Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

1990. március 22. népújság 5 Pártok ----------- választások J a anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze.. A szerkesztőség ezeken nem változtat és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szé, csak közvetítő..” (Részlet a megállapodásból) SZOCIALISTA V PÁRT y kívüli, a német nemzetiségi szövetség választmányának tagja (5), dr. Jánosi György főiskolai docens, a szekszárdi tanítóképző főiskola igazgatóhelyettese (1), Csingár Péter közgazdász, a KSZE igazgatóhelyettese (3), dr. Molnár Ádám orvos, a megyei kórház főigazgató főorvosa (6), dr. Takács László agrármérnök, az iregszemcsei kutatóintézet igazgatója (4). A Magyar Szocialista Párt Tolna megyei listájának jelöltjei. (A név után következő sorszám a listán elfoglalt helyet jelzi.) Balról jobbra: Szentes Antal, a bonyhádi zománcgyár lakatosa (7) , Rósa Géza, a Paksi Atomerőmű Vállalat tájékoztatási főosz­tályvezetője (2), Winklár László, a pálfai általános iskola tanára (8) , Manhalt Ignácné, a hőgyészi általános iskola tanítója, párton­Jövőnk jelöltjei A 10-es lista a Szocialista Nyitottsággal előretekintve A választási küzdelem finisébe ér­keztünk. Tudjuk, érezzük, hogy a kapu, mely a társadalmi átalakulásra, a működő piacgazdaságra nyílik, jogi támaszt is nyer 25-én. De mindez elégtelen, ha a demokrácia ismérvei csak a szavakban nyilvánulnak meg. Összefogással, akarattal és nyitott­sággal kell a demokratikus átalaku­lás igenlését a mindennapokban megerősíteni. Nem járható az az út, melynek ele­jén a pártküzdelmek nyílt ütközetté váltak, ahol az emberek sokasága becsukott szemmel jár, nem gondol­va arra, hogy minta demokrácia leté­teményese, ha megbotlik egy pozitív folyamat akadályozójává válhat. Megragadom az alkalmat, hogy kö­szönetét mondjak az érintett tanácsi és művelődési dolgozóknak a vá­lasztással kapcsolatos önzetlen munkájukért. Külön kiemelem a gyönki Spirál Szövetkezet készséges segítsé­gét. Végezetül hadd köszönjem meg mindazon választók bizalmát, akik a képviselőválasztások során támo­gattak és támogatni fognak. Munkát! Szociális biztonságot! Politikai szabadságot! Dr. Arbanász Gyula független képviselőjelölt 5. sz. választókörzet Akik Magyarországot a törvény és a humanizmus országá­vá kívánják tenni, akik a munka és a tudás megbecsülését, a létbiztonságot, a függetlenséget akarják, * akik nemzeti öntudatunkat, önbecsülésünket kívánják visz- szaszerezni ifjúságunkban is, akik a magyarságot határainkon kívül és belül egyformán óvni akarják, akik vállalkozni kívánnak, akiknek az elmúlt 42 év során törvénytelenül elvették a földjét, házát, üzletét, műhelyét, akiket törvénytelenül kitelepítettek, internáltak,- börtönbe csuktak, akik egyetértenek azzal, hogy a törvénytelenségek, külö­nösen a magántulajdon felszámolása döntően hozzájárult äz ország tönkretételéhez, akik egyetértenek azzal, hogy a magántulajdon szentségét helyre kell állítani, akik meg akarják akadályozni a jelenlegi hatalom anyagi és politikai átmentését, SZAVAZZANAK A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRTRA TEGYE A KERESZTET A 7-ES KOCKÁBA A Ml PÁRTUNKBAN NINCS MARXISTA - ÍGY TISZTA A 7- ES LISTA! Egyéni jelöltjeink: Szekszárdi választókörzetben Paksi választókerületben Bonyhádi választókerületben Dombóvári választókerületben Tamási választókerületben Köszönjük, hogy pártunkat támogatja! Farkas Sándor Kácsor József Dr. Fényes László Varga István Csike György ígéreteink betartásával megháláljuk! ISTEN HÁZA CSALÁD e hármas fogalom = HITVALLÁSUNK Keletnémet választások szociáldemokrata szemmel nézve FKgP naki szervezete Ki kérjen bocsánatot? Szó ami szó! A keletnémet választó- polgárok igen díszes szamárfület rajzol­tak á politikusoknak, a politológusoknak, a történészeknek, a kőzvéleménykuta- tóknak, a kommentátoroknak, tenyérjó­soknak, történelmi bukmékereknek, egy szóval a világközvéleménynek. Nekünk is, szociáldemokratáknak! Mert mi is, mint minden gyarló ember, szerettünk volna hinni a hihetetlenben, a csodákban. Csodák pedig nincsenek. A történelem által kilendített inga tehetet­lenül átlendült és átlendül az oly annyira áhított nyugvóponton. Nem működik ma más Kelet-Európábán, csak a forrada­lom logikája. A vértelen forradalmak sem békések, logikájuk sem más, mint a vér­gőzös eufóriáké. A tömegek csak annak hisznek, aki a legrövidebb utat, a legradi­kálisabb változásokat ígéri. Ezek az idő­szakok nem kedveznek a reálpolitikának, a fontolva haladásnak. A politikai forra­dalmak idején sincs türelem az értékek és a szemét szétválogatására, a seprű ugyanolyan kíméletlenül működik mint a fegyverek, legfeljebb a 2x2 józanságá­nak eljöttékor nem a jeltelen sírok között kell keresni a tisztességgel helytállókat. Mondhatják, hogy a politikai vesztes keserűsége mondatja mindezt velünk. Csak épp a megállapítások keserűsége hiányzik. Ilyen politikai viszonyok között második legerősebb politikai tényező­ként kikeveredni egy választásból akár sikernek is elkönyvelhető. Mi például Magyarországon feltétlenül annak köny­velnénk el. Persze ez meg az esélytele­nek logikája. Nekünk könnyebb, mert senki nem rin­gatott bennünket az esélyesség illúziójá­ban, mert nekünk egy sokkal mélyebb kútból kellett a felszínre jönnünk, mert a hazai politikai viszonyok összetettségük­nél - olykor zavarosságuknál - fogva al­kalmatlanok szociáldemokrata illúziók kergetésére. Egy ponton azonban igazolva érezzük magunkat. Azzal, hogy a radikális rend­szerváltás mellett köteleztük el magun­kat, mi ugyanúgy egy népakarat letéte­ményesei vagyunk mint a többi polgári párt. Az állampárt-pártállam lebontásá­val még messze nem teremtődnek meg a szociális demokrácia működési feltéte­lei. Ennek az alapja ugyanis egy a jelen helyzetben forradalmi radikalizmussal megteremtendő polgári demokrácia. Ne­künk, magyarországi szociáldemokra­táknak soha nem volt célunk a radikális rendszerváltás lassítása, értékátmentés címen történő korlátozása. A mi célunk ma nem több és nem kevesebb, mint a mielőbb kiépítendő polgári demokrati­kus politikai rendszerbe beépülni ható­képes politikai tényezőként, a szociálde­mokrata értékrendszer hiteles és követ­kezetes képviselőjeként. Nem bízzuk ezeket az értékeket sem cégtábla átfes- tegetőkre, sem azokat egy politikai, vá­lasztási alkuhelyzetben taktikai enged­ményként hirdetőkre. Ám hirdesse nap­jaink politikai csatározásai közepette bárki a szociális biztonságot a jóléti állam garanciáit. Ha eljön az idő, mi következetesen számon fogjuk kérni ígéreteiket. Hogy mindezt milyen hatékonysággal tehetjük, az itt Magyarországon is, a választók bi­zalmán múlik. Egyet ígérhetünk függetle­nül attól, hogy a választási eredmények milyen eredményt hoznak: meghirdetett politikánkról egy pillanatra sem- mon­dunk le. Tolna megyei SZOCDEM Kapitány Ferenc, az FKgP Tolna megyei elnöke a Népújságban 1990. III. 7-én megjelent számában cikket írt, amelynek második pontjában a következő megállapítást teszi: „Na- kon a tsz-elnök megtiltotta, hogy a Független Kisgazdapárt tagjainak a földjét - az eddigi gyakorlattal ellen­tétben - tsz-erőgéppel bérmunká­ban megműveljék." Erre reagált Czink Béla naki tsz-el- nök 1990. március 9-én néhány sor­ban szintén a Népújságban. Meg­döbbenésének ad hangot Kapitány Ferenc említett megállapításával kapcsolatban. Úgy véli, hogy azáltal sérelem érte őt, mert az FKgP megyei elnöke nem a valóságnak megfele­lően vetette papírra mondandóját. A naki tsz-vezető ezért nyilvános bocsánatkérésre szólítja fel Kapi­tány Ferencet, sőt elvárja tőle a nyil­vános meakulpázást. Czink úr „Visszhang - tsz-ügyben” című glosszája tartalmaz még egy ironi­kus tanácsot is imigyen: „Javaslom (Kapitány Ferencnek), hogy ta­nácsadóit és súgóit jobban válogas­sa meg, vagy személyesen győződ­jön meg a valóságról, mert akkor el­kerülhető lesz a tisztességes embe­rek lejáratása.” Az FKgP megyei elnökének esze ágában sem volt Czink úr lejáratása, nem kívánta ő a tsz-elnök babérjait megtépázni, csupán az FKgP naki szervezetének panaszát rögzítette a március 7-én megjelent írásában. De fogja fel a naki elnök az egészet úgy, ahogy akarja, ez természetesen szu­verén joga. Arra azonban hiába szá­mít, hogy Kapitány Ferenc megköveti őt, tehát nyilvánosan visszavonja a fent idézett megállapítását. Nem te­szi, hiszen meggyőződött arról, hogy amit megfogalmazott, az név szerint Béres Józsefné és Czeglédi Lajos naki lakosok sérelmére valóban megtörtént. Jegyzőkönyv tanúsko­dik minderről, olyan jegyzőkönyv, amely magában foglalja azt is, kik ta­gadták meg a bérmunka elvégzését. A megtagadók pedig Soltész Gyula növénytermesztési ágazatvezető és Kiss József főmérnök, mindketten Czink úr beosztottjai, illetve munka­társai. Vajon ki az, akinek bocsánatot kell kérnie? - merül fel a kérdés. Ha a tsz-elnök nem tudott az ügyről, akkor az említett két munkatárs a saját sza­kállára cselekedett. Feltehető-e azonban, hogy elnökük előzetes be­leegyezése nélkül jártak el így? Amennyiben eltekintünk ettől a kér­déstől, utólag kell bevallani hibáju­kat. A tisztázásra viszont minden­képpen szükség van, mert ha ez nem jön létre, akkor Czink úr tényleg azt hiheti, áskálódás történt ellene, s úgy gondolhatja, hogy Kapitány Ferenc szántszándékkal borsot akart törni az orra alá. Czink úr, Ön tévedett: rossz volt a célzás, ezért nincs találat. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a puska visszafelé sült el. . Nak, 1990. március 19. Nagy József, a Parasztszövetség helyi elnöke Nyirádi Vince, az FKgP helyi szervezetének elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents