Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. március 3. Tegnap délután határozatképtelenség miatt az elnök berekesztette az Országgyűlést A Tolna megyei képviselők - még együtt Fotó: GOTTVALD Ki kinek tartozik? Szovjet adóslista az Izvesztyija közlése szerint (Folytatás az 1. oldalról.) Időközben megtárgyalták a pornográ­fia és szennyirodalom nyilvános terjesz­tésének tilalmáról szóló népi kezdemé­nyezést, amelyek alapján a kulturális, va­lamint a kereskedelmi bizottság ország­gyűlési határozattervezetet készített. Azt javasolták, hogy a parlament értsen egyet a népi kezdeményezésben foglal­takkal: kérje fel a kormányt, hozzon szi­gorú és ellenőrizhető forgalmazási sza­bályokat, egyben az ilyen termékek és szolgáltatások forgalmazására vessen ki külön adót, s ennek bevételét kizárólag közérdekű célokra lehessen felhasznál­ni. Nem tartották azonban indokoltnak a büntetőtörvénykönyv módosítását. Miután a határozattervezethez senki nem kívánt hozzászólni, következett a határozathozatal: 223 igen, 8 nem szava­zattal, 38 tartózkodás mellett elfogadták azt. A tegnapi ebédszünetet követően SZTRAPÁK FERENCNEK a Magyar Szo­cialista Párt támogatását is élvező indít­ványát tárgyalták. A képviselő a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj minimuma, vala­mint a nyugellátás további emelésére tett javaslatával kapcsolatban a terv- és költ­ségvetési, a szociális és egészségügyi, valamint a társadalombiztosítási bizott­ság együttes ülése - a kormány javasla­tára - határozattervezetet fogalmazott m^g, amelyhez Békés László pénzügy- miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében kijelentette: az indít­vány eredeti formában történő elfogadá­sa - akárcsak előző nap a kamatadóval kapcsolatos képviselői előterjesztés tá­mogatása - alapvetően felborítaná azt a rendkívül kényes, törékeny egyensúlyt, amely jellemző az év első hónapjainak gazdálkodására, s amelytől az egész esztendő gazdasági munkájának ered­ményessége is függ. Hangsúlyozta: a kormány nem folytat időhúzó taktikát, nem a felelősséget akarja elhárítani, s nem akar mindenáron kormányválságot provokálni. Ám felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy Ma­gyarországnak az első negyedévben 1,8 milliárd dollárt kell visszafizetnie adóssá­gai, s annak kamatai fejében. A talpon maradáshoz elengedhetetlen a Nemzet­közi Valutaalappal történő megállapo­dás; a szervezet igazgató tanácsa már­cius 14-én dönt a magyar kormány szán­déknyilatkozatáról. Ha az addig hátralé­vő néhány nap alatt újabb programokat dolgozunk ki, s elbizonytalanítjuk a de­cemberben jóváhagyott gazdasági prog­ramot, e megállapodásra nincs esély. A tét pedig nagy: megkapjuk-e azokat az erőforrásokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek, bankok korábban kilátásba helyeztek. S ha egy 20-30 milliárd forin­tos programot függőben hagyunk, és vi­lágossá tesszük, hogy hajlandók va­gyunk gyökeresen felforgatni a költség- vetést, egyszersmind a programot, amelynek alapján mindvégig folytattuk a tárgyalásokat, akkor nem jön létre a megállapodás. Ha pedig nem jutunk hoz­zá ezen erőforrásokhoz, a gazdaság nem tud talpon maradni választásokig sem. A miniszter azt kérte, hogy a parlament most döntsön e kérdésről. A kompro­misszumosjavaslatuk lényege: a létmini­mum alatti ellátásokat - nyugdíjakat, gyermektámogatásokat - március 1 -jé- től emeljék a létminimum szintjére, 4300 forintra. Ehhez 280-300 millió forint szükséges, s ez még nem borítja fel az egyensúlyt. A pénzügyminiszter által ismertetett határozatot végül 227 igen, 3 nem, 7 tar­tózkodó szavazattal elfogadták. Következő napirendi pontként a Bel­ügyminisztérium Belső Biztonsági Szol­gálata tevékenységét vizsgáló parlamen­ti bizottság jelentését tárgyalta az Or­szággyűlés. A testület vizsgálatának eredményeiről Mezey Károly a bizottság elnöke tájékoztatta a törvényhozókat. El­mondta, hogy a lehallgatási botrány nyo­mán életre hívott parlamenti vizsgálóbi­zottság teljesítette a rárótt feladat egyik felét, nevezetesen a belbiztonsági szol­gálat működésének feltárását. Ugyanak­kor a testület továbbra is „hivatalban ma­rad” a következő parlament összeülé- séig, hiszen feladatául szabták azt is, hogy közvetve ellenőrizze, miként telje­sülnek a titkosszolgálati különleges esz­közök ellenőrzésére alkotott jogszabály előírásai. A direkt ellenőrzéssel az igazságügy-minisztert hatalmazta fel a parlament, ám ő is köteles havonta be­számolni a vizsgálóbizottságnak. Mezey Károly a nyilvánosság érdeké­ben a ház előtt fel akarta olvasni az egyébként igen terjedelmes jelentést. Az elnöklő Fodor István javaslatá’ra azonban úgy döntött a parlament, hogy a doku­mentumot a sajtó útján teszik közzé. Miután a vitában két kérdést közvetle­nül hozzá intéztek, szót kért Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnöke. A többi közt az elmúlt év nagy jelentőségű ese­ményeire emlékeztetett, amelyek elve­zettek ahhoz, hogy 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.- Nem volt könnyű ez az út számunkra, akik több-kevesebb sikerrel, itt-ott hi­bázva végigjártuk és járjuk mind a mai napig. Erre az egy évre azért büszkék le­hetünk - az összes hibáival, téves dönté­seivel együtt.- Majd megítéli a nép és a történelem, hogy mind ez mennyire sikerült. Mi nem akarjuk minősíteni saját munkánkat. De kétségtelen tény, hogy ezt a munkát ne­künk úgy kellett végeznünk, úgy kellett a pártállamot lebontani és a kormány szá­mára egyfajta autonómiát, önállóságot teremteni, hogy eközben a kormány az akkor még érvényes alkotmánnyal szem­ben állt és szemben cselekedett - jelen­tette ki. Utalt arra, hogy az elmúlt év nya­rán maga kezdeményezte - még a párt­állam struktúrájában, az akkori pártveze­tésben - a fegyveres testületek felügye­letének, működésének felülvizsgálatát. Javaslatait akkor nem sikerült elfogadtat­nia, így azt sem, hogy kiemeljék a Bel­ügyminisztériumból az állambiztonságot, rendeljék a miniszterelnök mellé, és léte­sítsenek egy parlamenti vagy a Minisz­tertanács által kinevezett bizottságot, amelyik ezt a munkát irányítja és ellenőr­zi. Amikor viszont az alkotmány módosí­tásával erre megteremtődtek a feltételek, döntenie kellett, melyik területtel kezdje a munkát - idézte fel Németh Miklós. - En a hadsereget választottam. És bíztam ab­ban - az akkori belügyminiszter ígéretét is bírva -, hogy a minisztériumban az ilyen jellegű munka megszűnik, és az új alkotmány, a demokratikus jogrend kö­vetelményeinek megfelelően fognak dol­gozni. Lehet, hogy hibáztam és párhuzamo­san kellett volna a két területet átszervez­ni, de nem jutott rá energiám és időm. Ezért a felelősséget vállalom.- Hogy 1989. október 23-a után mi tör­tént, azt mindnyájan tudjuk. Ez a tevé­kenység alkotmányellenes volt, és sér­tette a személyiségi jogokat. El kell az ilyet takarítani, de nem úgy, hogy egyúttal az ország alapvetően fontos érdekeinek védelmét is eltakarítsuk! Mert igenis van­nak az államnak biztonsági érdekei, így a terrorizmus, a kábítószer elleni küzde­lem, vagy a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő biztonsági érdekek. Nem is oly régen idelátogató miniszterelnökök mondtak személy szerint nekem köszö­netét azért, mert Ferihegyen elkapták azokat a terroristákat, akik X. Y. elnök el­len Magyarországon akartak elkövetni terrorcselekményt. S ez csak egy példa.- Én magam ebben az 1989-es folya­matban három alkalommal kértem a bel­ügyi szerveket fokozott figyelemre, az or­szág érdekéből kiindulva. Az első szemé­lyes motívumokat is tartalmazott. Úgy ké­szítettük elő Nagy Imre és társainak a te­metését, hogy az akkori pártvezetésben sem volt egyetértés. És amikor a kor­mány magára vállalta ennek a döntésnek a teljes felelősségét, az ország közvéle­ményének támogatását is bírva, akkor a lakásomon lévő K-telefonon (az állami vezetők külön telefonhálózata - A szerk.) üzenetet kaptam, hogy amennyiben el­megyek Nagy Imre temetésére, Király Bélával együtt ott fognak lelőni. Igenis kértem a belügyi szerveket, hogy legye­nek szívesek ennek a kérdésnek utána­nézni. A második alkalom 1989. október 23- ával, illetve november 4-ével volt kapcso­latos - mondotta a miniszterelnök, majd ismét részletesebben szólt arról, miért • kérte harmadízben a belügyi szervek vizsgálatát. Felidézte, hogy egy tavaly novemberi kormányülésen az ipari mi­niszter bizonyos jelzéseket adott arról, hogy egyes nagyvállalatoknál szinte tu­datosan termelési zavarok keltésére tö­rekednének egyesek, mindenekelőtt az energiaszolgáltatásban, közszolgálta­tásban. Ugyanaznap levélben kapott egy üzenetet; ezt most fel is olvasta: „Az MSZMP volt vezetői más lehetőséget nem látnak a folyamatok visszafordításá­ra, mint a fegyveres hatalomátvételt. Eh­hez megnyerték a nagyvállalatok veze­tőit. Zavart kívánnak kelteni az anyag-, víz-, energiaellátásban, ezzel a nagyüze­mi munkásság elégedetlenségét kivált­ják. Ezt követően a kormány vezetőit le­tartóztatják. Csehszlovák és román kato­nai segítségre számítanak.”- Az ezt követő napokban szóltam a belügyminiszternek, hogy vegyük komo­lyan ezt a bejelentést. Megadtam a helyet is, azért tudtam megadni, mert a követke­ző hét végén módot találtam arra, hogy felkeressem a levél íróját. Kérem, a hír igaznak bizonyult! A miniszterelnök ezután leszögezte: abból a hét jelentésből, amelyet október 23-a után kapott, nem lehetett arra követ­keztetni, hogy azok milyen módszerek­kel, milyen alkotmányba ütköző eszkö­zökkel készültek. Megismételte: abban látja a felelősségét, hogy nem gyorsította fel az átszervezési munkát, nem tett idő­ben rendet, ugyanúgy, mint ahogyan - a hadsereg vezetésével egyetértésben - ezt megtették a magyar honvédségnél. Sajnálatos továbbá, hogy bár kezdemé­nyezte, a háromoldalú tárgyalásokon ez a kérdés nem került napirendre. E témakörben többlépcsős szavazás volt. A törvényhozás elsőként Hellner Ká- rolynak azt a korábbi javaslatát fogadta el, hogy ne csak a határozati tervezet, ha­nem az egész jelentés emelkedjék or­szággyűlési határozat rangjára, így an­nak teljes szövegét közzéteszi a Magyar Közlöny. Végezetül a törvényhozás elfogadta a jelentéshez fűzött határozattervezetet. Ez kimondja, hogy az Országgyűlés sürgős­nek tartja a rendőrségről szóló törvény és a nemzetbiztonságról intézkedő alkot- - mányerejü törvény megalkotását. Az Or­szággyűlés felhívja a kormányt, hogy el­lenőrizze a Belső Biztonsági Szolgálat teljes feloszlatását és minden törvény- sértő tevékenységének megszüntetését. A parlament ugyancsak felhívja a kor­mányt, hogy a Büntető törvénykönyv át­dolgozása során vizsgálja felül az állam- polgári jogok titkosszolgálati eszközök­kel való megsértésének büntetőjogi kö­vetkezményeit. Az Országgyűlés ezt követően inter­pellációkkal folytatta (volna) munkáját, de határozathozatalra már nem kerülhe­tett sor, ugyanis az elnöklő Fodor István létszámellenőrzés megtartását látta cél­szerűnek. Feltételezése igazolódott: az Országgyűlés délután 16 órára határo­zatképtelenné vált - mindössze 168 kép­viselő volt jelen - ezért az elnök bezárta az ülést. Bejelentette: a képviselők ple­náris ülésen március 14-én találkoznak újra. (Folytatás az 1. oldalról.) olyan viszonylag fejlett országok, mint In­dia vagy Algéria hogyan tartozhat több- milliárdos összeggel a Szovjetuniónak. A lap végkövetkeztetése szerint továbbra is önzetlenül kell segíteni az országnak a rászorulókat, azonban kereskednie ha­tékonyan kell. A moszkvai kormánylap, az Izvesztyija első ízben közölte a külfölddel szembeni szovjet követelések listáját: eszerint Ma­gyarország több mint 600 millió rubellel tartozik a Szovjetuniónak. A Magyar Nemzeti Bank rubelelszámolású folyó fi­zetési mérlege szerint ugyanakkor ha­zánknak tavaly a rubelelszámolású for­galomban 1,7 milliárd rubeles aktívuma keletkezett, s ebből csaknem 800 millió a Szovjetunióval folytatott kereskedelem­ben'. A két adat közötti ellentmondásáról érdeklődött az MTI munkatársa a Keres­kedelmi Minisztériumban. A minisztérium illetékese elmondotta: a két ország közötti, általában öt évente megkötendő hosszú lejáratú hitelmegál­lapodások nyomán Magyarország való­(Folytatás az 1. oldalról.) tot. Rájuk leginkább az MDF számíthat, 24 százalékuk erre a pártra adná le vok- sát. A Független Kisgazdapártra 17 szá­zalékuk, az SZDSZ-re 12 százalékuk szavazna. A Fideszre 10, az MSZP-re 8, az SZDP-re és a Kereszténydemokrata Néppártra 6-6 százalék jut. A Magyar Demokrata Fórum szavazói főleg a városokban élők, a szakmunká­sok és a diploma nélküli vagy diplomás szellemi dolgozók, a 40 évnél fiatalab­bak. A Szabad Demokraták Szövetségének szavazótábora hasonló társadalmi-de­mográfiai összetételű, de a budapestiek nagyobb arányt képviselnek a vidéki vá­A Kereszténydemokrata Néppárt Szekszárdi Szervezete értesíti a Szekszárd és környéke választópol­gárait, hogy az 1. sz. választási kör­zet képviselőjelöltje, dr. Pálos Miklós kötetlen beszélgetéssel egybekötött választási nagygyűlést tart március 5-én, hétfőn este 18 órakor a Művé­szetek Házában. Az összejövetel ve­zérgondolata: „Elképzeléseim a par­lamenti munkáról.” Minden érdeklő­dőt szeretettel várunk. Kereszténydemokrata Néppárt Tolna Megyei Szervezete * Pólyák Sándor szabaddemokrata képviselőjelölt választási gyűlésen találkozik az érdeklődőkkel 1990. március 5-én (hétfőn) 18.30 órakor Medinán a kultúrházban. Minden ér­deklődőt szeretettel várunk! (SZDSZ) * A Szabad Demokraták Szövetsé­ge Dombóvári Szervezete választási gyűlést rendez 1990. március 5-én (hétfőn) 18 órakor Alsóhetényben. A rendezvényen részt vesz Sárhegyi Attila a körzet képviselőjelöltje. Min­den érdeklődőt szeretettel várunk! (SZDSZ) * A Szabad Demokraták Szövetsé­ge Faddi és Tolnai Szervezete értesí­ti a tisztelt választópolgárokat, hogy minden héten csütörtökön 18 órakor tartják gyűléseiket, melyekre várják a rendszerváltás porgramja iránt ér­deklődőket! A gyűlések helyszíne: Faddon a művelődési ház, Tolnán a tanácsház. (SZDSZ) * A Független Kisgazdapárt (Bony- hád és környéke) országgyűlési ban több mint 600 millió rubellel tartozik a szovjet félnek, ezt 1993-ig kell kiegyen­líteni. Teljesen más kérdés a folyó fizetési mérleg kezelése, így a magyar banki in­formáció is hiteles. Ezeket a felek rend­szerint külön kezelik, de ha összevetjük, akkor a magyar aktívum már csak 200 millió rubel. A kétoldalú árucsereforgalmi tárgyalások során - amelyek mind a mai napig húzódnak - már elvi megállapodás született arról, hogy a magyar hiteltarto­zás felét az idén visszafizetjük, de a töb­bire is előtörlesztést kérnek a szovjetek, hivatkozva a tetemes magyar áruforgalmi aktívumra. Úgy tűnik, hogy rövidesen felgyorsul­nak majd az egyeztetések, és az árufor­galmi tárgyalások, miután Beck Tamás kereskedelmi miniszter várhatóan a jövő héten Moszkvába utazik. Egyébként a minisztérium illetékese azt is közölte, hogy tekintettel a kereskedelmi aktívum­ra, a magyar fél már eddig sem vette igénybe minden esetben a hitelkeret egy-egy részletét. rosokban lakóknál, illetve a szellemi munkát végzők a szakmunkásoknál. A Független Kisgazdapárt támogatói­nak többségét a falvakban találhatjuk. Az e pártra szavazók körében a nyolc osz­tálynál kevesebb iskolát végzettek két­szer annyian vannak, mint a magasabb iskolai végzettségűek. Az értelmiségiek között elenyésző számban adják voksu- kat e pártra. Az élen lévő pártok közül ne­kik van a legidősebb szavazótáboruk. Az MSZP a városokban erősebb, az át­lagosnál kétszer nagyobb arányban sza­vaznak rájuk a diplomások, mint az ennél alacsonyabb végzettségűek. Jellemző még, hogy szavazótáboruk nagyrészt a középkorúak közül kerül ki. képviselőjelöltje dr. Fényes László tisztelettel várja a választópolgárokat Kétyen március 5-én 19 órakor a kultúrházban, Zombán március 6-án 18.30 órakor a pártok házában, Bá- taszéken március 7-én 18 órakor a művelődési házban. FKgP * A Magyar Demokrata Fórum Pak­si Szervezete március 5-én (hétfőn) 19 órakor Úzdon, a régi iskolában tart választási gyűlést. A gyűlésen bemutatkozik Figler János, a válasz­tókörzet MDF-képviselőjelöltje. MDF Paks * Nőnapi ajándék címmel műsoros est lesz hétfőn, március 5-én 17 órai kezdettel Szekszárdon, a Babits Mi­hály művelődési központ színházter­mében. Fellép Szabó Gyula, kiváló és ér­demes művész, Színészdal című műsorával. Zongorán közreműködik Porko- pius Imre. Ünnepi köszöntőt mond dr. Jánosi György képviselőjelölt. Az ajándékot a nőknek - akik a legtöbbet tettek azért, hogy a család, a társadalom stabil érzelmi közössé­ge ne essen szét - Tolnán is átnyújt­ják a közreműködő férfiak hétfőn 19 órai kezdettel a művelődési házban. * Dr. Kiss József, a Szocialista Párt képviselőjelöltje találkozik a válasz­tókkal március 5-én 18 óra 30 per­ces kezdetei Lengyelben a művelő­dési házban. A rendezvényre szere­tettel várnak minden érdeklődőt, hi­szen embereket képviselni csak a velük való szoros együttműködéssel lehet. Közvéleménykutatás - választás Közéleti hírek

Next

/
Thumbnails
Contents