Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-21 / 67. szám
1990. március 21. i T0UWM _ Képújság 3 Pártok - választások „Az anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat, és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak közvetítő...” (Részlet a megállapodásból) AGRARSZOVETSEG - SZÖVETSÉG A VIDÉKÉRT - a kiegyensúlyozott élelmiszerellátásért Mi nem vagyunk politikai párt! Tisztelt Választópolgárok! Befejeződtek az előkészületek. Köszönjük az eddigi támogatásukat. A megmérettetés következik városban, faluban, tanyán, s mindenütt, ahol emberek élnek, dolgoznak, a szebb, boldogabb jövőről álmodoznak. Igen. Vannak, akik csak reménykednek, álmodoznak, de többen vannak olyanok, akik tenni akarnak és tesznek is, munkával a munkahelyükön és szavazással az urna előtt. Kit válasszak? Kire szavazzak? Tesszük fel a kérdést nap, mint nap. A döntésben segíthet egy isteni sugallat, befolyásolhat egy párt, de a legbiztosabb alap a józan gondolkodás, a valóság ismerete. Segíts magadon, az Isten is megsegít! - mondja a közmondás. Gondoljuk csak végig! Hogyan is tudnánk segíteni magunkon? Hol is él Magyarország lakosságának mintegy 3/4 része? - Vidéken. Mi is a mai ember jellemzője? - Az, hogy szeret tanulni, dolgozni, alkotni és munkájának gyümölcseként jól élni. Ma az ország nehéz helyzetében, a létbiztonságot érintő egyik legfontosabb tényező - a kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás. Ezt kell megvédenünk elsődlegesen, és akkor már segítettünk magunkon. Ha van mit ennünk, akkor politizálhatunk is, radikálisabb, vagy mérsékeltebb reformokat, változtatásokat valósíthatunk meg. Saját magán segít az is, aki szavazatával az AGRÁRSZÖVETSÉGET támogatja. Miért? Az AGRÁRSZÖVETSÉG a képviselőin keresztül nemcsak résztvevője, ellenőrzője, hanem formálója is akar lenni a hatalomnak, ezen keresztül a jövő alakításának. Képviselni akarja a vidéken élő embereket. Támogatja az ossz. tulajdonreformot és ezen belül a földtulajdonreformot is. Reális, megvalósítható programot hirdetünk az élet számos területén. A mezőgazdasági termelés modernizálásával biztosítani akarjuk a bőséges és választékos élelmiszer-ellátást. Cselekvéseinkkel nem a múlton kesergünk, hanem a jövőt, mindannyiunk boldogságát építjük. Összefogásunk, szövetségünk nem mások ellen irányul. Mások lejáratásával nem akarunk olcsó népszerűségre szert tenni. Szolgálói kívánunk lenni a nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül a fiataloknak, időseknek és minden velünk együtt érző, a semleges ország jövőjéért tenni akaró embernek. Történelmünkfolytatódjon új alapokon hétköznapjainkban a vidék felemelkedésével, mindannyiunk boldogulásával. Ha azt akarja, hogy:- sorsunkról, nélkülünk ne döntsenek mások,- a vidéken élők ne legyenek másodrendű állampolgárok, akkor jöjjön és szavazzon a megye 3- as listájára az AGRÁRSZÖVETSÉGRE és képviselőjelöltjeikre és az általa támogatott jelöltekre, mert ők ÖNZETLENÜL A KÖZJÓÉRT tesznek. 1. sz. választókörzetben dr. Rózsás Attilára, 2. sz. választókörzetben Ferenczi Jánosra, 3. sz. választókörzetben dr. Solymosi Józsefre, 4. sz. választókörzetben Varga Jánosra, 5. sz. választókörzetben dr. Kutas Péterre. Csak az újabb igazságtalanságok nélküli rendszerváltás vezethet Európába. Az AGRÁRSZÖVETSÉG Tolna Megyei Választmánya Tolnaiak maradnak, vagy újra somogyiak lesznek? Attala döntés alőtt A kultűrház zsúfolásig megtelt 1990. március 19-én. Az előtérben ingyenes vérnyomásmérés. Többen viccelődve megjegyzik, talán a gyűlés után érdemesebb volna megmérni pár ember vérnyomását. A hangulat jó, várakozás közben az emberek mindenféléről beszélgetnek, csak az idejövetelük célja nem kerül szóba. Várnak. Várják a két megye képviselőjének „programbeszédét”, hogy azok segítségével dönthessék el a mindany- nyiójukat érintő kérdést Attala község Tolna megyében maradjon, vagy Somogy megyéhez csatlakozzon. Buda Jó- zsefné, a községi közös tanács elnökasz- szonya felhívja a falugyűlésen jelen lévők figyelmét, hogy a falunak felelősen kell döntenie, ezért szükségszerű, hogy a tisztázandó kérdések elhangozzanak. Felkéri dr. Iharos Csabát, a Somogy Megyei Tanács V. B. titkárát, mondja el, a „befogadó” megye mit ígér az attalaiak- nak. A vb-titkár elmondja, hogy a helyi tanácsok önállósodásával sok ügyet lehet majd helyben elintézni. Kaposvár mint megyeszékhely közel van Attalához, így a helyben nem intézhető ügyek miatt sem kell messzire utazni. A megye szívesen veszi Attala kezdeményezését, még abban az esetben is, ha Kapospula és Attala különválik és csak Attala kíván Somogy megyéhez tartozni. Dr. Sárfalvi István a Somogy Megyei Tanács közgazdasági főosztályvezetője folytatta a lakosság tájékoztatását az elkövetkezendő idő pénzügyi lehetőségeiről. Az első hozzászóló, Farkas Attila, a következő kérdést fogalmazta meg: „Tudtommal nem akarjuk mi ezt a falut eladni, ezért nem elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy Somogy megye mit ígér, hanem arra, hogy ha maradunk Tolnában milyen jövő vár ránk”? A kérdésre dr. Farkas László, a Tolna Megyei Tanács megbízott vb-titkára válaszolt:- A község pénzügyi lehetőségei látványosan nem változnak, akármelyik megyét választja. Tolna megyének sem mindegy, hogy Attala idetartozik-e vagy sem, hisz minden községet egyformán sajátunknak érzünk, mégis úgy gondolom, hogy szólamokkal, ígéretekkel felelőtlenség lenne most előállni. Az a véleményem, ha Attala Somogyhoz kíván tartozni, azt mi nem tudjuk, de nem is akarjuk megakadályozni. Akármelyik megyéhez fog tartozni, Magyarországon marad és itt kell boldogulniuk. Lalák Gyuláné védőnő az egészség- ügyi ellátást biztosítottabbnak látja Tolnában, hisz Dombóvár közel van, a gyermekorvosi szakrendelések ott megtalálhatók. Orbán Ottó Csornáról jött, „Somogyor- szágból”, ahogy ő mondja, és a csornaiak üdvözletét hozza Attala lakóinak azzal, hogy szeretettel várják őket. Bognár Zoltán szerint a falu nem sokat változott az eltelt 15 év alatt. A hallgatóság zúgolódik és többen szólnak közbe: „Nem így van ez Zoli!” Fazekas József: 15 év alatt felnőtt egy új korosztály, amely Tolna megyeinek vallja magát. Igaz, hogy 15 évvel ezelőtt Attalában volt Somogy egyik legerősebb tsz-e, ezért kéri, hogy a somogyiak ne úgy fogalmazzanak, hogy ők befogadják Attalát, hanem, hogy visszakérik Tolna megyétől. Király Ferencné véleménye szerint meg kell várni az önkormányzati törvény megjelenését és a helyhatósági választásokat. A felszólalások lezárásaként az elnökasszony szavazásra tette fel a kérdést, hogy most döntsön-e a község hovatartozásáról vagy egy későbbi időpontban. A falugyűlés közel 140 résztvevője közül a döntő többség, az önkormányzati törvény megjelenése után, de még a tanácsválasztások előtt népszavazással kíván dönteni. * Népszavazásra természetesen a jogszabályok keretei között és időben kerülhet sor. Addig pedig nyitott marad a kérdés, mert a falugyűlés hangulata, a felszólalások azt sugallták, , hogy az atta- laiak bár maguk kérték ezt a falugyűlést, a két megye képviselőinek részvételével, még maguk sem döntötték el igazán jövőbeni sorsukat. Az elkövetkezendő idő a felelős gondolkodás időszaka lesz. SAS ERZSÉBET Bonyhádi Áfész Befejeződött a kistelepülési rekonstrukció Bonyhád-Börzsönyben jelenleg a vegyes- és italbolt-korszerűsítési munkái folynak A Bonyhád és Vidéke Áfész tavaly sikeresen befejezte a kistelepülési rekonstrukciós programját, így 9 településen fejlesztésre, gépek, berendezések vásárlására is mód nyílt. A kereskedelmi minisztériumi támogatás 2 millió forintot tett ki, amihez a megyei tanács is segítséget nyújtott, s az áfész közel 5 milliót költött a program megvalósítására. Komoly átalakítási munkákat végeztek Váralján, Mőcsényben, Grábócon; Kismá- nyokon, Lengyelen, Kisdorogon, Cikón, Mórágyon, Nagyvejkén, Kakasdon, pedig házilagos kivitelezésben önkiszolgáló boltot is építettek. Tavaly Bonyhádon bővítették és korszerűsítették a Május 1. utcai ön- kiszolgáló boltot, amit az év végén adtak át. Előtte azonban még a Lenin utcában nyitottak egy minden igényt kielégítő korszerű könyvesboltot is. A helyi tanácsok segítségét mindenütt érdemes megemlíteni. Felújíttatták a városközpontban lévő központi épületük utcai homlokzatát is, míg a teveli téglagyárukban átalakításra került a gépház és az elsze- dö tér is bővült, vásároltak egy téglaprést, kemencét javítottak. Idei évi beruházási és korszerűsítési terveik között varroda létesítése, épületek tatarozása szerepel, de mint azt Palko- vics Árpád elnökhelyettes elmondta, minden a saját házilagos kivitelezésre vonatkozik, és nagymértékben függ a szövetkezet anyagi erőitől, lehetőségeitől.- szs-rz Tévénapló Március szelében Hétágra sütött a nap, mégsem volt felhőtlen március idusa, ezúttal pártviták kavarogtak az ünneplés módja körül, megemlékezés helyett sértődött, sőt fenyegető nyilatkozatok hangzottak el, az avatatlan nem is lát át a március 15-e köré vont deszkapalánkon. A helyszíni közvetítések elmaradtak, a tévé azonban így sem maradt adósunk, tanulsággal is szolgált, mint a csángókról szóló félórás dokumentumfilmben. Baricza József, Gombos László, Járai Judit, Sára Balázs és Zá- dor Anikó készítette s a maga módján hibátlan munka. Valóban alig tudunk valamit a Kárpátok keleti oldalán élő magyarokról, akik valamennyi kisebbségnél sanyarúbb körülmények között éltek s élnek ma is. Talán a legriasztóbb, amit megtudtunk: lasi püspöke több falut is kiátkozott, mert lakói magyarul imádkoztak. Ezek szerint a püspök úrnak vajmi kevés fogalma van Krisztusról és a kereszténységről, s a legbűnösebb dolgot cselekszi, amikor a legnyomorultabbaktól veszi el az imádság vigaszát. Úgy látszik, a gyűlölet kútja kimeríthetetlen. Az ünnepi műsor középpontjában Székely Orsolya és Zolnay Pál Széchenyi- filmje állt, amihez az szolgáltatott alkalmat, hogy Magyarországon tartózkodik Peter Széchényi, az ükunoka, aki Amerikában született, ott is él s alig tud valamit nagynevű őséről. Peter Széchényi és a nagy Széchenyi Naplója a film alapja, s amennyire megrendítő olvasmány ma is a Napló, annyira alkalmatlan egy film főszereplőjének a kései leszármazott, aki fest, szunyókál, majd lovakkal játszik, de bármit tesz is, mindig megmarad egy közepes érdeklődésű és műveltségű turista szintjén. Nem az a baj, hogy nem olvasta a Naplót, a jelek szerint a film írói is felületesen ismerik, egyébként belenéztek volna, hogy megtudják, hány éves korában halt meg Caroline Meade, azaz Széchenyi Pálné. Az Oltványi Ambrus szerkesztésében megjelent könyv ugyanis példamutató kiadvány, kitér minden részletre, én is ebből írom ki, hogy Caroline 1820-ban halt meg, s miután 1794-ben született, 26 éves volt ekkor. A meglepő az, hogy a két beszélgetőnek ott van a kezében a könyv, csak a névmutatót kellene felütni. Rendezői figyelmetlenség, nem lenne sok jelentősége, de valahogy az egész filmmel nehéz mit kezdeni. Szeszélyes, szürrealizmusba hajló alkotás, amiből épp az hiányzik, amit az író-rendező Székely Orsolya tanulságként emel ki, „az önismeretért küzdő lélek mozdulása”, s ez bármennyire leegyszerűsítés is, metj némileg homályos is, a Napló ennél sokkal több, egy tevékeny, romantikus lélek tükre, aki naponta vívja harcát démonaival, de arra is gondja van, hogy pontos korrajzot adjon, nélküle sokkal kevesebbet tudnánk ezekről az évtizedekről. De ez hiányzott a filmből, az egymásra zsúfolódó képek mindig mást mutattak, mint amiről szó volt vagy éppen kellett volna, hogy szó essék. r Sokkal izgalmasabb volt Hanák Péter, Bihari Mihály, Schmidt Péter beszélgetése arról, hogy aktualizálható-e ma a márciusi 12 pont. Előző este Lukácsy Sándor tanár úr legendaoszlató okos előadását hallhattuk, ezúttal a márciusi események egyetlen részletéről beszéltek a szakemberek, mai szemmel vizsgálva az akkori politikai követeléseket. Nem kerültek meg egyetlen kérdést sem, még Erdélyről is szót ejtettek, amivel kapcsolatban ugyan miért lenne elképzelhetetlen a széles körű autonómia, amikor ennek sok évszázados hagyománya van? Ugyancsak szakemberek beszéltek a sajtószabadságról, ami mindenkit érint. Az természetes, hogy akik újságírással keresik a kenyerüket, nem egyforma színvonalon művelik a szakmát, de ez így van a kovácsokkal vagy a bádogosokkal is. A szakember tisztessége minket is megillet, a véleményalkotás jogával együtt, hisz ha mindenki a fortyogó eseményeket kommentálja, miért épp az újságírók ne tennék? Hazánkban a sajtószabadságot az 1848-as XVIII. törvénycikk mondja ki, imigyen: „Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság visszaállítatván: gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti." A többi azon múlik, hogy vannak-e valakinek olyan gondolatai, amiket érdemes közölni. CSÁNYI LÁSZLÓ VÁLLALKOZÓK! Kiskereskedők, kisiparosok, kft-k, gmk-k- könyvelését,- teljes ügyvitelét vállaljuk! Kezdje az új gazdasági évet velünk! Ten-Soft Kft. Szekszárd, Wesselényi u. 15. Levélcím: 7102 Szekszárd, Pf. 538. Telefon: 16-822/34 FIGYELEM! GÉPJÁRMŰVEZETŐKÉPZÉS! Az MHSZ Tolna Megyei Gépjárművezető-képző Kft. soron kívüli - a tanulók szabadidejéhez igazodó - vezetési gyakorlati képzést biztosít a sikeres elméleti vizsgával rendelkező kát. tanfolyamhallgatók részére. Jelentkezni lehet személyesen Szekszárd, Kossuth L. út 13. sz. vagy Rákóczi út 16. szám alatt Doszpod Márton kirendeltségvezetőnél. Telefon: 11-814 <166) SZÁMÍT-6 RÁNK!- gépkezelői tanfolyamok (2000 Ft/fő) K- egyedi programkészítés,- alkalmazói programok betanítása,- ingyenes szaktanácsadás. Méretre készített számítógép-takarók megrendelhetők! SZÁMÍT-6 Számítástechnikai Gmk. Telefon: 74-11 -222/144,134 mellék.
