Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-17 / 41. szám
1990. február 17. TOLNATÁJ - 7 László-Kovács Gyula: lángok fölé Uram! add őt nekem hiszen úgy elárvulok itt a csillagos ég alatt mint a kócos fejű pitypang az árokpartján fölvenném tisztára mosott ingem s szaladnék a rámnevető nap alatt fújna a szél és hátamat simogatná a pünkösdi eső szegény berda jóska! milyen sokat időzött Füreden a füredi kút mellett gyógyítva betegségét s azóta már az égbe költözött szövetséget kötve az angyalokkal ladányi misi lába ujjai hajnalra kékre fagytak s közben magához láncolta a csillagokat ám én világ bolondja élhetetlen tappodom a port s arra várok hogy tavaszi zápor fürdessen meg mert csak így szabad elidőzni byron szikláinál a résekből kibúvó szemérmes füveknél s hallgatni a bóbitás pacsirta szavát amint fölkiált a felhőknek nézni a darvakat s utánuk dobni egy lapos követ melyre ráírhatnám egész életem elballagni kezembe fogni botom tarisznyámban ezer eleség a világ madarai számára mint ama assisinek menni felé s arcát keresni a kihunyó parazsakban s az ellobbanó nap fényében ami távol van akár katajev vitorlái Uram! csak őt add nekem hiszen úgy elárvulok itt magyarország ege alatt mint a kócos fejű pitypang az útszélén de ha végképp nem akkor kérlek kérlek emeld föl arcom a lángok fölé Orgonákról, zeneszerzésről Lehotka Gáborral „A szekszárdi az egyik legszebb...” Lehotka Gábor az orgonánál Eseményekkel, koncertekkel teli esztendő áll Lehotka Gábor Liszt-díjas érdemes művész mögött. Pályája kezdete óta nem volt tán egy esztendő alatt ennyi szereplésben része. 1963 óta az Országos Filharmónia szólistája. A filharmónia koncertek mellett egy sereg más meghívást is kapott, sok egyházi jellegűt, s ezeken kívül egy-egy város is felkérte orgonahangversenyre.- Hogyan értékeli ezt a maratoni koncertsorozatot?- Örömmel töltött el. Nem teszek különbséget kis és nagy koncertek között. A közönség mindenütt érdeklődve, szeretettel várt, és azokon a kisebb, olykor javításért jajduló orgonákon épp úgy kell játszani, mintha a legjobbak lennének. Azoknak, akik eljönnek, hogy orgonamuzsikát hallgassanak, örömet kell szerezni, művészi élményt adni.- Régebben harcosabban állt ki az orgonákért.- Valóban tizenöt-húsz évvel ezelőtt nagyobb intenzitással fogtam a pártjukat. Már nem bocsátkozom harcba, inkább példákra hivatkozom, hol és hogyan igyekeznek több gondot fordítani egy- egy tisztességben megöregedett, de inkább javításra, felújításra, mint kicserélésre szoruló hangszerre. Azt hiszem, pályám során már épp elegendő orgonát „letettem az asztalra” ahhoz, hogy el merjem mondani, milyenre gondolnék, melyik szintet kedvelem, vagy adott helyen a lehetőségek ismeretében milyen hangszerrel tudjuk az orgonamüvészetet még gazdagabban kibontakoztatni. Természetesen az anyagi lehetőségekről sem lehet megfeledkezni.- Ha nem tévedek, az ön számára a múlt esztendő egyik legfontosabb eseménye a szekszárdi új orgona átadása volt. Építésében szakértőként dolgozott, és koncerten is ön mutatta be.- Igen. A szekszárdi az egyik legszebb, legcsodálatosabb hangú új hazai orgonánk, a drezdai Jehmlich cég készítette el. %- Tudomásunk szerint ön számon tartja az új hangszereket. Hányadik Jehm- lich-orgona volt ez?- Jehmlichék Silbermann-hagyomá- nyokra épültek. Elismert neves cég, és árfolyamaikat mi is meg tudjuk fizetni, ez vezetett hozzájuk orgonamegrendelőként. Itthon az államosítás elsilányította a hangszerépítő cégeket. Tény, hogy kevés orgona épült az utóbbi negyven esztendőben Magyarországon. A Jehmlich cég először a váci zeneiskola orgonáját készítette el. Ezt követte Budapesten a Batthyány téri Szent Antal-templom orgonája, ehhez nem fűzött feladat. Jehm- lich-orgona áll Szombathelyen a Bartók Teremben, ez Petró János karnagy úr érdeme, ő járt utána, ő ösztönözte az elkészíttetését. Nagyon hálás vagyok neki, hogy felkért a hangszer szakértésére. Nagy örömmel játszom a szombathelyi orgonán, akárhányszor csak meghívnak koncertezni. Kecskeméten 1982-ben a Kodály Intézetben adtunk át egy Jehm- lich-orgonát. Itt épül még egy gyakorlóhangszer is, amely lehetővé teszi, hogy orgonatanszakot indíthassanak. Tervek szerint a nyírbátori müemléktemplom orgonáját 1993-ban késziti el a cég.- Koncertjeivel a művész másoknak szerez örömet. Saját magára gondolt-e?- Ha a kérdést jól értem akkor most a zeneszerzésről faggatózna. A válaszom: igen. Ezt az élményt a Jáki mise hozta, amelyet Vendrő György jáki apát úr kérésére komponáltam, megleptem vele. Dallamai először a György-napi búcsún hangzottak fel. Nemcsak az esztendő, hanem szerintem pályám egyik központi eseménye is volt ez, hiszen a kompozícióval zeneszerzővé váltam, ezt erősítette meg a sokféle sajtóvisszhang.- Tehát hogyan tovább?- A dicsérő és bíráló kritikák hatására azonnal folytattam a Jáki misét. Megírtam négyszólamú vegyes kari verzióban, hangversenyen bemutathatóan. Ez hangzásában fennköltebb, tételeiben ki- teljesedett. Ezek után, mintegy belső visszhangra az ősz végén Latin mise komponálásához fogtam. Úgy zenésítet- tem meg a latin szöveget, hogy ne csak koncerten bemutatható művé váljék, hanem valóságos misén is előadható legyen. Karácsony előtt egy egri hangversenyem alkalmával Kádár Zsolt református lelkész - az ő templomában koncerteztem - gyönyörű verset adott a kezembe. Siklós József református lelkészköltő gondolatait, az Örömhírt. Rendkívül kifejező volt a vers a romániai eseményekre: az örömhír a halálból életet fakaszt, letörli a szenvedők könnyeit karácsony éjjelén. A vershez négyszólamú koráit komponáltam, s utána egy motetta is lett belőle.- Tervei?- Pihenésképpen motettákat komponálok, tervezek egy Requiemet, orgonára és négyszólamú vegyes karra. Készülök a koncertekre és természetesen tanítok. Tehetséges fiatalokat készítek fel a művészi pályára. Jó érzés tudni, tapasztalni a haladásukat. ESZES KATALIN » . Honfoglalás kori sírleletek Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban Karos, az észak-magyarországi Bodrogközben lévő község neve éppen egy évszázada vonult be a régészettudományba, gazdag honfoglaláskori leletei alapján. A múlt század végén, majd 1936-ban mezőgazdasági munkák közben kerültek először felszínre itt ezeréves emlékek. A második világháború előtt feltárt temetőben 13 sírt bontottak ki, ezekből mindössze egy sír leleteit őrzi a Magyar Nemzeti Múzeum. 1986-ban ismét fegyvereket, övdíszeket, ezüstpénzeket találtak a földmunkások. Az azóta folyamatos ásatások két újabb temető létére derítettek fényt. A Budapesti Történeti Múzeumban az 1986-ban és 1988- ban feltárt II. és III. számú temető leleteit mutatja be a Honfoglalás kori vezéri sírok Karoson című kiállítás. A ritka szép és gazdag anyagot április 2-ig a fővárosban, azután Miskolcon mutatják be állandó kiállításon. A száz éve feltárt Karos I. temetőtől mindössze 200 méterre találták a Karos II. temetőt, amelyben 73 sírt tártak fel, az utóbbitól 400 méterre lévő Karos III. temetőben pedig 19 sír leleteit sikerült ez ideig kiásni. E temetkezési helyeken sok olyan tárgyat - ruhadíszt, ékszert, lószerszámot, edényt - hoztak felszínre az ásatások, amelyek még a honfoglalás előtt készültek, és más honfoglaláskori sírokból még nem kerültek elő. Ezért feltételezhető, hogy a halottak egy része még Etelközben született, s részese volt a honfoglalásnak, a kalandozásoknak. A kiállítás nem a honfoglaláskori magyarokról szól, hanem a X. századi társadalom egy sajátos csoportjáról, valamelyik törzsfő vagy fejedelem katonai kíséretéről. Karoson a leggazdagabb honfoglaláskori leletegyüttes került felszínre. Fegyveres férfiak pompás arany-ezüst díszítésű viseletdarabja, fegyverek, nyergek, kengyelek, lószerszámok. Ritkaságnak számítanak a hatalmi jelvényként viselt, művészi színvonalú szablyák. A honfoglaló magyarságra jellemző tarsolylemezekből mind ez idáig 26-ot tart nyilván a kutatás. Karoson egy dísztelen és egy pompás vésett, ezüstözött arany tarsolylemezt őrzött meg a föld mélye. Mindkettőt vezéri sírokban találták, csakúgy, mint az eredeti elhelyezési állapotban lévő, napszimbólumokkal díszített íjtegezeket. Az elhunyt harcos mellé a lovát is eltemették. A paripát pányvával megfojtották, majd úgy nyúzták le Vezéri szablya a karosi II. temetőből a bőrét, hogy benne maradt a koponya és a négy lábszárcsont. Ezt a halott lábához tették, a nyereggel, a kantárral együtt. A karosi női viselet - a sírleletek tanúsága szerint - nemesfémben szerényebb volt, mint az ország más vidékein. Az előkelők ingükön rombusz alakú ezüst díszeket, karpereceket, gyűrűket viseltek, csizmájuk fejét ezüst szegecsekkel verették ki. Legszebb ékszereik a bőrszalaggal, ezüst rozettával ékes hajfonatkoron- gok voltak. A karosi ásatásokat a miskolci Controlflex Kft. finanszírozza. Az ő anyagi segítségükkel az idén tovább folytatódik a kutatás, a feltárás. k. M.
