Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-24 / 70. szám
1990. március 24. TOLNATÁJ - 7 A tiszteletes és a honvéd ezredes Megkérdeztük a rendezőt: Mi újat nyújt a Szinyei Merse-kiállítás? Nagyszabású, a teljes életművet felölelő, rajzokkal, dokumentumokkal kiegészített tárlat nyílt a Magyar Nemzeti Galériában Szinyei Merse Pál és köre címmel.- Vajon tud-e nekünk újat mondani, hagyományos Szinyei Merse képünkhöz változtatni egy ilyen kiállítás? - A kérdésre Szinyei Merse Anna, a mester dédunokája, a kiállítás rendezője, koncepcióját kifejtve adja meg a választ.- Monográfikus kiállítást rendeztem, a korba és környezetbe helyezve a festő életművét, amelyet nem nagyszámú, de jelentős művek képviselnek. A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán 30 Szinyei Merse-kép van, a raktárakban ugyanennyi. A Galéria tulajdonából 50 kiemelkedő kép reprezentálja a nemezeti gyűjteményt e kiállításon. A további ötven festmény a kiscelli, a győri, a szegedi, a miskolci múzeum gyűjteményéből, külföldről és magángyűjteményből érkezett. Szerencsére a Galéria tulajdonában sok Szinyei Merse-rajz van, amelyek új szempontokkal gazdagíthatják a kutatást. E rajzok, vázlatok híven kísérik a műalkotás keletkezési folyamatát, különösen a fiatal kori műveknél. Mert ahogy Szinyei Merse Pál festészete éretté válik, egyre kevesebb a rajz, biztos kézzel nyúl mindjárt a vászonhoz, festékhez.- Miért Szinyei Merse és köre a cím?- Azért, hogy helyet kapjanak mestereinek, tanárainak, festőbarátainak olyan művei, amelyek barátságukból, közös élményeikből, olykor művészi egymásra találásukból születtek. így került a falakra a nagyváradi Mezey Lajos képe, akitől gimnazista korában tanult festeni. Müncheni tanárának, Pilotynak, tanulótársának Gabriel Maxnak, barátjának Böcklin- nek egy-egy festménye. A festői rokonság révén vannak itt a barbizoniak, vagy Ferenczy Károly munkái.- Szinyei Merse Pálnak, aki kétségkívül legnagyobb festőink egyike, ez a mostani mindössze a negyedik önálló kiállítása.- Valóban. Az első önálló kiállítás lehetősége is csak 1905-ben, hatvanéves korában adatott meg neki. Bár azt a kiállítást az 1896-os, millenniumi országos kiállításon aratott elsöprő sikere óta tervezték. Aztán 1912-ben az Ernst Múzeumban, s legutóbb 1948-ban, a Szépművészeti Múzeumban volt Szinyei Merse Pál-kiállítás. (A háború miatt három évvel megkésve, a művész születésének centenáriumán.) Ez, a mostani minden eddigi kiállításnál teljesebb. Sikerült eltűntnek hitt, lappangó műveket megtalálnunk, sikerült külföldi gyűjteményekben lévő képeit kölcsönöznünk, (de még mindig sok az ismeretlen helyen tartózkodó mű, a jelentősek közül is.)- A festményeket, rajzokat gazdag dokumentumanyag kíséri. Mik ezek?- Képviselői szereplésének, főiskolaigazgatói tevékenységének iratai, levelezésének egy része. E családi, baráti, hivatalos és külföldi levelezésekből fény derűit festői hitvallására, módszereire, személyes ambícióira, lényének rezdüléseire. És itt vannak hazai és külföldi dijai, kitüntetései, arany-, ezüstérmei. Mert ha ugyan későn is, évtizedes meg nem értés, mellőztetés után, de megtört a jég, és Szinyei Merse Pált ünnepelte az ország, mesterének kiáltotta ki az ifjú festőnemzedék. (KÁDÁR MÁRTA) Pánczél tiszteletes papi méltósággal egyenesedett a kopjafa mellett, csakúgy mint nyugdíjas társa, Kartai igazgató úr. A tiszteletes levette szemei elől a fekete, sötét szemüveget, megtörölte szemeit és a hazaszeretetről kezdett beszélni. A Csapó család sírboltját körülállók jól ismerték a tiszteletest, éppen ezért várták szavait nagy figyelemmel. A csípős tavaszi szél megbújt az emlékezők, ünneplők között és összébb húzta az emberek vállait. *- Az ismeret, a tudás - hangzottak Pánczél tiszteletes gondolatai - Csapó Vilmos idejében és ma is hatalmat jelent. Nem a sötétség, a butaság, a tudatlanság kell, hogy irányítson bennünket, hanem Csapó Vilmos élete nyomán kéll látnunk, megítélnünk hazánk és népünk állapotát. Úgy kell szolgálnunk, hogy Isten áldása rajtunk legyen! * Pillanatra tartott csak szünetet a tiszteletes. Fehér haját meglebbentette egy kis fuvallat. *- 1798. december 4-én - folytatta szépen formálva a mondatait - Dunaszent- györgyön született meg, - a Csapó-kúriában - Vilmos. Fiatal korában az iskoláit Szekszárdon kezdte, majd a pécsi gimnáziumban folytatta tanulmányait. Amikor a katonaság ideje elérkezett, Bécsbe ment. Az ottani Teresianum katonai akadémiáján tanult, tiszti ranggal szerelt le. Tizennégy évig szolgált az osztrák-magyar seregben, a dragonyosoknál, majd Dunaszentgyör- gyön telepedett le és itt gazdálkodott a szentgyörgyi és hencsei birtokán. Csapó Vilmos szabadelvű ember volt és mindig tisztán látta hazája sorsát. A magyarság süllyedését is. Ezért elhatározta, hogy a nemzet szolgálatába áll. Amikor 1848 márciusában eljutottak ide hozzá a hírek a 15-i eseményekről, nem tudott nyugodni Szentgyörgyön. Bement Szekszárdra és ott 1848 júniusában megkapta a Tolna megyei közgyűléstől a Nemzetőrség szervezésének szent feladatát. Őrnagyi rangban lett a Tolna megyei parancsnok. A nagy nemzeti számonkérések divat-, jának idején sem lenne érdemes most már arról elmélkedni, ki vagy kik voltak a felelősek azért, hogy Magyarország évtizedeken át a puszta-csikós-gulyás országaként szerepelt a világban. Flogy miközben Bayreuth, Salzburg vagy akár csak Prága is fesztiválvárossá nőtt fel, a Budapesti Művészeti Fletek őszi eseménysorozata volt az egyetlen, szegényes alkalom Budapesten, hogy a kultúra kínálatára vendégeket csalogasson. Egy évtizede annak, hogy az Idegen- forgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat kezdeményezésére nem kevés ellenállás és szájbiggyesztés közepette megszületett a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a muzsika, a színház, a tánc és a képzőművészet ünnepe. Azzal a nem titkolt céllal, hogy miközben természetesen gazdag kulturális programot kínál a hazai érdeklődőknek is, külföldi vendégeket csalogasson Budapestre. A fesztivál, amelyhez kapcsolódik az Utazás című kiállítás is, elsősorban a minőségi turizmus vonzásának alapvető eszköze. Ugyanakkor azt sem szabad egy pillanatig sem elfelejteni, hogy az igényesebb vendégek idecsalogatásához nem elegendő egy többé-kevésbé jól megrendezett fesztivál, ahhoz egész évre szóló jobb propaganda és rangos kulturális ajánlat szükségeltetik. De hát hogyan is vonható meg most már tíz év átlagában a Budapesti Tavaszi Fesztivál mérlege? Egy-egy nagy külföldi fesztiválon a bevételek általában nem csak az eseményt tartják el, hanem támogatják a mindig igen költséges kulturális szférát is. A nagy nyugati fesztiválokon, ahol az idegenforgalom az egyik fő bevételi forrás, a pénz és a kultúra közvetlenebbül talál egymásra, mint nálunk. Azokban az országokban a vonzó művészeti programokkal gerjesztett turizmus jövedelméből a nagynevű föllépők imp- resszálására is telik. Nálunk a kettő szétválik: amit „behoz” az idegenforgalom, az nagyrészt áz idegenforgalomé, amit a föllépő szólistákra, karmesterre, zenekarokra és társulatokra költ a fesztivál - beleértve a magyarokat és a világhírű külföldi sztárokat - azt aligha fedezi a jegy* Albinoni zenéje szólt magnetofonról, hangszórókon kierősítve, míg Pánczél tiszteletes Csapó Vilmosra emlékezett. A domboldalba épített családi kripta bokrai, fái tavaszba fakadtak a legutóbbi napok csábító melegében. *- Csapó Vilmos Dunaföldváron hallotta a hírt, hogy Ozoránál egy osztrák és horvát sereg táborozik. Azonnal indult pár száz főnyi csapatával és faluról falura mozgósította a népet. Tízezerre bővült sereggel érkezett Ozora határába. A falut körülvevő hegyekben helyezte el csapatát. Flosszas tárgyalásokat kezdett Roth és Filipovics tábornokokkal, akik Jelasics horvát bánhoz vittek segítséget. Az lett az eredmény, hogy a két tábornok, az ötven tiszt és hétezer katona, a tizenkét ágyút, a hozzá tartozó munícióval és egyéb hadifelszereléssel átadta Csapó Vilmos seregének... * Pánczél tiszteletes hangjában ott bujkált az ozorai győzelem mámora. Úgy fogalmazta, hangsúlyozta minden mondatát, szinte láttatta a Csapó-csapat vágtató paripáit, az elkobzott ágyúk körüli győztes tüsténkedést. Beszélt Perczel Mór és Görgey Artúr megérkezésének tényéről, Kossuth Lajos leveléről, melyben ezredessé léptette elő Csapó Vilmost az ozorai győzőt. Sűrítve sorolta - a tiszteletes - azokat a legjelentősebb fordulatokat Csapó Vilmos életéből melyek szorosan kapcsolódtak az elbukott szabadság- harchoz. Golyó általi halál ítéletének megváltoztatásáról, várbörtönökben való ra- boskodásról szólt a tiszteletes. Majd arról, miként gazdálkodott élete végéig Duna- szentgyörgyön, a 48-as honvéd ezredes, aki 1879. szeptember 3-án halt meg... Elhalkult a zene a domb alatti gépkocsik között. Pánczél tiszteletes mondandóját befejezve fejet hajtott és egy lépést hátra lépett. Fiatalok mozdultak koszorúkkal, virágokkal a sírhoz, jelezve: megértették a tiszteletest, aki összefogásra, szolgálatra, a másik ember iránti tiszteletre, szeretette szólított egy honvéd ezredes példáján keresztül. DECSI KISS JÁNOS árakból származó jövedelem. Még akkor sem, ha azt is tudjuk, hogy a helyárak esztendőről esztendőre növekednek. S ami a magyar nézőnek hovatovább megfizethetetlen, az a nyugati vendégnek - figyelembe véve az ő hazai árait - még mindig olcsó. Felelősséggel persze aligha mondható: veszteséges vagy nyereséges a fesztivál, hiszen épp a különböző csatornákon való elszámolás, s az egésznek valahol az államkasszában követhetetlen eltűnése lehetetlenné teszi a tisztánlátást. Mindenesetre csak becsülhető az az igyekezet, amellyel a fesztivált évről évre megrendezik, hogy öregbítse Magyarország hírét-nevét a világban. Az idén is igen szép zenei program fogadja az érdeklődőket. A fesztivál tíz napja alatt több mint félszáz komolyzenei műsor közül válogathatnak a vendégek. S olyan művészek lépnek föl Budapesten, mint Montserrat Caballé, a New-York-i Hárfaegyüttes, Kocsis Zoltán, Vásáry Tamás, Maurice André, a King’Singers, az Amerikában élő Starker János, Sándor György és mások. A fesztivál színházi eseményeknek is helyet ad: bemutatót időzít ekkora a Vígszínház, a Radnóti Színház, a Madách Színház, bemutatkozik Jean-Claude Brialy és Brian D. Barnes egyszemélyes színháza. Megrendezik a Színház- és Filmművészeti Főiskola 1. nemzetközi színházi találkozóját is, valamint az 5. országos kamaraszínházi találkozót. Majd öt évtizedes késéssel végre most az Operaház bemutatja Milloss Aurél színpadra állításában A csodálatos mandarint is. Mindemellett számos balett- és táncesemény, képzőművészeti kiállítások sora gazdagítja az idei fesztivál programját. Jubileumi fesztivál az idei: tizedik alkalommal ad otthont Budapest a tavaszi fesztiválnak. S csak remélhető, hogy a főváros külsejében és bensőjében egyaránt valóban fesztiválváros képét ölti. Mert a fények, a városkép kialakítása is hozzátartozik ehhez az eseményhez. A kultúra és a turizmus megmutatásra, megmérettetésre vár. Az Európához való fölzárkózásnak ez is egyik alkalma. S nem is a legkivetnivalóbb! RÓNA KATALIN A tizedik Gondolatok a tavaszi fesztiválról Lila ruhás nö (1874) A hinta (1869) Március Kovács Ferenc rajza
