Tolna Megyei Népújság, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

1990. február 23. WÉPÜJSÁG 3 A bonyhádi vöröstarka önálló tájfajta A szálak Mária Terézia idejéig nyúlnak vissza A bonyhádi Pannónia Termelőszö­vetkezet agrármérnöke, Füller Imre telepvezető, akinek a keze alatt 1400 szarvasmarha nevelkedik, a követ­kezőket mondta el a bonyhádi vörös­tarka állomány múltjáról, jelenéről és jövőjéről.- Talán nem sokan tudják, hogy már az 1895-ös bécsi nemzetközi vásáron elismerték a magyartarka állományból önálló tájfajtává alakult bonyhádi vöröstarkát. A Völgység­nek Bonyhád környékén meghono­sodott fajtája a betelepítésekkel jutott be az országba, mégpedig aképp, hogy Mária Terézia és II. József ide­jén hozta magával a svábság. A sváb lakosság tenyésztette a háztáji gaz­daságaiban, s innen jutott el a bécsi vásárba is, ahol elismert és önálló fajta lehetett. A Bajorországból vala­mint Baden-Württenberg tartomány­ból idekerült állományt a Fekete erdő északi dombvidékén nevelték elősze­retettel. Ekkor, a bécsi vásáron már hi­vatalosan elismerve került az állomány bejegyzésre. Érdekessége, hogy új­fent Baden-Württenbergből és Bajor­országból kerül be hozzánk a vérfrissí­tésre szánt, a fajtajelleg visszaszerzé­sére irányított „utánpótlás” is. A fajta jellemzője a sötétvörös fol­tos tarka szín, melyben domináló szin a vörös, - a szutyak (orr) és a köröm pigmentmentes, a fej tiszta fe­hér, és ugyanilyen kell legyen a csüd is. A háború előtti időben egyfajta belterjes tenyésztésben volt része a fajtának, mely valamelyest homogén is maradt. Az államosítást követően amikor minden gazda beszolgáltatta jószágát, a fajtajellegbe tartozó állo­Szimpátia mányt erősítendő Pausch János és Hahner József volt az, aki az ország­ból összevásárolta ezt a fajtát Bony- hádra. S nehogy elfeledjék kiktől is származik a jószág, a tehenek a gaz­da neve után kaptak szintén nevet, így a mai napig visszakereshető a származásuk. Az állományra a kettős hasznosí­tás a jellemző, így a hús és tejtermelő képesség terén egyaránt jó mutatók­kal bíró az állomány. A bikák napi súlygyarapodási képessége pl. az egy kilót is meghaladó. A tejterme­léssel 800 tehén átlagában, éves szinten 4500 litert értünk el, 3,9 szá­zalékos zsírtartalom mellett. Ezen belül is akad olyan tehén mely képes akár a 10 ezer literes csúcsterme­lésre is. A tájfajta éveken keresztül az or­szágos tejtermelési verseny első he­lyeit biztosította a Pannónia Téesz- nek. Ma az állomány fajtafenntartó, génrezerv állomány, aminek a sorsa nem túl biztató­indoka egyszerű és prózai: gazda­sági okokra visszavezethető, magas takarmányárak, alacsony felvásárlá­si összeg, állami támogatás meg­szűnte... Egy remény van, az idén alakult Magyar Tarka Tenyésztő Szövetség mely összefogja az országban még magyartarkával foglalkozó gazdasá­gokat - mint szövetség igyekszik majd a fajta „halálraítéltségét” el­odázni. Ez az állomány már nagyon sok ki­váló tenyészbikát adott a magyartar­ka tenyésztésnek, úgy mint 3508 Paulust, vagy 7335 Hárít. Annak ide­jén megvádolták a téesz vezetőit, hogy lengetik a magyar zászlót, s nem engedik a kiváló Holsteinnel va­ló keresztezést, de az előbb említett példa őket igazolta. -szs­Szemtől-szembe (Archív képek) Fotó: RITZEL Z. Napközi otthon - fogyatékos gyerekeknek Szakember és gépkocsi kellene Értelmi fogyatékos gyerekek nap^ közije nyílik hamarosan a szekszárdi csecsemőotthonban. Az ilyen gyere­keket nevelő családok számára bi­zonyára örömteli hír további részle­teiről dr. Szabó Pétertől, az intéz­mény igazgató főorvosától érdeklőd­tünk.- Kétszázötven ágyas létesítmé­nyünk a szülések számának fokoza­tos csökkenése és a hivatásos neve­lőszülői hálózat elterjedése követ­keztében évek óta kihasználatlan - mondta. - Ezért a megyei tanács ha­tározata értelmében január elsejétől csak száz ágyat tartottunk fenn a csecsemőotthonnak. A többi férőhe­lyen egészségügyi gyermekotthont hoztunk létre a Pálfáról ideköltözte­tett, súlyosan sértült (értelmi, illetve testi) fogyatékos gyerekeknek. To­vábbi húsz ágyat pedig az ilyen, de családban élő gyerekek elhelyezé­sére szeretnénk fordítani.- Eddig egészséges, 0-3, illetve 0-6 éves korú kicsinyek voltak itt. A fogyatékos és jóval idősebb gyere­kek ellátása egészen más feltétele­ket igényel. Ágyakra, felszerelések­re, szakemberekre gondolok.. Ren­delkeznek mindezzel?- Két és fél millió forintot kaptunk, el is költöttük mindet, de, sajnos, nem volt elég. Egy nagy foglalkoztató még kellene, de erre nincs további hatmil­liónk. Jó volna egy saját autó is, ami ideszállíthatná lakásukról a gyereke­ket, de ez is hiányzik. Gondozónőink - önkéntes alapon - vállalták a gye­rekekkel való foglalkozást, ápolásu­kat, de további speciális szakkép­zettségű nevelőkre égető szüksé­günk lenne.- Szekszárdon sok volt a hely, ide hozták tehát a gyerekeket Pálfáról, ahol viszont szakosított szociális gondozó létesült a Dunaföldvárról odavitt felnőtt elmebetegeknek. Mindez azért, hogy Földváron felsza­baduljon egy intézmény, a szociális otthon számára. Szellemileg, fizikai­lag sérült gyerekeket, idős embere­ket hoztak-vittek egyik helyről a má­sikra. Mintha csak egy számtanpél­dát oldottak volna meg. Nem sínylet­ték meg a gondozottak ezt a pusztán gazdasági szempontokon alapuló kényszermegoldást?- Őszintén szólva mi sem örültünk ennek a tortúrának. Tartottunk attól, hogy a betegeket megviseli a válto­zás, de egész jól hozzászoktak az új, jobb környezethez. Persze, nem is volt más választásuk. Csökkentették volna a költségvetésünket, el kellett volna küldenünk a dolgozóinkat, és az épületek ugyanúgy kihasználatla­nok maradtak volna. így ha ez a kí­sérlet beválik, mégiscsak segítünk azokon a szülőkön, akik gyermekük gondozása miatt nem tudnak mun­kát vállalni, illetve szeretnék fiukat, lányukat közösségben tudni.- A szekszárdiak talán meg tudják oldani, hogy reggel kihozzák ide gyermeküket, este pedig érte jön­nek, bár ez sem egyszerű dolog. A megye más településein élők szá­mára viszont azt hiszem, szinte lehe­tetlen.- Ök hét elejétől hét végéig hagy­hatnák itt a gyermeküket.- Mindezért, mennyit kell majd fi­zetni?- Ebben bizonytalan vagyok, mert pontos kalkulációk még nincsenek, de úgy gondolom, hogy az egyéb napközis étkezési normákhoz ha­sonlóan alakulnak a térítési díjak.- Mikortól fogadják a napközise­ket?- Április 1-től, legkésőbb 15-től.- Hol és hogyan lehet jelentkezni?- Engem hívjanak a kedves szülők itt az intézetben, a 74/11-733-as te­lefonszámon.- Hány növendékre számítanak?- A megyei védőnői hálózatfelmé­rése alapján 2-3 konkrét igényről tu­dunk, de ennél lényegesen több rá­szoruló van| ez biztos. Közülük húsz 2-16 éves korú gyereket tudunk fel­venni.-csi­Még egyszer az átmeneti tárolásról Boda alkalmas? 2. Mindezek ellenére a Pólyák Sándor­nak címzett stúdióvitára szóló meghívást változatlanul fenntartom. Elfogadom és megtiszteltetésnek veszem Görcsös Já­nos kihívását is, aki látva az SZDSZ elzár­kózását a „négyszemközti” tv-vitától, a Független Kisgazda, Földmunkás és Pol­gári Párt valamint a Magyar Paraszt Szö­vetség nevében televíziós párbeszédre szólított fel. Hiszem, hogy az ilyen tárgyi­lagosságra késztető, józan érvekre ala­pozott stúdióviták segítenek megrajzolni a különböző pártok politikai profilját, s megkönnyítik az állampolgárok tájéko­zódását és eligazodását az egyre színe­sebbé váló politikai palettán. 3. A Szocialista Párt nemrégiben felhí­vást intézett a többi párthoz, hogy - tiszte­letben tartva az állampolgárok akaratát és közös gondjaik megvitatásához való jogát - ne tegyük a falugyűléseket a politikai csatározások színterévé. Az érintett pártok képviselőjelöltjei - nem minden tekintetben értve, vagy szándékosan félreértve a felhí­vás lényegét - elutasították a közös állás­pont kialakítását A felhívás nem arra vonat­kozott, hogy zárkózzunk el a települések gondjainak megismerésétől, hiszen ez mindannyiunk közös feladata és felelőssé­ge. A Szocialista Párt nem most kezdte el, és a jövőben sem akarja csupán a falugyű­léseken való megjelenésre korlátozni a vá­lasztópolgárok mindennapjainak, gondjai­nak, ügyes-bajos dolgainak a megismeré­sét. Az viszont nagyon lényeges pontja volt, hogy közösen utasítsunk el minden olyan törekvést, mely sérti vagy megakadályozza a különböző pártok politikai esélyegyenlő­ségét. Továbbra sem kívánok részt venni olyan falugyűlésen, ahol néhány kiválasz­tott képviselőjelölt egyikeként lehetőséget kapok a bemutatkozásra, mert a meghí­vásból kizárt jelöltekkel szemben ezt diszk­riminációnak és jogtalan előnyszerzésnek érzem. A Szocialista Párt az MDF-fel és az FKgP-vel szemben változatlanul tartani akarja magát ahhoz az Ellenzéki Kerékasz­tallal kötött megállapodáshoz, mely a politi­kai esélyegyenlőség biztosítását minden párt számára kötelezővé teszi. Ezt az elvet érvényesítette a Népújság által biztosított nyilvánosság pártok közötti felosztása­kor, s ehhez kívánja tartani magát a fa­lugyűlésekre szóló meghívások elfoga­dásakor is. Végezetül látva a Népújságban mind ki- terjedtebbé váló felhívás-, nyilatkozat-és közleményháborút, a Szocialista Párt me­gyei vezetése úgy döntött, hogy a továb­biakban nem kívánja teljes egészében fel­használni a lapban számára biztosított ter­jedelmet. A választásokig hátralevő időben csak a legszükségesebb információkra korlátozza közleményeit, a felszabaduló hasábok feletti rendelkezés jogát visz- szaadja a szerkesztőségnek, hogy a lap a választási kampány ellenére elláthassa már-már elveszni látszó funkcióját, az olva­sók tájékoztatását, a megyében élők min­dennapjainak bemutatását. Ezzel is az ál­lampolgárok érdekeit kívánjuk szolgálni, mely úgy tűnik, lassan másodrendűvé válik a választási küzdelmek sodrában. Szekszárd, 1990. február 21. Dr. Jánosi György, a Szocialista Párt megyei elnöke, képviselőjelölt * A szerkesztőség megjegyzése: Egye­tértve dr. Jánosi Györggyel abban, hogy lapunk funkciója az olvasók tájékoztatása, a megyében élők mindennapjainak bemu­tatása, és méltányolva a dr. Hegyi Attila kí­sérőlevelében írtakat, miszerint ebben a témában fenti írását utolsó megnyilatko­zásnak szánta, a választási kampány ide­jén nem kívánunk foglalkozni a lap tulaj­donjogával, a tévévitával és a falugyűlések választási célra történő felhasználásával. Ugyanis már minden elképzelhető fontos érvnek és ellenérvnek helyett adtunk. Ugyancsak csökkenteni akarjuk tevé­kenységünknek azon részét, amilyet az utóbbi hetekben, hónapokban a Magyar Postától kényszerűen átvállaltunk: pártok, szervezetek, hivatalos szervek egymás­hoz írt leveleinek továbbítását (Folytatás az 1. oldalról.) „Ha az atomerőmű helyét nézzük, akkor Dunaszentgyörgy légvonaban még köze­lebb van hozzá, mint Paks. De nem erről van szó, hanem arról, hogy egy esetleges atorrterőmű-balesetnél nincs frekventált hely, hanem akkor az egész 30 kilométer sugarú körben élő minden egyes lakos ve­szélyben van... Ezért követeljük, hogy ne csak paksi lakosok mindegyikéhez jusson el polgári védelmi tájékoztató füzet és vé­dőeszköz, hanem a kritikus zóna minden egyes lakójához, hogy tudjuk, ha netán megszólal a sziréna, hova kell menni, mit kell tenni, mit lehet magunkkal vinni, hova költöztetnek ki bennünket stb.” Továbbá az ófalui hulladéktároló létesí­tését elutasító miniszteri határozat miatt is aggódik Szabó Lajos: „Ezzel kapcsolatban kérdem: most hol tárolják ezeket a veszélyes hulladékokat? Netán a lakásomtól mintegy 3-3,5 kilomé­terre levő átmeneti tárolóban? Miért nem til­takozunk, amikor lehetséges, hogy éppen a föld felszínén vannak elhelyezve ezek a veszélyes hulladékok? Mi a biztosíték arra, hogy nem szennyezik a levegőt, a vizet, a talajt, a Dunát? Azonnali, minden részletre kiterjedő információt kérünk!” Fenti levél, de néhány más, fontos új kö­rülmény is arra indított bennünket, hogy megkeressük Rósa Gézát, a PAV tájékozta­tási osztályának vezetőjét és megtudakol­juk az erőmű álláspontját e kérdésekben:- Kezdjük a levélben felvett első kérdés­sel.- Ha netán olyan üzemzavar keletkezne az erőműben, amely lakossági intézkedést követel, akkor ez az intézkedés - a hatályos jogszabályok szerint - nem a mi felada­tunk, hanem a polgári védelemé, a hatósá­gé. Régen felismertük mára lakosság ezzel kapcsolatos tájékoztatásának fontosságát, ezért lefordítottunk egy ilyen - Amerikában bevált - tájékoztató füzetet, amit aztán Pak­son elkezdtünk terjeszteni. Leállítottak bennünket. A hatóságok szerint át kell dol­gozni, újra kell írni, véleményeztetni, enge­délyeztetni stb. Ez sajnos meglehetősen lassú folyamat A helyzet tehát az, hogy mi szorgalmazzuk a levélben is sürgetett kor­rekt lakossági tájékoztatást de nem csele­kedhetünk saját hatáskörben.- A másik kérdés az erőmű területén tör­ténő átmeneti hulladéktárolásra vonatko­zott.- Ezzel kapcsolatban semmi újat nem tu­dok mondani. Nincsenek titkaink, és ennek megfelelően bármikor, bárkit részletesen tájékoztatunk az átmeneti tárolással kap­csolatban is, mint ahogy megtettük eddig is a sajtótájékoztatóinkon. Ófalü elutasítása nekünk nagy gond, de a lakosság számára semmiféle többletterhelést, vagy veszélyt nem jelent az itteni tárolás. Tiltakoznak most emiatt sokan, tiltakozhatnánk mi is, de dolgozni azért kell, így pedig továbbra is keletkeznek ezek a hulladékok. A végleges megoldást természetesen előbb-utóbb meg kell találni. Még egyszer szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a jelenlegi tá­rolás semmiféle többletsugárzást, vagy ve­szélyt nem jelent a környéken élőknek, hi­szen ezekben a hulladékokban a működő reaktorokban levő fűtőanyaghoz képest csak elenyésző, milliomodrésznyi az aktivi­tás.-Szóba került a végleges hulladéktároló lehetséges új helyszíneként a Baranya me­gyei Boda község melletti terület sőt arról is hallhattunk, olvashattunk hogy már ott is megindult a lakosság tiltakozása. Mi a PAV álláspontja ebben az ügyben?- Nekünk nem sok közünk van ehhez a dologhoz. A kormány határozott az urán­bánya bezárásáról, tehát meg kell kezdeni a felszámolást záros határidőn belül, ha­csak nem bizonyítják sürgősen a nyeresé­ges működés lehetőségét. A Mecseki Érc- és Ásványbányák Vállalat (MÉV) állt elő az­zal a javaslattal, hogy a Boda melletti - egyébként az uránbánya telkén levő - nagy aleurolit-tömb alkalmas lenne veszé­lyes hulladék végleges elhelyezésére. Az aleurolit egy speciális agyagásvány, kiváló vízzáró képességekkel, tehát - ha valóban homogén tömbről van szó - akkor tényleg alkalmas lenne veszélyes vegyi és radioak­tív hulladékok tárolására. A gond szerin­tünk az, hogy a tömb 700-1200 méteres mélységben van, a tárolóaknák kialakítása tehát mintegy ezer méter mélyen történhet­ne. Ez azt jelenti, hogy kb. tízszeres költség­gel lehetne itt a mi kis- és közepes aktivitá­sú hulladékainkat elhelyezni, minta világon mindenütt bevált és alkalmazott felszínkö­zeli tárolókban. A MÉV tehát sürgős kutatási pénzt kért a kormánytól azzal az indokkal, hogy az aleurolit-tömb az ország felbecsülhetetlen kincse és ennek alapos megkutatása most, amíg működik mellette az uránbánya, jóval olcsóbb lenne, hiszen kéznél vannak a szükséges szakemberek, berendezések. A benyújtott terv zsűrizésében a mi szakem­bereink is részt vettek, de az volt a vélemé­nyük, hogy nem gazdaságos és egyébként is először felméréseket kellene végezni a lakosság körében, *rnielőtt a kutatásokat megkezdenék. Később készült egy részletesebb kuta­tási terv - amelynek zsűrizésében szintén részt vett a PAV - de kormányzati döntés még nem történt, hogy megadják-e a MÉV- nek a kért 76 millió forintot és ha igen, mi­ből, honnét. A MÉV nem végzett piackutatást, de állít­ja, hogy gazdaságos lenne az általa elkép­zelt tárolási mód. Arról nem is beszélve, hogy éppen csak felröppent a hír e tervek­ről, máris megindult a tiltakozás. így áll tehát jelenleg Boda falu ügye.- áa -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents