Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-28 / 73. szám

1990. március 28. Képújság 3 Megkérdeztük Hány települést érinthet közvetlenül egy esetleges reaktorbaleset? Szabó Lajos dunaszentgyörgyi olva­sónk levele alapján - melyben többek között arra hívta tel a figyelmet, hogy egy esetleges reaktorbaleset következtében nemcsak Paks, de a környező (30 kilo­méteres) zóna valamennyi településé­nek minden lakosa veszélybe kerülne, tehát valamennyiünket el kell látni védő- felszereléssel és tájékoztató füzetekkel - megkerestük a polgári védelem megyei törzsparancsnokát. Pintér László az aggodalmat jogosnak találta és elmondta, hogy ő és munkatár­sai mit tesznek ez ügyben.- December 22-én a kormány újra tár­gyalta a nukleáris baleset-elhárítási rendszert. Véglegessé vált, hogy a védel­mi zónát a teljes 30 kilométeres sugarú körre ki kell terjeszteni. Eddig csak a paksi lakosság kimenekítése szerepelt számítógépes programjainkban. Most a többi községet is bevonjuk. Mint minden­hez, ehhez a munkához is pénz kell. ösz- szesen 54 Tolna megyei település több mint 125 ezer polgáráról van szó. Felada­tainkat jelentősen megnöveli, hogy az erőműtől 28 kilométerre lévő Szekszárd városa is beleesik a zónába. Itt már na­gyobb üzemek, intézmények áttelepíté­sével is számolni kell. Az átdolgozott tájé­koztató füzeteket folyamatosan készítjük, a PAV és a paksi tanács segítségével, anyagi támogatásával. Jelenleg hétezer darab van nyomdában. Az igazság az, hogy most mindenki a választásokra koncentrál. Emiatt a polgári védelmi te­vékenység sem halad a megfelelő ütem­ben. De reméljük, hogy amint stabilizáló­dik a helyzet, az új kormány - hivatalba lépése után - megfelelő figyelemben és támogatásban részesíti e programot.- Wy­Bizonylatokat olvasó számítógép Azután, hogy a számítógépek „megta­nultak” számolni, írni és olvasni, most már a bizonylatokat is önállóan feldol­gozzák. A Siemens cég bizonylatolvasó számítógépe önműködően elolvas űrla­pokat, megrendelőíveket, fuvarleveleket, elszámolásokat, leltári bizonylatokat, számlákat stb., s az adatokat rögtön fel is dolgozza. Ezáltal elvégzi az időrabló, szemrontó és egyhangú emberi munkát. A bankok­ban eddig már használatos önműködő bizonylatolvasó berendezésekkel ellen­tétben ez a rendszer többféle méretű bi­zonylatot is fel tud dolgozni, s a nagybe­tűkkel kézzel írt bizonylatokat is elolvas­sa. Persze a gépbe előre be kell táplálni ezt, hogy mit és hol keressen. Ez a számítógép egy óra alatt akár ki- lencszáz bizonylatot is elolvas, a hibás adatokat jelzi, s az azokat magukba fog­laló ügyiratokat félretolja. Ezeken a javí­tásokat később kézzel vezethetik keresz­tül. Völgységi vállalkozók A szekérfuvarozó Talán nem neki vannak a legszebb, legmutatósabb lovai, de arra mindig na­gyon vigyázott, hogy olyan segítőket etessen istállójában, amelyikek bajban sosem hagyják. Toláczi János váraljai szekérfuvarozó­nak mindig jó lovai voltak, s szinte időt­len-idők óta nincs olyan ember a falu­ban, aki ne arra emlékezne, hogy Toláczi János egész életében fuvaros volt. Mert ő hűséges segítőivel hóban, s a falu gyermekei számolatlanul kötötték kocsija után a szánkóikat, s húzta őket nevetve akár faluszélig is. Ment ő eső­ben, s elmaradhatatlan svájci sapkáját megigazítva beljebb bújt a viharkabátjá­ba, s ment jó időben, magasra emelt os­torral köszöntve mindenkit. Mert ő is az az ember, akit szinte az egész Völgység ismer. Mikor mások sorra eladták lovai­kat s áttértek a kisteherautós fuvarozás­ra, az ő fejében ez meg sem fordult, s mint mondja, ő bizony már csak megmarad szekérfuvarozónak. Igaz, a régi szekeret már réges-rég felváltotta az udvarában a gumis kocsi, de haladni azért kell a kor­ral, meg a lovaknak is könnyebb a dolga. Ma már egyre kevesebben vannak, akik lóval úgy tudnak szántani, boronálni, mint ő tud, de állítása szerint ezzel nincs mit büszkélkedni, mert minden lóval bá­nó embernek ennyit kellene tudnia. Talán nem akad Váralján egyetlen olyan ház sem, ahol ne fordult volna meg lovaival, hol cementet, vagy homo­kot hozva, netán a télire valót hozta olaj, hol meg brikett formájában. Beton kell valakinek? Majd ő hoz, elintéz mindent, s a lerakodás után lehet rendezni a szám­lát. Fával rakott szekeret egyre keveseb­bet látni, amelyik az erdőről jön. Ha valaki kíváncsi ilyenre, hát legjobb, ha a parker­dő szélére áll tüzelőgyűjtés idején, s meglátja. Nincs abban semmi különös, amit ő tesz, így van ez már évtizedek éía, s lett elmaradhatatlan vándora az utaknak, is­merőse a Tüzép-telepek portásainak, a fuvaroztatóknak. Egy lassan kihalófélben lévő szakma kitartó és jól ismert mohi­kánjainak egyike.-szabó-ritzel­f Alomvonat Tamásiban (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek után nekünk természetesnek tűnt - nem úgy mint a MÁV-nak -, hogy kicsit a dolgok mögé nézzünk. Ezért megkerestük Fényes Józsefet, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igaz­gatóját, s a felvetődött kérdésekre választ kértünk.- Melyek azok a műszaki okok, amelyek miatt szüneteltetni kell a személyszállítást?- Az al- és felépítmény elhasználó­dott állapota, amely már üzemveszé­lyes.- Mit jelent, hogy ideiglenesen szüneteltetik? Mennyi ideig tart?- A vasútvonalat nem szedjük fel, felújításra akkor kerülhet sor - amennyiben indokolt lesz amikor azt a MÁV anyagi helyzete lehetővé teszi (először törzsvonalakat kell át­építeni), az időpontot jelenleg meg­határozni nem lehet.- A Tamási Városi Tanács, a helyi gazdasági egységek és a városban működő pártok egységes vélemé­nye az, hogy ez a szüneteltetés egyenlő a végleges felszámolással, így van-e ez?- Valószínű a felsoroltak úgy érzik, a rendelkezésükre is bocsátott for­galmi adatok alapján, hogy a vasút­vonal üzemeltetése indokolatlan. Et­től függetlenül a végleges felszámo­lást nem tervezzük.- Végeznek-e ebben a meg nem határozott időben felújítási, esetleg állagmegóvási munkát? Ha igen, mit, ha nem, miért nem?- Csak a legszükségesebb állag- megóvást Tamási-Keszőhidegkút- Gyönk viszonylatában, olyan mér­tékig, hogy a teherforgalmat 20 km/ó sebességgel, 12 tonna tengelyterhe­léssel le tudjuk bonyolítani. Többet nem, mivel nincs rá anyagi fedezet.- Mikor indul újra a személyszállí­tás az említett vonalszakaszokon?- Jelenleg meghatározhatatlan. A szűkszavú válaszok önmagukért beszélnek, s kommentár nélkül is sugallnak valamit. Megérti ezt a fi­gyelmes olvasó. De menjünk tovább! Míg a vasút (vissza)él - nem biztos, hogy jól teszi - monopolhelyzetével, addig a tamási éS a városkörnyéki gazdálkodó szervezetek és a,helyi pártszervezetek nem tétlenek. Dr. Benkő András tanácselnök-helyet­testől megtudtuk, a tanács kezdemé­nyezésére az ideiglenes köztársasá­gi elnöknek, a tárca miniszterének és a MÁV vezérigazgatójának március 15-én egy levelet írtak, amiben tilta­koznak a döntés ellen. Az alábbi levél az új határozat megszületése előtt fogalmazódott, akkor még úgy volt, hogy nemcsak a személy-, de a te­herforgalmat is szünetelteti a vasút. Azóta volt egy másik bejárás is, azt vizsgálták meg, a Koppány-, és a Ka- pos-hidat hogyan lehetne felújítani. Ha sikerülne, akkor nagy nyomsúlyú vonatok is bemehetnének Tamási­ba. A döntés azóta ismert. Érdemes azonban beletekinteni a tamásiak le­velébe, hiszen az konkrétságával, meggyőző érveivel, megválaszolan­dó kérdéseivel, sokoldalú vizsgáló­dásával - és még sorolhatnám - azt bizonyítja, hogy - stílszerűen szólva - nem vasutas szemüvegen keresz­tül nézik a dolgokat. De ítéljék meg Önök. „Városunk tanácsa és gazdálkodó szervei 1989 decemberében érte­sültek a MÁV tervéről, hogy a Dom­bóvár-Tamási és Tamási-Keszőhi- degkút vasútállomások között a for­galmat szünetelteti. 1990 januárjá­ban a megyei tanács elnöke és váro­sunk tanácsának elnökhelyettese a MÁV illetékes vezetőivel az említett vonalszakaszokon bejáráson vett részt. Az illetékes vasúti vezetők a ta­mási tisztségviselők tiltakozására úgy nyilatkoztak, hogy a szünetelte­tést még megfontolják. A megbeszé­lésről egyébként emlékeztető ké­szült. Hivatalos információ a végleges döntésről még nincs (már van, lásd fentebb! - A szerk. megjegyzése), de egyéb forrásból a szüneteltetés mel­letti döntésről hallani híreket. A la­kosság aggodalma a környező gaz­dálkodó szervek felháborodása mo­tiválja az újabb tiltakozást, amely most közvetlenül Tamásiból és kör­nyékéről, a gazdálkodó szervezetek­től indul, ismerve a megyei és városi tanácsi vezetés eddigi intézkedéseit, tőlük függetlenül kezdeményezzük, állásfoglalásaikat viszont megerősít­jük és néhány momentummal kiegé­szítjük. A MÁV ezen terve mögött nem ne­héz felfedezni a végleges megszün­tetés szándékát, hisz a szüneteltetés bejelentésével egy időben semmi­lyen felújítási programot nem tervez, tehát sorsára hagyja a vasútvonalat. Ez az intézkedés tovább fokozza a környékünk hátrányos helyzetét, amelyet nemcsak a történelmi okok, hanem az újabb költségvetési sza­bályozások (például a települések új finanszírozási rendje) is okoznak. Az itt élő lakosság nem tehet az utóbbi évtizedek közlekedéspolitikájáról, jogosan veti fel, hogy az eddigi vasúti felújítások egy lakosra jutó része az itt élő adófizető polgárokat is megil­leti. Miért e diszkrimináció? Az ő vas­újukkal miért nem foglalkoznak? A MÁV rendelkezésünkre bocsá­totta adatait és érveit. Ezen adatok és érvek ellentmondásosak. A MÁV egyrészt monopolhelyzet tulajdono­sa, másrészt gazdálkodó szervezet igényével lép fel. Ha gazdálkodó, miért nem tesz valamit, hogy mi­nél nagyobb árumennyiség fuvaro­zása történjék vonaton? Az árufuva­rozás többletköltségével mi lesz? Egyes vállalatainkat már az első év­ben különösen nagy kár érné, má­sok eddigi beruházásai gyakorlatilag kárba vesznének. A MÁV nem szá­mol a felújítás utáni normális üzem­menet gazdaságosságával, csak a leromlott állapotú üzemmenet ada­taiból indul ki. Milyen forgalom vár­ható, ha jó a vasút? Meddig marad fenn a közútra átterelt személyszállí­tás? Mi lesz a város szénellátásával? A lepsényi irányú szállítás többlet- költségeit nem lehet áthárítani a vá­sárlóra, a közúti szállítás pedig még lehetetlenebb helyzetet produkál. Hasonló a helyzet egyes építőanya­goknál is. Egyes gazdálkodók a te­herforgalom közölt adatait fogadják el, mert vasúti forgalmuk nem csök­kent, hanem nőtt az utóbbi időben. Túlzottnak tartják a keszőhidegkúti vonal felújításának 240 milliós érték- vesztését. Öt kilométer felújítandó szakaszról és két hídról van itt szó. A bajai Duna- híd kétoldali szélesítése nem kerül ennyibe - mondják. A fenti érvek alapján tiltakozzunk a megszüntetéssel egyenértékű szü­neteltetés ellen, és követeljük, hogy a MÁV egy folyamatos felújítási tervet készítsen, s ebbe a felújítási tervbe elsőbbsége és kiemelt jelentősége legyen a lepsényi szakasz városunk legfontosabb vasútvonalának, a Ke- szőhidegkút-Tamási vonalnak. Kér­jük, döntésük előtt az illetékesek ül­jenek le a gazdálkodó szervekkel tárgyalni és e tárgyalások tájékoz­tassanak a felújítási programjukról, mert az itt élőket és a gazdálkodó szerveket csak ez nyugtathatja meg, nem pedig egy újabb agóniája, majd halála...” Egyelőre ennyit tudunk az álomvo­natról, amit nyugodtan nevezhet­nénk szellemvasútnak, mivel ez a fo­galom is hűen tükrözi a helyzetet. Az biztos: az elburjánzó gaz megerősö­dő gyökere nem teszi stabilabbá a pályát... ÉKES LÁSZLÓ Szuper­szag ászó Az amerikai Oak Ridge-i nemzeti labo­ratóriumban olyan rendkívül érzékeny berendezést fejlesztettek ki, amely felfe­dezi a számos robbanóanyag által kibo­csátott parányi kigőzölgést is. Az önmű­ködő berendezés a vegyületek pontos elemzéséhez használt tömegspektromé­ter kicsinyített változata. Azonosítja azo­kat az áramló gázokat, amelyeket a szer­ves nitrogén-oxigén vegyületek bocsáta­nak ki - ezek az olyan robbanóanyagok fő összetevői, amilyen a TNT, nitroglice- rin és a különböző műanyagok. A kismé­retű ventilátorral felszerelt készülékkel ellenőrizhetők a repülőterekre, nukleáris erőművekbe és katonai intézményekbe belépő személyek. A szuperszaglászó sokszorta érzékenyebb, mint a robba­nóanyagok felderítésére betanított őrku­tyák orra.

Next

/
Thumbnails
Contents