Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

1990. február 28. Képújság 3 Önmagunk és környezetünk védelméért! A Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága jelenti: Változások a megye gazdasági és társadalmi helyzetében 1989-ben Megdöbbenve olvasom a Vasárnapi Hírekben, hogy a polgári védelmet a tűz­oltóság alárendeltségébe kívánják he­lyezni és több megyei pv. szaktiszt el kí­vánja hagyni a polgári védelem szerve­zetét. Aggódva figyelem ennek a szervezet­nek a leépítését, attól kezdve, hogy dr. Berki Mihály vezérőrnagy kénytelen volt nyugdíjazását kérni. Távozása egyet je­lentett a szervezet lenyakazásával. Min­denféle elképzelések szárnyra kaptak, csak azt nem vettük számításba, hogy amilyen ütemben csökken a világháború kitörésének lehetősége, olyan mérték­ben nő az ipari és más jellegű katasztró­fák veszélye. Számomra az a legdöbbenetesebb, hogy Csernobil ellenére alig történt vala­mi lényeges változás, azonkívül, hogy a különböző bizottságokat átkereszteltük. Megállapításom alátámasztására csak egyetlen példát mondok és a továbbiak­ban általános elvi dolgokról szólok, több példát hely hiánya miatt nem említek. íme az-emlitett példa: 1988 októberében ad­ták át a PAV-nál azt a hangfrekvenciás szirénarendszert, amely 30 km-es kör­zetben szólaltatható meg veszély esetén. A leadható szirénajelzéseket a mai napig nem ismeri a lakosság. Hova vezet ez a nagy tempó?! Ma Tolna megyében úgy teszünk, mintha Szatmár-Bereg megyé­ben lenne a PAV. A környezetünk szennyezése - veszé­lyeztetése egyre nagyobb, ennek ellené­re a polgári védelemben nem szerveződ­nek olyan csoportok, amelyek összefog­nának a környezetvédőkkel és együtt vi­gyáznák ennek a csepp kis országnak a földjét és levegőjét. A pártok is csak addig jutottak el, hogy támadják az erőmű meglétét és további fejlesztését. Arra kellene programot adni, hogy mivel kívánják kiváltani azt a 47,5%- os termelési értéket, amit a PAV produkál A gazdák évtizedekre visszamenően nem emlékeznek arra, hogy február vé­gén csaknem minden tavaszi munkát meg lehetett kezdeni. Az idén azonban, különösen az ország déli megyéiben és a lazább, „melegebb” talajú középső or­szágrészben szinte mindenütt megszik­kadt a talaj felső rétege, így rámehetnek a gépekkel. Ezen a télen egyáltalán nem ázott át a talaj. A múlt heti pár napos eső - szeszélyes eloszlásban -10-20 millimé­terrel csökkentette a természet téli adós­ságát: a talaj felső, egyméteres rétegé­ből ugyanis 90-100 milliméternyi ned­vesség hiányzott. Mint Stollár András, az Országos Me­teorológiai Szolgálat agrometeorológiai főosztályának vezetője elmondta: ha a tavasz elején beköszönt a tavalyihoz ha­sonló, rövid csapadékos időszak, akkor nem származik nagyobb kár a vízhiány­ból. Veszélyt rejt magában viszont az, ha az elmúlt napokban rekordokat döntöge­tő felmelegedés kövekeztében megindul az ország összenergia termeléséből! Hi­szem és vallom, hogy lehet az erőművet biztonságosan üzemeltetni, csak ezt ma kevesen hiszik el, mert az eddigi rossz propaganda más érzelmeket táplál az emberekben. Miért nem lehet al erőmű környezetében egy olyan ellenőrzési rendszert üzemeltetni, amely független a PAV-tól, de a polgári védelemhez tartoz­na? Egy ilyen rendszer növelné a töme­gek bizalmát a publikált mérési eredmé­nyek iránt. Miért a dunaszentgyörgyi ál­lampolgárnak kell újságcikket írnia, hogy ők is kapjanak védőeszközt és tájékozta­tó füzeteket? Ezeket már 1982 decembe­rében biztosítani kellett volna, hiszen ek­kor indult el az első blokk. Úgy érzem, a nagy politikai csatározá­sok, a rendszerváltás görcsei és oldásai közepette megint nem gondoltunk igen lényeges dolgokra és a fürdővízzel együtt kiöntjük a gyermeket is. Mindig azt vallottam, hogy az üzemek és vállalatok nem azért vannak, hogy pol­gári védelmi kiképzést és gyakorlatokat folytathassunk. Viszont azért kell a pol­gári védelem és a gyakorlat, hogy az üze­mek termelhessenek tovább, életünk és környezetünk veszélyeztetése nélkül. Az viszont evidens, hogy az a struktúra, ami eddig volt, az idejét múlta. Szükség van egy ésszerű, az új helyzetet alapul vevő szervezeti átalakulásra. Ám ez az átszervezés ne azt eredmé­nyezze, hogy a polgári védelem a tűzoltó­sághoz tartozik, hanem azt, hogy csatla­kozik a Nemzetközi Polgári Védelem szervezetéhez. Annak szervezeti felépí­tését követi és igyekszik részt venni mun­kájában is, hiszen hasznosítható tapasz­talatokat csak így tud szerezni. Tisztelt örnyezetvédők és pártok! Úgy érzem, valahogyan az általam jel­zett irányba kellene munkálkodni min­denkinek. A nyugalmunk érdekében! BEREGNYEI MIKLÓS a rügyfakadás, s ezután fagyos napok következnek. A kissé duzzadt rügyek a mínusz 4-5 fokos lehűlést még elbírják, a virágzó gyümölcsfák termését viszont veszélyezteti, ha mélyebbre süllyed a hő­mérő higanyszála. Némileg megnyugta­tó, hogy a nagyobb hideggel járó időjá­rási frontok egyelőre elkerülik az orszá­got, s a hosszabb nappalok, a napos idő következtében a jelentős lehűlésnek egyre kisebb az esélye. A gazdák mindenesetre nem késle­kedtek, és a hét végén folytatták a már megkezdett munkákat. Az ország közép­ső részén, például Bács-Kiskun megyé­ben az ősszel felszántott táblák talajának több mint 60 százalékán elvégezték a ta­lajmunkákat, és a tavaszi árpa magja a terület 80 százalékán a földbe került. A tavasziak vetőmagját a gazdaságok csaknem mindenütt megkapták, a búza fejtrágyázásához is elegendő műtrágya áll rendelkezésükre, így ez utóbbi munka is túljutott már a kétharmadán. (Folytatás az 1. oldalról.) A termelő tevékenységek fő jellemzői00 Az ipari gazdálkodók termelése01 a ko­rábbi években megszokott, csaknem folyama­tos növekedéssel szemben 1989-ben közel 2%-kal csökkent. Az év első 9 hónapjában a termelés még az előző évihez hasonló volu­menű volt, annak ellenére, hogy ebben az idő­szakban a munkaidőalap három nappal keve­sebb volt, mint 1988-ban; az utolsó negyedév ipari teljesítményei azonban jelentős mérték­ben csökkentek. A villamosenergia-ipar kivé­telével valamennyi ágazatra a stagnálás, illet­ve a kisebb-nagyobb visszaesés volt jellemző. A megyei székhelyű ipari szervezetek a bel­földi felhasználóknak - ezen belül a nagy- és a kiskereskedelemnek - az előző évinél valami­vel kisebb, rubelelszámolású piacokra lénye­gesen kevesebb, nem rubel elszámolású érté­kesítésre nagyobb volumenű árut adtak át. Az értékesítési lehetőségek, irányok tovább módosultak: a legszembetűnőbb változás, hogy a rubel elszámolású ipari export össze­hasonlító áron számítva 16%-kal csökkent. A rubel export menynyisége a gépiparban és az élelmiszeriparban alig háromnegyede volt az előző évinek. A konvertibilis elszámolású export összes­ségében 8%-kal nőtt, az exportbővülésben azok az ágazatok - de többnyire nem ugyan­azon vállalatok - játszottak döntő szerepet, ahol a rubel export visszaesett: a gép- és élel­miszeripar. A külkereskedelmi értékesítésben az utóbbi években tapasztalt „év végi hajrá” 1989-ben mindkét relációban elmaradt. Az iparban foglalkoztatottak száma közel 3%-kal kevesebb volt, mint egy évvel koráb­ban. A gazdálkodók mintegy 70%-ánál csök­kent a létszám, a csökkenés mértéke legtöbb­jüknél 10%-on belül maradt. 50 főnél nagyobb létszámfogyás 5 ipari szervezetnél fordult elő, a legnagyobb mértékű csökkenés 131 fő volt. Az állománycsoportok közül a fizikai foglal­kozásúak száma 3,6%-kal csökkent, a szelle­mieké minimális mértékben növekedett. A ter­melékenység az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés alapján 1%-kal, egy teljesített fizikai munkaórára vetítve pedig 5,4%-kal emelke­dett. A megyei székhelyű építőipari gazdálko­dóknál az építési-szerelési tevékenység volu­mene 3,5%-kal csökkent az 1988. évihez ké­pest. A csökkenés a nagyobb szervezeteknél volt erőteljesebb, a kisebb gazdálkodóknál összességében mérsékeltebb. A beruházási, illetve fenntartási tevékeny­ségek közül 1989-ben az utóbbiak részará­nya növekedett valamelyest. A beruházási te­vékenységen belül az elkészült új lakások száma alig fele volt az 1988. évinek. Tolna me­gyében összesen 260 lakást adtak át az épí­tőipari szervezetek, ennek 44%-át két nagy- vállalat saját vállalkozásban, közvetlen piaci értékesítésre építette. A fogyasztási szolgál­tatást is végző szervezeteknél a szolgáltatási teljesítményérték csökkent. Ezen belül a la­kosság részére végzett szolgáltatások értéke alig kétharmada volt az előző évinek. Mérséklődött az építőipari szervezetek me­gyén kívüli tevékenységének korábbi, igen magas hányada. Az építőipari gazdálkodóknál foglalkozta­tottak száma tovább csökkent. Az építési-sze­relési tevékenységet végző fizikai foglalkozá­súak száma több, mint 10%-kal kevesebb volt, mint az előző évben. A szántóföldi növénytermesztés eredmé­nyei a főbb növényféleségekből az előző évitől eltérően alakultak. Csökkent a gabonafélék (búza, kukorica, árpa) vetésterülete, ezzel szemben egyes takarmány- és ipari növénye­ket nagyobb területen vetettek, mint 1988- ban. A gabonafélék t ermöterületének csökke­nése ellenére termésük emelkedett. Búzából ugyan több, mint 9%-kal kevesebb, kukoricá­ból viszont csaknem 20%-kal több termett. Ugyancsak nagyobb termést takarítottak be cukorrépából, napraforgóból, szójából, rep­cemagból, silókukoricából. A termésátlagoka kalászosoknál alacsonyabbak, az őszi beta- karítású növényeknél (kukorica, cukorrépa, szója) rendre magasabbak voltak az előző évinél. A talajerő-visszapótlás meglehetősen egyoldalú, a nem igazán környezetkímélő műtrágyázás uralkodik. Műtrágya a mezőgaz­dasági területen 90%-ára, szerves trágya alig több, mint 5%-ára jutott. A megyei mezőgazdasági nagyüzemekben és egyéb közületeknél 1989. december 31-én szarvasmarhából és sertésből is kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. Az állatál­lomány változásának tendenciái hasonlóak az országoshoz, azzal a különbséggel, hogy a tehénállomány a megyében nem csökkent, az anyakoca-állomány fogyása pedig Tolnában mérsékeltebb volt. A gazdaságok vágómarha­értékesítése 5,2, vágósertés-értékesítése 3,0%-kal elmaradt az előző évitói, utóbbi a második félévben csökkent drasztikusan. A vágóállat értékesítés irányai tovább módosul­tak: a megyei felvásárlók vágómarhából lé­a) Az 1989. évi adatszolgáltatási rendszernek megfelelően ez a fejezet az építőiparban a 20, a töb­bi ágazatban az 50 főnél nagyobb létszámú gazdál­kodók adatai alapján készült. b) Terméksorok és egyéb közelítő módszerek alapján. nyegesen többet „hoztak be" a megyébe, mint amennyi kikerült innen; vágósertésből a ko­rábbi jelentős behozatali többlettel szemben 1989-ben kiviteli többlet alakult ki. A gazdálkodó szervezetek jelentős része a vevőkkel, illetve a szállítókkal való kapcsolatát 1989-ben rossznak, ütemtelennek ítélte; anyagellátási, készletezési, értékesítési prob­lémák zavarták a termelés normális menetét, ami a folyamatos pénzgazdálkodásban is fennakadásokat okozott. A fizetési nehézsé­gek, illetve néhány esetben a tartós forrás­hiány áthidalására szolgáló szolgáló rövid le­járatú hitelek és kibocsátott váltók összege - az MNB Megyei Igazgatóságának jelentése szerint - lényegesen nagyobb volt 1989-ben, mint az előző évben; így összességében az előző évinél bővebb finanszírozási forrást je­lentettek a gazdálkodóknak. A fizetőképesség az év első részében meg­felelő volt, a IV. negyedévben azonban nagy­mértékben romlott, a sorbanállások száma - főleg a gép- és könnyűiparban - jelentősen növekedett. A lakosság életkörülményei Foglalkoztatottság, a keresetek alakulása Az anyagi ágazatokban 1989-ben tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. A vissza­esés elsősorban a fizikai foglalkozásúakat érintette, a szellemiek létszáma az ágazatok többségében az előző évivel közel azonos volt, vagy valamelyest növekedett. A Megyei Tanács Munkaügyi Szolgáltató Irodájától kapott információ szerint 1989-ben a vállalatok, szövetkezetek, intézmények mun­kaerő-kereslete jelentősen lecsökkent; az éven belül szinte hónapról hónapra kevesebb lett. A csökkenés mértéke Szekszárd és Dom­bóvár térségében volt a legnagyobb. Az állást keresők száma ugyanakkor - különösen az év második felében - jelentősen megnövekedett: 1989 decemberében például közel ötször any- nyian keresték fel a munkaerő-közvetítő iro­dákat, mint 1988 decemberében. A jelentke­zők több, mint háromnegyedének nem volt munkaviszonya. Tíz állást keresőre megyei átlagban az év első háromnegyedében 17-21, október-no­vemberben 11-12, decemberben már csak 8 állásajánlat jutott; a kereslet és a kínálat mind a szakképzettséget, mind a területi elhelyez­kedést tekintve jelentősen eltér. Munkanélkü­li-segélyben 1989-ben összesen 550 fő ré­szesült, újrakezdési kölcsönben pedig 363. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkerese­te ágazatonként 7580 és 11 400 Ft között szó­ródott, legalacsonyabb a kereskedelemben, legmagasabb az iparban volt. A növekedés üteme 10,5 és 26,9% közötti volt az egyes ága­zatokban. Az ágazatokon belül a gazdálkodók kifizetési lehetőségei azonban jelentősen el­tértek egymástól, s így szélsőséges értékek is kialakultak. Ezzel együtt pl. az iparban a szer­vezetek több, mint felénél a havi bruttó átlag- kereset 7000-10 000 Ft közé esett. A fizikai és szellemi foglalkozásúak közötti keresetkü­lönbségek - a nettó keresetek alapján számít­va - az ágazatok többségében növekedtek. Pénz- és áruforgalom Az MNB Megyei Igazgatóságának adatai szerint a lakossági készpénzforgalom - mind a bevételeket, mind a kiadásokat tekintve - a korábbi években megszokottnál erőteljeseb­ben bővült. E folyamat jórészt az infláció kö­vetkezménye, a mögötte meghúzódó reálfo­lyamatok kisebb mértékben változtak. A készpénzbevételek 69%-a munkavi­szonyból, 12,5%-a felvásárlásból származott; 7%-át a társadalombiztosítási, valamint a szo­ciális kifizetések adták; ez utóbbi két tétel 33%-kal, illetve 4-szeresére növekedett az 1988. évi összegekhez képest. A készpénz- kiadások közül áruvásárlásra 17%-kal többet, szolgáltatásokra 15%-kal kevesebbet költött a lakosság; a valutavásárlások összege az előző évinek többszöröse volt. A lakosságnak az OTP-nél és a takarékszö­vetkezeteknél 6,9 milliárd Ft betétmegtakarítá­sa, e mellett 8,2 milliárd Ft hitelállománya volt 1989 év végén. A kamatjóváírások nélküli, net­tó betétállomány csökkent. Ez összefügg az életkörülmények nehezedésével, a megtaka­rítások más, értékmegörzöbb formákba fekte­tésével és azzal, hogy a kamatadó bevezeté­sének hírére év végén sokan betétmegtakari- tásaikból fizették vissza hosszú lejáratú hite­leiket. Ez utóbbival összefüggésben a hitelál­lomány növekedése is kisebb volt, mint 1988- ban, a hitelfajták közül azonban a fogyasztási hitelek iránt fokozott igény jelentkezett. A megye kiskereskedelmi eladási forgalma 1989-ben 17,7 milliárd Ft volt, folyó áron 19,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Az átlagosan 18,0%-os áremelkedést figye­lembe véve az eladott áruk volumene 1,5%-kal nőtt. Az árufőcsoportok közül a bolti élelmi­szerekből és élvezeti cikkekből, valamint a ve­gyes iparcikkekből többet, ruházatból keve­sebbet adtak el a megyében; tovább csökkent a vendéglátás forgalmának volumene is. A kiskereskedelmi forgalomnak a koráb­biaknál nagyobb hányada jelentkezett a IV. negyedévben, illetve decemberben. Ebben az áremelkedések hírére fokozódó elővásárlá­sok és a külföldi bevásárló turizmust korlátozó intézkedések játszották a döntö szerepet. Ugyanezzel összefüggésben az 1988. évi megtorpanás után ismét emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. / Idegenforgalom Az idegenforgalmi célokat szolgáló közületi kereskedelmi szálláshelyeken és a szervezett fizetővendéglátásban 3536 férőhely állt a ven­dégek rendelkezésére, összességében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az ösz- szetétel azonban módosult: a szállodákban a férőhelyek száma növekedett, a fizetővendég­látásban csökkent. A kapacitás kereken 37%- át a kempingek, 34%-át a fizetövendéglátás férőhelyei adták 1989-ben. A megyébe külföldről és belföldről is keve­sebb vendég érkezett 1989-ben, mint egy év­vel korábban; a vendégek száma együttesen 8,3%-kal csökkent. A külföldről érkezők közül a szocialista országokból kevesebben, a tő­kés országokból többen keresték fel megyén­ket, mint 1988-ban. Egy belföldi vendég átla­gosan 3,9, egy külföldi 3,2 éjszakát töltött szálláshelyén; a belföldi vendégek itt- tartóz­kodási ideje csökkent, a külföldieké növeke­dett. A megye idegenforgalmi kapacitását kö­zel 4300, magánszálláshelyeken rendelke­zésre álló férőhely bővíti, ezek vendégforgal­máról azonban nincsenek adataink. Lakásépítés Az év folyamán a megye területén 1147 la­kást vettek használatba, 176-tal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az állami erőből és - 1989-ben először - a magánerőből épített la­kások száma egyaránt csökkent. Egészségügy, oktatás A megyében 1989. év végén 114 álta­lános és 35 gyermek orvosikörzetvoW, egy fel- nöttkörzettel több, mint az előző év végén. Ezek közül 3 felnőttkörzetben nem volt állandó orvos. A szakorvosi ellátásban gyermek-ideg­gondozói, sportorvosi és kardiológiai terüle­ten történt fejlesztés. A kórházi ágyak száma az év végén 2213 volt, 37-tel több, mint egy évvel korábban. A fejlesztés Dombóvár-Guna- rason valósult meg, egy mozgásszervi rehabi­litációs feladatokat ellátó részleg kialakításá­val. A bölcsődei férőhelyek száma 1989 fo­lyamán 160-nal csökkent, az alacsony kihasz­náltság miatt további 170 hely működését szüneteltették. Mindezek eredményeként a fé­rőhelyek száma az év végén 1309 volt. Visz- szaesett a beíratott gyermekek száma is, mint­egy 10%-kal. 100 férőhelyre így 67 beírt gyer­mek jutott átlagosan. Az óvodai férőhelyek és az óvodába beirt gyermekek száma összessé­gében alig változott, és közel azonos. Jelentős különbségek vannak azonban településtípu­sonként: 100 férőhelyre a községekben átla­gosan 95, a városokban 107 beírt gyermek ju­tott a tanév elején. A városok közül Dombóvá­ron és Pakson az előbbi mutató 114, illetve 113, míg a községek között Dombóvár város- környéken 86. Az 1989/90-es tanév elején az általános is- kojákban összesen 30 080 tanuló kezdte meg, illetve folytatta tanulmányait, 1419-cel keve­sebb, mint az előző tanévben. Az első osztá­lyosok száma 3344 volt, alig változott. A 8. osz­tályosok létszáma az előző tanévi maximumtól Í80 fővel kevesebb, 4199 volt. Az intézmény- hálózat egy új, 8 tantermes iskolával bő­vült, Győrén. Az osztálytermek száma ez­zel együtt 9-cel nőtt, a pedagógusok szá­ma gyakorlatilag nem változott. Megyei átlag­ban egy pedagógusra 12, egy osztályteremre pedig 25 tanuló jutott. A területi eltérések itt is jelentősek: a községekben átlagosan 21 (Bonyhád és Dombóvár városkörnyékén 19), a városokban 28 (Dombóváron és Szekszárdon 30) volt az egy osztályteremre jutó tanulók száma. A demográfiai hullám nagy létszámú korosztályai egyre inkább a középfokú oktatá­si intézményekben jelentkeznek, így ott vala­mennyi iskolatípusban megnőtt a tanulólét­szám. A középiskolákban 1989 szeptemberétől 6214 fő tanult; 598-cal több, mint egy évvel korábban. Az első osztályosok száma 382 fő­vel emelkedett, míg a végzősöké alig változott. A szakközépiskolai tanulók részaránya növe­kedett, 56% volt, az első osztályosok körében ez az arány valamivel alacsonyabb. A középis­kolai osztálytermek száma 15-tel bővült, a nö­vekedés mértéke a szakközépiskolákban volt nagyobb. Mindezek következtében az egy osztályteremre jutó tanulók száma nem válto­zott jelentősen: a gimnáziumokban 29, a szak- középiskolákban 37 fő volt. A megyei átlag mögött azonban intézményenként jelentősek a különbségek a tanterem-ellátottságban: pl. a gyönki gimnáziumban 17, a paksiban 39, a szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskolá­ban 44 tanuló jutott egy tanteremre a tanév elején. A középiskolai pedagógusok száma a gimnáziumokban csökkent, a szakközépisko­lákban összességében növekedett. Egy ta­nárra átlagosan az előbbi sorrendben 12, ill. 13 tanuló jutott. A szakmunkástanulók száma a tanév elején 4898 fö volt, 411-gyei több, mint 1988 szep­temberében. Első évfolyamosként összesen 2084 fő tanult, 163-mal több, mint egy éve. Növekedett körükben a középiskolát végzet­tek aránya is (5,5%). A megye szakmunkás- képzőiben az elmúlt tanévben 103 szakmában képeztek szakembereket, az ideiben 113- ban. Épülő toronyház Frankfurt:.toronydaruról 16 mm-es halszemoptikával készített felvétel a frankfurti vásár toronyházáról, amely még „csak” 241 méter magas, de újabb 15 métert nő a munkák befejeztéig. Egy türelmetlen bérlő már be is költözött Európa legmagasabb irodaházának 19. emeletére. (Telefoto-MTl Külföldi Képszerkesztöség) Kora tavaszi munkák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents