Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-22 / 68. szám
1990. március 22. népújság 5 Pártok ----------- választások J a anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze.. A szerkesztőség ezeken nem változtat és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szé, csak közvetítő..” (Részlet a megállapodásból) SZOCIALISTA V PÁRT y kívüli, a német nemzetiségi szövetség választmányának tagja (5), dr. Jánosi György főiskolai docens, a szekszárdi tanítóképző főiskola igazgatóhelyettese (1), Csingár Péter közgazdász, a KSZE igazgatóhelyettese (3), dr. Molnár Ádám orvos, a megyei kórház főigazgató főorvosa (6), dr. Takács László agrármérnök, az iregszemcsei kutatóintézet igazgatója (4). A Magyar Szocialista Párt Tolna megyei listájának jelöltjei. (A név után következő sorszám a listán elfoglalt helyet jelzi.) Balról jobbra: Szentes Antal, a bonyhádi zománcgyár lakatosa (7) , Rósa Géza, a Paksi Atomerőmű Vállalat tájékoztatási főosztályvezetője (2), Winklár László, a pálfai általános iskola tanára (8) , Manhalt Ignácné, a hőgyészi általános iskola tanítója, pártonJövőnk jelöltjei A 10-es lista a Szocialista Nyitottsággal előretekintve A választási küzdelem finisébe érkeztünk. Tudjuk, érezzük, hogy a kapu, mely a társadalmi átalakulásra, a működő piacgazdaságra nyílik, jogi támaszt is nyer 25-én. De mindez elégtelen, ha a demokrácia ismérvei csak a szavakban nyilvánulnak meg. Összefogással, akarattal és nyitottsággal kell a demokratikus átalakulás igenlését a mindennapokban megerősíteni. Nem járható az az út, melynek elején a pártküzdelmek nyílt ütközetté váltak, ahol az emberek sokasága becsukott szemmel jár, nem gondolva arra, hogy minta demokrácia letéteményese, ha megbotlik egy pozitív folyamat akadályozójává válhat. Megragadom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak az érintett tanácsi és művelődési dolgozóknak a választással kapcsolatos önzetlen munkájukért. Külön kiemelem a gyönki Spirál Szövetkezet készséges segítségét. Végezetül hadd köszönjem meg mindazon választók bizalmát, akik a képviselőválasztások során támogattak és támogatni fognak. Munkát! Szociális biztonságot! Politikai szabadságot! Dr. Arbanász Gyula független képviselőjelölt 5. sz. választókörzet Akik Magyarországot a törvény és a humanizmus országává kívánják tenni, akik a munka és a tudás megbecsülését, a létbiztonságot, a függetlenséget akarják, * akik nemzeti öntudatunkat, önbecsülésünket kívánják visz- szaszerezni ifjúságunkban is, akik a magyarságot határainkon kívül és belül egyformán óvni akarják, akik vállalkozni kívánnak, akiknek az elmúlt 42 év során törvénytelenül elvették a földjét, házát, üzletét, műhelyét, akiket törvénytelenül kitelepítettek, internáltak,- börtönbe csuktak, akik egyetértenek azzal, hogy a törvénytelenségek, különösen a magántulajdon felszámolása döntően hozzájárult äz ország tönkretételéhez, akik egyetértenek azzal, hogy a magántulajdon szentségét helyre kell állítani, akik meg akarják akadályozni a jelenlegi hatalom anyagi és politikai átmentését, SZAVAZZANAK A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRTRA TEGYE A KERESZTET A 7-ES KOCKÁBA A Ml PÁRTUNKBAN NINCS MARXISTA - ÍGY TISZTA A 7- ES LISTA! Egyéni jelöltjeink: Szekszárdi választókörzetben Paksi választókerületben Bonyhádi választókerületben Dombóvári választókerületben Tamási választókerületben Köszönjük, hogy pártunkat támogatja! Farkas Sándor Kácsor József Dr. Fényes László Varga István Csike György ígéreteink betartásával megháláljuk! ISTEN HÁZA CSALÁD e hármas fogalom = HITVALLÁSUNK Keletnémet választások szociáldemokrata szemmel nézve FKgP naki szervezete Ki kérjen bocsánatot? Szó ami szó! A keletnémet választó- polgárok igen díszes szamárfület rajzoltak á politikusoknak, a politológusoknak, a történészeknek, a kőzvéleménykuta- tóknak, a kommentátoroknak, tenyérjósoknak, történelmi bukmékereknek, egy szóval a világközvéleménynek. Nekünk is, szociáldemokratáknak! Mert mi is, mint minden gyarló ember, szerettünk volna hinni a hihetetlenben, a csodákban. Csodák pedig nincsenek. A történelem által kilendített inga tehetetlenül átlendült és átlendül az oly annyira áhított nyugvóponton. Nem működik ma más Kelet-Európábán, csak a forradalom logikája. A vértelen forradalmak sem békések, logikájuk sem más, mint a vérgőzös eufóriáké. A tömegek csak annak hisznek, aki a legrövidebb utat, a legradikálisabb változásokat ígéri. Ezek az időszakok nem kedveznek a reálpolitikának, a fontolva haladásnak. A politikai forradalmak idején sincs türelem az értékek és a szemét szétválogatására, a seprű ugyanolyan kíméletlenül működik mint a fegyverek, legfeljebb a 2x2 józanságának eljöttékor nem a jeltelen sírok között kell keresni a tisztességgel helytállókat. Mondhatják, hogy a politikai vesztes keserűsége mondatja mindezt velünk. Csak épp a megállapítások keserűsége hiányzik. Ilyen politikai viszonyok között második legerősebb politikai tényezőként kikeveredni egy választásból akár sikernek is elkönyvelhető. Mi például Magyarországon feltétlenül annak könyvelnénk el. Persze ez meg az esélytelenek logikája. Nekünk könnyebb, mert senki nem ringatott bennünket az esélyesség illúziójában, mert nekünk egy sokkal mélyebb kútból kellett a felszínre jönnünk, mert a hazai politikai viszonyok összetettségüknél - olykor zavarosságuknál - fogva alkalmatlanok szociáldemokrata illúziók kergetésére. Egy ponton azonban igazolva érezzük magunkat. Azzal, hogy a radikális rendszerváltás mellett köteleztük el magunkat, mi ugyanúgy egy népakarat letéteményesei vagyunk mint a többi polgári párt. Az állampárt-pártállam lebontásával még messze nem teremtődnek meg a szociális demokrácia működési feltételei. Ennek az alapja ugyanis egy a jelen helyzetben forradalmi radikalizmussal megteremtendő polgári demokrácia. Nekünk, magyarországi szociáldemokratáknak soha nem volt célunk a radikális rendszerváltás lassítása, értékátmentés címen történő korlátozása. A mi célunk ma nem több és nem kevesebb, mint a mielőbb kiépítendő polgári demokratikus politikai rendszerbe beépülni hatóképes politikai tényezőként, a szociáldemokrata értékrendszer hiteles és következetes képviselőjeként. Nem bízzuk ezeket az értékeket sem cégtábla átfes- tegetőkre, sem azokat egy politikai, választási alkuhelyzetben taktikai engedményként hirdetőkre. Ám hirdesse napjaink politikai csatározásai közepette bárki a szociális biztonságot a jóléti állam garanciáit. Ha eljön az idő, mi következetesen számon fogjuk kérni ígéreteiket. Hogy mindezt milyen hatékonysággal tehetjük, az itt Magyarországon is, a választók bizalmán múlik. Egyet ígérhetünk függetlenül attól, hogy a választási eredmények milyen eredményt hoznak: meghirdetett politikánkról egy pillanatra sem- mondunk le. Tolna megyei SZOCDEM Kapitány Ferenc, az FKgP Tolna megyei elnöke a Népújságban 1990. III. 7-én megjelent számában cikket írt, amelynek második pontjában a következő megállapítást teszi: „Na- kon a tsz-elnök megtiltotta, hogy a Független Kisgazdapárt tagjainak a földjét - az eddigi gyakorlattal ellentétben - tsz-erőgéppel bérmunkában megműveljék." Erre reagált Czink Béla naki tsz-el- nök 1990. március 9-én néhány sorban szintén a Népújságban. Megdöbbenésének ad hangot Kapitány Ferenc említett megállapításával kapcsolatban. Úgy véli, hogy azáltal sérelem érte őt, mert az FKgP megyei elnöke nem a valóságnak megfelelően vetette papírra mondandóját. A naki tsz-vezető ezért nyilvános bocsánatkérésre szólítja fel Kapitány Ferencet, sőt elvárja tőle a nyilvános meakulpázást. Czink úr „Visszhang - tsz-ügyben” című glosszája tartalmaz még egy ironikus tanácsot is imigyen: „Javaslom (Kapitány Ferencnek), hogy tanácsadóit és súgóit jobban válogassa meg, vagy személyesen győződjön meg a valóságról, mert akkor elkerülhető lesz a tisztességes emberek lejáratása.” Az FKgP megyei elnökének esze ágában sem volt Czink úr lejáratása, nem kívánta ő a tsz-elnök babérjait megtépázni, csupán az FKgP naki szervezetének panaszát rögzítette a március 7-én megjelent írásában. De fogja fel a naki elnök az egészet úgy, ahogy akarja, ez természetesen szuverén joga. Arra azonban hiába számít, hogy Kapitány Ferenc megköveti őt, tehát nyilvánosan visszavonja a fent idézett megállapítását. Nem teszi, hiszen meggyőződött arról, hogy amit megfogalmazott, az név szerint Béres Józsefné és Czeglédi Lajos naki lakosok sérelmére valóban megtörtént. Jegyzőkönyv tanúskodik minderről, olyan jegyzőkönyv, amely magában foglalja azt is, kik tagadták meg a bérmunka elvégzését. A megtagadók pedig Soltész Gyula növénytermesztési ágazatvezető és Kiss József főmérnök, mindketten Czink úr beosztottjai, illetve munkatársai. Vajon ki az, akinek bocsánatot kell kérnie? - merül fel a kérdés. Ha a tsz-elnök nem tudott az ügyről, akkor az említett két munkatárs a saját szakállára cselekedett. Feltehető-e azonban, hogy elnökük előzetes beleegyezése nélkül jártak el így? Amennyiben eltekintünk ettől a kérdéstől, utólag kell bevallani hibájukat. A tisztázásra viszont mindenképpen szükség van, mert ha ez nem jön létre, akkor Czink úr tényleg azt hiheti, áskálódás történt ellene, s úgy gondolhatja, hogy Kapitány Ferenc szántszándékkal borsot akart törni az orra alá. Czink úr, Ön tévedett: rossz volt a célzás, ezért nincs találat. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a puska visszafelé sült el. . Nak, 1990. március 19. Nagy József, a Parasztszövetség helyi elnöke Nyirádi Vince, az FKgP helyi szervezetének elnöke
