Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

1990. március 19. NÉPÚJSÁG 3 Felhívás a városi ügyészséghez Városunkban és a környező falvakban lévő terme­lőszövetkezetek vezetői veszélyeztetik a földtulajdoni viszonyok békés rendezését. A különböző jogcímeken tulajdonukba vagy hasz­nálatukba került földekből - 2-3000 Ft-ért - adnak el vezetőik és dolgozó tagjaik részére - ezen utóbbiak jóhiszeműen el is fogadják - területeket akkor, ami­kor egy hektár termőföld valós forgalmi értéke - vidé­kektől függően - 50 000 Ft és 150 000 Ft között van. Tudjuk, hogy a földre és a termelőszövetkeze­tekre vonatkozó érvényes törvények valamint a ter­melőszövetkezet alapszabálya lehetővé teszi a föl­dek jelentős részének átmentését olyan személyek részére is, akik maguk soha „nem vittek be" - beviteli kötelezettség terhe mellett - földet a tsz közös hasz­nálatába. Érvényben lévő törvényeink lehetőséget adnak arra is, hogy a cégbíróságnál bejegyzett korlátolt fe­lelősségű társaságok - a társaság lehet egyszemé­lyes is - alapításával az egész földterület átmenthető. Az Országgyűlés hónapok óta képtelen volt a társadalom számára megnyugtató törvényt alkotni s végül odáig jutott, hogy egyszerűen „félretette” a honatyák számára kínos kérdést, rábízván az új Oszággyülésre. Ezen tények ismeretében a Független Kisgaz­dapárt Szekszárdi Szervezete kéri a városi ügyész­ség vezetőjét, hogy törvényi felhatalmazása alapján indítson vizsgálatot az illetékessége alá tartozó ter­melőszövetkezeteknél, a tulajdonátruházásra irá­nyuló szerződések semmisségének kimondása megállapítására, mivel ellentétesek a társadalom ér­dekével és harmadik személy a volt tulajdonos igé­nyének elvonására irányul. Ugyancsak kérjük, hogy szíveskedjék elrendelni - azt is, hogy a termelőszövetkezetek a választásokig földet senki számára el nem adhatnak. A Független Kisgazda Párt Szekszárdi Szervezete Vegyszertanfolyam a Kisgazdapártban Sikeresen befejeződött a Független Kisgazdapárt megyei szervezete által meghirdetett „vegyszertan­folyam”. Szekszárdról, Bogyiszlóról és néhány kör­nyező településről két csoportban, összesen 96-an tettek eredményes vizsgát a hatósági vizsgáztatóbi- • zottság előtt, s ezzel mindannyian jogot szereztek ah­hoz, hogy a „feltételes forgalmú” minősítésű növény­védő szereket megvásárolhassák. A jogosítvány megszerzése mellett azonban alapvető feladatnak tekintettük a hallgatók részére a növényvédelmet úgy bemutatni, hogy megértsék: a növényvédelem szer­ves része a termelési folyamat munkaműveleteinek, s valóban eredményesen - hatékonyan és gazdasá­gosan - csak a termesztés egyéb műveleteivel ösz- szehangolva alkalmazható. Fontosnak tartottuk meg­értetni, hogy a növényvédelmet ne szűkítsék le a növényvédő szerek használatára, hanem „termesz­tési ciklus (vagy éppen vetésváltás) - növényvédelmi eljárások” rendszerében gondolkozzanak. Célunk volt tehát olyan szemlélet kialakítása, amely a nö- vénykárositók elleni küzdelemhez a lehető legkeve­sebb, a csak feltétlenül szükséges kémiai növényvé­dő szert alkalmazza. A lexikális ismeretek „naprakész” birtoklását úgy kívántuk elősegíteni többek között, hogy a tanfolyam minden résztvevője megkapja az „Engedélyezett nö­vényvédő szerek 1990.” című kiadványt, melyből az egyes növényvédő szerek felhasználásával kapcso­latos tudnivalók kiolvashatók. A tanfolyam eredményessége érdekében első lé­pésként a MÉM által kiadott tantervnek megfelelő jegyzetet írattunk. A jegyzetet sokszorosították, s így közvetve mint­egy 1000 más szervezésben tanuló növényvédőszer- felhasználó felkészülését is segíthettük. A tanfolyam sikeres lebonyolításához hathatós segítséget kaptunk a KSZE-töl és a Növényvédelmi és Talajvédelmi Állomástól, melyért ezúton fejezzük ki köszönetünket. Független Kisgazdapárt Tolna Megyei Szervezete „Vonalak” A Tolna Megyei Távközlési Üzem pontosítani sze­retné a „végeláthatatlan ördögi kör" közepét, ahol is az MDF bonyhádi szervezetének távbeszélőigénye üi. A Távközlési Üzem az azonnali 90000 Ft-os befi­zetés mellett azért nem teljesítette az igényt, mert nem történt meg a befizetés. Az igény felmérése után a szerelési költségről és a belépési hozzájárulásról - 90 000 Ft - március 5-én küldtünk ki költségvállalási nyilatkozatot. Erre választ március 7-én kaptunk az újságcikkből. Ezen a napon keresett meg bennünket a szervezet egyik képviselője, aki elnézést kért az új­ságcikkért és közölte az ügyintézővel, hogy fizetni nem tudnak. Ekkor megállapodtunk, hogy amíg fize­tőképesek nem lesznek, felszereljük ideiglenesen az állomást. Marcsáné László Beáta T. M.- T. Ü. szóig. ov. A visszhang visszhangja- Mi igaz abból, miszerint ön (Pólyák Sándor SZDSZ-képviselöjelölt) nem hajlandó, vagy nem mer kiállni dr. Jánosi György (MSZP-képviselöjelölt) el­len?- Ez így hazugság. Én szives örömest kiállók az eredeti feltételek mellett. Ugyanis az 1990. január 24- i Népújságban a kihívás úgy jelent meg, hogy „dr. Já­nosi György, az MSZP 1. számú választókerületi kép­viselőjelöltje a szekszárdi városi televízióban nyilvá­nos vitára várja Pólyák Sándort, az SZDSZ képvise­lőjelöltjét”, s még utána, hogy „bárkivel hajlandó a széles nyilvánosság előtt megmérkőzni”. Nem értem viszont azt, hogy dr. Jánosi György miért zárkózik el az eredetileg saját maga javasolt nyilvánosság gondolata elől. Nem tudom megérteni azt sem, hogy ha egy ember képviselő akar lenni, miért utasítja visz- sza a nyilvánosságot, azt a közösséget, amely egész­ségesen politizáló emberekből áll? A választópolgá­rok igénylik azt, hogy ezen a vitán ott lehessenek, ak­tívan részt vegyenek. S nem hiszem, hogy olyan kul­túrálatlanok lennének az érdeklődők, hogy esetleg rendbontásra kerülne sor. A közvetítésről pedig csak annyit: ha tavaly az MSZMP-kongresszust és a május elsejei műsorokat közvetíteni tudták, azt hiszem mindketten elvárhatjuk azt, hogy ennek a műsornak a sugárzása is megold­ható legyen. Összefoglalva: Kérem fogadja el a március 22-i időpontot, s ön legyen tekintettel az én elfoglaltsá­gomra. Ott leszek a Babits Mihály művelődési köz­pont márványtermében március 22-éh 18 órakor, melyre önt, dr. Jánosi Györgyöt és minden érdek­lődőt tisztelettel várunk. Kérem bízzon a közönség kulturált magatartásában. Remélem, közösen elvár­hatjuk azt, hogy a városi televízióban ennek a műsor­nak a sugárzása megoldható. -k­Megemlékezések március 15-én Túrázásra hívók Évtizedénél több már, hogy az egykori KISZ-szervezetek felfedezték a borjádi méhest, Petőfi-emlékhelyet. Tették ezt akkor olyan célzattal, hogy természetjá­rásra, túrázásra hívják a fiatalokat. Ma ezt a feladatot az úttörőszövetség végzi. Sárszentlőrinc mellett, Borjád vált a legismertebb hellyé, ahol a múlt század forradalmár lelkületű, életű költője em­lékidézésre készteti az arra járókat. Leg­inkább diákünnepségek színtereivé let­tek, Így március 15-én. Ebben az évben is sereglettek ide az általános és közép- iskolás tanulók. Kölesd úttörői vállalták a szervezési gondokat, ők hoztak pogá­csát, szendvicset, üdítőitalokat, hogy kel­lemesebbé tegyék az ünnepet. Kocsis György kölesdi tanácselnök mondott emlékező, köszöntő gondolatokat, majd A borjádi emlékezök hád város díszpolgára mondott beszé­det, a Petőfi Gimnázium tanulói adtak emlékműsort. A Kálváriára érkező ünneplőket az Abonész együttes műsora fogadta, az igen tehetséges Bolbach János saját szerzeményeit adta elő. Feltűnően sokan fotóztak, filmeztek ekkor már, s Perczel Mór tábornok sírja előtt a család leszár­mazottai is ott tisztelegtek. Csábrák Já­nos tanár mondott ünnepi beszédet, melyben az 1848-as forradalom és sza­badságharc kiemelkedő harcosára em­lékezett. Méltatta a tábornok életútját ezen a második, szabad nemzeti ünne­pen. Az új, demokratikus és szabad európai ház építésében minden igaz ma­gyarnak részt kell vennie, mert higgye mindenki, neki is van e házban egy téglá­ja. Éljen szeretett hazánk, az újraéledő demokratikus Magyarország!” - fejezte be. A kegyelet koszorúinak elhelyezése következett, s a szervező pártok mellett dr. Sebestyén István a város nevében is lerótta kegyeletét, de ott voltak az el­lenzéki pártok képviselőjelöltjei is a fő­hajtásnál: Barcza Imre, Bea József is. Vö­rösmarty Szózata hangzott el, majd a Szélkerék együttes bizonyítva méltó hír­nevét, Kossuth-nótákat húzva „tűzbe hozta” az emlékező közönséget, s közös éneklés lett a vége... éljen a magyar sza­badság, éljen a haza...! A főrendező, Prick Imre tanár kérte az ünneplőket, sietve, s közösen vonuljon a Vörösmarty-szobor avatóünnepére. Ró­nai József bevezető szavai után Ancsel Éva filozófus mondott Szabó György szo­borkompozíciójának avatásakor beszé­det. A roppant remények s roppant re­ményvesztések költőjének csodálatos szoborcsoportját avattuk most fel!” - mondta. Sz. S. Fotó: RITZEL Perczel Mór tábornokra emlékezett az ünneplő tömeg (Folytatás az 1 oldalról ) irodalmi összeállítást láthattunk, hallhat­tunk a kölesdi úttörők előadásában. Ezt követően a szekszárdi Holló együttes műsorát tapsolták meg a jelenlevők. Kartai István leleplezi a 48-as honvéd ezredes tiszteletére állított kopjafát „Nincs igazuk az epés krónikásoknak: március 15-e a valóságban is több volt egyszerű utcai tüntetésnél... nemcsak a történelem távlata s egy szabadságra vágyó nép álma és vágya magasztalta ünneppé. Az új Magyarország tavasza jelentette magát benne és általa... Március 15-e nélkül nincs igazi ma­gyar történelem. Ennek a napnak fényé­nél látjuk meg egy letűnt század politikai részletmunkájának minden értékét és té­vedését, hasznát és visszásságát.” A szónok nemcsak Petőfi, hanem a 48-as ifjúság szerepét is elemezte, a nép, a história s a történelmi perspektíva viszonyrendszerében. A távlatok - az el­telt 142 év - módot adnak arra, hogy reá­lisabban lássuk az adott időszak ese­ményeit, melynek következményeit is is­meri a kései utód. „Szabadság!” Ez az a szó, amelyért legtöbbet harcolt, vérezett, sírt és szen­vedett az emberiség. Ez nevelte a legtöbb hőst és ez követelte a legtöbb vértanút. Ez a szó kergeti forradalomba a millió­kat... Ez az a szó, amellyel a legtöbbet játszottak, amit annyiszor eladtak, amivel annyiszor visszaéltek és amit annyiszor félreértettek. Ez értékes szót és tartalmat az elmúlt évtizedek tükrében mint csalóka szivár­ványt ismerhettünk. Látni véltük, hittük, létezik, és azonosultunk e vágyakkal. Pil­lanatok alatt épült láthatatlan korlát ke­mény falába ütközés nemcsak a fájdal­mas, esetenként maradandó, lassú gyó- gyulású sebeket ejtett. „Úgy látszik, áldás és átok fogantatik ebben a szóban, még­is hányszor látja az ember ebben minden érték és drágaság foglalatát, az élet egyedüli célját.” Kinek van jussa a szabadságra? - tette fel a kérdést a szónok. S minthogy e di­lemma nem költöi síkon fogalmazódik, konkrét válasz adható reá! Mindazoknak, akik szolgálni akarnak. „Szolgálni!? Ne ijedjünk meg ettől a szótól. Legyünk tisztában azzal, akárhogy is vesszük a dolgot, a legszabadabb embernek is szolgálni kell. Szolgálni az egyetemes emberiséget és a hazát. E kettős irányú szolgálat az igazán emberi és honfiúi szolgálat.” Különös erejű, és gondolati-filozófiai kételyeket megfogalmazó szónoklatot hallhattunk. A nyugdíjas tanár egy élet ta­pasztalatával osztotta meg dilemmáit hallgatóságával. A Szózat s a Himnusz foglalta keretbe a megemlékezzést, míg a koszorúk - a tanács, az MDF, az SZDSZ, az Agrárszövetség, az MSZP, az MSZMP, a Vállalkozók Pártja, az úttörő- és az ifjú­sági szövetség, és a Híd egyesület - kör­befonták a dombóvári 48-as emlékmű kis terét. Csefkó Judit Dunaszentgyörgyiek a Csapó-sírbolt előtt Egy este Decsen Több településen - így Decsen is - március 14-én este emlékeztek az 1848- as történelmet formáló eseményekre. A Faluház ünnepi műsorát Véghelyi Miklós karnagy vezetésével, a szekszárdi Német Nemzetiségi Fúvószenekar kezdte. Az est szereplői annak a gondolatnak tettek eleget, mely szerint „nálunk, Decsen a hazafiság része az is, hogy megbecsül­jük szűkebb hazánk, a Sárköz értékeit, hogy megőrizzük dalainkat, népművé­szetünket...” Ennek jegyében láthatott a nagyszámú közönség verbunkos, leány- és páros táncot, ugróst a helyi né­pi együttes előadásában és hallhatott népdalokat, a Cinege madár elnevezésű éneklési verseny decsi győzteseinek be­mutatóiból, így tapsolhattak a nézők Csötönyi László ötödik osztályos kis­diáknak és a decsi pávakör tagjainak. Egle Anikó és Farkas Éva betanításában állították színpadra azt a történelmi játé­kot, melyet a decsi általános iskolások jelenítettek meg. Vörösmarty-szobrot avattak Bonyhádon A bonyhádi ünnepre készülőnek vá­lasztania kellett, hogy a központinak „ne­vezett” s reggel 9 óra 30 perckor térzené­vel kezdődő műsoron vesznek részt, avagy a régi hagyományokat erősítve új­fent a Vörösmarty téren gyűlnek össze nagy nemzeti ünnepünk tiszteletére. Ezt a programot az ellenzéki pártok ugyan­erre az időpontra hirdették meg. S a Vörösmarty téren megint ott állt az a zászlótartó rúd, melyen földig érő nem­zetiszín zászlónk lengett. Az ország­zászló alatt az MDF, SZDSZ, Magyar Ke­reszténydemokrata Néppárt, Fidesz, és a Kisgazdapárt tagjai gyülekeztek. A Fi­desz ünnepi szónoka azt mondta: - „Nem engedünk a 48-ból, nemzeti füg­Szabó György Vörösmarty-szoborkom- pozícióját Ancsel Éva filozófus avatta fel getlenséget, politi­kai szabadságot akarunk." A nagy elődöket emlegette fel, és az ellenzéki pártok nevében ki­jelentette, követelik az egykori bonyhá­di emlékmű újra fel­állítását, melyet egy éjszaka alatt „taka- ríttattak el”. A rövid ünnepi emlékezést kővetően az egyre gyarapodó tömeg zárt alakzatban vé­gigvonult a városon, át a 6-os főúton a Kálváriáig, ahol Perczel tábornok sírjánál folytatódott az ünnep. Közben a sza­badtéri színpadon folyt az ünnep má­sik része, ahol dr. Kolta László, Bony-

Next

/
Thumbnails
Contents