Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
2 - TOLNATAJ 1990. március 31. „Vállalta támogatóinak átadását..”- Egyetlen dolog vonzott abban a hírben, hogy Fürgédén fórumisták vannak, az a feltételezésem: nincsenek állóvizek napjainkban. Régről ismerjük egymást, a korkülönbség közöttünk elenyésző. Talán a véletlen hozza mindig, hogy tavaszonként járok Fürgédén és ettől nekem az az érzésem támad, az örök újrakezdésnek vagyok a tanúja ezen a parányi településen.- Az, hogy parányi, elfogadom, de az újrakezdést nem. Mi, akik itt élünk fiatalok, ez év januárjában összegyűltünk néhányan, mert bosszantott már bennünket hogy ebben az országban olyan és annyi változás megy végbe, de itt Fürgédén ebből semmit nem észlelünk. Még Ozorát is idesorolom, mert nagyon sok szállal kötődünk hozzájuk. Szóval úgy éreztük, tenni kell valamit., és... ■3 I- ... és megalakítottátok a fürgedi fórumot ,- Igen. Ez nem politikai párt, nem is demokrata fórum példáját követi, csak egy olyan összejövetel, színtér, nyilvánosság, fórum, ahol a község életéről beszélünk, de úgy, hogy meg is kell valósítani az ott elhangzottakat. Radikális változást követelt mindenki, nem csupán fiatalabbak, de voltak jelen nyugdíjas korúak is. I- Ez a fórum a művelődési házban volt nyilván.- Itt a legdemokratikusabb hely az italbolt, aminek a vezetője vagyok. Ott az emberek - nem az ital hatása alatt - megbeszélnek minden közérdekű dolgot. Olyanokat például, hogy miért nincs Fürgédnek főállású tanácselnöke, vagy polgármestere. A vb-tit- kárnö gyesen van, öt helyettesíti valaki két- három évig. az illető heti egy napot tartózkodik itt a faluban. Az iskolánkat körzetesítették, amikor az lett a divatőrület A téeszünket is abban az időben egyesítették. Ezekről ma már mindenki rossz Ízzel beszél, megpróbál tenni ellene valamit és visszafordítani. Mi is ezt szeretnénk. Azt, hogy ne pusztuljon el ez a falu, legyen jövöje. Lapozgattam a lakossági nyilvántartót, ahol 1964-ben 1.161 -en laktak itt, 1981-82-ben a körzetesítés idején még voltunk 840-en és most 730-nál tartunk. Ha nem teszünk valamit a megmaradásunkért akkor a saját sírunkat is megáshatnánk.- „Teszünk” ... „megmaradásunk” ... közös cselekvésre, a közösségért való együttgondolkodásra utaló szavak. A napokban találkoztam két negyven év körüli fiatalemberrel. Valamikor együtt indultak, egy munkahelyen dolgoztak, azonos fizetésért Az egyik tanulni kezdett, felsőfokú végzettsége lett, társadalmi munkában szinte mindent elvállalt A másik másodállásban kezdett otthon dolgozni, pénzt szerzett, gyarapodott, most meggypiros Toyotán közlekedik, de közben galériás lakást épített a családjának.- Gondolom, azt akarod mondani, hogy a második emberedet tartja a közvélemény életrevalónak.- Azt látom, hogy akármerre megyek, mindenütt megmosolyogják az olyanokat, akik „teszünk”, „megmaradásunk” szavakat, fogalmakat használnak és e szerint élnek. Nem túl hasznos ma közösség élén - nem gazdaságira gondolok - eszmékért, ideákért kiállni.- Mert annyira elmaterializálódott minden, hogy a Toyotás emberek lettek az ideák.- Azt azért szögezzük le, hogy a Toyotás emberek nem napi nyolc órákban dolgoznak, meg azt is, hogy nem mindegyikük kerülte a törvényt a boldogulása érdekében. Szorgalom, tehetség és halad a szekér. No, de elkanyarodtunk a fürgedi fórumistáktól. Említetted, hogy radikális változásokat követeltetek.- Igen, igen! Úgy gondoltuk, hogy föl kell lépnünk. De ki ellen, amikor még főállású tanácselnökünk sincs... Kit támadjunk, mit akarjunk? Nekiálltunk és felirtokat ragasztottunk a kocsmához, középületekhez. Azonnali követelésünk volt, hogy váltsuk le a tanácsi vezetőket. Azután azt irtuk, hogy hozzuk visz- sza az iskola felső tagozatát a téeszt is. Van itt bpven tennivaló. A falu központjában ott a bolti az óvoda és mellettük a pulykaistálló, no meg a tanácsháza. Az a bűz, amit az istálló áraszt nyáron, az már-már elviselhetetlen. Meg sem kérdeztek senkit egyszerűen idehozták a pulykákat a faluközpontba. Volt még olyan követelésünk, hogy a temetőhöz vezető út mellett ne kukoricaföldek legyenek. Itt hamarosan lehet majd parkosítani, ebben már született döntés. I- Jó érzés fog el a parkosítások láttán, mert azt tapasztalni szerte a megyében, hogy több a favágó mint az ültető.- Ez Fürgédén is napirenden szerepel. Akad öt-hat ember, aki vágja a fát gyakran engedély nélkül, és ez nagyon idegesíti a többi 725-öt Nem szegény ember, rászoruló vágja ám! Azt mindenki megbocsátaná, de olyan üzleteket bonyolítanak le, hogy ez irritál mindenkit Az ültetést senki nem szervezi, nem szorgalmazza. Másik dolog az állattartás gondja. Fölszántattak minden legelőt nem tudom, hogy az egyre szaporodó tehén- állományt hol fogják legeltetni. Zömében ilyen követelésekkel indítottuk a lavinát ■ - Milyen visszahangja lett mindennek?- Voltak olyan hangok, hogy mit akartok, forradalmat falhoz állítani az embereket? Igaz, hogy volt olyan feliratunk is, hogy elegünk van a Katona-diktatúrából. Ez konkrétan Katonára, az ozorai téeszelnökre vonatkozott. Ő beleszólt mindenbe, ami itt Fürgédén történt. Én ezt nem tartom normálisnak. Akkor is becsapottnak éreztük magunkat amikor a téesz egyesítésekor naponta idejárt agitálta a falut hogy milyen jó lesz. Semmi nem lett! A mi falunkba ne az ozorai téeszelnök uralkodjon! Ez régóta foglalkoztatja az itt élőket, de most jött el az ideje, hogy a társadalmi légkör olyan, amiben el is lehet mondani, ha mást gondolunk. Ezért hoztuk létre a fürgedi fórumot is, hogy itt nyugodtan kibeszélhesse magát mindenki, aki a közös dolgokért tenni akar. Azt is megfogadtuk, hogy amennyiben az itt elhangzottakból bárkinek hátránya származna, kollektiven kiállunk mellette. I- Nem kérdőjelezem meg a fürgedi fórum létjogosultságát, de a falugyűléseknek ez lett volna a célja valamikor...- Igen, de itt nem hivott össze senki falugyűlést és végül elfogadta mindenki, hogy a fórum legyen az ilyen hely. A vb-titkár, az elnök is elfogadta, hogy igazunk van. Nem akarunk mi a nagyvilág dolgaiba beleszólni, csak ami itt a faluban történik, amiért mi magunk tudunk tenni, csak az érdekel bennünket Afórumnak nincs szervezeti szabályzata, nincs tagsági díj, bárki jöhet és mondhatja véleményét. Ne egymás ellen, hanem egymásért dolgozzunk.- Egyetértek mindezzel, de a megoldás lépései izgatnak. Vissza az iskolát - mondjátok ti fürgediek és mondják másutt is. Igaz! Vissza! A régi iskolaépületek gyakran olyan állapotban vannak, hogy embert oda benézni sem engednek. Ki tanítson? Milyen eszközök vannak például Fürgédén, hogy azt mondja egy most végző főiskolai hallgató, én rohanok Fürgédre tanítani! Gondolom, a téesz vissza- hozatalával is akadnak gondok. Közben van itt egy-egy középület, amit nem ártana felújítani! Út, járda, telefon, aztán lehetne még folytatni mi minden kell. Hangsúlyozom, egyetértek a fürgediek szándékával, akaratával, ha pontosan meghatározzák mindezt milyen úton fogják megvalósítani.- Azt érzem a hangodból, hogy nem csak a fürgediekről, de a pártprogramokról is ez a véleményed. I - Igen!- Maradjunk azért Fürgédén. A legutóbbi fórumunkon elmondta a vb-titkárnö, hogy a falunak van hárommillió forintja. Nagyon meg kell gondolni, hogy mire fordítsuk. Ha utat építünk, az rengeteget elvisz. Az iskolához szolgálati lakások is kellenek, ez megint sokat emészt. Máról holnapra ez nem megy, de azt sem mondhatom az embereknek, hogy majd öt év múlva kezdjük el az iskolaügyet Nem rajtunk múlott, nem mi akartuk, hogy elvigyék az iskolát Úgy gondoljuk, valami módja csak van annak, hogy kártéri- tés cimén, vagy bármiként honorálják nekünk és támogassák, segítsék akaratunkat Szükségünk van saját iskolára! Jobb lenne másról beszélni, mert ideges leszek. Nem tudom elképzelni, hogy normálisan gondolkodók, felelős beosztású emberek miért nem látták annak következményeit hogy mi lesz abból, ha megszüntetik egy Fürgéd nagyságrendű településen az iskolát Szóval segítséget akarunk kérni más, magasabb fórumoktól, mert a hárommillióból nem jutunk messze, de van már két felajánlás az útépítéshez itt helyből. Azért rendeltem meg a Tőzsde Kurirt is, hogy hátha találok benne olyan ötletet ami itt a faluban más gondolkodásra serkenti az embereket és hasznosítható lenne. Kaptam egy levelet mert én is Írtam a főszerkesztőjének, aztán személyesen mentem föl hozzá. Szóval nem sokat mondott, de a falusi turizmusra fölhívta a figyelmet. A baj csak az, hogy Fürgédén semmi olyan létesítmény, táji környezet nincs, ami vonzaná az idegent. I- Ezt azért végig kellene gondolni. Ozo- ra közelsége, ott a vár látványossága, aztán a tamási termálfürdő sincs Fürgédtől messze. Érdemes föltérképezni alaposabban ezeket- Valóban így van, de ahhoz vállalkozni kellene, megépíteni a faluban a lakások fürdőszobáit, hogy csak egyet említsek...- Fórum elé kell vinni ezeket Ha tart az akarat erejéből, amiről itt eddig is beszélgettünk, akkor minden bizonnyal sikerül is célba érni. Említetted a Tőzsde Kurirt, de látok itt Pesti Műsort, Film Színház Muzsikát, Magyarországot, nem folytatom, de a könyvszekrény polcain is olyan könyvek sorakoznak, ami azért nem jellemzője minden falusi háznak. Tudom azt is, hogy érdeklődésed a komoly és köny- nyűzene iránt nagyon nagy. Több alkalommal találkoztunk Szekszárdon a Művészetek Házában egy-egy koncerten. Látom, hanglemezgyűjteményed is gazdag. A pesti színházakat is rendszeresen látogatod. Mi tart itt Fürgédén?- Ki lehet nevetni a válaszomat: a föld szeretete! így igaz minden, amit felsoroltál. Rengeteg napilapot járatok, félek lemondani bármelyiket, mert attól tartok, hogy lemaradok valamiről. Szükségem van arra, hogy Pesten megnézzek egy Salome előadást, hogy lássam Sass Sylviát, Törőcsik Marit, halljam egy-egy mai magyar drámairó gondolatait. Ezek engem feltöltenek, erőt'ad- nak. Itthon kiteszem a két hangszórót a kertbe és mig dolgozom, szól a zene. Ezek nélkül el sem tudom képzelni az életemet. Nem tudom milyen íze van, hogy azt mondom, parasztgyereknek tartom magam, bár vendéglátó végzettségem van. Ragaszkodom a földhöz, ami itt a házunk körül van. Fürgédét nem tudom elhagyni. Nem tudnék Pesten élni, de az is elképzelhetetlen, hogy havonta ne menjek föl hangversenyre, operába, kiállítást megnézni. Ha valami oknál fogva nem tehetem, akkor hiányérzetem támad, üresebbnek, kevesebbnek érzem magam. Szelektálnom kell mire megyek és mire nem. Most jön Budapestre Pavarotti, de azt hiszem nélkülem lesz az előadás, képtelen vagyok kétszer fölutazni, jegyért sorba állni, meg ilyen dolgok. Lelkiis- meret-furdalásom van néha, hogy itthon lenne a kertben más dolog is, én meg ülök az operában. Ugyanakkor a lelkemnek föl kell töltődni muzsikával, termékenyítő gondolatokkal, amit mondjuk a Schwajda György drámájából, Puccini zenéjéből, Koncz Zsuzsa vagy Kocsis Zoltán, Ránki Dezső koncertjéből kaphatok. Hiszek ebben... és még... I - ... és még?- Az Emberben, az Istenben! Nem úgy vagyok hivő, vallásos, hogy minden misére eljárok, de esténként imádkozom. Lefekvéskor végiggondolom a napot mit tettem, mi az, amit jobban is elvégezhettem volna, mi múlptt csak rajtam. Ezek is hozzám tartoznak. Én akkor is vallásos ember voltam, amikor a KISZ-ben, vagy a pártban, az MSZMP-ben nyüzsögtem. Ezeket én nem tagadom le. Azért lettem tagja egyiknek is, másiknak is, mert azt hittem, akkor tehetek többet, jobbat a faluért. Csak amikor kiderült öt-hat évvel ezelőtt, hogy engemapárt figyeltet. Úgy gondolták, én azért járok Pestre, mert ott ellenzéki kapcsolatokat építgetek magamnak. Akkor azt mondtam, ebből elegem van és kiléptem. Na, nem ilyen egyszerű volt. Otthagytam a pártot de megmaradt a hitem, amit ugye el nem vehet senki. Remélem, úgy változik a világ, hogy eltűnik a falusi és városi ember közötti különbség, jobban figyelünk egymásra. ■ - Ez az esti imád része is?- Igen! ■ - Akkor úgy legyen! A világháborút és a forradalmak idejét követően 1920. január 25-26-ra tűzte ki a nemzetgyűlési képviselőválasztások lebonyolítását a Huszár-féle koalíciós kabinet. Az antant kívánalmainak megfelelően a választás az általános, titkos választójog alapján és többségében a polgári demokratikus forradalom idején elfogadott néptörvénynek megfelelően került lebonyolításra. 24 éves korhatár, 6 évi magyar állampolgárság, hat hónapja egy helyben lakás és lakástulajdon mellett a nőknél kritérium volt a bármely hazai élő nyelven való olvasni-írni tudás is. A választhatóság alsó korhatárát 30 évben határozták meg. Minden induló párt egyetértett azzal, hogy „A nemzetgyűlési választások szabadságának és tisztaságának biztosítása külpolitikai szempontból is nagyjelentőségű és annak a nemzet jövője szempontjából messzemenő kihatása lehet.” Tolna megyében a Keresztény-Keresztyén Nemzeti Párt dr. Őrffy Imrével és dr. Éry Márton vármegyei főjegyzővel az élen valamint az Egyesült Kisgazda és Földműves Párt vezetői, dr. Klein Antal és Wéber János aláírták a két párt fúziójáról szóló rpegállapodást, amelyet november 18-19-én az országos pártelnökségek is parafáltak (Friedrich István ill. Sokoró- pátkai Szabó István). Mint az egyezkedéskor kiderült, gyakorlatilag a két párt programja jelentősen nem tért el egymástól, legfeljebb a megcélzott rétegek tekintetében. A képviselőjelöltség eléréséhez 500 választópolgár előzetes aláírása kellett. A megyei jelentésekben és a megyei sajtóban gyakran igyekeztek befolyásolni a választópolgárokat. Többször szerepelt az „önjelöltek” emlegetése, akiktől ha „eltekintünk” egyhangú választások várhatók: A kulisszák mögött óriási pozícióharc zajlott. Voltak, akik Gömbös Gyulát kívánták meggyőzni a tolnai kerületben való esélyességéröl, mások Bodor György dunaföldvári bírót óhajtották kényszerrel visszaléptetni. Az egyik dombóvári jelöltnek, Vétek Györgynek „azt izenték, hogy vétek neki ott kísérleteznie”. „Renczes Jánost, miután nem sikerült visszaléptetni, Fekete Ágoston tolnai préposttal igyekeztek kiütni a nyeregből. Schnetzer Ferenc volt hadügyminiszter hiába próbálkozott a gyönki kerületben. 1920 januárjára kiderült, hogy a keresztény-kisgazda fúzióból semmi nem lett, így a Tolna megyei kísérlet is kútba esett. A választásokon mindkét párt indított jelöltet, a 7 kerületben összesen 18-at. A végeredményről csak annyit, mindössze egy kereszténypárti győzött, a szekszárdi kerületben dr. Őrffy Imre lett a képviselő. A nemzetgyűlés megkezdése előtt dr. Őrffy Imre bejelentette, hogy átlép a kisgazdák közé, mert a nemzet érdekeinek ez jobban megfelel. Ugyanekkor a dombóvári kerület képviselője, őrgróf Pallavicini György hosszú levélben indokolva fejtette ki, hogy nem ért egyet a Nagyatádi Szabó István által vezérelt kisgazdák programjával és módszerével, ezért ő átnyergel a kisgazdák soraiból a keresztény pártba(!) Hogy nem erre választották őket? 'Hogy nem ezt ígérték? Az újdonsült honatyák kis választókerületüket már háztájiként kezelték. Miközben ténylegesen a mandátumért „késhegyig”, de legalábbis személyeskedésig menő volt a küzdelem, valójában a programok igencsak „hasonlítottak” egymáshoz. 1922-re 1920-hoz képest a magasabb cenzus-bevezetésével Tolna megyében 16000-rel kevesebb választó járulhatott az urnákhoz. Tolna megyében valameny- nyi kerületben 3-3 képviselőjelöltnek sikerült megszerezni a szükséges 1000 db ajánlási cédulát. Az első választási fordulóban három képviselő örülhetett mandátumának. Gróf Apponyi Antal a bonyhádi kerületben független jelöltként a szavazók 50,04%-ának bizalmát élvezve -, ez a jogosultak 33,7%-a volt - jutott a képviselők közé. Pesthy Pál a gyönki kerület mandátumát szerezte meg, mig dr. Erdélyi Aladár Paks képviselője lett. A többi helyen egy héttel később megismételték a szavazást. Dombóváron az első fordulóban a legkevesebbet elérő tehát a másodikban sem induló Petrichevich Horváth Emil államtitkár arra kérte szavazóit, hogy szavazzanak a kormánypárt másik jelöltjére, Balogh Gyulára, az OFSz főtitkárára. Ez talán természetes is lett volna, ha előtte a két jelölt kulturált választási beszédekkel óhajtotta volna elnyerni a választók kegyét. Ehelyett azonban a módi nem a programokban való versengés, hanem egymás lejáratása volt. így azután a második fordulóban még az állami ménesbirtok dolgozói is az ellenzékinek számító őrgróf Pallavicinire szavaztak. A két kormánypárti jelölt mellett győzött a nevető harmadik. A kudarcot követően Balogh Gyula levelet irt Bethlen István gróf miniszterelnöknek, amelyben magyarázva a bizonyítványt, a Pallavicini-kortesek visszaéléseiről szólt. Jelezte, hogy egy-egy hangadó befolyásos gazda voksáért 40-50000 koronát is megadtak. A pusztákon nagy etetés-itatás folyt és mindenki 3-3 liter bort kapott. Meg kell tehát támadni a Pallavicini-mandátumot a vesztegetések és lélekvásárlás miatt. Az ügyből nem lett petíció, hogy miért nem, azt könnyen kikövetkeztethetjük a szekszárdi kerület eseményeiből. A szekszárdi kerületben a Rassay párt színeiben dr. Sebestyén Jenő, a kormánypártéban dr. Őrffy Gyula és a szekszárdi gazda, Szulimán György indult. Mivel Szulimán legyőzése 1920-ban nagy erőfeszítést igényelt, nem óhajtottak kockáztatni kormánypárti berkekben, úgy intézték, hogy Szulimán sóügyében ekkorra legyen bírósági ítélet. Ennek értelmében nem választhatott és nem is lehetettválasztani. (A sóügyről csak annyit, hogy a háború végén nagy sóhiány volt. Ő szerzett néhány tonna sót, amelyet „nyerészkedve” adott el. A valóságban, ha a szállítást és a raktározást, tehát költségeit felszámolja, akkor ténylegesen nem volt számottevő haszna, viszont a hiány felszámolása a városban óriási népszerűséget eredményezett számára.) A választások első fordulójában dr. Őrffy 4963, dr. Sebestyén 4871 szavazatot kaott. Szulimán György nemválaszthatósága ellenére 203-at, de ez a 2,1 százalék a mérleg nyelvének bizonyult a 49,4 százalék és a 48,5 százalék mellett. Megindult tehát a második forduló előtt Szulimán, illetve szavazóinak megszerzéséért a harc. A megyei főispán személyesen állapodott meg Szulimánnal, aki vállalta támogatóinak „átadását”, de cserében kérte büntetésének elhalasztását, majd végleges törlését. Az ellenlábas Rassay párti Sebestyént pedig gyakorlatilag a csendőrség még abban is akadályozta, hogy megfelelő korteskedést folytasson. Várdombon, Bátaszéken, Decsen a „közegek” ismételten órákig kutatták át az autóját, mire végeztek, este lett. Öcsényben egy másik alkalommal, bezárt templomajtó mögött addig húzták a harangot, amíg beszéde tartott. Bátaszéken az olvasókörben összegyűlteket azzal zavarták szét a csendőrök, hogy a képviselő csak látogatásra jön és nem kért engedélyt programbeszéd tartására. A főszolgabíró az ellenzék magaviseletét tartotta törvénysértőnek, mert Bátán az egyik Őrffyt támogató főkortesnek 450 tőke szőlőjét vágták ki. Bethlenéknek sikerült úgy időzíteni, hogy Alsónánán kishaszonbérletek létesítésének jóváhagyása éppen erre az időre essen, és ezzel is néhány új voksra lehetett számítani. Ráadásul a pártvezér Bethlen István félmilliót engedélyezett a főispánnak a pártkasszából utólagos megtérítéssel a pótválasztási siker érdekében. Ezt a számjeltávirattal jelzett félmilliót Forster saját belátása szerint használhatta fel. A végeredmény: dr. Őrffy Imre 5309, dr. Sebestyén Jenő 4924 szavazatot kapott. Július végén Forster főispán levelet irt a miniszterelnöknek és kérte a Szulimán- ügyben való gyors intézkedését, mert még megesik az a csúfság, hogy a kormánypárti jelölt sikere érdekében sokat tevő Szulimánnak meg kell kezdenie büntetése letöltését. DR. DOBOS GYULA Barkóczi József és Decsi Kiss János a fórumistákról
