Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

1990. február 7. KÉPÚJSÁG 5 Pártok választások J\z anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak közvetítő-.” (Részlet a megállapodásból] A Hazafias Választási Koalíció jelöltjei Méltóság Nyakasné Mohai Ágnes, az 1. sz. választókörzet - Szekszárd és környéke - jelöltje Szekszárdon születtem 1958-ban. Is­koláimat itt végeztem, a Garay Gimná­ziumban érettségiztem 1976-ban. Bölcsődében gondozónőként dolgoz­tam, majd Szekszárdon a Rozmaring virágüzletet vezettem. Magánkereskedő­ként dolgozom 1983 óta. Férjnél vagyok, két gyermekünk van, Orsolya 11, Balázs 1 éves. Sem a múltban, sem jelenleg semmi­lyen pártnak nem voltam, nem vagyok tagja. Nincsenek nagyratörő terveim, nem politikus szeretnék lenni, hanem a vidéki emberek érdekeinek képviselője. Feleség vagyok és anya, éppen ezért számomra nincs fontosabb, mint a csa­lád, annak békéje, biztonsága, nyugal­ma. Fliszek a társadalmi összefogásban, abban hogy szükségünk van egymásra, minden olyan gondolkodású ember együttműködésére aki tenni akar e ha­záért.- munka ­Dr. Solymosi József, a 3. sz. választókörzet - Bonyhád és környéke - képviselőjelöltje Debrecenben születtem 1946. decem­ber 9-én. Édesapám foglalkozása mol­nár, édesanyám háztartásbeli. Három munkás testvérem van. Gyerekkorom­ban Hajdúsámson községben éltem. Debrecenben érettségiztem és ugyanitt szereztem agrármérnöki diplomát 1969- ben. Feleségem szintén agrármérnök. Bonyhádra 20 évvel ezelőtt kerültem, az egyetem elvégzése után. A bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet az első munkahelyem, ahol kez­detben agronómus, majd 7 évig termelé­si főmérnök, 9 éve pedig elnök vagyok. Szakmérnöki diplomával is rendelke­zem, s 1985-ben doktoráltam Gödöllőn. Két gyermekem van. Az egyik most érett­ségizik a Pécsi Leöwey Nemzetiségi Gimnáziumban, a másik nyolcadikos. Tagja voltam az MSZMP-nek. Jelenleg pártonkívüli vagyok. Országgyűlési kép­viselővé 1985-ben választottak. Múltamat, erkölcsi, politikai magatar­tásomat, vagyoni helyzetemet kész va­gyok a nyilvános megmérettetésnek bár­mikor alávetni. biztonság Varga János, az 5. sz. választókörzet ­Tamási és környéke - képviselőjelöltje Iregszemcsén születtem 1941. február 18-án. Szüleim, akik ma is élnek, gazda­sági cselédek voltak. Jelenleg nyugdíjas tsz-tagok. A földön keresztül gyökereim idekötnek és ezért minden megnyilvánu­lásom alapja is ebből fakad. Általános is­kolába Iregszemcsén jártam. Szombat­helyen érettségiztem 1959-ben. Iskolai végzettségem mezőgazdasági gépész­technikus. Iregszemcsén a gépállomá­son 1959-től 1961-ig, a Tamási Járási Tanács mg. osztályán 1961-től 1967-ig dolgoztam. A nagyszokolyi tsz-be 1967- ben kerültem, mely 1975-ben egyesült az iregszemcsei és újiregi termelőszö­vetkezetekkel. Ez időtől a tagság akara­tából és bizalmából töltöm be az elnöki tisztséget. Nős vagyok, feleségem az Iregszemcsei Általános Iskola tanára. Egy felnőtt leánygyermekem van, aki a Tamási Rendelőintézetben asszisztens. Eddigi életem során mindig kerestem le­hetőséget arra, hogy gazdasági munká­mon kívül valami mást is tegyek az embe­rekért. A vidéki település igazi arcáért dol­goztam, 1985-ben spontán jelöltként indul­tam a választásokon és lettem képviselő. Nyílt beszéd Magyar Függetlenségi Párt Tisztesség - Figyelem - Felelősség (2.) A nagyválasztmány küldötteinek fel­szólalására a kora délutáni órákban ke­rült sor. Mivel „új Honfoglalásunk” sikere - pártunk véleménye szerint - a mező- gazdaságon múlik, a legkülönbözőbb felszólalások közül az alábbiakban dr. Konkoly Lajos hozzászólását közöljük. Dr. Konkoly Lajos agrárszakember, magángazdálkodó, a Magyar Független­ségi Párt Tolna megyei szervezetének tagja, egyben a paksi választókerületben képviselőjelölt. „Még mindig jelentős számban vannak azok, akik a mezőgazdaság látszatered­ményeiből kiindulva igyekeznek igen széles néptömegeket befolyásolni és a mai szovjet mintájú agrárszerkezetet örökérvényűnek, sérthetetlennek, szent­nek szeretnék elfogadtatni a közvéle­ménnyel. Ezek a körök a parasztságot vállalko­zásra alkalmatlannak, mezőgazdasági bérmunkásnak tekintik. Valójában 40 éven keresztül azon fára­doztak, hogy minden önálló kezdemé­nyezést, vállalkozást kiirtsanak a magyar parasztságból. Ez a pártállam által létrehozott, hatal­mas létszámú bürokrata elnyomó gépe­zet lerombolta a parasztság termőföld- szeretetét, gazdálkodásba vetett hitét. Az erőszakos kolhozositás előtt, a paraszt­ság megfélemlítése céljából a legráter­mettebb paraszti réteg, a kulákság tízez­reit zárták börtönökbe, vagy hurcolták kényszermunkára. A nagyüzemi gazdál­kodás kialakítása után százezrek voltak kénytelenek elhagyni a mezőgazdaságot (apáik földjét) és az iparban keresni megélhetést. Paraszti sorsokról nem helyben az érintettek dönthettek, hanem a pártállam által érdemesnek tartott kivá­lasztottak. A negatív értelemben vett eredmény természetesen nem maradha­tott el. A helytelen agrárirányítás, a paraszti érdektelenség következtében a mező- gazdaság így napjainkra egyre inkább válságágazattá alakul. Aki szereti a ter­mőföldet az látja azt a mértéktelen pazar­lást, amely a kolhozositás óta folyamato­san termőfölddel, munkaerővel, gépek­kel, kemikáliákkal, megtermelt javakkal végbement. Ma már több mint 700 vesz­teséges nagyüzem van, de számuk egyre nő. Rohamosan növekednek az élelmi­szerárak. A negatív tendenciákat sorol­hatnánk a végtelenségig. Azt hiszem itt az ideje, hogy a magyar parasztság ítélkez­zen az elmúlt 40 év megpróbáltatásai és a mezőgazdaság látszateredményei fe­lett, nem azok, akik ezért a lehetetlen ál­lapotért felelősek. Megítélésem szerint minél előbb vissza kell állítani a régi, 1944 előtti agrártermelési rendet. Hitet, önbizalmat, anyagi-erkölcsi támogatást kell adni a sokat szenvedett parasztság­nak, hogy a lehető leggyorsabban felzár­kózzunk a fejlett nyugat-európai mező­gazdasághoz!” A Magyar Függetlenségi Párt világné­zete - szemben a marxi materializmussal és kollektivizmussal - az egyénnek, az emberi léleknek, az erkölcsnek, a szabad egyéni alkotóerőnek a felsőbbrendűsé­gét vallja. S arra a mindenkiben felmerülő kérdésre, hogy van-e lehetőség a fentiek megvalósítására hadd idézzem Hornyák Tibort: „Tisztelt Barátaim, esély van” Az összeállítást készítette: dr. Tóth Zol­tán A Magyar Függetlenségi Párt Tolna megyei elnöke. A párt képviselőjelöltje Tolna megye 1. számú választókerületében. Tisztelt Újságolvasó! Az elmúlt év tavaszán a pártok közül elsőként a Szabad Demokraták Szövet­sége jelentkezett olyan, szakértők által kidolgozott és Írásban rögzített program­mal, amely a következő fő kérdésekre adja meg a választ:- Milyen társadalmat kívánunk?- Milyen alkotmányt akarunk?- Milyen elvek szerint működjön a gaz­daság?- Hogyan induljunk el, mik az átmeneti időszak legfontosabb teendői? A „Rendszerváltás programja” 50 ezer példányban jelent meg és hamar kere­sett hiánycikké vált. Részletes ismerteté­sére sajnos nincs lehetőségünk, de a be­vezető néhány mondatának idézésével szeretnénk felkelteni az Ön érdeklődését is programunk iránt: „A szabadelvű gondolat, amely a múlt században átlelkesítette a magyar köz- szemléletet, amely - minden ellentétük­kel együtt - Széchenyi, Kossuth, Deák közös sajátja volt, szinte feledésbe me­rült. Pedig akkor még Magyarország Eu­rópa része volt. Trianon után érthetően hatásos jobb- és baloldal totalitárius kí­sértések egyre távolabb terelték Ma­gyarországot a szabad nemzetek közös­ségétől. Különféle diktatúrák hosszú év­tizedeinek öröksége nyomasztja hazán­kat. Amikor ezzel az örökséggel szakítunk, nem hagyományainktól szakadunk el. El­lenkezőleg. Igazi európai hagyomá­nyunkhoz térünk vissza: az európai sza­badelvűséghez. Fasiszták és sztálinisták megpróbálhattak ettől eltántorítani ben­nünket. De most mindenki láthatja, hogy a kol­lektivista és tekintélyelvű kísérlet hová vezetett: a válság újabb nemzeti kataszt­rófával fenyeget. A Szabad Demokraták Szövetsége kiutat kínál a magyar nemzetnek...” Szabad Demokraták Szövetsége Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága A Magyar Néppárt útja út a nép egésze számára- Útmutatás útvesztés közben ­1. A nemzet talpraállásának és későbbi gazdagodásának alapját a középrétegek lassabb, de biztos megerősödése teremtheti meg. Nem hiszünk abban, hogy egy szűk réteg - sokak elszegényedése árán bekövetkező - gyors meggazdagodása hasznos lenne. 2. Tudjuk, hogy 40 évvel ezelőtt utat tévesztettünk. De azt is tudjuk, hogy józan pa­raszti ésszel nézve, nem a pánikszerű visszarohanás vagy a kaszkadőrszerű átugrása megoldás. Tájékozódjunk, hogy hol tartunk, és hogy hol tarthatnánk, és e két pont közt keressük meg a csapást a későbbi jó irányhoz! Ez a mi magyar utunk... 3. Nem társadalom az, amelyiknek csak jelene van! Ezért valljuk, hogy az idősek alól a múltat és a gyermekek alól a jövőt nem lophatja ki senki! Tudnunk kell ennek a két fontos sokaságnak létbiztonságot adni. 4. A tulajdonviszonyok, a bér- és adórendszer jelenlegi formájukban a dolgozók tö­kéletes kizsákmányolását szolgálják. A legsürgősebb teendő ezek megváltoztatása, hogy az állampolgár a költségvetés robotosából a nemzet építőjévé válhasson. 5. Mindez igy lehet, ha rólunk nélkülünk nem dönthet senki, pontosabban ha min­denről ott döntenek, ahol erre megvan a készség és képesség. Az önkormányzatok rendszerében egyre feljebb egyre kevesebb jog- és hatáskör jusson! A parlament a keretről döntsön, annak kitöltése a helyi közösségek joga legyen! Miért támogatjuk a Független Kisgazdapárt jelöltjeit a Tolna megyei választási küzdelemben? A Gazdaszövetség nem politikai párt és nem is kíván az lenni, de érdekeinket feltétlenül képviselni kell parlamentális szinten is. Az utóbbi 40 évben a kisterme­lők és magángazdálkodók érdekeit haté­konyan nem képviselte senki. Bár Tolna megyéből több tsz-elnök képviselő is ott van a parlamentben, országos szinten (kb. 40 fő) a kistermelők kiszolgáltatott­sága egyre nőtt. A monopol szervezetek ott nyúzták a parasztot, ahol csak tudták. (Tápminőség, felvásárlási ár, protekcio­nizmus stb.) Ez ellen a képviselőink haté­konyan fellépni nem tudtak. (Nem is akartak.) A földtulajdon kérdésében pe­A lakástámogatási ügyben, mint vb- tag nekem is szóba került a nevem. En­nek kapcsán úgy érzem, hogy vélemé­nyemet, amit a tanács testületi ülésein évek óta hangoztatok, a nyilvánosság elé kell tárjam. Amíg nem voltam testületi tag - 1981-ig az államigazgatásban dol­goztam -, addig is voltak fenntartásaim a tanács és végrehajtó bizottság, mint tár­sadalmi testület lehetőségeivel és szere­pével kapcsolatban. Amióta tagja vagyok ezeknek a testületeknek, megerősödött a meggyőződésem arról, hogy ebben a for­mában, ezzel a hatáskörrel sem az eddigi politikai rendszerben, sem a kialakuló­ban lévőben nem tölthetik be hivatásu­kat, nem lehetnek hozzáértőek és de­mokratikusak egyszerre. Képtelenségnek tartottam és tartom, hogy ezek a véletlenül, vagy irányítottan választott társadalmi testületek érdem­ben döntsenek egy város költségvetésé­ről, annak egyes fejezeteiről, az egész­ségügy, az oktatás, a sport, a kultúra, a közműfejlesztés (és még sorolhatnám a szerteágazó feladatok számát) bonyolult kérdéseiről. Ennek a sokrétű feladatnak e testületek akkor sem tudnak megfelel­ni, ha csupa jó szándékú, különböző szakmákban felkészült, lelkiismeretes, áldozatkész állapolgárokból választott személyek - még ha szakmájuk kiváló­ságai is - lelkiismeretes felkészülés mel­lett sem érthetnek a már felsorolt szer­teágazó ügyek szakmai kérdéseihez. Azt hiszem, énnek hiányában döntéseiket csak a szándék és a lelkiismeret (mind­kettő lehet jó és rossz és sokkal kevésbé a szakértelem vezérelheti. Úgy gondo­lom, a választott testületi tagok nem te­hetnek arról, hogy a törvény olyan jogo­sítványokat ad, adott a kezükbe, amihez (saját szakterületük kivételével) felszíne­sen érthetnek. így ez a felépítmény nem szolgálja, nem szolgálhatja az igazi demokráciát, legfeljebb a jó szándékú, hozzá nem ér­tők demokráciáját valósíthatja meg. Azt hiszem, aki volt már tagja életében valamilyen választott testületnek az tudja, hogy a demokratizmushoz önmagában nem elég a kollektív testületi döntés, és egy formálisan demokratikus döntés ön­dig érdekeinkkel ellentétes álláspontot képviseltek. A pártok programjait és ha­gyományaikat képviselőjelöltjeiket meg­ismerve, úgy véljük, hogy a kistermelők, gazdálkodók érdekeit legjobban képvi­selni a Független Kisgazdapárt jelöltjei fogják. Ezért mi is kérjük a Gazdakörök, Gazdaszövetség tagjait, minden kister­melőt és magángazdálkodókat, hogy szavazataikkal támogassák a Független Kisgazdapárt, Parasztszövetség, Gazda- szövetség közös Tolna megyei jelöltjeit. Országos Gazdaszövetség Tolna Megyei Szervezetének Nagykónyi Gazdaköre magában még nem szolgálja a közösségi érdeket. Ez csak a korrekt tájékoztatás, előkészítés, hozzáértés, erkölcsi tartás együttes meglétével biztosítható. Ha a döntési folyamatban (apparátusi előterjesztés, testületi vita) az előző köve­telmények bármelyike csorbát szenved, nem beszélhetünk közösségi érdeket szolgáló demokratikus döntésről. Úgy gondolom, hogy a szabad válasz­tások után felálló tanácstestületek (s ha még lesznek) végrehajtó bizottságok sem lesznek alkalmasak ilyen horderejű városi döntések meghozatalához. Meggyőződésem, hogy a demokrácia csak szakmai hozzáértéssel együtt szol­gálhat közösségi érdeket, ezért a taná­csok és a végrehajtó bizottságok hatás­körét alapvetően módosítani kellene. Úgy érzem, a tanácstagoknak elsősor­ban a szúkebb lakókörzet érdekeit kell feltárni, közvetíteni, képviselni, és a ta­nácsülés a kölcsönös tájékoztatás, infor­málódás fóruma kellene hogy legyen. Az egész várost érintő ügyekben (egész­ségügy, oktatás, közműfejlesztés, lakás- gazdálkodás stb. ... stb.) a különböző pártok és profi szakértők által alkotott szakmai bizottságok hatáskörébe kell utalni a település jelenét, jövőjét megha­tározó szakmai döntéseket. S ha még szükségesnek látszik egy olyan társa­dalmi testület (vb) működésének fenn­tartása, amely az egyes ágazatok közötti érdekeket koordinálja, akkor e testületet célszerű lenne a szakmai bizottságok választott vezetőiből megalakítani. Végül néhány szót a felelősségről. Két­ségtelenül felelősség terheli a vb-tagokat lakástámogatási döntéseikért, de ezt a felelősséget csak akkor lehet megállapí­tani, ha valaki megvizsgálta, vagy meg­vizsgálja a testület működését. Ha alapo­san áttekinti és minősíti a kézbe adott döntést előkészítő előterjesztéseket; ha meghallgatja vagy olvassa a testületi ülé­sekről készült magnófelvételeket, jegy­zőkönyveket, ha ismeri a testületi tagok véleményét, ha rendszeresen részt vesz a nyilvános tanácsülésen és figyelemmel kíséri a tanácstagok tevékenységét. Béres Vilmos vb-tag Lakástámogatási ügy Egy vb-tag véleménye

Next

/
Thumbnails
Contents