Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-19 / 65. szám
1990. március 19. NÉPÚJSÁG 3 Felhívás a városi ügyészséghez Városunkban és a környező falvakban lévő termelőszövetkezetek vezetői veszélyeztetik a földtulajdoni viszonyok békés rendezését. A különböző jogcímeken tulajdonukba vagy használatukba került földekből - 2-3000 Ft-ért - adnak el vezetőik és dolgozó tagjaik részére - ezen utóbbiak jóhiszeműen el is fogadják - területeket akkor, amikor egy hektár termőföld valós forgalmi értéke - vidékektől függően - 50 000 Ft és 150 000 Ft között van. Tudjuk, hogy a földre és a termelőszövetkezetekre vonatkozó érvényes törvények valamint a termelőszövetkezet alapszabálya lehetővé teszi a földek jelentős részének átmentését olyan személyek részére is, akik maguk soha „nem vittek be" - beviteli kötelezettség terhe mellett - földet a tsz közös használatába. Érvényben lévő törvényeink lehetőséget adnak arra is, hogy a cégbíróságnál bejegyzett korlátolt felelősségű társaságok - a társaság lehet egyszemélyes is - alapításával az egész földterület átmenthető. Az Országgyűlés hónapok óta képtelen volt a társadalom számára megnyugtató törvényt alkotni s végül odáig jutott, hogy egyszerűen „félretette” a honatyák számára kínos kérdést, rábízván az új Oszággyülésre. Ezen tények ismeretében a Független Kisgazdapárt Szekszárdi Szervezete kéri a városi ügyészség vezetőjét, hogy törvényi felhatalmazása alapján indítson vizsgálatot az illetékessége alá tartozó termelőszövetkezeteknél, a tulajdonátruházásra irányuló szerződések semmisségének kimondása megállapítására, mivel ellentétesek a társadalom érdekével és harmadik személy a volt tulajdonos igényének elvonására irányul. Ugyancsak kérjük, hogy szíveskedjék elrendelni - azt is, hogy a termelőszövetkezetek a választásokig földet senki számára el nem adhatnak. A Független Kisgazda Párt Szekszárdi Szervezete Vegyszertanfolyam a Kisgazdapártban Sikeresen befejeződött a Független Kisgazdapárt megyei szervezete által meghirdetett „vegyszertanfolyam”. Szekszárdról, Bogyiszlóról és néhány környező településről két csoportban, összesen 96-an tettek eredményes vizsgát a hatósági vizsgáztatóbi- • zottság előtt, s ezzel mindannyian jogot szereztek ahhoz, hogy a „feltételes forgalmú” minősítésű növényvédő szereket megvásárolhassák. A jogosítvány megszerzése mellett azonban alapvető feladatnak tekintettük a hallgatók részére a növényvédelmet úgy bemutatni, hogy megértsék: a növényvédelem szerves része a termelési folyamat munkaműveleteinek, s valóban eredményesen - hatékonyan és gazdaságosan - csak a termesztés egyéb műveleteivel ösz- szehangolva alkalmazható. Fontosnak tartottuk megértetni, hogy a növényvédelmet ne szűkítsék le a növényvédő szerek használatára, hanem „termesztési ciklus (vagy éppen vetésváltás) - növényvédelmi eljárások” rendszerében gondolkozzanak. Célunk volt tehát olyan szemlélet kialakítása, amely a nö- vénykárositók elleni küzdelemhez a lehető legkevesebb, a csak feltétlenül szükséges kémiai növényvédő szert alkalmazza. A lexikális ismeretek „naprakész” birtoklását úgy kívántuk elősegíteni többek között, hogy a tanfolyam minden résztvevője megkapja az „Engedélyezett növényvédő szerek 1990.” című kiadványt, melyből az egyes növényvédő szerek felhasználásával kapcsolatos tudnivalók kiolvashatók. A tanfolyam eredményessége érdekében első lépésként a MÉM által kiadott tantervnek megfelelő jegyzetet írattunk. A jegyzetet sokszorosították, s így közvetve mintegy 1000 más szervezésben tanuló növényvédőszer- felhasználó felkészülését is segíthettük. A tanfolyam sikeres lebonyolításához hathatós segítséget kaptunk a KSZE-töl és a Növényvédelmi és Talajvédelmi Állomástól, melyért ezúton fejezzük ki köszönetünket. Független Kisgazdapárt Tolna Megyei Szervezete „Vonalak” A Tolna Megyei Távközlési Üzem pontosítani szeretné a „végeláthatatlan ördögi kör" közepét, ahol is az MDF bonyhádi szervezetének távbeszélőigénye üi. A Távközlési Üzem az azonnali 90000 Ft-os befizetés mellett azért nem teljesítette az igényt, mert nem történt meg a befizetés. Az igény felmérése után a szerelési költségről és a belépési hozzájárulásról - 90 000 Ft - március 5-én küldtünk ki költségvállalási nyilatkozatot. Erre választ március 7-én kaptunk az újságcikkből. Ezen a napon keresett meg bennünket a szervezet egyik képviselője, aki elnézést kért az újságcikkért és közölte az ügyintézővel, hogy fizetni nem tudnak. Ekkor megállapodtunk, hogy amíg fizetőképesek nem lesznek, felszereljük ideiglenesen az állomást. Marcsáné László Beáta T. M.- T. Ü. szóig. ov. A visszhang visszhangja- Mi igaz abból, miszerint ön (Pólyák Sándor SZDSZ-képviselöjelölt) nem hajlandó, vagy nem mer kiállni dr. Jánosi György (MSZP-képviselöjelölt) ellen?- Ez így hazugság. Én szives örömest kiállók az eredeti feltételek mellett. Ugyanis az 1990. január 24- i Népújságban a kihívás úgy jelent meg, hogy „dr. Jánosi György, az MSZP 1. számú választókerületi képviselőjelöltje a szekszárdi városi televízióban nyilvános vitára várja Pólyák Sándort, az SZDSZ képviselőjelöltjét”, s még utána, hogy „bárkivel hajlandó a széles nyilvánosság előtt megmérkőzni”. Nem értem viszont azt, hogy dr. Jánosi György miért zárkózik el az eredetileg saját maga javasolt nyilvánosság gondolata elől. Nem tudom megérteni azt sem, hogy ha egy ember képviselő akar lenni, miért utasítja visz- sza a nyilvánosságot, azt a közösséget, amely egészségesen politizáló emberekből áll? A választópolgárok igénylik azt, hogy ezen a vitán ott lehessenek, aktívan részt vegyenek. S nem hiszem, hogy olyan kultúrálatlanok lennének az érdeklődők, hogy esetleg rendbontásra kerülne sor. A közvetítésről pedig csak annyit: ha tavaly az MSZMP-kongresszust és a május elsejei műsorokat közvetíteni tudták, azt hiszem mindketten elvárhatjuk azt, hogy ennek a műsornak a sugárzása is megoldható legyen. Összefoglalva: Kérem fogadja el a március 22-i időpontot, s ön legyen tekintettel az én elfoglaltságomra. Ott leszek a Babits Mihály művelődési központ márványtermében március 22-éh 18 órakor, melyre önt, dr. Jánosi Györgyöt és minden érdeklődőt tisztelettel várunk. Kérem bízzon a közönség kulturált magatartásában. Remélem, közösen elvárhatjuk azt, hogy a városi televízióban ennek a műsornak a sugárzása megoldható. -kMegemlékezések március 15-én Túrázásra hívók Évtizedénél több már, hogy az egykori KISZ-szervezetek felfedezték a borjádi méhest, Petőfi-emlékhelyet. Tették ezt akkor olyan célzattal, hogy természetjárásra, túrázásra hívják a fiatalokat. Ma ezt a feladatot az úttörőszövetség végzi. Sárszentlőrinc mellett, Borjád vált a legismertebb hellyé, ahol a múlt század forradalmár lelkületű, életű költője emlékidézésre készteti az arra járókat. Leginkább diákünnepségek színtereivé lettek, Így március 15-én. Ebben az évben is sereglettek ide az általános és közép- iskolás tanulók. Kölesd úttörői vállalták a szervezési gondokat, ők hoztak pogácsát, szendvicset, üdítőitalokat, hogy kellemesebbé tegyék az ünnepet. Kocsis György kölesdi tanácselnök mondott emlékező, köszöntő gondolatokat, majd A borjádi emlékezök hád város díszpolgára mondott beszédet, a Petőfi Gimnázium tanulói adtak emlékműsort. A Kálváriára érkező ünneplőket az Abonész együttes műsora fogadta, az igen tehetséges Bolbach János saját szerzeményeit adta elő. Feltűnően sokan fotóztak, filmeztek ekkor már, s Perczel Mór tábornok sírja előtt a család leszármazottai is ott tisztelegtek. Csábrák János tanár mondott ünnepi beszédet, melyben az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő harcosára emlékezett. Méltatta a tábornok életútját ezen a második, szabad nemzeti ünnepen. Az új, demokratikus és szabad európai ház építésében minden igaz magyarnak részt kell vennie, mert higgye mindenki, neki is van e házban egy téglája. Éljen szeretett hazánk, az újraéledő demokratikus Magyarország!” - fejezte be. A kegyelet koszorúinak elhelyezése következett, s a szervező pártok mellett dr. Sebestyén István a város nevében is lerótta kegyeletét, de ott voltak az ellenzéki pártok képviselőjelöltjei is a főhajtásnál: Barcza Imre, Bea József is. Vörösmarty Szózata hangzott el, majd a Szélkerék együttes bizonyítva méltó hírnevét, Kossuth-nótákat húzva „tűzbe hozta” az emlékező közönséget, s közös éneklés lett a vége... éljen a magyar szabadság, éljen a haza...! A főrendező, Prick Imre tanár kérte az ünneplőket, sietve, s közösen vonuljon a Vörösmarty-szobor avatóünnepére. Rónai József bevezető szavai után Ancsel Éva filozófus mondott Szabó György szoborkompozíciójának avatásakor beszédet. A roppant remények s roppant reményvesztések költőjének csodálatos szoborcsoportját avattuk most fel!” - mondta. Sz. S. Fotó: RITZEL Perczel Mór tábornokra emlékezett az ünneplő tömeg (Folytatás az 1 oldalról ) irodalmi összeállítást láthattunk, hallhattunk a kölesdi úttörők előadásában. Ezt követően a szekszárdi Holló együttes műsorát tapsolták meg a jelenlevők. Kartai István leleplezi a 48-as honvéd ezredes tiszteletére állított kopjafát „Nincs igazuk az epés krónikásoknak: március 15-e a valóságban is több volt egyszerű utcai tüntetésnél... nemcsak a történelem távlata s egy szabadságra vágyó nép álma és vágya magasztalta ünneppé. Az új Magyarország tavasza jelentette magát benne és általa... Március 15-e nélkül nincs igazi magyar történelem. Ennek a napnak fényénél látjuk meg egy letűnt század politikai részletmunkájának minden értékét és tévedését, hasznát és visszásságát.” A szónok nemcsak Petőfi, hanem a 48-as ifjúság szerepét is elemezte, a nép, a história s a történelmi perspektíva viszonyrendszerében. A távlatok - az eltelt 142 év - módot adnak arra, hogy reálisabban lássuk az adott időszak eseményeit, melynek következményeit is ismeri a kései utód. „Szabadság!” Ez az a szó, amelyért legtöbbet harcolt, vérezett, sírt és szenvedett az emberiség. Ez nevelte a legtöbb hőst és ez követelte a legtöbb vértanút. Ez a szó kergeti forradalomba a milliókat... Ez az a szó, amellyel a legtöbbet játszottak, amit annyiszor eladtak, amivel annyiszor visszaéltek és amit annyiszor félreértettek. Ez értékes szót és tartalmat az elmúlt évtizedek tükrében mint csalóka szivárványt ismerhettünk. Látni véltük, hittük, létezik, és azonosultunk e vágyakkal. Pillanatok alatt épült láthatatlan korlát kemény falába ütközés nemcsak a fájdalmas, esetenként maradandó, lassú gyó- gyulású sebeket ejtett. „Úgy látszik, áldás és átok fogantatik ebben a szóban, mégis hányszor látja az ember ebben minden érték és drágaság foglalatát, az élet egyedüli célját.” Kinek van jussa a szabadságra? - tette fel a kérdést a szónok. S minthogy e dilemma nem költöi síkon fogalmazódik, konkrét válasz adható reá! Mindazoknak, akik szolgálni akarnak. „Szolgálni!? Ne ijedjünk meg ettől a szótól. Legyünk tisztában azzal, akárhogy is vesszük a dolgot, a legszabadabb embernek is szolgálni kell. Szolgálni az egyetemes emberiséget és a hazát. E kettős irányú szolgálat az igazán emberi és honfiúi szolgálat.” Különös erejű, és gondolati-filozófiai kételyeket megfogalmazó szónoklatot hallhattunk. A nyugdíjas tanár egy élet tapasztalatával osztotta meg dilemmáit hallgatóságával. A Szózat s a Himnusz foglalta keretbe a megemlékezzést, míg a koszorúk - a tanács, az MDF, az SZDSZ, az Agrárszövetség, az MSZP, az MSZMP, a Vállalkozók Pártja, az úttörő- és az ifjúsági szövetség, és a Híd egyesület - körbefonták a dombóvári 48-as emlékmű kis terét. Csefkó Judit Dunaszentgyörgyiek a Csapó-sírbolt előtt Egy este Decsen Több településen - így Decsen is - március 14-én este emlékeztek az 1848- as történelmet formáló eseményekre. A Faluház ünnepi műsorát Véghelyi Miklós karnagy vezetésével, a szekszárdi Német Nemzetiségi Fúvószenekar kezdte. Az est szereplői annak a gondolatnak tettek eleget, mely szerint „nálunk, Decsen a hazafiság része az is, hogy megbecsüljük szűkebb hazánk, a Sárköz értékeit, hogy megőrizzük dalainkat, népművészetünket...” Ennek jegyében láthatott a nagyszámú közönség verbunkos, leány- és páros táncot, ugróst a helyi népi együttes előadásában és hallhatott népdalokat, a Cinege madár elnevezésű éneklési verseny decsi győzteseinek bemutatóiból, így tapsolhattak a nézők Csötönyi László ötödik osztályos kisdiáknak és a decsi pávakör tagjainak. Egle Anikó és Farkas Éva betanításában állították színpadra azt a történelmi játékot, melyet a decsi általános iskolások jelenítettek meg. Vörösmarty-szobrot avattak Bonyhádon A bonyhádi ünnepre készülőnek választania kellett, hogy a központinak „nevezett” s reggel 9 óra 30 perckor térzenével kezdődő műsoron vesznek részt, avagy a régi hagyományokat erősítve újfent a Vörösmarty téren gyűlnek össze nagy nemzeti ünnepünk tiszteletére. Ezt a programot az ellenzéki pártok ugyanerre az időpontra hirdették meg. S a Vörösmarty téren megint ott állt az a zászlótartó rúd, melyen földig érő nemzetiszín zászlónk lengett. Az országzászló alatt az MDF, SZDSZ, Magyar Kereszténydemokrata Néppárt, Fidesz, és a Kisgazdapárt tagjai gyülekeztek. A Fidesz ünnepi szónoka azt mondta: - „Nem engedünk a 48-ból, nemzeti fügSzabó György Vörösmarty-szoborkom- pozícióját Ancsel Éva filozófus avatta fel getlenséget, politikai szabadságot akarunk." A nagy elődöket emlegette fel, és az ellenzéki pártok nevében kijelentette, követelik az egykori bonyhádi emlékmű újra felállítását, melyet egy éjszaka alatt „taka- ríttattak el”. A rövid ünnepi emlékezést kővetően az egyre gyarapodó tömeg zárt alakzatban végigvonult a városon, át a 6-os főúton a Kálváriáig, ahol Perczel tábornok sírjánál folytatódott az ünnep. Közben a szabadtéri színpadon folyt az ünnep másik része, ahol dr. Kolta László, Bony-
