Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-14 / 63. szám
TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • XL. évfolyam, 63. szám Ára: 4,30 Ft 1990. március 14., SZERDA Gorbacsov érvénytelennek minősítette a litván függetlenségi nyilatkozatot Mihail Gorbacsov a litván függetlenségi nyilatkozatról leszögezte: „Úgy gondolom, hogy a döntés törvénytelen és érvénytelen. A litvánok, a lettekhez és észtekhez hasonlóan, azt kérték, hogy tartsunk tárgyalásokat. Szó sem lehet a tárgyalásról, mi csak külföldi államokkal tárgyalunk." A szovjet vezető hozzáfűzte, hogy a litván deklarációról politikai és jogi értékelést kell adni. „Álláspontunkat a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzuk.” A kérdés a Legfelsőbb Tanács elé kerül mondotta Mihail Gorbacsov. Beszédét szórványos tapssal fogadták. * A Francia Bank hajlandó visszaszolgáltatni Litvánia általa őrzött aranykincsét, „annak a litván hatóságnak, amelyet a francia kormány elismer”. Ezt kedden jelentették be Párizsban. Franciaország kormánya ugyan üdvözölte a litván parlament döntését, de egyelőre fel sem merül az ország önálló kormánya elismerésének kérdése: Párizs a külügyminisztérium hétfői nyilatkozatában tárgyalásokat tartott szükségesnek Moszkva és Vilnius között. A litván aranykészlet 2,2 tonna, s azt még 1930- ban helyezték letétbe a Francia Banknál az akkori kormány képviselői. Bár 1941 után a Szovjetunió kérte a készlet kiszolgáltatását, Párizs megtagadta azt, mert nem volt hajlandó elismerni a balti államok annektálását. A bank őrzi a litván aranykészletet is, Észtország annak idején nem helyezett el letétet Párizsban. Tízmillió-négyszázötvenezren vagyunk Hoós János államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kedden sajtó- tájékoztatón számolt be az ez évi - Magyarországon egyébként tíz évenként esedékes - népszámlálás eddigi eredményeiről. Elmondta: a népszámlálás február 20- án fejeződött be, s a most rendelkezésre álló előzetes adatok szerint 1990. január 1 -jén az ország népessége 10 millió 450 ezer volt. Ez az adat valamivel kevesebb a becsültnél, ennek elsősorban az az oka, hogy a nemzetközi vándorlás miatt hazánk lakossága mintegy 30-40' ezerrel csökkent, azaz ennyivel többen távoztak Magyarországról, mint ahányan letelepedtek nálunk. Ugyancsak 30-40 ezerre tehető azoknak a száma, akik a népszámlálási összeírásból valamilyen okból kimaradtak. A statisztikai hivatal elnöke úgy véli, hogy ez - akárcsak a világ más országaiban - annak tulajdonítható, hogy a lakosság zaklatásnak fogja fel az összeírást, és sokan nem hajlandók adatokat szolgáltatni. A mostani népszámlálást kisebb csoportok például bojkottálni is akarták, szerencsére azonban nem találtak szélesebb támogatásra, így is bizonyos azonban, hogy a tíz évvel ezelőtti, 1980. évi népszámláláshoz képest Magyarország lakossága lényegesen csökkent. Míg ugyanis tíz év alatt az élveszületések száma 1 millió 307 ezer volt, ugyanezen idő alatt 1 millió 448 ezren haltak meg. Budapest népessége csaknem 3 százalékkal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt, a vidéki városoké 2,5 százalékkal több, a községek lélekszáma azonban több mint 7 százalékkal lett alacsonyabb. Az előzetes számítások szerint az év elején az országban a lakások száma 3 millió 845 ezer volt, 300 ezerrel - 8 százalékkal - több, mint 1980-ban. Az adatok arra utalnak, hogy a lakásépítkezések üteme az előző két évtizedhez képest számottevően visszaesett. A 80-as évtizedben 690 ezer lakás épült, csaknem egyötöd résszel kevesebb, mint az előző tíz évben. A lakásállomány összetétele viszont kedvezőbb lett, a háromszobás és ennél nagyobb lakások aránya tíz év alatt 24 százalékról 39 százalékra növekedett. A népszámlálás a költségvetésnek mintegy 700 millió forintjába került. A kiadások mérlegeléséhez fontos tudni, hogy az előző, 1980. évi népszámlálás teljes költsége 320 millió forint volt, ám az időközbeni árváltozások, a tíz éve tartó infláció, valamint a megváltozott pénzügyi szabályozók figyelembevételével ez az összeg ma csaknem 1 milliárd forintra rúgna. Box humana Számadás a Csehszlovákiát magyar létezésről Amikor 1945 elején a Csehszlovák Kommunista Párt oly buzgó módon azonosult a homogén nemzetállam emigrációban kovácsolódott eszményével, a csehszlovákiai magyarok sorsa végzetesen megpecsételődött. A magyar nemzetiségű kommunisták nagyobbik része behódolt és ellenállás nélkül nézte végig a kitelepítést, majd a lakosságcsere, illetve a reszlovakizálás embergyalázó infer- nóját Az ezt követő negyven esztendő alatt kiszolgáló, majd kezdeményező szerepben lett cselekvő részese annak a folyamatnak, amely 1989 őszén megszakadni látszott Az őszi, gyengéd forradalom első heteinek eufóriás hangulatában kevesen gondolták volna, hogy a Fábry Zoltán meghirdette vox humana programja a forradalom hétköznaposodása során „box humanába” megy át Sajnos, a jelen pillanatban ez folyik Csehszlovákiában. (Folytatás a 3. oldalon.) Az Országgyűlés megköveti a nemzetet Utoljára ül össze az 1985-ben megválasztott Országgyűlés szerdán délelőtt 10 órakor. A három hónap híján ötéves parlamenti időszak záróakkordjaként a képviselők megtárgyalják a kormány gesztusértékűnek tekinthető előterjesztéseit: az 1945 és 1963 közötti törvény- sértő elítélések semmissé nyilvánításáról, valamint a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatokat. Az ülésen várhatóan felszólal Németh Miklós miniszterelnök, majd Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke mond zárszót, megköszönve és egyben értékelve is a parlament munkáját. Ezzel lényegében az ülésszak véget ér. Délben ünnepi ülést tartanak, megemlékezve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az ünnepi ülés szónoka Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke lesz. * „Az Országgyűlés fájdalommal emlékezik meg arról, hogy a második világháborút követően a Magyarországon létrejött sztálinista államhatalom - megcsúfolva az emberiességet, az igazságot és a jogot - ártatlan állampolgárok százezreit fosztotta meg szabadságuktól, sokakat az életüktől is. A börtönökből és internálótáborokból szabadultak számkivetettként éltek saját hazájukban. A törvénytelenül üldözöttek ügyeiben gyakorolt kegyelmi elhatározások alkalmatlanok voltak a sérelmek orvoslására, mert az el nem követett bűnök nem bocsáthatók meg. Mindezekért az Országgyűlés megköveti a nemzetet, és fejet hajt a törvény- sértések valamennyi áldozata előtt, kinyilvánítva, hogy a bűnöket nem állampolgárok, hanem a sztálinista államhatalom követte el.” - így kezdődik az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat amely - az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásához hasonlóan - a meghatározott időszakban és bűncselekmények miatt történt elítéléseket semmissé nyilvánítja. A másik törvényjavaslat az egyes személyek magyar állampolgárságtól megfosztásáról hozott határozatokat helyezi hatályon kívül. Átlépte a határt az első kivonuló szovjet katonai egység A záhonyi határátkelőhelyen kedden, a délutáni órákban elhagyta Magyarországot a kivonuló első szovjet katonai egységet elszállító vasúti szerelvény. A Veszprémben állomásozó harckocsiezred gépesített lövész zászlóalja hajnalban érkezett meg a magyar-szovjet határra, ahol azonnal megkezdődött az átrakodás. A szovjet katonák saját maguk rakták át katonai jármüveiket, berendezéseiket, felszereléseiket a magyar vasúti kocsikból a Szovjetunióban használt széles nyomtávú vagonokba. Az MTI tudósítójának a MÁV záhonyi üzemigazgatóságon elmondták: az átrakóállomáson felkészültek a folyamatos csapatkivonás zökkenőmentes lebonyolítására. A hazánkból távozó szovjet alakulatoknak minden segítséget megadnak, s a forgalmat úgy szervezik meg, hogy az áruszállítás továbbra is zavartalan legyen. Sulinapok Sminkverseny, paródia, bál A hatalom és az ellenzék megállapodásai Szófiában A szófiai lapok kedden ismertették azt a három megállapodást, amelyet a bolgár nemzeti kerékasztal-tárgyalások első szakaszának befejeztével írtak alá a hatalmon lévő Bolgár Kommunista Párt és az ellenzék képviselői. Az első, a jövendő politikai rendszerről szóló megállapodás szerint a politikai rendszernek „a nemzeti egyetértésen és a politikai pluralizmuson” kell alapulnia, „demokratikusnak és humánusnak” kell lennie, tartania kell magát az összes nemzetközi emberi jogi egyezményhez. Módosítani kell az alkotmányt, s olyan törvényt kell hozni a politikai pártokról, amely jogszabályilag tiltja meg a pártok munkahelyi működését, továbbá a pártok beavatkozását a nemzeti jellegű hírközlő intézmények - rádió, tv, hírügynökség - munkájába, a depolitizált hadsereg, belügy, igazságügy életébe. Mindezeket a törvényeket - és sok egyebet - elfogásuk előtt meg kell vitatnia a nemzeti kerékasztalnak, vagyis véleményeznie kell az ellenzéknek - lényegében ezt fogalmazza meg a második megállapodás, amely a kerekasztal szerepét és státusát tisztázza. Egyébként már összehívták március 28-ra a nemzetgyűlés következő ülésszakát, amely a párttörvényt és több más fontos jogszabályt elfogad. A kerékasztal javaslata szerint egy hónapon belül a kormánynak jogilag szabályoznia kell az eljárást, amelynek keretében a pártok és szervezetek, illetve a felső vezetéstagjai deklarálják vagyoni helyzetüket és jövedelmüket. Ilyenkor tavasszal mindig megfordul pár napra a világ a középiskolákban: a tanárok felelnek és a gyerekek osztályoznak, az igazgatók ideiglenesen átadják széküket valamelyik tanítványuknak, a tanórák helyett pedig mindenféle jópofa programot találnak ki a szervezők. Szekszárdon, a kereskedelmi szakközépiskolában például sminkverseny, plakát- és csomagolási verseny volt tegnap délelőtt, a Bezerédj- emlékműsor és a Béla király téri koszorúzás után, majd filmvetítés, számitógépes játékok, rockisuli és olvasási vetélkedő között választhattak a fiatalok. Ma az irodalmi színpad tagjai szórakoztatják a publikumot, Zombor Ottó csillagásszal az űrhajózásról lehet beszélgetni és lesz áruismeret- verseny, tornabemutató és kosármeccs is. Az est fénypontja pedig a keribál, ahol a megjelenés alkalomhoz illő öltözékben kötelező. A Garay gimnáziumban Molnár M. György festőművész képeiből nyílt kamarakiállítás tegnap, majd egy sor ismeretterjesztő előadás hangzott el, melyek között útibeszámolótól a mai hazai pártviszonyok taglalásáig számos izgalmas témakör szerepelt. Délután a VII. országos számítógépes oktató- és játékprogram pályázat döntőjére, illetve a városi sport- csarnokban foci- és kosárlabdamérkőzésekre került sor. Este a megyei művelődési központ színháztermében a negyedikesek léptek az iskolai életet kifigurázó műsorokkal társaik elé. A gimnazisták ma délelőtt megemlékeznek március 15-ről. Programjaikra meghívták a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákjait is, akikkel közös sportversenyeket, tréfás vetélkedőket játszanak. Délután eldől, kié volt a legjobb számítógépes program, majd kulturális bemutatóval zárulnak á Garay- napok. A „Megyünk-maradunk” kosármeccset 40-28-ra a végzős gimnazisták nyerték A képernyőn a kisbéri Kardos Attila (jobbról) szöveges kalandjátéka
