Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-08 / 57. szám

1990. március 8. ríÉPÜJSÁG 5 Pártok ----------- választások „ Az anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak közvetítő...” (Részlet a megállapodásbél) 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. Van kiút A gazdasági felemelkedés programja (kivonat) A Szabad Demokraták nem a csodában bíznak, hanem kiutat mu­tatnak, a lehető leggyorsabb kibontakozást biztosítják. Mindent egy csapásra rendbe hozni nem lehet. A kezdő lépést kell jól megválaszta­ni. Az első lépés az infláció megfékezése, a forint megerősítése KEMÉNY FORINT - BIZTOS JÖVENDŐ Az évek óta gyorsuló áremelkedés ellenőrizhetetlenné válhat, elérheti az évi 50, 100 sőt több száz százalékot. A Szabad Demokraták mindenekelőtt ezt a veszélyt kívánják elhárítani. így elkerülhetjük Len­gyelország, Jugoszlávia sorsát. • Már 1991-ben megállítjuk az áremelkedés további gyorsulását. 1992-ben 20 százalék alá, 1993-94-ben 5-6 százalékra szorítjuk vissza az inflációt. • Lépésről lépésre megteremtjük a forint konvertibilitását. Feloldjuk a devizatartás, -kivitel és -behozatal korlátozásait. így az import is sza­badabbá válhat, és minden keresett áru kapható lesz forintért árusító üzletekben, külföldön is vásárolhatunk forintért. TAKARÉKOS KÖLTSÉGVETÉS • Feladjuk a költségvetést túlterhelő nagyberuházásokat, amilyen a jamburg-tengizi létesítmény, újravizsgáljuk a világkiállítás ügyét. Meg­gyorsítjuk a katonai költségvetés csökkentését. Szakszerűbb és ki­sebb, tehát olcsóbb államigazgatást teremtünk. • Leépítjük a költségvetési támogatások rendszerét. A tartósan veszte­séges vállalatokat nem fogjuk a fogyasztók és adófizetők pénztárcájá­ból kisegíteni. Az ilyen vállalatok csődeljárás útján találnak majd új gazdát. • A nagyberuházások, a katonai és védelmi kiadások visszafogása gyors és radikális lesz. A támogatások leépítésében viszont a fokoza­tosság elvét követjük. PIACI ÁRAK, PIACI BÉREK A hirtelen, teljes körű ár- és bérfelszabadítás vágtató inflációt eredmé­nyezne. • A magánvállalkozások és kisszövetkezetek körében eddig sem volt szükség bérszabályozásra. Az állami vállalatok azonban gyakran nem saját kockázatukra, hanem az adófizetők vagy a fogyasztók terhé­re emelnek bért. Amíg erre mód van, addig itt csínján kell bánni a bérek felszabadításával. • Ki kell építeni a bérmegállapodások országos rendszerét a munka­adók és a munkavállalók szervezetei között. Ehhez alulról építkező, független szakszervezetek szükségesek. Az árak és a bérek teljes körű felszabadításának feltétele, hogy a funkcionáriusokat az átmentő szak- szervezeteket valódiak szorítsák ki a színről. MÉRSÉKLŐDŐ, VÁLLALKOZÁST ÖSZTÖNZŐ ADÓK A jelenlegi adórendszer megnyomorítja a háztartásokat és bénítja a vállalkozást. • Minden erőnkkel támogatni fogjuk kis és közepes méretű vállalkozá­sok sokaságának létrehozását. Nem támogatjuk viszont a költségvetés mankójába kapaszkodó, veszteséges nagyvállalatokat. Az adócsök­kentés abban az ütemben válik lehetségessé, ahogyan leépülnek a tá­mogatások és kedvezmények. • A közteherviselés jegyében világszerte alkalmazzák a progresszív jövedelemadót. Indokolt azonban olyan adótáblára' áttérni, ahol a kul­csok növekedése később indul és kevésbé meredek. 30-35 százalék­nál végződő és ez alatt még két kulcsot tartalmazó adókategóriákat javaslunk, széles sávokkal. Ez azt jelenti, hogy a többletteljesítményt nem bünteti ugrásszerűen több adóval a rendszer. • A vállalkozói nyereségadó kulcsát is fokozatosan 30-35 százalék körüli szintre kívánjuk csökkenteni. • Az általános forgalmi adó rendszerét néhány év alatt az Európai Gazdasági Közösséghez közelítenénk: 20 százalékot meg nem haladó és egy 10 százalék körüli kulcsot alkalmaznánk, az alapvető élelmisze­rek esetében megtartva a nulla kulcsot. • A társadalombiztosítás önkormányzatának megteremtésével párhu­zamosan a biztosítási és nyugdíjjárulékot jelentősen csökkentenénk, valódi társadalombiztosítási hozzájárulássá változtatnánk. A munkavál­lalóktól ilyen címen elvont jövedelmet mentesítenénk a személyi jöve­delemadó alól. • A helyi önkormányzat gazdasági alapjaként saját adókivetési jogot biztosítanánk a helyhatóságoknak. IGAZSÁGOS, SEGÍTŐKÉSZ NYUGDÍJRENDSZER • Az átlagosnál alacsonyabb nyugdijakat megemeljük. • Az egyébként csökkenő inflációhoz folyamatosan hozzáigazítjuk a nyugdíjakat. • A politikai és más rendkívüli jogcímeken megítélt nyugdijak és nyug­díjrészek kifizetését megszüntetjük. A KÜLFÖLDI ADÓSSÁG LEÉPÍTÉSE Szakítani kívánunk az adósságállomány folytonos növelésével. • Nagyobb hitelezőinkkel és kormányaikkal tárgyalásokat kezdünk a kamatok egy részének elengedéséről vagy mérsékléséről. Célunk, hogy elérjük a törlesztések néhány évre szóló felfüggesztését. • Tárgyalásokat kezdünk az adósságok magyar vállalati részvényekre történő átváltásáról. Ez nem a nemzeti vagyon kiárusítását jelentené. A nemzeti vagyont már kiárusították, amikor a 21 milliárd dollárnyi adós­ságot felhalmozták. Fia ennek egy része itthon marad, termelő tőkévé alakul át, és az ország fizetőképessége megszilárdul, iparunk gyorsab­ban modernizálódik. A MAGÁNTULAJDON TÚLSÚLYA FELÉ A Szabad Demokraták olyan gazdaságot akarnak, ahol az állami tulaj­don többé nem uralkodó, és a magántulajdon különböző formái túlsúly­ban vannak. Enélkül lehetetlen megszüntetni a hiányt, a pazarlást, az elmaradottságot és a silány minőségű termelést. • Különleges támogatást szánunk az egyéni és társas magánvállalko­zásoknak. Itt a legvilágosabb ugyanis a személyes kockázatvállalás és a személyes nyereség közötti összefüggés, ami nélkül nincs hatható­san működő piac. • Szilárd jogi védelemmel, adókedvezményekkel és előnyös hitelfelté­telekkel fogjuk segíteni azokat, akik a saját pénzüket kockáztatva kíván­nak vállalkozni. • Az állami vállalatok magánkézbe adása során is arra törekszünk, hogy a végső tulajdonosok személy szerint azonosíthatók legyenek. A privatizációt csak akkor fogadjuk el törvényesnek, ha senki nem juthat olyan tőkéhez, amelynek piaci értékét nem fizette meg. Fellépünk az állami vagyon elkótyavetyélése és az ellenőrizhetetlen vezetői hatalom átmentése ellen. • Ugyanakkor nem fékezni, hanem gyorsítani kívánjuk az állami válla­latok magánkézbe juttatását. Amíg gazdaságunkat az állami tulajdon uralja, nem remélhetjük, hogy kilábalunk a válságból. ERŐS MAGÁNTULAJDONT A MEZŐGAZDASÁGBAN IS • Szabaddá kell tenni a föld adásvételét, hogy a nagygazdaságok megválhassanak fölös termőterületeiktől, az önállóan gazdálkodni kívánó családok pedig földhöz juthassanak. • Akinek a nevén föld van a közösben, korlátozás nélkül kaphassa vissza. • A kollektivizált föld utolsó jogos tulajdonosa vagy annak örököse a korabeli kisajátítási árnak megfelelő összeg fejében igényelhesse vissza birtokát, ha azt maga kívánja művelni. • Nem tekinthetjük azonos módon jogosultnak azokat az örökösöket, akik a mezőgazdaságot végleg elhagyták. Nem igazságos, és nem is célszerű, ha a mezőgazdaság nem is falun élő járadékosok tömegét tartja el. • A földvásárlás mellett legyen mód a föld bérbevételére is. Ahol a nagyüzemi forma gazdaságos, maradhassanak meg a téeszek, de központjuk csak a vagyont kezelje és a közös szolgáltatásokat igazgas­sa. Gazdálkodóegységeik legyenek önállóak, akár saját földön, akár szerződéses területen gazdálkodnak. FORDULATOT A KÜLKERESKEDELEMBEN * * • A KGST megbukott. A szervezetet meg kell szüntetni. • A volt tagországokkal folytatott kereskedelmünket piaci alapokra kell helyezni. Rubelelszámolás helyett világpiaci árakon, kemény valutában bonyolított forgalomra van szükség. Közvetlen termékcsere helyett valódi üzletekre. Az áttérési veszteség fedezésére nyugati hitelt és támogatást kell kérnünk. Ellenezzük azt a kormányzati elképze­lést, amely a veszteség egy részét magyar vállalati részvények szovjet kézbe adásával fedezné. • Csökkenteni kell a volt KGST-országokkal bonyolított forgalmat. A Szovjetunióból úgyszólván csak nyersanyagot és energiát érdemes behoznunk. • A KGST-kereskedelem visszafejlődésével párhuzamosan fejlődnie kell kereskedelmünknek a Nyugattal, mindenek előtt az Európai Gazda­sági Közösséggel. El kell érni, a velünk szemben alkalmazott hátrányos vámszabályok és behozatali tilalmak feloldását. Fia az SZDSZ kormány­Képviselőjelöltjeink: Simony József (II. sz. vk. Paks) mérnök, Sárhegyi Attila (IV. sz. vk. Dombóvár) üzemmérnök, repülőgépvezető, Királyné Békefi Stefánia (V. sz. vk. Tamási) zenetanár, Pólyák Sándor (I. sz. vk. Szekszárd) fizi­kus, tanár, Barca Imre (III. sz. vk. Bonyhád) gyógyszerész ra jut, haladéktalanul kérni fogja hazánk felvételét az Európai Gazdasá­gi Közösségbe. KINEK SZÓL AZ SZDSZ PROGRAMJA? Fia a gazdasági programunk megvalósul, 3-4 éven belül együtt lesz­nek a feltételek a fellendüléshez. A pozitív folyamatok kibontakozása pedig már az első pillanattól látható, ellenőrizhető lesz. Az évtized de­rekán a magyar gazdaság kiegyensúlyozott növekedésnek indulhat. A gyarapodás gyümölcseit nemcsak a sikeres vállalkozók és alkalmazot­taik fogják élvezni, hanem a bérből élők, a nyugdíjasok és a még eltar­tott fiatalok is. Programunk nemzeti program, a haza felemelkedésé­nek programja. Ez a program azonban már az első 3-4 évben, a gazda­ság rendbe hozásának szakaszában is sokaknak ígér javulást. • Mindenkinek javulást fog hozni az infláció megfékezése, de kivált a nyugdíjasoknak, a nagycsaládosoknak, és azoknak, akik bérüket nem fogják egyéb jövedelemmel kiegészíteni. Az infláció ma a legsúlyo­sabb csapás; ez taszítja legtöbb honfitársunkat méltatlan nyomorúság­ba. Az infláció megállítása megállítja a tömeges elszegényedést. • Minden jövedelemből élő ember számára könnyebbedést fog hozni az adók mérséklése. A vállalkozók helyzetét külön is javítja az adócsök­kentés. • A tulajdoni átalakulás előnyös az országnak, mert a megtakarított jövedelmeket nem elfogyasztják, kincsekbe ölik tulajdonosaik, hanem termelő tőkévé változtatják. Előnyös a munkavállalóknak, mert a csőd­be kerülő állami vállalatokat nem kell megszüntetni, hanem új tulajdo­noshoz kerülhetnek, aki újjászervezi a termelést. És előnyös azoknak is, akiknek van vagy lesz befektethető vagyonuk. • Földprogramunk előnyös az önállóan gazdálkodni kívánó falusi lakosoknak. Előnyös azoknak is, akik nagy szervezetben hatékonyab­ban termeszthető kultúrákkal foglalatoskodnak. És nem utolsó sorban előnyös azoknak is, akik ipari munkahelyüket elveszítve apáik foglalko­zásához szeretnének visszatérni. • Porgramunk megvalósításának ára is van. Nem lehet egyszerre meg­fékezni az inflációt és fenntartani minden üzemet, minden egyes mun­kahelyet. Tudjuk, hogy a munkanélküliség milyen súlyos emberi vál­sággal jár. Azt akarjuk, hogy a munka nélkül maradók anyagi biztonsá­ga ne legyen veszélyeztetve, és e helyzetük átmeneti legyen. Ezért az SZDSZ külön programot dolgozott ki a munkanélküliség kezelésére, melynek lényege: munkanélküli-segély felértékelése; nagyobb egy összegű vállalkozási segély azoknak a munkanélkülieknek, akik vállal­kozni kívánnak; a munkanélküliségtől sújtott körzetek válságövezetté nyilvánítása, munkahelyteremtő programok és költségvetési keretek a válságövezetek fejlődésének elindítására, különleges kedvezmények azoknak a magánvállalkozóknak, akik válságövezetben munkahelyet teremtenek. TUDJUK! MERJÜK! TESSZÜK! ;ej>|ue)S!iTied niuezsjos a6 e se ej^ujefuoier uozzbabzs ue-gg Sok szeretettel koszont/uk a hölgyeket! (SZABADDEMOKRA TÁK)

Next

/
Thumbnails
Contents