Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-07 / 32. szám
1990. február 7. KÉPÚJSÁG 5 Pártok választások J\z anyagokat teljes egészében a pártok állítják össze... A szerkesztőség ezeken nem változtat és jelzi azt is, hogy nem a szerkesztőség álláspontjáról van szó, csak közvetítő-.” (Részlet a megállapodásból] A Hazafias Választási Koalíció jelöltjei Méltóság Nyakasné Mohai Ágnes, az 1. sz. választókörzet - Szekszárd és környéke - jelöltje Szekszárdon születtem 1958-ban. Iskoláimat itt végeztem, a Garay Gimnáziumban érettségiztem 1976-ban. Bölcsődében gondozónőként dolgoztam, majd Szekszárdon a Rozmaring virágüzletet vezettem. Magánkereskedőként dolgozom 1983 óta. Férjnél vagyok, két gyermekünk van, Orsolya 11, Balázs 1 éves. Sem a múltban, sem jelenleg semmilyen pártnak nem voltam, nem vagyok tagja. Nincsenek nagyratörő terveim, nem politikus szeretnék lenni, hanem a vidéki emberek érdekeinek képviselője. Feleség vagyok és anya, éppen ezért számomra nincs fontosabb, mint a család, annak békéje, biztonsága, nyugalma. Fliszek a társadalmi összefogásban, abban hogy szükségünk van egymásra, minden olyan gondolkodású ember együttműködésére aki tenni akar e hazáért.- munka Dr. Solymosi József, a 3. sz. választókörzet - Bonyhád és környéke - képviselőjelöltje Debrecenben születtem 1946. december 9-én. Édesapám foglalkozása molnár, édesanyám háztartásbeli. Három munkás testvérem van. Gyerekkoromban Hajdúsámson községben éltem. Debrecenben érettségiztem és ugyanitt szereztem agrármérnöki diplomát 1969- ben. Feleségem szintén agrármérnök. Bonyhádra 20 évvel ezelőtt kerültem, az egyetem elvégzése után. A bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Termelőszövetkezet az első munkahelyem, ahol kezdetben agronómus, majd 7 évig termelési főmérnök, 9 éve pedig elnök vagyok. Szakmérnöki diplomával is rendelkezem, s 1985-ben doktoráltam Gödöllőn. Két gyermekem van. Az egyik most érettségizik a Pécsi Leöwey Nemzetiségi Gimnáziumban, a másik nyolcadikos. Tagja voltam az MSZMP-nek. Jelenleg pártonkívüli vagyok. Országgyűlési képviselővé 1985-ben választottak. Múltamat, erkölcsi, politikai magatartásomat, vagyoni helyzetemet kész vagyok a nyilvános megmérettetésnek bármikor alávetni. biztonság Varga János, az 5. sz. választókörzet Tamási és környéke - képviselőjelöltje Iregszemcsén születtem 1941. február 18-án. Szüleim, akik ma is élnek, gazdasági cselédek voltak. Jelenleg nyugdíjas tsz-tagok. A földön keresztül gyökereim idekötnek és ezért minden megnyilvánulásom alapja is ebből fakad. Általános iskolába Iregszemcsén jártam. Szombathelyen érettségiztem 1959-ben. Iskolai végzettségem mezőgazdasági gépésztechnikus. Iregszemcsén a gépállomáson 1959-től 1961-ig, a Tamási Járási Tanács mg. osztályán 1961-től 1967-ig dolgoztam. A nagyszokolyi tsz-be 1967- ben kerültem, mely 1975-ben egyesült az iregszemcsei és újiregi termelőszövetkezetekkel. Ez időtől a tagság akaratából és bizalmából töltöm be az elnöki tisztséget. Nős vagyok, feleségem az Iregszemcsei Általános Iskola tanára. Egy felnőtt leánygyermekem van, aki a Tamási Rendelőintézetben asszisztens. Eddigi életem során mindig kerestem lehetőséget arra, hogy gazdasági munkámon kívül valami mást is tegyek az emberekért. A vidéki település igazi arcáért dolgoztam, 1985-ben spontán jelöltként indultam a választásokon és lettem képviselő. Nyílt beszéd Magyar Függetlenségi Párt Tisztesség - Figyelem - Felelősség (2.) A nagyválasztmány küldötteinek felszólalására a kora délutáni órákban került sor. Mivel „új Honfoglalásunk” sikere - pártunk véleménye szerint - a mező- gazdaságon múlik, a legkülönbözőbb felszólalások közül az alábbiakban dr. Konkoly Lajos hozzászólását közöljük. Dr. Konkoly Lajos agrárszakember, magángazdálkodó, a Magyar Függetlenségi Párt Tolna megyei szervezetének tagja, egyben a paksi választókerületben képviselőjelölt. „Még mindig jelentős számban vannak azok, akik a mezőgazdaság látszateredményeiből kiindulva igyekeznek igen széles néptömegeket befolyásolni és a mai szovjet mintájú agrárszerkezetet örökérvényűnek, sérthetetlennek, szentnek szeretnék elfogadtatni a közvéleménnyel. Ezek a körök a parasztságot vállalkozásra alkalmatlannak, mezőgazdasági bérmunkásnak tekintik. Valójában 40 éven keresztül azon fáradoztak, hogy minden önálló kezdeményezést, vállalkozást kiirtsanak a magyar parasztságból. Ez a pártállam által létrehozott, hatalmas létszámú bürokrata elnyomó gépezet lerombolta a parasztság termőföld- szeretetét, gazdálkodásba vetett hitét. Az erőszakos kolhozositás előtt, a parasztság megfélemlítése céljából a legrátermettebb paraszti réteg, a kulákság tízezreit zárták börtönökbe, vagy hurcolták kényszermunkára. A nagyüzemi gazdálkodás kialakítása után százezrek voltak kénytelenek elhagyni a mezőgazdaságot (apáik földjét) és az iparban keresni megélhetést. Paraszti sorsokról nem helyben az érintettek dönthettek, hanem a pártállam által érdemesnek tartott kiválasztottak. A negatív értelemben vett eredmény természetesen nem maradhatott el. A helytelen agrárirányítás, a paraszti érdektelenség következtében a mező- gazdaság így napjainkra egyre inkább válságágazattá alakul. Aki szereti a termőföldet az látja azt a mértéktelen pazarlást, amely a kolhozositás óta folyamatosan termőfölddel, munkaerővel, gépekkel, kemikáliákkal, megtermelt javakkal végbement. Ma már több mint 700 veszteséges nagyüzem van, de számuk egyre nő. Rohamosan növekednek az élelmiszerárak. A negatív tendenciákat sorolhatnánk a végtelenségig. Azt hiszem itt az ideje, hogy a magyar parasztság ítélkezzen az elmúlt 40 év megpróbáltatásai és a mezőgazdaság látszateredményei felett, nem azok, akik ezért a lehetetlen állapotért felelősek. Megítélésem szerint minél előbb vissza kell állítani a régi, 1944 előtti agrártermelési rendet. Hitet, önbizalmat, anyagi-erkölcsi támogatást kell adni a sokat szenvedett parasztságnak, hogy a lehető leggyorsabban felzárkózzunk a fejlett nyugat-európai mezőgazdasághoz!” A Magyar Függetlenségi Párt világnézete - szemben a marxi materializmussal és kollektivizmussal - az egyénnek, az emberi léleknek, az erkölcsnek, a szabad egyéni alkotóerőnek a felsőbbrendűségét vallja. S arra a mindenkiben felmerülő kérdésre, hogy van-e lehetőség a fentiek megvalósítására hadd idézzem Hornyák Tibort: „Tisztelt Barátaim, esély van” Az összeállítást készítette: dr. Tóth Zoltán A Magyar Függetlenségi Párt Tolna megyei elnöke. A párt képviselőjelöltje Tolna megye 1. számú választókerületében. Tisztelt Újságolvasó! Az elmúlt év tavaszán a pártok közül elsőként a Szabad Demokraták Szövetsége jelentkezett olyan, szakértők által kidolgozott és Írásban rögzített programmal, amely a következő fő kérdésekre adja meg a választ:- Milyen társadalmat kívánunk?- Milyen alkotmányt akarunk?- Milyen elvek szerint működjön a gazdaság?- Hogyan induljunk el, mik az átmeneti időszak legfontosabb teendői? A „Rendszerváltás programja” 50 ezer példányban jelent meg és hamar keresett hiánycikké vált. Részletes ismertetésére sajnos nincs lehetőségünk, de a bevezető néhány mondatának idézésével szeretnénk felkelteni az Ön érdeklődését is programunk iránt: „A szabadelvű gondolat, amely a múlt században átlelkesítette a magyar köz- szemléletet, amely - minden ellentétükkel együtt - Széchenyi, Kossuth, Deák közös sajátja volt, szinte feledésbe merült. Pedig akkor még Magyarország Európa része volt. Trianon után érthetően hatásos jobb- és baloldal totalitárius kísértések egyre távolabb terelték Magyarországot a szabad nemzetek közösségétől. Különféle diktatúrák hosszú évtizedeinek öröksége nyomasztja hazánkat. Amikor ezzel az örökséggel szakítunk, nem hagyományainktól szakadunk el. Ellenkezőleg. Igazi európai hagyományunkhoz térünk vissza: az európai szabadelvűséghez. Fasiszták és sztálinisták megpróbálhattak ettől eltántorítani bennünket. De most mindenki láthatja, hogy a kollektivista és tekintélyelvű kísérlet hová vezetett: a válság újabb nemzeti katasztrófával fenyeget. A Szabad Demokraták Szövetsége kiutat kínál a magyar nemzetnek...” Szabad Demokraták Szövetsége Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága A Magyar Néppárt útja út a nép egésze számára- Útmutatás útvesztés közben 1. A nemzet talpraállásának és későbbi gazdagodásának alapját a középrétegek lassabb, de biztos megerősödése teremtheti meg. Nem hiszünk abban, hogy egy szűk réteg - sokak elszegényedése árán bekövetkező - gyors meggazdagodása hasznos lenne. 2. Tudjuk, hogy 40 évvel ezelőtt utat tévesztettünk. De azt is tudjuk, hogy józan paraszti ésszel nézve, nem a pánikszerű visszarohanás vagy a kaszkadőrszerű átugrása megoldás. Tájékozódjunk, hogy hol tartunk, és hogy hol tarthatnánk, és e két pont közt keressük meg a csapást a későbbi jó irányhoz! Ez a mi magyar utunk... 3. Nem társadalom az, amelyiknek csak jelene van! Ezért valljuk, hogy az idősek alól a múltat és a gyermekek alól a jövőt nem lophatja ki senki! Tudnunk kell ennek a két fontos sokaságnak létbiztonságot adni. 4. A tulajdonviszonyok, a bér- és adórendszer jelenlegi formájukban a dolgozók tökéletes kizsákmányolását szolgálják. A legsürgősebb teendő ezek megváltoztatása, hogy az állampolgár a költségvetés robotosából a nemzet építőjévé válhasson. 5. Mindez igy lehet, ha rólunk nélkülünk nem dönthet senki, pontosabban ha mindenről ott döntenek, ahol erre megvan a készség és képesség. Az önkormányzatok rendszerében egyre feljebb egyre kevesebb jog- és hatáskör jusson! A parlament a keretről döntsön, annak kitöltése a helyi közösségek joga legyen! Miért támogatjuk a Független Kisgazdapárt jelöltjeit a Tolna megyei választási küzdelemben? A Gazdaszövetség nem politikai párt és nem is kíván az lenni, de érdekeinket feltétlenül képviselni kell parlamentális szinten is. Az utóbbi 40 évben a kistermelők és magángazdálkodók érdekeit hatékonyan nem képviselte senki. Bár Tolna megyéből több tsz-elnök képviselő is ott van a parlamentben, országos szinten (kb. 40 fő) a kistermelők kiszolgáltatottsága egyre nőtt. A monopol szervezetek ott nyúzták a parasztot, ahol csak tudták. (Tápminőség, felvásárlási ár, protekcionizmus stb.) Ez ellen a képviselőink hatékonyan fellépni nem tudtak. (Nem is akartak.) A földtulajdon kérdésében peA lakástámogatási ügyben, mint vb- tag nekem is szóba került a nevem. Ennek kapcsán úgy érzem, hogy véleményemet, amit a tanács testületi ülésein évek óta hangoztatok, a nyilvánosság elé kell tárjam. Amíg nem voltam testületi tag - 1981-ig az államigazgatásban dolgoztam -, addig is voltak fenntartásaim a tanács és végrehajtó bizottság, mint társadalmi testület lehetőségeivel és szerepével kapcsolatban. Amióta tagja vagyok ezeknek a testületeknek, megerősödött a meggyőződésem arról, hogy ebben a formában, ezzel a hatáskörrel sem az eddigi politikai rendszerben, sem a kialakulóban lévőben nem tölthetik be hivatásukat, nem lehetnek hozzáértőek és demokratikusak egyszerre. Képtelenségnek tartottam és tartom, hogy ezek a véletlenül, vagy irányítottan választott társadalmi testületek érdemben döntsenek egy város költségvetéséről, annak egyes fejezeteiről, az egészségügy, az oktatás, a sport, a kultúra, a közműfejlesztés (és még sorolhatnám a szerteágazó feladatok számát) bonyolult kérdéseiről. Ennek a sokrétű feladatnak e testületek akkor sem tudnak megfelelni, ha csupa jó szándékú, különböző szakmákban felkészült, lelkiismeretes, áldozatkész állapolgárokból választott személyek - még ha szakmájuk kiválóságai is - lelkiismeretes felkészülés mellett sem érthetnek a már felsorolt szerteágazó ügyek szakmai kérdéseihez. Azt hiszem, énnek hiányában döntéseiket csak a szándék és a lelkiismeret (mindkettő lehet jó és rossz és sokkal kevésbé a szakértelem vezérelheti. Úgy gondolom, a választott testületi tagok nem tehetnek arról, hogy a törvény olyan jogosítványokat ad, adott a kezükbe, amihez (saját szakterületük kivételével) felszínesen érthetnek. így ez a felépítmény nem szolgálja, nem szolgálhatja az igazi demokráciát, legfeljebb a jó szándékú, hozzá nem értők demokráciáját valósíthatja meg. Azt hiszem, aki volt már tagja életében valamilyen választott testületnek az tudja, hogy a demokratizmushoz önmagában nem elég a kollektív testületi döntés, és egy formálisan demokratikus döntés öndig érdekeinkkel ellentétes álláspontot képviseltek. A pártok programjait és hagyományaikat képviselőjelöltjeiket megismerve, úgy véljük, hogy a kistermelők, gazdálkodók érdekeit legjobban képviselni a Független Kisgazdapárt jelöltjei fogják. Ezért mi is kérjük a Gazdakörök, Gazdaszövetség tagjait, minden kistermelőt és magángazdálkodókat, hogy szavazataikkal támogassák a Független Kisgazdapárt, Parasztszövetség, Gazda- szövetség közös Tolna megyei jelöltjeit. Országos Gazdaszövetség Tolna Megyei Szervezetének Nagykónyi Gazdaköre magában még nem szolgálja a közösségi érdeket. Ez csak a korrekt tájékoztatás, előkészítés, hozzáértés, erkölcsi tartás együttes meglétével biztosítható. Ha a döntési folyamatban (apparátusi előterjesztés, testületi vita) az előző követelmények bármelyike csorbát szenved, nem beszélhetünk közösségi érdeket szolgáló demokratikus döntésről. Úgy gondolom, hogy a szabad választások után felálló tanácstestületek (s ha még lesznek) végrehajtó bizottságok sem lesznek alkalmasak ilyen horderejű városi döntések meghozatalához. Meggyőződésem, hogy a demokrácia csak szakmai hozzáértéssel együtt szolgálhat közösségi érdeket, ezért a tanácsok és a végrehajtó bizottságok hatáskörét alapvetően módosítani kellene. Úgy érzem, a tanácstagoknak elsősorban a szúkebb lakókörzet érdekeit kell feltárni, közvetíteni, képviselni, és a tanácsülés a kölcsönös tájékoztatás, informálódás fóruma kellene hogy legyen. Az egész várost érintő ügyekben (egészségügy, oktatás, közműfejlesztés, lakás- gazdálkodás stb. ... stb.) a különböző pártok és profi szakértők által alkotott szakmai bizottságok hatáskörébe kell utalni a település jelenét, jövőjét meghatározó szakmai döntéseket. S ha még szükségesnek látszik egy olyan társadalmi testület (vb) működésének fenntartása, amely az egyes ágazatok közötti érdekeket koordinálja, akkor e testületet célszerű lenne a szakmai bizottságok választott vezetőiből megalakítani. Végül néhány szót a felelősségről. Kétségtelenül felelősség terheli a vb-tagokat lakástámogatási döntéseikért, de ezt a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha valaki megvizsgálta, vagy megvizsgálja a testület működését. Ha alaposan áttekinti és minősíti a kézbe adott döntést előkészítő előterjesztéseket; ha meghallgatja vagy olvassa a testületi ülésekről készült magnófelvételeket, jegyzőkönyveket, ha ismeri a testületi tagok véleményét, ha rendszeresen részt vesz a nyilvános tanácsülésen és figyelemmel kíséri a tanácstagok tevékenységét. Béres Vilmos vb-tag Lakástámogatási ügy Egy vb-tag véleménye
