Tolna Megyei Népújság, 1990. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

/ Az Országgyűlés szerdán 9 óra után néhány perccel az oktatási törvény vitájával folytatta februári ülésszakát. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: az alkotmányt módosító három törvényjavaslatról csak csütörtökön tudnak dönteni, mert a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem végzett a módosító javaslatok elbírálásával. A határozathozatalra pedig csak a bizottsági jelentés elkészülte után kerülhet sor. Arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a honvédelmi törvényt - a honvédelmi miniszter sürgős romániai útja miatt - szintén csütör­tökön tárgyalják meg. így módosították az ülésszak napirendi pontjai­nak sorrendjét. Az oktatási törvényt követően a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslatot, majd pedig a deregulációs törvény tervezetét vitatják meg. Az alelnök ismertette az Alkotmánybíróság álláspontját a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogának gyakorlásával kapcsolatos indítványról. A testület határozata értelmében az ország- gyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus (4) be­kezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Horváth Lajos felkérte a jogi bizottságot, foglaljon állást, hogy e határozat milyen kötelezettséget ró a parlamentre, s erről az ülés­szak végéig tájékoztassa a plénumot. Elsőként KÓKAI RUDOLF (Jász-Nagykun-Szolnok m. 15. vk.) ka­pott szót, aki úgy vélekedett, hogy a jelenlegi tananyag figyelmen kívül hagyja az életkori sajátosságokat, s korszerűtlen, mind minőségét, mind mennyiségét tekintve. Különösen elavultak a történelem és föld­rajz tankönyvek, s a nyolcadikosok biológiai és kémia könyvei is. Az oktatási törvénnyel kapcsolatban az elnöklő Horváth Lajos első­ként a módosító indítványokat szavaztatta meg, ezeket körülbelül fe­le-fele arányban fogadták, illetve vetették el a képviselők. Az elnök a törvénymódosító javaslat alkotmányerejű jelle­gére tekintettel a határozathozatalhoz létszámellenőrzést (Folytatás a 2. oldalon.) második napja Az Országgyűlés Molotov-Ribbentrop-paktum - egy héttel a világháború kitörése előtt A Szovjetunióban első ízben közöltek fotókópiát az 1939-es szovjet-német egyezmény titkos záradékának orosz nyelvű változatáról. Az 1939-ben aláírt Molotov-Ribbentrop-paktum titkos ki­egészítő jegyzőkönyve a Szovjetunió be­folyási övezetébe utalta a három függet­len balti köztársaságot és Lengyelor­szág egy részét. A külügyminisztérium most beindított új kiadványa, a Vesztnyik hétfőn meg­jelent első számában fényképet közölt a titkos záradék orosz nyelvű gépelt máso­latáról. A Szovjetunió mind ez ideig azt állítot­ta, hogy a szovjet levéltárakban nincs nyoma a jegyzőkönyvnek, és a mai napig ragaszkodik ahhoz, hogy annak eredeti példánya nincs birtokában. A szov­jet-osztrák közös vállalkozásban készü­lő havonta megjelenő Vesztnyik ugyan­akkor nyilatkozatot közölt Molotov egyik munkatársától, s eszerint a jegyzőkönyv eredeti példányát Molotov egy másik munkatársának adták át. Tavaly nyáron szovjet kiadványokban megjelent a nyugatnémet külügyminisz­térium levéltárában őrzött német nyelvű másolat kópiája, és Mihail Gorbacsov tá­mogatásával bizottságot állítottak fel a tit­kos jegyzőkönyv felkutatására. A jegyzőkönyvet 1939. augusztus 23- án, egy héttel a világháború kitörése előtt Irta alá Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügy­miniszter. A dokumentum a szovjet. befolyási övezet részeként ismerte el Észtorszá­got, Litvániát és Lettországot, valamint Kelet-Lengyelország egy részét. Sztálin később e megállapodás alapján kebe­lezte be ezeket a területeket. Újabb tárgyalás a szovjet csapatok kivonásáról Szerdán délután megkezdődött a szovjet csapatok teljes kivonásáról folyó ma­gyar-szovjet szakértői tárgyalások második fordulója. A Somogyi Ferenc külügymi- nisztériumi államtitkár, illetve Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes által vezetett delegációk feladata az elmúlt hetekben munkacsoportokban végzett munka ered­ményeinek összegzése és a kormányközi megállapodás, valamint az annak részét képező kivonási ütemterv aláírásra való előkészítése. Vállalkozásfejlesztési alapítvány A Pénzügyminisztérium csaknem 1 milliárd, az Állami Fejlesztési Intézet pe­dig 2 milliárd forintos hozzájárulással létrehozta a Magyar Vállalkozásfejleszté­si Alapítványt, amelynek célja, hogy elő­segítse a kis- és közepes méretű, első­sorban új vállalkozások létrejöttét - je­lentette be Nagy István pénzügyminisz­ter-helyettes szerdán, a Pénzügyminisz­tériumban, az ez alkalomból tartott sajtó- tájékoztatón. Elmondotta: az alapítvány induló va­gyonát növelik az ahhoz csatlakozó bél­és külföldi természetes és jogi személyek befizetései. Az előzetes felmérések sze­rint arra számítanak, hogy mintegy 10 millió dollár külföldi forrásbevonásra van lehetőség. Ugyancsak növeli az alapít­vány vagyonát a befektetésekből szár­mazó részesedés és osztalék. Emellett az állami költségvetésből és egyéb állami forrásokból is számítanak bevételre. A különféle összegek odaítéléséről 13 ta­gú, főként vállalkozókból álló kuratórium dönt. Az alapítvány márciustól kezdi meg működését. A kereskedelmi bankokon keresztül kedvezményes kamatozású hiteleket nyújt, új vállalkozásokba fektet be tőkét, és igen szűk körben vissza nem té­rítendő támogatást is ad. Csernobil - fertőzött területek Belorusszián és Ukrajnán kívül az Oroszországi Föderációban is jelentős területeket érintett a csernobili katasztró­fa - derül ki a köztársasági miniszterta­nács elnökhelyettesének a szerdai Szov- jetszkaja Rosszijában megjelent nyilat­kozatából. Fikrat Tabejev miniszterelnök-helyet­tes elmondja: eddig a közvélemény előtt lényegében ismeretlen volt, hogy a brjanszki mellett a kalugai területet is ko­moly szennyezés érte. A brjanszki területen mintegy 5,8 ezer négyzetkilométeres körzetben 641 tele­pülés 290 ezer lakóját érinti a sugárszeny- nyezés. A kalugai területen 4 ezer négyzetkilo­méteres körzetben 159 településen mér­nek a normális háttérsugárzást jelentő­sen meghaladó sugárzási értékeket, s ez tötbmint 36 ezer embert érint. Eddig a két körzetben mintegy 760 mil­lió rubelt költöttek sugárvédelmi és su­gármentesítési célokra, valamint lakás­építésre, s az elkövetkező ötéves idő­szakra kidolgozott program alapján mint­egy 2,25 milliárd rubelre lesz szükség. A megengedett sugárzást jelentősen meghaladó értékek miatt mintegy 31 te­lepülés több mint négy és fél ezer lakóját kell kitelepíteni 1992-ig, s mintegy 276 települést fokozottan ellenőriznek. A képviselet csapdája Egyáltalán nem szokatlan manap­ság, ha a gazdálkodók a különféle fórumokon hangosan bírálják az ál­lami szerepvállalást, közvetlen be­avatkozást. Ez történt a minap is egy dán-magyar találkozón, ahol is nem a magyar mezőgazdaság szennye­sének kiteregetése lett volna a cél, hanem a dán szakemberek kérdez­getése révén a meglévő tapasztala­tok, termelési, irányítási módszerek tanulmányozása, átvétele. A megbe­szélés mégis inkább magyar pa­nasznappá sikeredett, jórészt múlt­béli példákra épülve. Ezt a visszás­ságot a vendégek enyhe malidé­val észrevételezték is. (Folytatás a 3. oldalon.) Konténerben a tölgy, a fenyő Csemetekert Nagydorogon A környező erdők, a Gyulaji Erdő- és Vadgazdaság területén fekvő erdőtársu­lások jellegzetes fafajainak utánpótlását szaporítják a gazdaság nagydorogi cse­metekertjében. Mindez háromféle mód­szerrel történik: szabadföldön, intenzív hidegágyban, valamint Bejc-féle konté­nerekben. Szabadföldi körülmények között az akác, az erdei- és feketefenyő, a hegyi junior, a madárberkenye, és a vadkörte szaporítása történik. A hidegágyba ko­rábban fenyömagot vetettek, most főleg aprómagvakat, mégpedig azért, mert az öntözőberendezés szórófeje nem mossa ki a talajból a magvakat. Ide kerül a nyár, az éger, a nyír, a platán, s a fagyai. Né­hány esztendeje a szombathelyi Falkotól vették meg a Bejc-féle technológiát, al­kalmazásával 8-12 hét alatt kiültethető csemetét nevelnek tölgyből, erdei- és fe­ketefenyőből. A konténer tulajdonkép­pen egy kúp alakú tölcsér, amelyet a technológiai előírásnak megfelelő föld­keverékkel töltenek meg, ezeket egy váz- szerkezetbe állítják, minden tölcsérbe egy-egy mag kerül, majd a fólia alá helyezve homoktakarót kap. Korábban két esztendőbe is telt, míg ezek a cseme­ték kiültethetővé érettek lettek, s igaz, hogy a konténeres termesztés drágább, de az eredés csaknem 100 százalékos, s a szaporítás időtartama szinte egész év­re kihúzható. Ennek eredménye: az er­dősítés sem korlátozódik csupán egy rö­vid időszakra, a csemeték minden fagy­mentes napon kiültethetők. Azért, hogy a magvak a meleg napokon ne kezdjenek el csírázni, hűtőkamrát építenek, s így a nyár folyamán ismét elvethetik a magva­kat. A csemetekert 21 hektáron fekszik, ebből 15 hektár a hasznosított terület. Nyolc, egyenként 50 méteres fóliaház alatt növekszenek a csemeték, ahol ter­minált vizes öntözésre, és tápoldat ada­golására is van lehetőség. A csemete- kertből nemcsak a gyulaji gazdaság er­deibe, hanem más erdőgazdaságokba, mezőgazdasági szövetkezetekbe, s köz­területek fásítására is szívesen viszik in­nen a szépen fejlett csemetéket. Ezek­ben a napokban az enyhe, napsütéses időjárási körülmények között a nagydo­rogi csemetekertben a szabadföldön, és a fólia alatt is megállás nélkül folynak a munkálatok.- d - Fotó: kpm Vermelik az akáccsemetéket A fóliasátor alatt: 70 ezer csemetét nevelnek Földkeverékkel töltik a konténereket

Next

/
Thumbnails
Contents