszen csak egy védtelen kislány. Kész vagyok tárgyalni a feltételekről.” A pápa bátorító szavakat üzent a családnak. A veronai püspök felajánlkozott túsznak cserébe a kislányért Patrizia iskolatársai tüntetéseket szerveztek: „Tarts ki, visszavárunk” „Le az ember- rablókkal”. A sajtó pedig keserűen könyvelte el az állam és jogrend újabb vereségét a bűnöző maffiákkal szemben. Valóban kevés reményre nyílt kilátás. Patrizia elrablása pillanatában öten voltak emberrablók fogságában, egyikük már két éve. Az állam rendre erőtlennek bizonyul a calabriai bandákkal szemben, amelyek vérszemet kapva egyre emelik (nem az inflációs ráta arányában) a váltságdíjak ösz- szegét A rendőrség és az elrablottak családja között igy azután állandó a bizalmatlanság: a családok kevéssé bíznak a hatóságokban és szeretteik életét féltve inkább titokban alkudoznak az emberrablókkal, akik egyre mohóbbak és kegyetlenebbek. Húsz év alatt 600 milliárdra tehető az emberrablók bevétele. 71 áldozatukat meggyilkolták (34-et úgy, hogy családjuk fizetett), sokakat megcsonkítottak. ATacchella-kislány elrablása most mégis fordulatot jelentett. A kormány februárra” vártak, miközben neki nap mint nap gyors döntéseket kellett hoznia a mozgalom, egész Lengyelország-érdekében. Walesa emlékeztette a jelenlévőket hogy maga és néhány közvetlen munkatársa indította el a Szolidaritást naggyá tevő, Lengyelországot alapjaiban megváltoztató folyamatokat, mindvégig az ővállaira nehezedtek a legfontosabb döntések, neki kellett választania, meghallgatva, vagy elvetve a számtalan jobbnál jobb tanácsot »mindig bölcs intellektüelek szájából. Külön kiemelte: 1981 -ben figyelmeztetett: a győzelemig hosszú út vezet, nem szabad lebecsülni az ellenfelet vigyázni kell a hatalom átvételével. „íme, mosta hatalom gyakorlásával járó problémák máris a Szolidaritásra omlottak.” Érezhetően sértődötten szólt arról is, hogy személyét számos támadás érte, miután bejelentette: pályázik a köztársasági elnöki posztra. Egyesek számára nem elég ban elrendelte, hogy emberrablás esetén zárolják az érintett család vagyonát megakadályozandó a válságdíj kifizetését. „Ha nem kecsegtet busás összeg, talán elállnak szándékuktól" - fejtegette a belügyminiszter. Az ügyészség ennek nyomán zár alá is helyezte a „farmerkirály” teljes vagyonát, a család teljes kétségbeesésére. Imerio Tacchella nem bízott a „kemény fellépés” eredményességében, és az egymást követő névtelen telefonokra, amelyek időközben 7 milliárdra engedték le a fizetendő ösz- szeget, azt felelte: „Rendben, fizetek.” Ám 78 nap telt már el Patrizia eltűnése óta, s a remény egyre csökkent, amikor bekövetkezett a váratlan fordulat. A csendőrség megtalálta és kiszabadította Patriziát, mielőtt még a kifizetés körülményeiben megegyeztek volna. A telefonok leplezték le a rablókat pedig gépkocsira szerelt rádió- telefonnal hívták, abban a hiszemben, hogy az nem derithető fel. A rendőrség korszerű eszközei azonban alkalmasak voltak arra, hogy megfigyelés alá helyezzék egész Észak-Olaszország rádiótelefon-hálózatát s az egyik hosszabb hívás alkalmával megtalálták a gépkocsit majd a tulajdonost is. Több heti megfigyelés után rábukkantak végül a rejtekhelyre, ahol a kislányt tartották: a liguriai Napospart egyik luxusnyaralójában. Infravörös sugarakkal működő készülékeikkel „betekintettek” a falak mögé, felderítették, hol a kislány és hányán vannak a rablók. A rajtaütésnél biztosra mentek és húsz másodperc alatt lefogták a bandát A belügyminiszter sugárzó arccal jelentette be a diadalt: az állam végre erősebbnek bizonyult. A váltságdíjak letiltása - amit művelt, nem tudja hibátlanul felolvasni a számára írt beszédeket nem viselkedik eléggé kulturáltan, nem beszél nyelveket - emlékeztetett. Mások - a csokornyakken-' dős elnök után vágyókkal szemben - a legszívesebben minden nap pufajkában szeretnék látni. Végezetül sértődöttsége jeléül köszönetét mondott azoknak, akik támadták és azoknak is, akiktámogatták, mindenkinek megbocsátást ajánlva. Walesa két egykori és mai ellenfelének lehetséges részvételét a kongresszuson nyilvánvalóan az általa képviselt politikai irányvonal, a kerékasztalnál született megállapodáshoz, a Szolidaritás-kormány létrehozásához vezető kompromisszumkészségen alapuló irányzat és a személye elleni támadásként értékelte, ami várhatóan rányomja bélyegét az egész kongresz- szus munkájára és nem kizárt: akár a szervezet látványos szakadásához is vezethet. sokan bíráltak, s leginkább persze Imerio Tacchella - a helyes út amit követni kell. Az igazi meglepetés azonban másnap következett, amikor kiderült kik az emberrablók. Szó sincs ezúttal calabriai bandáról, délvidéki bűnözőkről. A rendőrség erre rájött már az első lehallgatások után. A banditák jólnevelt, úri módon fejezték ki magukat az üzletemberek nyelvén, és piemontei (északi) tájszólással. „Hallgasson ide Tacchella úr. A lánya végül is nálunk van. R- zessen akkor hétmilliárdot rendben?” - így egy calabriai bandita sohasem beszél, ezzel a nyomozók rögtön tisztában voltak. Öt embert tartóztattakvégül le az ügyben. Mind az öten büntetlen előéletűek és viszonylag jómódúak. A bűncselekmény ki- tervelője, a 36 éves Bruno Caselli kisvállalkozó, keritéseket gyártó 12 fős kisüzem tulajdonosa. Társa egy autómosót üzemeltet A Kanári-szigetekre jártak nyaralni és divatos szórakozóhelyekre mulatni. Alaposan eladósodtak az utóbbi időben és megpró- báltakemberrablással pénzt szerezni. „Any- nyi az emberrablás mostanában. Gondoltuk, mi is megpróbáljuk” - mondta egyikük a rendőrségi kihallgatáson. Ám a tervet gondosan kimunkálták. A farmergyárosról mindent kinyomoztak, bankszámlái állását is. A pénzt - mint az izgalmas krimikben - egy hídról zsákban kellett volna ledobni nekik az alul elhaladó motorcsónakba. „Műkedvelő bűnözők” - mondja róluk a rendőrség. Ha calabriaiakkal állunk szembe, aligha boldogulunk ilyen könnyen - ismerik be. MAGYAR PÉTER (Róma) (Folytatás az 1. oldalról.) ügyminisztere pénteken a norvég olajkitermelés központjába látogatott. Az oslói kormány korábban úgy foglalt állást, hogy Litvánia a norvég állami olaj- társaságoktól szabadon vásárolhat olajat, azonban Litvániának nyújtandó állami segélyre vagy kölcsönre nem vállalt kötelezettséget. A norvég olajtársaságok úgy foglaltak állást, hogy már üzletfeleikhez hasonlóan kemény valuta ellenében készek arra, hogy olajat adjanak el Litvániának. Prunskiene asszony még korábban, Oslóban leszögezte: útjának eredeti célja nem az olaj beszerzése volt. Néhány hete, amikor elfogadták a norvég kormány meghívását, az volt a cél, hogy Litvánia kapcsolatba lépjen a Nyugattal, s azon keresztül az egész világgal - mondta. Litvánia időközben felmerült nyersanyagellátási nehézségei kapcsán a miniszterelnök asszony úgy vélekedett: a balti köztársaságnak - tekintettel arra, hogy anyagilag teljes mértékben Moszkvától függ - valószínűleg külföldi hiteleket kell felvennie az esetleg létrejövő megállapodások fedezetére. A japán kormány mélységes aggodalmának adott hangot a Litvániával szemben alkalmazott szovjet gazdasági megtorló intézkedésekkel kapcsolatban. Pénteken a külügyminisztériumba kérették Nyikolaj Szolovjov tokiói szovjet nagykövetet, akinek átadták a külügyminisztert távollétében helyettesítő Szaka- moto Miszodzsinak, a kormány főtitkárának az üzenetét, amely sürgette Moszkvát a balti köztársasággal szemben alkalmazott olaj- és földgázszállítási embargó feloldására. Szolovjov a kérdést a Szovjetunió belügyének minősítette. A nap folyamán Szakamoto ismertette a sajtóval a japán kormány nyilatkozatát, amely a tárgyalásos rendezés mellett foglalt állást Bejelentette, hogy Tokió és Washington szoros konzultációban áll a litvániai helyzettel kapcsolatban. Az egyeztetések tartalmáról nem hozott nyilvánosságra részleteket, azt azonban elmondta, hogy a japán kormány megfontolás tárgyává tette, hogy milyen megfelelő ellenlépések válnak szükségessé a Litvániával szemben alkalmazott szovjet embargó miatt. A Litvánia körüli fejleményekről is tanácskozott George Bush amerikai elnökkel Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja annak a telefonbeszélgetésnek az alkalmával, amelyet szerda este ausztriai üdülőhelyéről folytatott. Dieter Vogel kabinetszóvivő szerint a felek nem valamiféle intézkedéseket vagy ellenrendszabályokat mérlegeltek, hanem kicserélték a helyzet megítélésére vonatkozó véleményüket. Mindketten úgy látták, hogy feladatuk a békés kibontakozás támogatása lehet Moszkva és Vilnius között, mindenképpen a helyzet megnyugvásához, semmiképpen sem pedig elmérgesedéséhez szabad csak hozzájárulniuk - mondotta Vogel. Necker, a Német Gyáriparosok Szövetségének (BŐI) elnöke az NSZK rádióállomásai által ismertetett nyilatkozatában óva intette országa vezetését attól, hogy valamiféle különutas nyugatnémet segítséggel álljanak ki Litvánia mellett A-befolyásos gazdasági személyiség meglátása szerint a német egységesülés jelenlegi érzékeny szakaszában az NSZK nem töltheti be az éllovas szerepét Litvánia oldalán. Másfelől természetesnek vette a balti köztársasággal való szolidaritás vállalásának kinyilatkoztatását, annál is inkább, mivel az NSZK-nak mindenkor pártfogolnia kell a népek önrendelkezési jogát. Budapesten megnyílt a Dél-afrikai Köztársaság képviseleti irodája Budapesten megnyílt a Dél-afrikai Köztársaság állandó képviselete (érdekképviseleti irodája), s egy hónapon belül hasonló magyar képviselet nyílik Pretoriában - közölte az MTI érdeklődésére Bényi József külügyminiszter-helyettes. Hozzátette: a magyar iroda megnyitása pusztán pénzügyi okokból csúszik, ehhez ugyanis elő kell teremteni mintegy 25-30 millió forintot. Az érdekképviseleti irodák kölcsönös megnyitásáról szóló megállapodást még március második felében kötötte meg a két ország külügyminisztériuma. Az irodák megnyitása a két állam között hivatalos, közvetlen kapcsolatokat teremt. Patrizia kiszabadult
