Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-11 / 60. szám

MECiYEI Donbassz, 1026-os láger Nagymányoktól kétezer kilométerre (I.) „A szovjet katonai parancsnokság a németek első, felszabadulás utáni összeírá­sát 1944. december 28-án rendelte el. Az elöljáróság az1941. évben történt népszám­lálás adataiból irta ki azokat a 18-30 év közötti nőket és 17-45 év közötti férfiakat, akik német es hangzású neveket viseltek. Az így összeírta kát 1945 januárjában hely­reállítási munkákra szállították a Szovjetunióba.” - írja László Péter történész a Ta­nulmányok Bonyhád történetéből c. monográfiájában, följegyezve azt is a ki- és bete­lepítésekről szólva, hogy a davaj malenkij robot-ra fölállított transzport indításához szükséges összeírás készítői se Bonyhádon, se másutt nem mérlegeltek. (Folytatás a 3. oldalon.) 1990. március 12.-1991. június 30. Aláírták a Magyarországon tartózkodó SAG TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • XL. évfolyam, 59. szám Ara: 4,30 Ft 1990. március 11., VASARNAP Növénybiológiái szenzáció: már fakad a szőlő a Mecsekalján Növénybiológiai szenzációnak számít, hogy a nyárias meleg hatására megkez­dődött a szőlő rügyfakadása a Mecsek­alján. A szőlészeti és borászati kutatóin­tézet fajtagyűjteményében csaknem fél­száz fajtánál észlelték már a jelenséget, sőt egyes szőlőfajtáknál két centiméte­res hajtásokat is felfedeztek. Ez a legked­vezőbb időjárás esetén is csak március végén vagy április elején szokott megtör­ténni. Az intézet igazgatója, Diófási Lajos tu­dományos kutató elmondta: 1949-től re­gisztrálják a szőlő különböző fejlődési szakaszainak időpontját, azóta ilyen ko­rai rügyfakadásra nem volt példa. Mindez a rendkívül enyhe időjárás következmé­nye. Január közepe óta olyan a klíma a Mecsek vidékén, mint a Földközi-tenger partján; ötven napja egyfolytában meleg van éjjel és nappal, a február havi közép­hőmérséklet például a márciusival volt azonos. A vidéken teljes virágzásban vannak a mandulafák, s már virágzik a kajszi és a cseresznye is. A gazdák örömmel és egyben aggodalommal figyelik a termé­szetnek ezt a csodáját. Az enyhe tél, a meleg tavasz kedvez a növényzet fejlő­désének, ám egy esetleges erős lehűlés súlyos kárt okozna a korán fakadt szőlő­ben és a virágzó gyümölcsösben. szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló megállapodást Szántó András, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Szombaton délben Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok teljes ki­vonásáról szóló megállapodást. Az alig több mint négy gépelt oldalas egyezmény ér­telmében a csapatkivonás 1990. március 12-én kezdő­dik, s 1991. június 30-ig befejeződik. Kivonják a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgársá­gú polgári személyeket, valamint a fegyverzetet, harci technikát és az anyagi eszközöket. A kivonás ütemtervét az egyezmény melléklete tartalmazza. A magyar kor­mány közreműködik az egyezmény végrehajtási feltéte­leinek megteremtésében. Ezen időszak alatt a szovjet csapatok kiképzési-harci tevékenységével kapcsolatos mozgásokat, beleértve a repüléseket, korlátozzák. A szovjet csapatok jogi státusát az egyezmény értelmé­ben az 1957 májusában kötött megállapodás és más érvényben lévő egyezmények szabályozzák. A most aláirt egyezmény szól arról is, hogy a vitás kérdéseket miként rendezi a két fél. Az egyezmény nem érinti a Var­sói Szerződésben, valamint más két- és többoldalú megállapodásban vállalt kötelezettségekeL Sevardnadze teljesen helyénvalónak nevezte, hogy az országos listát állító 12 magyar párt képviseletében megfigyelőként részt vett a tárgyaláson három magyar ellenzéki személyiség is. (Demszky Gábor, Kósa Lajos és Raffay Ernő ugyanakkor a jövő június 30-i csapatki­vonási határidő miatti elégedetlenségük demonstrálá­sára az aláíráson nem vett részt) Sevardnadze úgy vélekedett hogy a kivonásról szóló döntést nemcsak kormányok, hanem társadalmak hozzák. Mind a magyar, mind 's szovjet társadalomban vannak olya­nok, akik támogatják, s olyanok is, akik vitatják a dön­tést. A két külügyminiszter szombaton a szovjet külügymi­nisztérium vendégházában először a két küldöttség plenáris ülésén folytatott eszmecserét, majd négy- szemközt tárgyalt Ezután került sor az egyezmény alá­írására. Somogyi Ferenc külügyi államtitkár az MTI tudósítójá­nak az ellenzéki képviselők fenntartását kommentálva elmondta, hogy felelősen a kivonás időpontja és üteme­zése nem feszíthető tovább. Ezzel ugyanis már felbom- lana a mielőbbi és rendezett kivonás egyensúlya. A tár­gyalások utolsó szakaszában így is sikerült két hónapot lealkudni, hiszen a szovjetek 1991. augusztus 31 -ét je­lölték meg végső határidőnek. Ezt a két hónapot úgy si­került lefaragni, hogy Magyarország megvásárol mint­egy 260 szerelvényt kitevő üzem- és kenőanyagot, s hozzájárult, hogy ezek tárolására használt tartályokat a szovjetek hazánkban értékesítsék. Az aláírás után Sevardnadze ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. A párt vezetői Az MFP választási nagygyűlése | A szabadság kulcsa A Magyar Függetlenségi Párt történel­mi párt. Előzetes információim alapján azt gondoltam, hogy szekszárdi nagy­gyűlésükön csak 56-ban félretett, elítélt, megkeseredett, s most revansra váró embereket találok majd. De nem. A MTESZ-székház tanácstermében meg­tartott pénteki rendezvényen valamennyi korosztály képviseltette magát. A far- merdzsekis hu­szonévestől, a két világháborút meg­járt 89 esztendős veteránig. Közel százan jöt­tek el. Dr. Tóth Zol­tán, megyei elnökük köszöntötte az egy­begyűlteket. Külön tisztelettel üdvözöl­te Hornyák Tibort, az MFP elnökét, és az alelnököt, For­gács Ferencet. A 2230-as taglét­számú párt legerő- sebbb vidéki bás­tyája jelenleg Tolna megye. Itt mind az öt választókörzetben állítottak jelöltet. Forgács Ferenc el­mondta:- Ez a választás még nem lesz az igazi. Megjósolom, hogy egy éven belül újra fo­gunk választani. Most a kisebb pártok­nak se pénzük, se idejük nem volta meg­felelő felkészülésre. Mi 4 milliót kaptunk (Folytatás a 2. oldalon) Tagok és érdeklődök a nagygyűlésen A Magyar Néppárt választási gyűlése Fekete Gyula elnök a hatalomról Bemutatkozott a paksi jelölt Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokság­ról című versét szavalta el O. Szabó Ist­ván színművész a Magyar Néppárt pén­tek esti rendezvényének bevezetőjekénL A paksi tanácsházán megtartott nagy­gyűlés egy másik ismert nevet is felvo­nultatott Fekete Gyula író személyében, aki mint a Magyar Néppárt elnöke látoga­tott el az atomvárosba. A programnak megfelelően a neves vendég nagy ér­deklődéssel kísért beszédet mondott, de mindenekelőtt dr. Say István listás jelölt mutatta be jelenlevő képviselőjelölt tár­sait: így Lönhárd Ferencet Joó Arankát Szalai Bognár Sándort Renkecz Józse­fet Pál Józsefet és Fábián Gyulát, a Sza­bad Szó nevet viselő néppárti újság fő­szerkesztőjét Fekete Gyula arra hívta fel a figyelmet hogy a magyar történelemben még nem volt olyan pillanat, mint a mostani. „Min­den befejeződhet és minden elölről kez­dődhet” - utalt a várható változásokra. Úgy vélekedett, hogy egyetlen olyan erő sincs Európában vagy akár a világon, amelyik „direktben” ráerőltetne bennün­ket valamilyen kényszerpályára. Egé­szen .idáig lehetett hivatkozni ilyen vagy olyan kényszeritő erőre, de a választások után - a második menetet követően - nem kap senki sem felmentést. Fekete Gyula szerint a közvélemény jelentős ré­sze, az emberek többsége úgy érzékeli, hogy a pártok versengenek a szavazatai­kért, de közben nem veszik észre, hogy (Folytatás a 3. oldalon.) Az első sorban a képviselőjelöltek (Tévé)vitás kérdés az SZDSZ-nagygyűlésen Pólyák Sándor várja Jánosi Györgyöt „Az emberekkel - a közhiedelemmel ellentétben - nincs elegük a politizálás­ból, bele akarnak és március 25-én bele is fognak szólni sorsuk alakításába.” Mindezt Hack Péter, a budapesti jogi egyetem adjunktusa jelentette ki azon a választási nagygyűlésen, melyet a Sza­bad Demokraták Szövetségének szek­szárdi szervezete tartott meg tegnap délután a Babits Mihály művelődési köz­pont márványtermében. A meghívott vendég beszéde előtt Marián Béla, az SZDSZ tolnai ügyvivője mutatta be a párt megyei képviselőjelöltjeit: Királyné Bé­kefi Stefániát, Barcza Imrét, Sárhegyi At­tilát Pólyák Sándort, a rendezvény házi­gazdáját illetve dr. Nádori László listás jelöltet Később a névsorhoz csatlakozott Csalog Zsolt író és Bognár Éva közgaz­dász is, akik ugyancsak kifejtették véle­kedésüket az aktuális politikai kérdések­ről. A nagygyűlés egyik fontos bejelenté­seként hangzott el, hogy március 22-én, 18 órakor ugyanezen a helyszínen várják dr. Jánosi Györgyöt, a megye egyes szá­mú választókerületének MSZP-képvise- lőjelöltjét a korábban már lehetőségként felvetett nyilvános televíziós vitára. Dr. Jánosi György leendő vitapartnere, Pó­lyák Sándor visszautasította azt a feltéte­lezést mely szerint ő nem merne „négy- szemközt” kiállni, egyszerűen kevésnek találta a kábelrendszerbe bekötött ezer­ötszáz televíziót. A szélesebb nyilvános­ság érdekében a márványteremben, ér­deklődők előtt kíván vitázni, s megismé­telte, hogy várja dr. Jánosi Györgyöt. A szabaddemokraták nagygyűléséről a részletesebb tudósítást a következő lap­számunkban olvashatják.-szá­Pál József és Fekete Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents