Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-09 / 58. szám
1990. március 9. ^ÍÉPÜJSÁG3 ... halat, s vadat...? lőtt Kárpátia Kft-nek megéri Bicskéről és Tatáról(!) halat fuvaroznia Németkérre és a saját halastóval is rendelkező Tengelic- re. A Kárpátia Kft. a megyei vendéglátóipari vállalat egyik utódja, akár a Kispipa Kft. Az újságíró esendőségére vall, hogy idáig a létezéséről se tudott. A Tengelicen vett bicskei ponty mindenesetre jó volt. Fényképezte: O. I. Utcasarki halmérés autóból Tengelic közepén Mi jófalat és kétségtelennül szem, szájnak ingere. Vadról az alábbiakban szó se lesz és halról is csak véletlenül. Amikor alulirt fiatal volt, a „vállalkozó” titulus a legtermészetesebbek közé tartozott. Volt kis- és nagyvállalkozó, ki-ki a maga módján, anyagi, szellemi és főleg üzleti képességei szerint. Bár ez utóbbi kettő akkor is összefüggött. „Vállalkozók Pártja” mindenesetre nem létezett és mert ma van, ezt akár örvendetes fejlődésként is fel lehet(ne) fogni. Tény, hogy vállalkozásokról sokszor és sokat beszélünk. Aztán az ember véletlenül elvetődik Tengelicre és a falu közepén szinte percenként látja jönni mindazokat, akiket a vállalkozás érdekel. Netán az, hogy az ez ideig nem sűrűn halÉpítőanyag-ipari kilátások Terjednek az ágazati vállalkozások Az épitőanyag-ipar helyzetéről és az építőanyag-ellátás feladatairól nyilatkozott Szűcs Endre ipari miniszterhelyettes az MTI munkatársának. A tavalyi eredményekről szólva elmondta: a korábbi évek dinamikus növekedése után 1989-ben - a lakossági kereslet visszaesése és a vállalati beruházási pénzeszközök beszűkülése miatt - az építőanyagok iránt csökkent az igény. A termelés az első negyedévben még 1,2 százalékkal meghaladta az előző évit, a félév végén azonban már 1,9 százalékkal kevesebb volt annál. A legnagyobb visz- szaesés az év vége felé következett be, amikor is a vállalatok 11,2 százalékkal termeltek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ágazaton belül - az üvegipart kivéve - valamennyi szakágazat termelése visszaesett. Ehhez az is hozzájárult, hogy a hosszú lejáratú építési kölcsönök feltételei drasztikusan megváltoztak. Az igy kialakult kínálati piachoz alkalmazkodva a gyártók fő feladatuknak a minőség javítását és a piaci igényekhez igazodó termékválaszték kialakítását tekintették. Ezeket a törekvéseket jelentősen segítette, hogy a vállalatok egy része élt a társasági és az átalakulási törvény adta lehetőségekkel. A külföldi tőke részvételével megalakult társaságok vagyona az év végén már meghaladta az 5,5 milliárd forintot ebben az ágazatban. Az idei helyzetről a miniszterhelyettes közölte: 1990-ben az építöanyag-kinálat a termékek többségénél előreláthatóan egész évben kiegyensúlyozott lesz; a meglévő építőanyag-ipari kapacitások a jelenleginél nagyobb termelésre is lehetőséget adnak. Ezek a vállalatok most a hitelfeltételek szigorodása miatt a kereslet további mérséklődésével számolnak. Ugyanakkor az infláció miatt olyan építőanyag-vásárlások is várhatók, amelyek célja kifejezetten csak az értékmegőrzés. Az építőanyag-kínálatot tovább javíthatja az importliberalizálás - folytatta Szűcs Endre. A kerámia burkolóanyagok mellett az idén a liberalizált termékek körébe kerültek különféle üvegipari termékek és szigetelőanyagok kis. Árubemutatók rendezésével, műszaki tanácsadással, reklám-propaganda tevékenységgel tovább bővül majd a szolgáltatások köre. Ma már nem ritka a termelő és a kereskedelmi vállalat közös értékesítési tevékenysége sem, hiszen közös céljuk, hogy „vevőközeibe" kerüljenek és így erősítsék a piaci feltételek érvényesülését. A fontosabb építőanyagok közül a miniszterhelyettes szerint falazóanyagokból az igények idén kielégíthetők. Keresletnövekedés különösen a hőtakarékos, égetett falazóanyagok iránt tapasztalható. Ezért a téglaipar a termelési struktúráját úgy fejleszti, hogy a fokozott hőszigetelési követelményeknek megfelelő cikkek folyamatosan az épitők rendelkezésére álljanak. A tetőfedő anyagok ellátási helyzetén- az elmúlt két évben végrehajtott békéscsabai és csornai gyári rekonstrukciók- javítottak ugyan, de a piacon továbbra is meglehetősen élénk a kereslet a jó minőségű és viszonylag olcsó, égetett tetőcserép iránt. A további fejlesztésekhez a többletforrást azonban már csak a külföldi tőke bevonása biztosíthatja. A cement- és mésztermék-ellátásban a rubelelszámolású cementimport lehetőségének beszűkülése még nem okoz feszültséget, mivel a hazai ipar jelentős többletgyártásra képes. A hazai mészter- melést - árucsere keretében - jugoszláv import egészíti ki. Figyelemre méltó, hogy a cementipar nagy erőfeszítéseket tesz a környezeti ártalmak csökkentésére, és újabban kész szerepet vállalni a veszélyes hulladék megsemmisítésében is. Síküvegből - a magyar-amerikai float- üveggyár építési munkálataival összefüggésben - a Pannonglas Rt. orosházi üveggyár termelőegységének május végi kényszerű leállása miatt, a belföldi árualap ez időre jelentősen visszaesik. A gyártók és kereskedők most mintegy 5-6 millió négyzetméter húzott síküveg rubel-, illetve dollárelszámolású import beszerzéséről tárgyalnak. A hiány áthidalását a síküvegimport liberalizálása is segíti majd. A kerámia burkolóanyagok megfelelő kínálatát a felfutó termelés, valamint a bővülő importlehetőségek biztosítják. A külföldi tapasztalatokra építő korszerűsítések az egyszer égetett kerámia burkolótermékek elterjesztését célozzák. A fából készült ajtók és ablakok körében már ma is értékesítési nehézségekkel küzdenek, ami várhatóan tovább növekszik. Ennek oka a fenyő'-, fűrészáru alapanyagok áremelései. Ösz- szességében elmondható - mondotta a miniszterhelyettes -, hogy az importliberalizáció, és a mind nagyobb számban jelentkező hazai termelők közötti verseny, végső soron a felhasználók érdekeit szolgálják, és korszerű termékek fejlesztésével - végső soron a felhasználó építőanyag-keresletének minőségileg is jobb és rugalmasabb kielégítését szolgálja. Nyereséges - 9 millió forint hasznot hozó - évet zárt az egy évvel ezelőtt létrejött magyar-amerikai vegyes vállalat, a Schwinn-Csepel Kft. A Schwinn-Csepel működésének első évében 200 ezer kerékpárt készített, mintegy húsz típusból, illetve azok 50-60 változatából. MTI-fotó „Pofon a tanári önállóságnak” Huzavona az érettségi körül (Folytatás az 1. oldalról.) Pár héttel ezelőtt egyik vidéki középiskolánk diákjai mégis tiltakozásuknak adtak hangot, sérelmezték, hogy a Művelődési Minisztérium központilag meghatározott tételsort küldött az iskoláknak, ráadásul ilyen rövid idővel a vizsgák előtt.- Mi a helyzet most, hogyan, miből készíti fel tanítványait? - érdeklődtünk Kretz Istvántól, a bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola történelemtanárától.- Könnyebbet kérdezzen. A legutóbbi , hivatalos verzió az, hogy a kötelezően kiadandó 45 kérdésből álló tételsort kb. két hete, éppen a tiltakozások hatására a minisztérium visszavonta. De hát ez szinte nem is meglepő, miért pont az oktatásban ne lenne káosz, fejetlenség, mikor az egész társadalomban az van most? Azt, hogy meghatározták mit kérdezzünk a vizsgán, felháborítónak tartom, nagy pofon ez a tanári önállóságnak. Eddig a tételsort magam állíthattam össze aszerint, hogy mit tanítottam meg. Most csak annyi jogom maradt, hogy a „B” tételt - amire kb. két perc jut - én szabhatom meg. Egyébként pedig teljesen aránytalan tudásmennyiséget követelnek majd az egyes tételek. Van, amelyik több évszázadot átölel, a másik csak egy egészen rövid időszakot. Itt van például a „Gazdasági és társadalmi változások Nyugat- Európában a X-XV. században” című, szemben Zsigmond korával, ami mindössze egy óra anyaga. Hogy lehet mindegyikről egyformán tíz percig beszélni? Ráadásul a tételek a gimnáziumi tananyagra épülnek, pedig a szakközépiskolai és a dolgozók iskolájában használatos könyvek ennél jóval rövidebben, szinte összecsapottan tárgyalnak egy- egy korszakot. Az jó, hogy nagyobb súly- lyal szerepel a kérdések között nemzeti történelmünk, hiszen identitástudatunk kialakításában elég nagy hiányosságok voltak, s az is, hogy valamiféle nemzeti alaptanterv alkalmazását tervezik. De most vetessem meg a diákjaimmal a gimis könyveket és kezdjék elölről a tanulást? Ezért úgy döntöttem, ezeket a tételeket vesszük át, ezt fogom számon kérni.- A 45 tétel közül 35 kötelező szakközépiskolában. Hogyan választja ki ezeket?- A gyerekekkel együtt, megbeszélem velük. Egész biztos, hogy kihagyjuk Közép-Kelet Európát a 20-as 30-as években, hiszen ez nincs is benne a könyvben. Nem foglalkozunk a Szovjetunió történetével, a proletárdiktatúrával sem.- Hazánk történelmének taglalása is véget ér 1945-nél...- Úgy van, a második világháború befejeztével lezárul az anyag.- Napról napra változik a múltunk...- Legalábbis a megítélése. Lehet, hogy a választások után kiderül: április negyediké mégis felszabadulás volt? Ezt az időszakot tehát nem is feszegeti a tanterv.- így viszont mi lesz a továbbtanulókkal?- Ez komoly gond, a felsőoktatás egyáltalán nincs erre tekintettél, s a felvételin bizony rákérdeznek a dolgokra. Most mindenesetre szép sorjában átvesz- szük a tételeket. Sajnos, csak a negyedénél tartunk, egész biztos, hogy nem érünk a végére. Ami marad, azt az írásbeli és a szóbeli között önállóan kell majd kidolgozniuk a gyerekeknek.- Lesz rá idejük?- Nehezen. Hiszen a történelem mellett ott van még a többi érettségi tantárgy. Magyarból például csak az írásbelire 120 tételt kell megtanulni. Ezenkívül - mondjuk a mi diákjaink - készüljenek fel a négy meg ötórás könyvvitel-, illetve pénzügydolgozatra. De nincs más választásuk. Ezért még egyszer mondom, ezt a módszert nem tartom tisztességes dolognak velük szemben. Hiszen egy sikertelen érettségi keresztülhúzhatja egy fiatal minden további tervét. Most, amikor még jó bizonyítvánnyal a kézben is nehéz elhelyezkedni.- cser Magyarságkutató utazások Rossz hangulatú mindennapjaink során szaporodnak a rossz vélemények és ezek jelentős része, sajnos, nem is indokolatlan. Igaz, hogy feszültség vibrál a levegőben: - épp elegen serkentik. Igaz, hogy az emberek elsősorban a pénz után futnak, mert nincs a zsebükben elég. Az is igaz, hogy a jobb olvasmányok, a színvonalas szórakozás, a művelődés iránti igény csökken és szemtanúi vagyunk egy olyan össznépi eldurvulásnak,"melyhez hasonlóra csak az idősebbek emlékeznek, a II. világháborút követő vetkőztetések korából. Ugyanakkor azonban szerencsére mindennek az ellenkezője is tapasztalható, csak észre kell venni. Amióta néhai barátomat, Rockenbauer Pált két és fél millió lépésre rúgó túráinak szinte minden szakaszán más és más fiatalok csoportjai kísérték el, egyáltalán nem könnyű körülmények között, abban se vagyok egészen biztos, hogy valamennyiket csak a diszkó, netán a porno-video kazetták érdekelnék. Persze az országon belül utazgatni nem olcsó szórakozás, és nincs mindenkinek ereje, egészsége hosszú kilométereket nehéz terepen megtenni. Ezt ismerték fel az utazási irodák, melyek méregdrága külföldi utakat valószínűleg csak egy nagyon szűk rétegnek hirdethetnek, de amelyek országjáró rövid túrái változatlanul népszerűek. Senki nem nevezi az ilyeneket magyarságkutató utazásoknak, pedig ha jól meggondoljuk, ilyesmi is van a háttérben. Aki megjárta Hollókőt, Pannonhalmát, Zircet, Szennát, a szentendrei skanzent, az egri várat, Kassát, Késmárkot, Eperjest, vagy Krasznahorka büszke várát, a saját népe múltjának ismeretében is.erősödik. Ami nagyon fontos és lelket gazdagító. Erdélybe jó ideig csak nagyon kemény kellemetlenségeket kockáztatva lehetett eljutni, noha a trianoni határ „csak” az országot darabolta fel, de nem a magyarság egységes és oszthatatlan múltját. Jó lenne hinni is benne, de bízni mindenhogyan lehet, hogy ez az állapot, ha lassan bár, de előbb-utóbb megváltozik. Hiszen csapongó képzeletű fantaszták se álmodták mindazt a változást, ami mifelénk csak az utolsó esztendő leforgása alatt végbe ment. Legelőbb mintha a Meteorológiai Intézet lett volna az első, mely felfedezte, hogy a Kárpát-medence a trianoni határon túl is létezik. Elkezdett információt adni a Nagyvárad, Kolozsvár, Csíkszereda és Brassó környéki időjárásról. Most első kísérletként a szekszárdi Volántourist vágta méreteiben ugyan kicsi, de keménysége miatt nagynak sejthető fába a fejszéjét. Március 15-én hajnalban egy autóbusznyi szekszárdi - köztük szerkesztőségünk és a kiadónk majdnem tucatnyi tagja - indul egynapos túrára Aradra és Temesvárra. Március 15. odaát természetesen nem ünnep, így talán módjuk lesz tisztelettel és békésen fejet hajtani az aradi 13 emlékműve előtt, továbbá körülnézni a tavaly decemberi események temesvári színhelyén. Ha mindez sikerül, úgy az elsőt további utak követik. Tapasztalatainkról utunk végeztével beszámolunk olvasóinknak. ORDAS IVÁN Halászléjelöltek...
