Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-29 / 74. szám
1990. március 29. ^nÉPÜJSÁG 3 Beszéltek róla Igen, Tamásiban nyíltan, őszintén beszéltek a rendőrség munkájáról, eredményeiről, kudarcairól, a közrendről és közbiztonságról azon a fórumon, amelyen a város és városkörnyék pártjai képviseltették magukat. A meghívót a városi rendőrkapitányság küldte azzal a céllal- az ötletgazda Papp Béla őrnagy - hogy segítsék a munkájukat, mert kiszalad a lábuk alól a talaj. Mindnyájan tapasztalhatjuk ugyanis nap mint nap, hogy kikezdték a rendőrséget. Ha intézkednek, az a baj, ha nem, akkor az. Ma még - mint ahogy ez az összejövetelen is elhangzott- intézkedésnél nem a sikert, hanem a kudarcot látja a rendőr. Elsődleges feladatának tekinti, hogy ne rontson el semmit, mert ezzel támadási felületet adhat. A kikezdést akarja tehát megelőzni. A háromórás rendezvény azzal kezdődött, hogy az osztályvezetők bemutatták munkatársaikat - életkort, rendfokozatot ismertettek többek között - naprakész tájékoztatót kaptak a résztvevők a bűnügyi helyzetről, összehasonlítva a tavalyival, aztán folytatódott a kérdések feltevésével, a vélemények elmondásával és a technikai felszereltség megtekintésével. Nem véletlen, hogy a konkrét ismertetők után mintegy húszán szólaltak meg érezve, éreztetve azt, hogy közös cselekvésre van szükség. Felvetették, miért van a személyi igazolványba beírva a munkahely és családi állapot, ugyanis ez sértheti a személyiségi jogokat. E témában más érdekes észrevétel is elhangzott mondván, a személyiségi, jogok védelme ott kezdődik, ha a rendőr, vagy a bíróság hívja az ügyvédet, az meg is jelenik. Ha ez valami oknál fogva elmarad, az ügyvédet nem éri joghátrány, de ha a rendőr egyszer elfelejt szólni... Az a gyanúsított, akinek nincs pénze is hátrányban van azzal szemben - akinek van - állapították meg... Az én demokráciámat, meg a betörőét ne főzzék egy kondorban - hangzott el egy másik témakör kapcsán, majd olyan vélemény is hangot kapott, hogy rendőrség eddig is volt, és ezután is szükség lesz rá. Eddig se csokoládéval vallattak... Egyik hozzászóló arról érdeklődött, kaphatnának-e személyi hívót a speciálisan veszélyeztetett helyzetben dolgozók. Sajnos, nincs lehetőség erre, volt a válasz. Alaposan felkészült és ismeri a helyzetet az a kérdező, aki arról tudakozódott, ellenőrzik-e a visszaeső és több bűncselekményt elkövetett személyeket. Nincs ilyen, megszűnt jelentette ki az illetékes osztályvezető. Természetesen feltették azt a kérdést is, hogyan politizálnak ezután a rendőrök. Erre azt a választ adták, testületen belüli politizálás nincs, munkaidő után viszont ott politizál, ahol akar, de szigorúan magánemberként. A Tamási Rendőrkapitányság vezetői tájékoztatták a jelenlévőket arról is, hogy az önkéntes rendőri állományt a városban és a környékén új alapokra akarják helyezni, mennyiségi és minőségi változást kívánnak elérni. Nagyon nagy szerepet szánnak nekik a bűnmegelőzésben. Tervezik még több körzeti megbízotti hely visszaállítását ott, ahol ez indokolt. A bünügyileg nagyon fertőzött Simontor- nyán megerősített csoportot akarnak létrehozni. Ha a tamási fórum tapasztalatait ösz- szegezzük, elmondható, nagyon sok hibát azért rónak fel a rendőrségnek, mert nem ismerik a munkájukat és a körülményeiket. A jelenlévők véleménye az volt, nincsenek a testület tagjai megfizetve. Megállapítható az is, a hatalmi pozícióból való intézkedés megszűnt, mig régebben az állampolgár a 200 forint bírságot egyből kifizette, ma hamarabb szembeszáll a rendőrrel. Nem kell misztifikálni a munkát, - vallották. Természetesen adódik a kérdés: hogyan tovább? Papp Béla szerint nekik, mármint a rendőrségnek kell megtenni az első lépést, látni kell az emberek, a pártok gondjait. Ehhez azonban szakértelem kell, vagyis megfelelő embert a megfelelő helyre. No és szükséges a korszerű technika is. Ha ezt elérik, akkor lényegesen javul a helyzet. Be kell látnia a vezetésnek azt is, hogy a rendőri munka szakma...-élSzembeszéd A kisfiú szeme zöld volt, keskeny, kicsit huncut. Nem is, inkább ravasz. Tulajdonképpen alig láttam. Az ötéves Gábor valahogy kerülte a tekintetemet, míg apró kezecskéjét elém tartva szakadatlanul azt hajtogatta: adjon egy lejt, adjon egy lejt! Mire kell? Cipőre, válaszolta, s fejével bizonygató mozdulatot tett le, a töredezett betonjárda felé. Valaha talán piros, rozoga, magas szárú cipőt viselt, kérge köröskörül rég búcsút mondott már a kopott felsőrésznek, csoda, hogy ki nem bújtak belőle a gyerek lábujjai. Mennyi pénzed van már? Öt, nyitotta ki csöppnyi kis markát, hogy lássam a tenyerében lapuló szutykos alumíniumérméket. A szüleid hol vannak? Nem tudom, nézett rám végre egy pillanatig, aztán zsákmányát öklébe ' szorítva eltűnt a járókelők között. A minorita templom elé, egy nálánál valamivel idősebb, hosszú, szőke hajú kislányhoz szaladt, s most már ketten kántálták egyre erőszakosabban egy pénzt osztogató középkorú külföldi nőnek: adjon még! Szinte fellökték a hatalmas faajtó mellett alamizsnára váró szürke anyókát. Az csak állt némán az isten házának küszöbén és színtelen, világtalannak tűnő szemével a benti félhomályból kifelé igyekvő hívőkbe, bámészkodókba kapaszkodott. Nem kért, nem szólt. Még csak mosolyogni sem tudott, ha reszkető kezébe nyomtak egy forintot vagy márkát. * A román hősök emlékművétől pár méternyire szegényes külsejű, idős magyar férfi állít meg. Semmis mást - Bilagitot kér. Segítsünk rajta, kéri esdeklőn, nemrég operálták, de még mindig erős gyomorfájás kínozza, s hiába keres, Aradon egyetlen patikában sincs a fontos gyógyszer. Arcán, tekintetén látszik, szégyenében inkább elfutna, de utolsó reménye az odaátról érkezett busz. Vagy fél maréknyi tablettát tudunk összeszedni. Mintha gyémántot adnánk... * Újságot akartam venni. Aznapit. Ajándékba valakinek, aki szeretett volna velünk lenni Temesváron március tizenötödikén, de még nem jöhetett vissza a hazájába. Az Opera téren két szikár, fiatalember árult valami lapokat. Beálltunk a tülekedők közé, de mielőtt kértem volna egyet az újságból, ismerősöm figyelmeztetett: de hiszen ez nem magyar nyelvű. Nem baj, hiszen akinek visszük, tud románul, feleltem, de nem az a baj, hanem, hogy ezek még a tegnapi számok és ujjammal a dátumra böktem. Tán két lépésnyire távolodtunk csak el az alkalmi árudától, mikor az egyik férfi tört magyarsággal utánunk kiáltott: mi van, magyar? Ami román, az már nem jó? Megborzongtam a tekintetétől. * Rozzant bádogvödörben élénksárga nárciszok. Sok száz szál. Legtöbben tizenhármat kérnek. Ahány a vártanú volt. Idős nénike kínálja a virág darabját öt lejért az aradi emlékhely vaskapuja mellett. Boldog mosollyal nyújtja a csokrokat a körülötte álló magyaroknak. Jaj, kedves, ne olyan nagy pénzt adjon. Korán van még, nem tudok váltani. Egy óra múlva benépesült a tér, egy-egybusz el is indul vissza, a város felé. A néni zokogva áll az üres vödrök mellett. Egyik kezével szemét törülgéti, a másikkal búcsút int.- cser Szükséghelyzethez új program? A Magyar Vöröskereszt . főtitkára, Sztuchlik Rezső Szekszárdra látogatott, hogy a szervezet megyei és városi vezetőségével kötetlen beszélgetést folytasson a közeljövőben előttük álló feladatokról. E tisztséget december óta látja el, ezt megelőzően a Magyar Vöröskereszt Külügyi Osztályának vezetője volt.- Mit jelent az ön életében, hogy főtitkárrá választották?- Kihívást. Hiszen ebben az időszakban nagyon sok új feladat hárul a Vörös- keresztre. Munkánk hagyományos értékeinek kiteljesítése mellett a mai szükséghelyzetnek megfelelő programokat kell kidolgoznunk.- Mikor kapcsolódott be a szervezet munkájába?- Önkéntesként 1966-ban. Hatvanhét óta dolgozom a Vöröskeresztben. Különböző területeken... A Nemzetközi Vörös- kereszt újraértékelését feladatul vállaló csoport tagja voltam 1973-74-ben. Ez a csoport huszonöt Vöröskereszt-társaság munkáját vizsgálta a világ különböző tájain.- Ez azt jelenti, hogy ön igen jelentős nemzetközi tapasztalatot szerzett. Ezt a tapasztalatot hogyan tudta hasznosítani?- Az említett csoport tanulmánya szolgált alapul a Nemzetközi Vöröskereszt Liga új programjának kidolgozásához. A Liga keretében 1980-tól 86-ig az ifjúsági programok vezetőjeként dolgoztam. Részt vettem néhány természetcsapási segélyakció lebonyolításában: a japán földrengés, a nyugat-afrikai övezetben szervezett éhinségakció megemlítésével talán érzékeltetni tudom, milyen munka volt ez. Mali, Burghina, Niger, Togo, Elefántcsontpart, Sierra Leone, Libéria... Mindezzel egyidejűleg fejlesztési programokkal is foglalkoztunk.- Mikor tért haza?- Tulajdonképpen 1986 óta itthon dolgozom. Hazatérésem után néhány hónappal lettem a külügyi osztály vezetője.- Mit tekint jelen pillanatban a Magyar Vöröskereszt elsődleges céljának?- A nemzetközi tapasztalatokra nyitott, együttműködésre készséges Magyar Vöröskereszt kialakítását. Ezt a szándékunkat rendkívüli események már próbára is tették: 1988 tavaszától a romániai menekültek érkezése, de ezenkívül elég sok közel-keleti menekült jelentkezése is Sztuchlik Rezső, a Magyar Vöröskereszt főtitkára az iraki-iráni háború következtében, itt elsősorban a kurdokra gondolok, akik azért hagyták el szülőföldjüket, hogy ne kelljen egymás ellen fegyvert fogniuk. E feladatoknak az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága segítségével tudtunk eleget tenni. Minthogy Magyarország tavaly nyáron csatlakozott a menekültügyi konvencióhoz, ettől kezdve a kapcsolatot ezzel a szervvel a magyar kormány tartja hivatalosan. 1988 márciusától kezdve lakás- és állásügyekben közvetítettünk, míg beindult a tanácsi menekültszolgálat. A Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködve jelentős segítséget sikerült nyújtanunk a családegyesítések terén, bár közbenjárásunkra a Román Vörös- kereszt soha nem küldött hivatalos választ. Küldeményeinket megkapják, de jelezték, hogy nem vág profiljukba e kérdésben intézkedni. Ennek ellenére tapasztaljuk, hogy sorra érkeznek Magyarországra azok családtagjai, akik érdekében közbenjártunk. Ezért kitartóan folytattuk ezt a tevékenységünket a legutóbbi időkig. Ideutazásom előtti napon kaptunk végre telexüzenetet a Román Vöröskereszttől, amiben jelzik, hogy a két szervezet közt lefolytatott januári megbeszélés nyomán Romániában bárki kaphat útlevelet, hogy családtagjaihoz utazhasson, fölöslegessé vált a közbenjárás a családegyesítésekért, a hangsúlyt most már inkább a hazatelepülések elősegítésére fordítsuk. Természetesen csak a gyakorlat lehet a szándék próbája...- Minek néz elébe a mai Magyarországon a Vöröskereszt?- A Magyar Vöröskeresztnek elsősorban a magyarországi szükséghelyzetekre kell figyelnie, a hangsúlyt a szociális segélyezésekre kell fektetnie. Természetesen az egészségnevelés, véradás, az eddigi gyakorlat sem szorulhat háttérbe. Támogatást várunk mind a hazai lakosságtól, mind a Nemzetközi Vöröskereszttől: lehet, hogy nem „látványos” a mai szegényhelyzet, de nyugodtan minősíthetjük egyenrangúnak a krízishelyzetekkel. A tapasztalat egyelőre azt mutatja, hogy a külföldi krízisakciók esetében a magyarországi lakosság segélyezési készsége nagyobb. Pedig szükségünk van a készpénztámogatásra a leginkább rászorulók segélyezéséhez itthon is, hogy olcsó ruhaneművel, tartós élelmiszerrel tudjuk támogatni őket most még esetenként, később rendszeresen. Ennek érdekében tárgyalunk nemzetközi partnereinkkel is, például a nyugatnémet Vöröskereszttel. Súlyos helyzet a mostani, és a Magyar Vöröskereszt pénzügyi keretei is beszűkültek, pedig épp most van szükség szélesebb körű programok kidolgozására. Az eddiginél decentralizáltabban készülünk működni: júliusban terjesztjük a vezetőség elé új alapszabályzatunkat, amely az önálló tevékenység lehetőségét biztosítja alapszervezetenként, városonként, megyénként. A gazdálkodási önállóságot egyelőre megyei szintre decentralizáltuk.- Milyen akcióban érvényesül először a megyei Vöröskereszt önállósága?- A Nemzetközi Vöröskereszttel közös programon dolgozunk romániai gyermekintézetek támogatására. Ez lesz az első alkalom, amikor a Vöröskereszt megyei vezetősége szembenézhet saját önállóságával. Lejegyezte: DOMOKOS ESZTER Európa legmagasabb irodaháza, Frankfurt: A Kereskedelmi Torony, amelyre 1990. március 12-én emelték rá az üvegből készült háromszögletű csúcsot Európa legmagasabb irodaháza így elérte a teljes 256,5 méteres magasságot (Tele- fotó - MTI Külföldi Képszerkesztőség) Térítés a vállalat megszűnésekor A vállalatok megszűnésekor a sorkatonai szolgálatukat töltők, illetve a szülési vagy fizetés nélküli gyermekgondozási szabadságon lévők eddig hátrányos helyzetbe kerültek. Ezért a március 12-től hatályos minisztertanácsi rendelet módosította jogaikat - tájékoztatták az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban az MTI munkatársát. Ezentúl, ha egy vállalat jogutód nélkül megszűnik, s így munka nélkül maradnak az előbbi körbe tartozó dolgozók, a munkáltatónak 3 havi átlagkeresetüknek megfelelő összeget kell részükre kifizetnie. Az összeg alsó határa a munkaviszony megszűnésekor!' minimálbér háromszorosa. A rendeletet - bár március 12-én lé- pétt hatályba - mindazokra alkalmazni kell, akiknek a sorkatonai szolgálata, szülési, vagy gyermekgondozásra kapott fizetés nélküli szabadsága február 10. óta szűnt meg. A rendelet hatályba lépését megelőző időre vonatkozó, s a jogutód nélkül megszűnt munkáltatót terhelő fizetési kötelezettséget, a Foglalkoztatási Alapból teljesítik. Mindazokat, akiket ez utóbbi érint, a lakóhelyük szerinti megyeszékhelyen, illetve a fővárosban működő munkaügyi szolgáltató irodánál kérhetik a támogatást.
