Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

1990. február 26. NÉPÚJSÁG 5 Szálka fejlődik (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Szálka község újabb lépést tett a fejlő­dés irányába. Ez év január 31 -én egy na­gyobb teljesítményű automata telefonköz­pont kezdte meg működését. Az előző tí­pustól mindenképpen különbözik. Míg ed­dig az előfizetők szekszárdiként szerepel­tek, most viszont külön egységet alkotnak. Új előfizetők bekapcsolása már nem volt lehetséges. Változás az is, hogy Szálkáról I- es díjövvel lehet hívni pl. Szekszárdot. Ed­dig helyi hívásnak számított a Szekszárd- Szálka közötti beszélgetés. Az új központ az AR típushoz tartozó 90-es kapacitással rendelkező crossbar központ.- Sokan meglepődtek, amikor tudomást szereztek erről - mondja érdeklődésemre Illés Ferenc tanácselnök. Én is feltettem a kérdést, hogyan volt ez lehetséges. Egy kis község, mely nem is a főútvonalak mentén helyezkedik el, milyen elhatározással, milyen módon jutott a tech­nika ilyen áldásához, mig Szekszárdtól dél­re eső rész egyedül a megyében még fehér területnek számít e téren. Mint a tanácselnök mondja, „a községi tanács jelentős anyagi erőkkel járult hozzá a fejlesztéshez, ügyes tervezéssel, szívós kitartással, kis lépésekkel, de elértük cé­lunkat. Lényegében a szálkai tanács csak 600 000 forintot tudott adni e célra, melyet úgy gyűjtöttünk össze a gazdálkodó szer­vektől és a Tolna Megyei Tanácstól. Ösz- szegszerűen a gazdálkodó szervektől: 150 000 Ft-ot a Gemenci Erdő és Vadgaz­daságtól, 50 000 Ft-ot a Szekszárdi Városi Tanácstól, 50 000 Ft-ot a Szekszárd-Paks Vízitársulattól, 50 000 Ft-ot a „hasznos hul­ladék” akció keretében kaptuk, melyet a Hazafias Népfront szervezett és mi is részt vettünk benne. Az így összejött pénzt - 300 000 forintot - 1988-ban a postának át is utaltuk, mert tisztában vagyunk a mai helyzettel. Semmiképpen nem akartunk egy biztosnak látszó helyzetet elszalaszta­ni, már ami a központot illeti, t. i. a távközlés illetékeseitől való ilyen irányú érdeklődé­sünkkor tudomásunkra jutott a reális esé­lyünk. 1989-ben 300 000 forintot kaptunk a Tolna Megyei Tanácstól egyéb támogatás címén. Nem olyan egyszerű volt azért a helyzet hiszen a telefonközpontnak épüle­tet kellett biztosítani. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, ha építünk. Nekiláttunk. A kivi­telező felajánlotta, hogy a terep-előkészí­tést ők társadalmi munkában elvégzik. Tár­sadalmi munkával, bontásból származó anyagot, így pl. cserepet és tetőanyagot biztosítottunk. Maga az épület a posta terü­letén, á helyi postahivatal udvarában ké­szült el. Ez is előnyös volt számunkra. Az épület végül is 2,7 millió forintba került. A technikai felszerelés, tehát a központ ezen az összegen felül van. A Távközlési Vállalat tervei szerint még az idén sor kerül több mint egymilliós nagyságrendű hálózatfej­lesztésre, bővítésre. Ennek keretében az elavult részeket kiváltják. A Szekszárdtól 15 km-re, szép környezetben fekvő kisközség példát mutatott, hogyan lehet az ismeret­lenség és elzártság világából ily módon is bekerülni az ország idegrendszerébe. Az ilyen tervek kitalálói máris újabb el­képzelésekkel indulnak jövőt hódítani az ott élő és odalátogató emberek javára, hasznára tenni valamit. DARVAS FERENC Veszélyes mesterség...? Tavaly tavasszal ez a lap több, mint 60 foly­tatásban közölte 1956-os börtönemlékeimet: „Őr az udvaron” címmel. Kibővített változata az idén ősszel előreláthatóan a Babits Kiadó­nál is megjelenik, ami tagadhatatlan öröm a szerzőnek, de vannak másféle, meglepőbb örömök is. Nemrégiben a szerkesztőségi szobámba bejött egy rokonszenves férfiú és közölte, hogy Kálmáncsáról hozott számomra üzene­tet- Nagyon köszönöm - mondtam -, de hol van Kálmáncsa? Furcsáivá nézett rám:- De hiszen ön irt egy kálmáncsai rabtár­sáról! Az illető olvasta munkáját és szeretné a régi emlékeket feleleveníteni... Régi emlékeket többnyire jó feleleveníteni, de változatlanul sejtelmem se volt hol lelhető Kálmáncsa. Vendégem tovább vizsgáztatott:- Kálmáncsa Somogy megyében van! Ez meglepetés volt nem sejtvén, hogy a megyehatárok vasfüggönyein keresztül la­punk oda eljutott. Folytatta:- Ön 1956 után Kaposváron is rabosko­dott?- Soha, egyetlen órát sem!- És Budapesten...?- Soha! Szinte hallani véltem, hogy miként omlik porba lelkében 56-os élménybeszámolóm hitele, így siettem helyrebillenteni renomé­mat:- „Csak” a dunaújvárosi karhatalom pin­céjében, az adonyi járásbíróságon, Székes- fehérváron a Szabó-palotában és ugyanitt a megyei börtönben. Végül a dunaújvárosi ka­pitányság politikai osztályán, de ott alig egy hétig... És Kálmáncsa? - kérdezte már-már két­ségbeesve. Kezdett megvilágosodni az elmém:- Azt hiszem, nyomon vagyunk! - vigasz­taltam. - Én mindenféle sajtójogi okokból sok nevet és helyszínt megváltoztattam. így lett Mezőfalvából Mezősáros; Adonyból Bádony; Dunaújvárosból Újváros és Iváncsából, ami tényleg létezik Pusztaszabolcs mellett, Kál­máncsa! Talán azért, mert az egyik nagyapá­mat Kálmánnak hívták és szeretem ezt a ne­vet.. Érthető már? Elég bizonytalanul mondta:- Talán! Szóval ön együtt volt egy csak­ugyan élő emberrel Iváncsáról, akiből csinált egy kálmáncsait, aki szintén csakugyan él Kálmáncsán, de maga azt se tudta, hogy léte­zik ez a falu...?- Pontosan!- Hallja! Veszélyes mesterség a magáé...! Ebben egyetértettünk. ORDAS IVÁN Uj színfolt a gépjárművezető-képzésben GOLD CAR, pontosabban: Tolna Megyei 2. Számú GOLD CAR Gépjárművezető Munka- közösség (Szekszárd, Kossuth L. u. 14.). Ez a neve annak az új oktatóbázisnak, amelyik ja­nuár 1. óta Szekszárdon, Dombóváron és Bátaszéken, február 15-től pedig Tamásiban is képzi a gépjárművek vezetőit minden kategóriában. Az oktatógárda 11 fő-, és 3 másodállású nagy tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező szakemberből áll. Ezt a létszámot nem is áll szándékukban bővíteni, ezt tartják optimális­nak, hiszen így könnyebb áttekinteni a szervezetet ezen belül a tanulók és az oktatógárda tevékenységét. Miután így mentesek lesznek a zsúfoltságtól, azok akik eredményes elméleti vizsgát tet­tek, gyorsabban kezdhetik meg a gyakorlati vezetést is. Kinek kell külön kérnie az özvegyi nyugdíj kiegészítését? A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 38. szakasza szerint a jogo­sultat csak egy nyugellátás illeti meg. Aki több nyugellátásra vagy baleseti nyugellá­tásra is jogusult, ezek közül választhat. E szabály alól a kivételeket a Miniszterta­nács állapítja meg. Az 1989. december 31 -ig hatályban lévő 56/1989. (VI. 15.) MT rendelet a saját jogú és özvegyi nyugdíj együttes folyósítási ösz- szeghatárát 3890,- Ft-ban határozta meg. Az 1990. január 1-jével életbe lépett 1989. évi XLVII. törvény a Minisztertanács rendeletét hatályon kívül helyezte és a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósí­tását 6000 forint összeghatárban állapítot­ta meg, és az intézkedés hatályát - bizo­nyos feltételekkel - az özvegyen maradt férfiakra is kiterjesztette. A nyugdíjasok részéröl nagyon sok kér­dés érkezik igazgatóságunkhoz, arra vo­natkozóan, hogy a kiegészítést illetve meg­állapítást milyen formában, mely szervnél kell kérni. Akiknek özvegyi nyugdíját már megálla­pították, de folyósításra nem került mert a magasabb összegű saját jogú nyugdíjuk magasabb volt a korábban meghatározott - 3890,- Ft összeghatárnál az eljárás a kö­vetkező: A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját jogú nyugdíjakat felemeli az 1990. ja­nuár 1 -tői érvényes összeggel, és ha úgy sem érik el a 6000,- Ft-ot akkor külön igénylés nélkül az özvegyi nyugdíjból ki­egészíti eddig az összeghatárig. Tehát az Ő esetükben igénybejelentő la­pot kitölteni nem kell. Akiknek a saját jogú vagy özvegyi nyug­díjuk összege a meghatározott összegha­tárnál magasabb volt és ezért nem is kérték az alacsonyabb összegű nyugdíjuk megál­lapítását azoknak igénybejelentést kell be­nyújtani. Amennyiben az elhalt házastárs nyugdí­jasként halt meg, úgy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, ha dolgozott akkor az öz­vegy lakóhelye szerint illetékes Társada­lombiztosítási Igazgatóságnál kell kérni a megállapítást. Az özvegyen maradt nyugdíjas férfiakat abban az esetben illeti meg a nyugdíjkiegé­szítés, ha a feleség is nyugdíjas volt már, amikor meghalt Tekintettel arra, hogy a fér­fiak esetében özvegyi nyugdíj igénybeje­lentés és megállapítás ez ideig nem történt, nekik minden esetben külön kérelmet kell benyújtaniuk, a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ságnál. 1990. január 1 -jével lépett hatályba az a rendelkezés, amely szerint ideiglenes öz­vegyi nyugdíj jár már a feleség jogán ár­vaellátásra jogosult gyermeket eltartó férj­nek is, ha a feleség haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szol­gálati időt megszerezte, vagy ilyen nyugdí­jasként halt meg. A férj részére 1990. január 1-től - igénybejelentés alapján - akkor is meg kell állapítani, ha a feleség az említett időpont előtt halt meg. Ez esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj a feleség 1989-ben bekövetkezett halálától számított egy évnek az 1989. december 31-e utáni tartamára jár. Az ideiglenes öz­vegyi nyugdíj megállapítására külön igény­lést kell benyújtani a lakóhely szerint illeté­kes Társadalombiztosítási Igazgatóságnál. A felsorolt ellátások igényléséhez szük­séges nyomtatványok - abban az esetben is, ha a megállapításra a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság illetékes - a Társadalombizto- sítási Igazgatóságnál beszerezhetők. Igazgatóságunk a nyugdíj igénybejelen­tésekkel kapcsolatos problémákra felvilá­gosítást tájékoztatást ad, akár telefonon, akár személyes megjelenéskor, a hivatalos ügyfélfogadási rend szerint. Szekszárd, 1990. január 10. SZALONTAI GYÖRGY csoportvezető Társadalombiztosítási Igazgatóság Szekszárd Visszhang! Javul Jobbparászta vízellátása A Tolna Megyei Népújság február 5-én „Postabontás” rovatában Babainé Be- lánszky Judit által kifogásolt vízellátási zavarokkal kapcsolatban a teljesség igé­nye nélkül, de a tisztánlátás és korrekt megítélés érdekében szükségesnek lá­tom és kötelességemnek érzem néhány tárgyszerű tény ismertetését, illetve köz­lését. A Jobbparászta vízellátásának javítá­sát szolgáló 500 köbméteres magaslati tárolómedence megépült, műszaki áta­dására 1989. november 21-én került sor, ami ez idő óta üzemel is. A városi tanácsnak nem kellett átven­nie a létesítményt, mivel saját beruházás­ban épült tanácsi támogatással. Az üzembehelyezés óta az érintett területről panasz nem érkezett hozzánk a vízellá­tással kapcsolatban. A „Postabontás” megjelenése napján - február 5-én - a Ságvári u. 7. számú sorház egyik földszinti lakásában elle­nőrző méréseket végeztünk és megálla­pítottuk, hogy az ott lévő víznyomás meg­felel a közműves vizellását követelmé­nyeinek, de ennek ellenére a parásztai II. zónára beépített nyomásszabályozó berendezéssel a február 7-én 2,9 bárról 4.0 bárrá emeltük az érintett terület elosztó hálózatának üzemi nyomását. Remélem intézkedéseinkkel sikerült megoldanunk a Ságvári utcai fogyasz­tóink vízellátását. ACÉLOS JÓZSEF, a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Szekszárdi Üzemmérnökségének vezetője ÉPÍTKEZIK? FELÚJÍT? Mi a megtakarítás lehetőségét kínáljuk Önnek! Olasz, jugoszláv és egyéb, tőkés importból származó csempe és padlóburkoló 30-40 százalékos árengedménnyel kapható a készlet erejéig! nyD”%,, PÉCS KERESSE FEL a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat kaposvári, siófoki, dombóvári, pécsi Megyeri úti, valamint a többi Baranya, Somogy, Tolna megyei telepeit (193) Összhangban Fotó: - kispál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents